Fókuszban a magyar foci: Interjúk és kulisszatitkok az NB I-től az NB III-ig
A magyar labdarúgásban számos kulisszatitok rejtőzik, melyek feltárása segít jobban megérteni a sportág működését, kihívásait és emberi oldalát. A profi futball színfalai mögött dolgozók, a játékosok és edzők, valamint a közvetítési jogok körüli események mind hozzájárulnak a sportág fejlődéséhez és megítéléséhez. Az alábbiakban bepillantunk Németh Tamara, az első női technikai vezető munkájába, a Monor SE NB III-as sikereibe, Gyürki edzői pályafutásának alakulásába, valamint az NB I közvetítési jogainak helyzetébe és a honosítási kérdésekbe.
Németh Tamara: 200 NB I-es mérkőzés a pálya széléről
A Kazincbarcika technikai vezetője, Németh Tamara a Kisvárda ellen 200. alkalommal működött közre magyar élvonalbeli labdarúgó-mérkőzésen. Már a 200. NB I-es mérkőzésén is túl van. A jubileum apropóján szakmája nehézségeiről, az ötmagyaros szabály okozta plusz kihívásokról kérdeztük. Kiderült az is, milyen véletlennek köszönhetően került anno az MLSZ-hez, és miért jött nagyon jól a lélekjelenléte anno a Honvédnak Marco Rossi, majd Davide Lanzafame esetében is.
Németh Tamara kétféle jubilánsra hívta fel a figyelmet: az, aki nem számol, és a meccsen szembesül vele, hogy mérföldkőhöz ért, és az, aki már hetekre előre tudja, mikor jön el a bűvös szám. Saját elmondása szerint utóbbi típusba tartozik. Bár önmagában a szám miatt nem más érzés vasárnap a 203.-on részt venni, alapvetően minél több mérkőzésen vesz részt az ember, évről évre annál felkészültebb, higgadtabb, rutinosabb. Bújhatja a szabálykönyvet, mert fontosak a pontos ismeretek, de a legértékesebb akkor is az élesben megszerzett tapasztalat.
A gólvonaltól a technikai vezetői posztig
Az MLSZ adatbankban fellelhető a neve, vannak BLSZ meccsei, és kapus volt. Még a középiskolás éveiben az NB I-es utánpótlásban, a László Kórház csapatában futballozott, valóban kapusként. Nagyon szerette a közeget, azt érezte, hogy élvez benne lenni, de az élsportolói affinitása nem volt meg. Ez rengeteg áldozattal jár. Bár nem úgy, mint egy játékos esetében, de a technikai vezető is egy 7/24-es szakma, rengeteg adminisztratív teendő és szervezési feladat mellett a játékosok ügyes-bajos dolgait is intézni kell. Benne a szellemi elhivatottság mindig is megvolt, az élsportolói nem annyira. Úgy érzi, ez áll jobban hozzá, ehhez van több tehetsége. Kevesen indulnak azzal a céllal, hogy technikai vezetők szeretnének lenni, őt az sodorta ide, hogy jó az események átlátásában, szervezésében. Az már tudatos volt, hogy elvégezte a Testnevelési Főiskolán a sportszervezői szakot. Közben viszont még sportolt, és egyszer megkérték, hogy vigye be a csapat átigazolási papírjait az MLSZ budapesti igazgatóságára. Azért ő vitte, mert ő lakott a legközelebb, de aztán „ottragadt”. Egy nyáron rengeteg adminisztratív teendő van az MLSZ-nél az átigazolások miatt, és mindig kerestek fiatalokat időszakos besegítésre.
A technikai vezető szerepe speciális, van kapcsolata a stábbal, vezetőséggel, játékosokkal, gyakorlatilag egy folyamatos ütközőzóna. A dolga az, hogy a békét és a megoldást keresse. Így ha nézeteltérés van, nem állhat ennek vagy annak a pártjára. Arra ösztönöz mindenkit, hogy legyen empatikus, és vegye figyelembe a másik nézőpontját is. A legfurcsább segítségkérés, amivel egy játékos fordult hozzá, jó kérdés, de nagyon sok olyan eset fordul elő, amikor valami olyasmit kell megoldani, amire egyáltalán nem lehet felkészülve.
