A magyar labdarúgás pénzügyi valósága: fizetések a Premier League-től a vármegyei bajnokságokig
Rengeteg gyermek álmodik arról óvodásként, kisiskolásként, hogy egyszer majd a legmagasabb szinten űzi a labdarúgást. Azonban a futball, a legnépszerűbb sportágak egyike, mára a legalsóbb szinteken is jelentős anyagi vonzattal bír. Idehaza a labdarúgók fizetése igencsak kényes téma, hivatalos adatokat nem is hoznak nagyon nyilvánosságra, csupán néhány információ alapján lehet következtetni, mennyit is kereshetnek valójában. Manapság a legtöbb klubnál már az amatőrfutballban is komoly pénzekért lépnek pályára a játékosok.
Profi Szintek: A Legmagasabb Fizetések és Európai Összehasonlítások
A magyar futballisták közül kevesen jutnak el a nemzetközi élvonalba, de akik igen, azok jelentős összegeket kereshetnek. Szoboszlai Dominik például 6.24 millió fontot keres egy évben Liverpoolban, ami nagyjából 250 millió forint havonta. A klubján belül Szoboszlai a 10. helyen áll holtversenyben, ugyanis a holland válogatott Cody Gakpo is ennyit keres. Ez a teljes Premier League-mezőnyt figyelembe véve a 79. helyet jelenti, amely pozíción 17 játékossal osztozik. A bajnokság másik magyarja, a Bournemouthban játszó, korábbi győri labdarúgó, Kerkez Milos 1.56 millió fontot kap egy évben, ami mintegy 760 millió forintnak felel meg.
Az OTP Bank Liga, hazánk legmagasabb osztálya, európai összehasonlításban is megállja a helyét a fizetéseket tekintve. Az európai labdarúgó-bajnokságok közül a 18. helyen áll az OTP Bank Liga, átlagban 3,8 millió forintot keres havonta egy Magyarországon játszó élvonalbeli futballista - számolt be az mfor.hu az UEFA üzleti jelentése alapján. Az európai szövetség által a 2021/2022-es pénzügyi évre vonatkozóan kiadott üzleti jelentéséből kiderül, hogy a magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését a játékosok fizetése szempontjából, így az európai bajnokságok sorában már a 18. helyet foglalja el a bérekre fordított kiadások alapján a maga 93 millió eurójával. Az mfor.hu hozzáteszi, hogy az egy évvel ezelőtti jelentés - mely még nagyban felölelte a koronavírus-járvánnyal terhelt időszakot - szerint a magyar bajnokság azon kevesek közé tartozott, ahol emelkedni tudott a bérköltség és ennek köszönhetően bekerült a top 20 bajnokságba Európán belül, idén pedig újabb egy helyet lépett előre az NB I. annak eredményeként, hogy 82 millióról 93 millió euróra emelkedett a bajnokságban szereplő klubok bérekre fordított kiadása. Ez 14 százalékos növekedés, az összeggel már a norvég mellett az ukrán bajnokságot is maga mögé utasította a hazai élvonal.
A 3,8 millió forintos fizetés egy átlagösszeg, tehát a csapatok költségvetéseinek különbségéből fakadóan a bérekre fordított összegek is különböznek. Jó eséllyel feltételezhető, hogy a kiemelkedő büdzséjű csapatoknál jellemző fizetések húzzák fel az átlagot. Vagyis a Ferencvárosé, a Fehérváré és a Puskás Akadémiáé, melyek anyagi lehetőségeik alapján bőven kiemelkednek a mezőnyből. Ők ugyanis jóval magasabb bérszinttel tudnak játékosokat igazolni, a csapatokra jellemző átlagfizetésről nincsenek nyilvános információk, ám sejthető, hogy itt egy-egy játékos fizetése akár a havi 8-10 millió forintot is elérheti. Az NB I-ből kiemelkedik a Ferencváros, ahonnan akár havi 25 millió forintot is hazavihet egy játékos. 2022-ben 24 millió forint volt a legmagasabb havi fizetés a magyar bajnokságban, az iráni Sahab Zahedi, a felcsúti Puskás Akadémia játékosa keresett ennyit. Zahedi azóta elhagyta az NB I-et, és visszatért hazájába, jelenleg a Persepolis FC játékosa.
