Kézilabda Holtverseny Esetén: A Sorrend Meghatározásának Részletes Szabályai
Semmi újat nem mondunk azzal, hogy a férfikézilabda Európa-bajnokságok ennek a sportágnak a csúcseseményei. Ez még akkor is így van, ha az EHF évekkel ezelőtt megemelte a létszámot, idén is 24 csapat indul a Svédországban, Dániában és Norvégiában rendezendő Eb-n. Köztük ott lesz a magyar válogatott is, amely 2024-ben a szenzációs ötödik helyen zárta a németországi kontinenstornát. Ezt a teljesítményt megismételni nagyon nehéz lesz, de semmiképp sem lehetetlen. Január 15-én rajtol a férfikézilabda Európa-bajnokság.
Egy ilyen kiélezett tornán, ahol minden pont számít, kiemelten fontos, hogy a csapatok tisztában legyenek azzal, mi dönti el a csoportok és bajnokságok végső sorrendjét holtverseny esetén. Ezek a szabályok gyakran azonos elveken alapulnak a csapatsportágakban, beleértve a kézilabdát is, és meghatározzák, ki jut tovább, vagy ki nyeri meg a bajnoki címet, amennyiben két vagy több csapat azonos pontszámmal zárja a csoportkört vagy az alapszakaszt.
Holtverseny-szabályok a Kézilabda Mérkőzéseken
Pontazonosság esetén a következő szempontok rangsorolnak a csapatok között, az alábbi sorrendben:
- Az egymás elleni mérkőzéseken szerzett több pont. Ez az elsődleges kritérium, amely a közvetlen rivalizálás eredményeit veszi figyelembe.
- Az egymás elleni mérkőzéseken elért jobb gólkülönbség. Ha a pontszám azonos, az egymás elleni találkozókon elért gólok és kapott gólok közötti különbség dönt.
- Az egymás elleni mérkőzéseken szerzett több gól. Amennyiben a gólkülönbség is megegyezik, a több szerzett gól az egymás elleni összecsapásokon lesz a döntő tényező.
- Az összes mérkőzésen elért jobb gólkülönbség. Ebben az esetben már nem csak a közvetlen riválisok elleni, hanem az összes lejátszott mérkőzés gólkülönbsége számít.
- Az összes mérkőzésen szerzett több gól. Ha a teljes gólkülönbség is azonos, a több szerzett gól a teljes tornán vagy bajnokságban rangsorolja a csapatokat.
- Elért több győzelem. Ezután a győzelmek száma dönt.
- Elért alacsonyabb fair play pontszám. Egyes szabályrendszerekben a sportszerűségi szempontok is szerepet kapnak, ahol a sárga lapok (1 pont), két sárga lapos piros lap (3 pont), egyből piros lap (3 pont), vagy sárga lap után egyből piros lap (4 pont) alapján számolják a fair play pontokat.
Ha a fenti kritériumok sem hoznak döntést, azaz a csapatok továbbra is holtversenyben állnak, az összes mérkőzésen elért eredmények kerülnek sorra:
Példák a Holtverseny Eldöntésére
A klubkézilabda idei szezonja lassan a végéhez közelít, és a pontazonosság kérdése rendkívül fontos lehet. Tavaly óta egy klasszikus rendszerben játszanak, ahol mindenki mindenkivel játszik, győzelem 2 pont, vereség 0, döntetlen 1, és az nyeri a bajnokságot, aki a legtöbb pontot szerzi.
A gyakorlatban is előfordult már extrém eset, amikor a hagyományos holtverseny-eldöntő szempontok sem hoztak azonnali eredményt. Például, amikor a harmadlagos pontokig, vagyis a gólkülönbségig eljutottak a számítások. Ez történt, ugyanis mindkét csapat 26-24-re nyerte meg a hazai mérkőzését. Ebben az esetben a legnagyobb gólkülönbségű győzelmekre volt szükség, és összesen eggyel lett jobb gólkülönbsége az ETO-nak, mint a Fradinak. Ez a példa is jól mutatja, mennyire részletesek és döntőek lehetnek a szabályok egy szoros versenyben.
Számos ember nyilvánította ki a nemtetszését a rendszer miatt, hiszen a motivációja is nagyban függhet a körülményektől. Felmerült a kérdés, hogy nem indokolt-e, hogy a bajnokjelöltek ne csak két meccset játsszanak egymás ellen, hanem többet, hiszen "lenni egy Fradi elleni győzelemmel, mint egy Békéscsaba ellenivel". Ezek a megfontolások rávilágítanak arra, hogy a szabályok nem csupán technikai részletek, hanem befolyásolják a csapatok stratégiáját és a mérkőzések hangulatát is.
Nemzetközi Tornák és Holtverseny
A csoportból az első két helyezett utazhat tovább Malmőbe, ahol a középdöntő mérkőzéseit rendezik. Ide csatlakozik be a D és az E-csoport első két helyezettje, azaz a magyarokra a csoportból való továbbjutás esetén újabb négy mérkőzés vár. Az ilyen szoros mérkőzések és az örökös rivalizálás rávilágít, hogy egyetlen pont vagy egyetlen gólkülönbség is döntő lehet a továbbjutás vagy a végső helyezés szempontjából.