Kulcsfontosságú beavatkozások és a szabályok ismerete
Hornyák Zsolt emlékezetes nyilatkozata óta tudjuk, hogy a technikai vezető nem csak kísérgeti a csapatot, fontos szerepe van a versenykiírás legapróbb paragrafusainak ismeretével, ami az ötmagyaros szabály idejében még jelentősebb. Egy edző a mérkőzés hevében rengeteg dologra figyel, sok minden jár az agyában, így erre nem lehet kapacitása. Nekik kell higgadtnak lenni, és ha kell számolgatni.
Komoly hibája hála Istennek még nem volt. Akárhányadik meccsére készül, szinte már kényszeresen, háromszor átnéz mindent, mintha csak az első lenne. Mentésből, amire a legjobb szívvel emlékszik, az egy Fradi elleni meccs, még a Marco Rossi vezette Honvéddal. 2-1-re vezettek a Fradi ellen a Bozsik Stadionban, amikor a 70. perc körül megsérült az egyik belső védőjük. A fiatalokra és a magyarokra vonatkozó ajánlások már akkor is léteztek, viszont kevesebb pénz járt értük, így annyira nem voltak hangsúlyosak. A Honvéd viszont akkor, a bajnoki cím évében is betartotta ezeket. Rossi a sérülés láttán azonnal intett egy légiósnak, aki az egyetlen elérhető játékos volt a poszton, de vele már túllépték volna az akkori „kvótát”. A pillanat hevében temperamentumosan reagált, hiszen neki az járt a fejében, hogy mi a legjobb megoldás a csapatnak. De gyorsan belátta, hogy Németh Tamara nem tehetett mást, mint hogy szól neki.
A pályán kívül, vagyis az adminisztratív munkában is volt hasonló bravúrja. Talán Lanzafame esetét mondaná, aki két időszakban is volt a Honvédban. Az első végén a kupában kiállították, a csapat kiesett, így az ezért járó eltiltást nem tölthette le, majd eligazolt. Három év múlva tért vissza, és szerették volna nevezni a kupameccs keretébe, ami viszont jogosulatlan szerepeltetés lett volna, hiszen az évekkel azelőtti eltiltása még hatályos volt.
2015-ben került Kispestre, így ez már a 11. éve technikai vezetőként. Lényegében mindenkit ide sorol, aki a pályája elindításakor megbízott benne. 28 évesen lett az NB I első női technikai vezetője, ami miatt különösen sokat jelent, hogy George F. Hemingway, Marco Rossi, és Simon Gábor, aki a Honvédnál az elődje volt, megtisztelték a bizalmával. Ha csak a saját szakmáját nézi, akkor utóbbi mellett a már elhunyt Medák Sanyi bácsinak és Martz Jánosnak köszönhet a legtöbbet. Szerencsésnek érzi magát, talán azért is, mert kevesebb nő dolgozik ebben a szakmában, rá valahogy jobban odafigyelnek. Ez jó érzés, ugyanakkor minden kollégája megérdemelné ugyanezt. Jelenlegi edzője, Kuttor Attila hajlamos olykor bent hagyni egy-egy cserét, nem mindig használja el az összes lehetőségét. Pont, hogy nem, pláne a mostani szabályok között nagyon gondosan oda kell figyelni a cserékre. Persze vannak más teendők is, de ha azok megvoltak, azzal a munka egy része befejeződött, az izgalom egy része elszállt.
Kihívások a Kazincbarcikánál és a jövő
A csapat az egész élvonalbeli szezonra albérletbe kényszerül. Nem ideális, hogy a hazai mérkőzésekre is utazniuk kell, de kifogástalan a mezőkövesdi és a diósgyőri stadion is, mindkét helyszínen barátságosan fogadták őket. Ha visszaemlékezünk, a stadionépítések idején is sok csapat járt ebben a cipőben. Aki ebbe a helyzetbe kerül, annak meg kell valahogy birkóznia vele. Természetes, hogy az edzőket, a játékosokat befolyásolja, hogy milyen légkör van a hazai meccseken, ez a hátország számukra most nem adott. A körülményeken viszont nem tudnak változtatni, küzdeniük kell ellene.