Régiós összehasonlításban is magasak a magyar focistabérek, a környező országok közül csak a lengyel (115 millió euró) és az osztrák (157 millió euró) csapatok költenek többet fizetésekre. Az NB I-es csapatok a horvát, a cseh, a román és a szerb csapatoknál is több bért fizetnek ki (81, 77, 73, valamint 63 millió euró).
A hazai csapatok bevételeik kisebb részét fordítják fizetésekre, mint régiós riválisaik, ami a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából előnyös. Erre az nyújt lehetőséget, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő csapatok piaci szempontokkal nehezen magyarázható mennyiségű szponzori pénzt kapnak a NER-hez köthető vállalatoktól. Egy átlagos első osztályú magyar focicsapat közel annyi szponzori bevételhez jut, mint egy belga, noha a nézőszám a belgiumi harmadát sem éri el.
Az NB II és NB III: A Félprofi Szféra és a Pénzügyi Elvárások
A magasabb osztályok mellett a másodosztályban is jól meg lehet élni a fociból. Az NB II-ben ugyanis ebben a mezőnyben - bónuszokkal együtt - nem ritka az 1 millió forintos havi bér, de a nevesebb csapatok akár 6 millió forintot is kifizethetnek egy-egy játékosnak. Ugyan az NB III már csak félprofi (vagy félamatőr) liga, de ott is előfordul az 1 millió forintos havi fizetés. Az NB III-ban sem kell feltétlenül dolgozniuk a futball mellett a játékosoknak.
A Vármegyei Bajnokságok: Hol Kezdődik a Pénz, Függetlenül a Percektől?
Sokan gondolják, hogy az amatőr labdarúgásban a játékosok kizárólag a sport szeretetéért lépnek pályára, ám ez már régóta nem fedi a valóságot. Manapság már a legtöbb amatőr klubnál, az ötöd-, sőt, a hatodosztályban is kapnak pénzt a futballisták. Mivel amatőr szinten egyre kevesebben futballoznak, a klubvezetőknek, támogatóknak bizony a zsebükbe kell nyúlniuk, ha ütőképes gárdát szeretnének kialakítani, vagy egyáltalán csak egy csapatot akarnak a bajnokságban elindítani. A játékos pedig nyilván nem saját ellensége, oda megy, ahol még meg is fizetik. Természetesen vármegyénként eltérő lehet, hogy milyen összegeket kapnak a labdarúgók. A megélhetéshez bár nem lehet elég pénzt keresni a vármegyei bajnokságokban, remek fizetéskiegészítésre tehetnek szert a legjobbak.
Vármegyei I. osztály
A legmagasabb amatőr csoportban, a vármegyei I. osztályban egyáltalán nem ritka a havi fizetés, az aláírásért járó pénz vagy a meccsprémium, ami a győztes találkozók után jár. Nyilván az élcsapatoknál, melyek a feljutásért, a dobogóért vagy csupán a presztízs miatt küzdenek, komolyabb összegekről hallani. Nem csoda, hogy ezekben a csapatokban korábbi élvonalbeli futballistákat is megtalálunk. Úgy tudjuk, az osztályban van olyan gárda, ahol néhány játékos egy összegben 3 millió forintot tehet zsebre, ha öt évre aláír. Nyilván ehhez még hozzájön a győzelmek utáni meccspénz, vagy a célként kitűzött helyezés eléréséért járó összeg. Az osztályban nem ritka a különböző kiegészítésekkel (ide tartozhat az utazásiköltség-térítés, vagyis a benzinpénz is) elért 300 ezer forintos havi jutattás, de hallani 600 ezres, sőt, 1,2(!) millió forintos fizetésről is. Baranyában például 70 ezer forint az átlag havi kereset. Egy sportvezető szerint ebben az osztályban minimum 10 millió forint kell éves szinten egy középcsapatot fenntartani, de ha komoly eredményt szeretne elérni, legalább ennek a háromszorosát szükséges a csapatra költeni. Ha valakinek nincs évente 2-3 millió forintja rá, vármegyei II. osztályú csapatot sem érdemes a bajnokságban elindítani.