Magyarország és Izland - Egy Örök Rivalizálás
Ami Izlandot illeti, nos, a skandinávokról lassan ki lehet jelenteni, hogy a magyarok örök ellenfelei a kézilabda-világversenyeken. Érdemes megnézni az utóbbi éveket, hol, mikor és hányszor játszottunk velük:
| Verseny, Év | Mérkőzés | Eredmény | Típus |
|---|---|---|---|
| Eb, 2024 | Magyarország-Izland | 33-25 | csoportmérkőzés |
| vb, 2023 | Magyarország-Izland | 30-28 | csoportmérkőzés |
| Eb, 2022 | Magyarország-Izland | 30-31 | csoportmérkőzés |
| Eb, 2020 | Magyarország-Izland | 24-18 | csoportmérkőzés |
| Eb, 2014 | Magyarország-Izland | 27-27 | csoportmérkőzés |
| olimpia, 2012 | Magyarország-Izland | 34-33 | negyeddöntő |
| Eb, 2012 | Magyarország-Izland | 21-27 | középdöntő |
| vb, 2011 | Magyarország-Izland | 26-32 | csoportmérkőzés |
| Eb, 2008 | Magyarország-Izland | 28-36 | középdöntő |
| Eb, 2006 | Magyarország-Izland | 35-31 | csoportmérkőzés |
| Eb, 2004 | Magyarország-Izland | 32-29 | csoportmérkőzés |
Ez lesz tehát a hetedik olyan Európa-bajnokság, amelyen a két csapat már a csoportkörben összecsap. Ebből a hét meccsből ötször mi győztünk, csupán a rossz emlékű 2022-es budapesti Eb-n elszenvedett vereség az, amely után mindenki nagyon csalódott volt. Szintén fenékig üríthettük a méregpoharat a 2012-es Európa-bajnokságon, amelyen hiába vertük meg álomjátékkal az olimpiai bajnok franciákat, a középdöntőben elvéreztünk Izland ellen. Az izlandi csapatot amúgy egészen biztosan fűti a visszavágás vágya.
Három éve ugyanabban a svéd városban, Kristianstadban úgy kaptak ki tőlünk, hogy szinte végig vezettek. Két éve, Münchenben viszont tényleg agyonvertük őket, mert az az Eb-csoportmeccs, amelyen a magyarok 33-25-re nyertek, soha nem látott magyar klasszisjátékot hozott - már ami a férfikézilabda Eb-ket illeti.
A Feröeri Jelenség
Ha van olyan együttes, amely szenzációt okozhat, akkor az egy újabb skandináv csapat: Feröer. Sokan azt várják, hogy a kis szigetország válogatottja ezen az Eb-n hajtja végre az áttörést. Néhányan azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a legjobb hat közé kerülnek. Ehhez azonban olyan sorozatot kell produkálniuk, amelyre eddig nem voltak képesek. El ne feledjük: ha minden a papírformának megfelelően alakul, akkor a malmöi középdöntőben összejöhet a magyar és a feröeri csapat párharca. Ha ez így lesz, fel kell arra készülni, hogy nagyon nehéz mérkőzés vár a mieinkre. Feröert muszáj nagyon komolyan venni.
A Magyar Férfi Kézilabda-válogatott Kerete és Nemzetközi Erőviszonyok
Ezek után lássuk, kikkel vág neki Chema Rodríguez szövetségi kapitány a 2026-os Európa-bajnokságnak:
Kapusok: Bartucz László (MT Melsungen), Palasics Kristóf (MT Melsungen), Andó Arián (Tatabánya)
Jobbszélsők: Imre Bence (Kiel), Szilágyi Benjámin (Szeged), Rodríguez Pedro (Tatabánya)
Jobbátlövők: Ilic Zoran (Wisla Plock), Ónodi-Jánoskúti (Nimes)
Irányítók: Fazekas Gergő (Wisla Plock), Hanusz Egon (Rennes), Lukács Péter (Elverum), Pergel Andrej (La Rioja)
Beállók: Bánhidi Bence (Szeged), Papp Tamás (Tatabánya), Rosta Miklós (Dinamo Bucuresti), Sipos Adrián (MT Melsungen)
Balátlövők: Bodó Richárd (Szeged), Ligetvári Patrik (Veszprém), Szita Zoltán (Wisla Plock)
Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüred), Krakovszki Bence (Tatabánya)
Ami az erőviszonyokat illeti: a dán férfi-kézilabdaválogatott jelenleg uralja a világot. Ők az olimpiai bajnokok. 2019-től minden világbajnokságot (sorozatban négyet) megnyertek. Ami az Eb-ket illeti, ott nem ennyire fényes a kép, mert legutóbb ebben a sorozatban 2012-ben lettek aranyérmesek. Talán pont az hajtja őket most, hogy elérjék azt, amit a norvég női együttes a világbajnokságon: az abszolút egyeduralkodó címet. Ha az idei Eb-t Dánia nyeri, akkor minden jelentős versenynek ők lesznek a címvédői. Sokan szeretnének Dániával cserélni. Azonban jó néhány olyan válogatott van, amely az első helyre pályázik. A francia, a spanyol és a svéd csapat is bombaerős, egy hajszálnyival gyengébbek náluk a portugálok és a németek. Norvégia szintén óriási csapattal rendelkezik, de neki az elmúlt években többször nem jött ki a lépés. Dánia nagyon régen, 2012-ben nyert legutóbb a férfikézilabda Eb-n.
Ahogyan azt a bevezetőben is említettük, ezt az Európa-bajnokságot három ország rendezi meg: Dánia, Norvégia és Svédország. Az északi rendezés „hegemóniája” most sem szakad meg. A rendező városok: Oslo (Norvégia), Kristianstad (Svédország), Malmö (Svédország), Herning (Dánia). Ez az Európa-bajnokság még nem kvalifikál a 2028-as olimpiára és az olimpiai selejtezőre sem. Ez azonban semmit sem von le a torna értékéből. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy az Eb számos felejthetetlen mérkőzéssel ajándékozza meg a sportág szerelmeseit.
tags: #kiesesi #sorrend #a #kezilabdaban #azonos #pontoknal