A 200. meccse után nem tűzött ki nagyszabású terveket, mérföldköveket. Ahogy az edzők, úgy ők is mindig a következő meccsben gondolkodnak. Az ő dolga, hogy a közösség, amelyben most dolgozik, a Kazincbarcika jól működjön, családias legyen a közeg.
Az NB III-tól az álmodott NB II-ig: A Monor SE útja
Hat ponttal vezeti az NB III Dél-keleti csoportjának egyébként igen sűrű mezőnyét a Monor SE. Bár Halgas István vezetőedző szerint nem dőlhetnek hátra, hiszen tizenhárom döntő vár rájuk a tavasszal, az együttes mögött álló, a korábban a Celta Vigót is támogató szponzor viszont közben azon van, hogy megteremtse az NB II-es indulás feltételeit. Valóban kedvező a pozíciójuk, ám amíg sokak szerint a hat pont megnyugtató előny, ők nem így látják. Nagyon örülnek, hogy jó félévet zártak, a legtöbb ellenfél ellen magabiztosan játszottak, és olyan botlásaik voltak, amilyenek bármilyen csapat életében előfordulnak.
Az alacsonyabb osztályokban nem ritka, hogy egy hat ponttal vezető csapat látványosan kilóg felfelé. Ebben a csoportban viszont nem így van, a lőtt (33) és a kapott gólok (16) terén is van náluk jobb mutató. Változott a csoport összetétele az elmúlt évekhez képest. Tavaly a Tiszakécske, míg azelőtt a Békéscsaba volt a csoportban, akik ma egyaránt az NB II-ben játszanak. A Békéscsaba költségvetésileg és minden más téren is magasan kilógott felfelé, a Tiszakécskének valamivel nehezebb volt, de ők is nagyobb büdzsével dolgoztak, mint egy átlagos harmadosztályú csapat. Idénre senki nem esett hozzájuk az NB II-ből, így a mezőny kiegyenlítettebb. Sok a hasonló minőséget képviselő csapat: a Gyula, az ESMTK és a III. Kerület is.
Bajnoki ambíciók és szponzori támogatás
Bajnoki címre hajt a Monor az NB III-ban. A tavalyi szezonban kimagasló eredményt értek el azzal, hogy harmadikok lettek. Egy rúgott gól hiányzott a második és három pont az első helyhez. A vezetőség akkor és idénre is azt tűzte ki célul, hogy legyenek meghatározó csapat az NB III-ban. Ezt igyekeznek teljesíteni. Tavaly a klub nem adott le licenckérelmet a másodosztályra, most viszont azon dolgoznak, hogy a jövő idény tekintetében ezt megoldják. A Monor járt már az NB II-ben, legutóbb a 2018/19-es szezonban. Igen, sokan emlékeznek az NB II-es csapatra, még ha akkor sok siker nem is jutott annak az együttesnek. A szurkoló azt szeretné, hogy ha már kijön, akkor nyerni lássa a csapatot, így természetesen idén egyre lelkesebbek. Egyre több fórumon jut el hozzájuk, hogy bizakodnak, és ez jó érzés.
A csapat szponzora a Viwa Vitaminwater, amely a magyar élvonalbeli Paksi FC-t is támogatja. Jelenleg terméktámogatást kapnak, ami minden hónapban egy adott mennyiségű víz biztosítását jelenti a játékosok számára, illetve dolgoznak azon, hogy ha az idény végén ott lesznek a tűzközelben, és kivívják az osztályozót az NB II-be, akkor meglegyenek az ehhez kellő feltételek. A közismert márkák szponzori jelenlétét sokan úgy képzelik el, hogy helikopterről hullik a pénz a klubra. Igen, sokan ezt hiszik, de ilyenről nincs szó. A Viwa Vitaminwater vezetősége megfontolt üzletemberekből áll, sportmentorként közreműködve - tapasztalatot szereztek már a LaLiga-ban, a Magyar Úszószövetségnél, a Paksi FC-nél, az UVSE-nél, a Szombathelyi Falcónál és sok nemzetközi egyesületnél, szövetségnél - nekik szimpatikus, amit képviselnek. Nem akarnak hirtelen felelőtlen összegekkel dobálózni, helyette tiszta elképzelésük van. Jelenleg egy hároméves projekt zajlik, és erre kapták meg a bizalmat. Az volt a céljuk, hogy első körben játékminőség terén tudjanak előre lépni, majd ha ez megvan, akkor ez idővel látszódjon az eredményeiken is. Új szponzorral hajt az NB II-es szereplésre a csapat. A Monor korábban szoros együttműködésben állt az MTK csapatával, de jelenleg tehetségközpont, a Honvéd partnere.