Vármegyei II. osztály
Sokak számára meglepő lehet, de a labdarúgók 80-90 százaléka a vármegye kettőben is pénzért focizik. Sokszor 3000 forint körüli pontpénzzel igyekeznek motiválni a játékosokat, viszont vannak, akik eredménytől függetlenül megkapják a havi 30-60 ezer forintos járandóságukat. Ebben az osztályban maximum 150 ezer forintért focizik néhány játékos. Van, ahol havi béreket osztanak, de van olyan klub is, ahol csak meccspénz jár, ami nagyjából 10-15 ezer forint személyenként és nyilván győzelmekként. Hallani 600 ezer forintos fizetésről is, amit egy összegben az év elején kaphat meg a labdarúgó. Ficher Norbert színész, énekes, aki maga is a vármegye kettes Hímesháza színeiben rúgja a bőrt, egy interjúban kifejtette véleményét az amatőrfoci helyzetéről. „Akik pedig ezért pénzt adnak, azok teljesen tönkrevágják az amatőrfocit” - mondta Ficher Norbert. Azt mondta a lap számára, hogy a vármegyei osztályokban focizó labdarúgók 80%-ának örülnie kellene, hogy van csapata és futballozhat valahol.
Vármegyei III. osztály
A vármegye háromban talán a kívülállók azt hiszik, mindenki a foci szeretetéért játszik csupán, ám ez távol áll a valóságtól. A jobbak 20-40 ezer forintért lépnek pályára havi szinten. A legalacsonyabb szinten is jól járhatnak a futballisták. Van olyan egyesület, ahol egy játékosnak egyszeri 700 ezer forintot fizettek aláíráspénzt. (Ez nyilván extrém eset, úgy tudni, rutinos, magasabb osztályt megjárt labdarúgóról volt szó.) Ehhez jött hozzá a kocsifutás és a gólprémium, utóbbi 10 ezer forintot jelentett. Van klub, ahol havi 40 ezer forint, plusz gólpénz jár, de nem minden játékosnak. Persze akad olyan csapat is, ahol „csak” a győztes mérkőzések után fizetnek 10-15 ezer forint prémiumot.
Játékvezetők Fizetése: A Sípmesterek Anyagi Helyzete
Játékvezetőnek lenni nem a leghálásabb feladat, és ez talán minden sportágra igaz a világon. Anyagilag viszont még Magyarországon is bőven megérheti ezt a hétvégi mellékállást választani. A Magyar Labdarúgó Szövetség nemrég közölte, hogy újra megemeli a sípmesterek fizetését, egészen a legalacsonyabb osztályig. Az MLSZ júliustól 40 százalékkal emelte meg a legerősebb amatőr bajnokságban, a megyei első osztályban közreműködő játékvezetők meccsenkénti díjazását. A hétvégi felnőtt- és a hétközi utánpótlás-mérkőzésekkel - ez esetben már teljesen hivatalosan - csinos összeget „sípolhatnak” össze a lelkesebb játékvezetők is az amatőr szekcióban.
A díjazások az alábbiak szerint alakulnak a különböző osztályokban:
| Bajnokság | Játékvezetői díj (bruttó/meccs) | Asszisztensi díj (bruttó/meccs) |
|---|---|---|
| NB I | 160 000 Ft | |
| NB II | 77 000 Ft | |
| Vármegyei I | 34 000 Ft (+ benzinpénz) | 20 000 Ft (+ benzinpénz) |
| Vármegyei II | 26 000 Ft | 17 000 Ft |
Kevesebb az emelés a profi bajnokságoknál, viszont az összegeket látva lehet érteni azt is, hogy miért. Az NB I-es bírók, ha jól teljesítenek, nemzetközi szinten is vezethetnek meccseket, az pedig már sok ezer euró is lehet meccsenként. Ha csak a magyar meccseken történt játékvezetésért kapott összegeket vetjük össze, többen is vannak, akik a júliustól májusig tartó futballszezonban átlépték a három milliós fizetési álomhatárt. Ezen a listán első Berke Balázs, aki a 25 meccseért 3,75 milliót kapott. A második Bogár Gergő, aki 23 meccsért 3,45 millió forint bruttót kapott.
A bíróképzés, mint már említettük, az általános bíróhiány miatt folyamatos, a képzést sikeresen elvégzőket pedig azonnal fel is szívja a rendszer, tehát már a tanfolyam elvégzése után nem sokkal is lehet mérkőzést vezetni. Kell még a jelentkezéshez erkölcsi bizonyítvány, valamint a fizikai teszt elvégzéséhez egy friss sportorvosi igazolás. Ha esetleg nincs, be kell szerezni egy stoplis sportcipőt, de ebből a játékvezetőknek felesleges a legújabb és legdrágább futballcipőt beszerezni, így ez is megvan körülbelül 15-20 ezer forintból.
tags: #foci #nulla #perc #jatekkal #fizetes