A télen a hat pontos előny önbizalmat kell, hogy adjon, de nem dőlhetnek hátra. Nagyon jó stájuk van, akikkel azon lesznek, hogy a csapat jól kezelje a helyzetet. Az elmúlt időszakban kialakult egy stabil keret: van egy idősebb, rutinosabb gerince a csapatnak, mellette pedig fiatal, fejlődni vágyó játékosok. Amikor igazolnak, vagy az utánpótlásukból hoznak fel játékost, akkor figyelnek, hogy illeszkedjen ebbe a csapatba. A keret mentális állapota jó, a hat pont előny pozitív, de tizenhárom döntő fog rájuk várni tavasszal, és ha sikeresen vívják meg őket, akkor még kettő, az osztályozók.
Játékostól edzőig: Gyürki pályafutása és az edzői kihívások
Novemberben 21 újabb labdarúgóedző vehette át az UEFA pro licences diplomáját. Gyürki 95 NB II-es és 3 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött ugyan csak 2023-ban vonult vissza, az edzői tapasztalatok gyűjtését már jóval hamarabb elkezdte. A nyár óta a harmadosztályú Mosonmagyaróvár vezetőedzőjeként dolgozó egykori középpályással a régi jegyzetfüzetéről, a magyar alsóbb osztályok daráló jellegéről és a fiatalság előnyeiről, illetve hátrányairól is beszélgettünk.
Korán befejezte a profi labdarúgást és az edzősködés felé fordult. Már nagyon fiatalon kialakult benne az ez irányú érdeklődés. Annak idején jelentkezett a Testnevelési Egyetemre, majd azután sorban elkezdte venni az edzőképzés lépcsőfokait. Emellett igyekezett gyűjteni a gyakorlati tapasztalatokat. Több klubjánál is a játék mellett az alacsonyabb korosztályoknál edzősködött. 2019-től, Tatabányán pedig már az idősebb utánpótlás generációk mellett dolgozott.
Nem volt egyszerű döntés szögre akasztani a stoplist, de hamar felismerte, hogy játékosként mik az erősségei, illetve a hiányosságai. Ugyan a Haladás színeiben az NB I-ben is játszhatott, pályafutása nagy részét az NB II-ben töltötte. Ahogy ebben az osztályban elkezdett a fizikalitás dominálni, az hozta magával, hogy az ilyen jellegű játékosok szerepeltetése lett a prioritás. Az NB II-ről ma is ugyanígy, fizikális, erőalapú ligaként beszélnek. Eközben még mindig divat a fiatalokat oda kölcsönadni, s ők legtöbbször azt mondják, a párharcokban és a fizikalitásban fejlődnek, de kérdés, más értékes tapasztalatokból mennyit kapnak ott. Erre az utánpótlásból kijövő játékosok nagy része nincs felkészülve. Nagyon más stílus a másod- és a harmadosztály, mint az NB I, ahol már inkább a labdatartós foci dominál.
Rengeteg edzőtől tudott ezt-azt tanulni a pályája során. Már fiatalon jegyzetelgetett az edzésgyakorlatokat, döntéseket, vagy akár csak kommunikációs fogásokat, amik tetszettek. A mai napig használja ezeket. Nyilván egy-egy döntést vagy cselekedetet nem lehet egy az egyben alkalmazni egy teljesen másik szituációban. A kép folyamatosan alakul, változik benne, milyen is a jó edző. Négy éve dolgozott először felnőtt csapatnál, és már most érzi, hogy akkor sok dolgot másként csinált, mint ma. Ami szerinte fontos, az a sokrétűség és az alkalmazkodóképesség. Minden csapatnak más és más dolgokra van szüksége. Sok mindenben kell jónak lenni, és persze fontosak az egyes részterületek, de a lényeg az, hogy különböző helyzetekben hogyan működik, hogyan reagál, miközben a stábot is beleszámítva 30-40 emberrel dolgozik együtt. Játékfelfogás terén az ars poeticája, hogy alapvetően olyan fociban hisz, ami a játék összes fázisában intenzív és célratörő. Tatabányán például olyan csapata volt, amely a labdaszerzésekben volt kiemelkedő, míg most Mosonmagyaróváron egy labdatartósabb futballt játszanak. Mindig az adott helyzettől függ, hogy az alapelképzeléseiből mit lehet megvalósítani.
Az NB I közvetítési jogai: Változások a láthatáron?
Sajtóhírek szerint nem osztozik a két csatorna, az RTL állítólag mégsem száll harcba a közvetítési jogokért. A korábbi hírek arról szóltak, hogy az RTL-csoport érdeklődését felkeltette az NB I és a tervek szerint a Sport TV-t birtokló AMC-vel közösen próbálja megnyerni ezt a versenyt. Állítólag a felek megosztoznának a meccseken, vagyis hármat az RTL-csoport, hármat pedig a Sport Tv tűzne műsorára. Előbbi valószínűleg streamingen, utóbbi pedig a televízióban adná a mérkőzéseket. Az MTVA-t sem lehet kizárni az esélyesek közül. A csatorna szemszögéből az lenne ideális, ha a tender első köre nem hozna győztest. A sajtóhír szerint a második körre fontos kérdések dőlhetnének el az MTVA-nál.
Információk szerint könnyen elképzelhető, hogy mégsem lesz osztozás a két csatorna között. Úgy tudni, az RTL-csoport végül mégsem száll harcba a közvetítési jogokért. Így a Sport Tv-re kerülnének az NB I-es mérkőzések a következő idénytől. Amennyiben igaznak bizonyul a hír, a jelenlegi felállás maradhat, azaz minden mérkőzést a televízióban közvetítenek majd. A közvetítési jog nem csak az NB I-et tartalmazza, hanem a férfi és női bajnokságokat, kupasorozatokat, futsal versenyeket, valamint az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által nem elvont válogatott mérkőzéseket is. A Sport TV - akárcsak az RTL - korábban már birtokolta az NB I közvetítési jogait, így nem lenne számukra teljesen ismeretlen a helyzet.
Játékosok honosítása és a válogatott keret
A játékosok honosítása körüli kérdések is gyakran felmerülnek a magyar labdarúgásban. Példaként Marco Rossi miatt mehet minden angolul, mert ő nem tud magyarul. Az M4 Sport szerint Gomeznek semmilyen argentin korosztályos vagy felnőtt válogatottban nem szerepelt, így nem hiszik, hogy bármilyen akadálya lenne az országváltásának FIFA oldalról. Itt fel van sorolva az összes új útlevelet szerző játékos, ez a hivatalos platforma a FIFA-nak, ha egy játékos szövetséget vált, és egy másik szövetség színeiben kívánja folytatni a válogatott pályafutását. Ez egy másfél éve működő oldal, ha ide egy játékos felkerül, akkor az hivatalos, a FIFA is jóváhagyta a szövetség váltást. Hogyha ez egy kamu honosítás lenne, akkor nem 1 fordulóval a vége előtt történt volna meg. Illetve van olyan légiós a Fradi keretében, aki hamarosan állampolgár lehet (Zaki), neki miért ne intézték volna el hamarabb, ha ez így működik?
Egyébként a 20. század elején jelentős számban emigráltak a Monarchiából magyarok Argentínába is. Lehet valaki állampolgár, de bizonyos FIFA szabályoknak is meg kell felelni. Ha csak úgy simán állampolgárság alapján lehetne valaki válogatott, akkor például Azerbajdzsán simán honosítana két tucat harmad-negyed vonalas spanyolt, franciát, akik a saját válogatottjukba nem férnek be. Szerinted Gómezről rég megszellőztették volna már az igazolása pillanatában, hogy van magyar felmenője (így kikerülhető vele az NB I-es szabály), ha ez az opció játszana. Ezért nagyon reméljük, hogy nem merül fel a neve a magyar válogatott kapcsán.
tags: #foci #nb1 #komment #velemenyek
