A Magyar Labdarúgás Helyzete és a Klubcsapatok Értékelése a Hazai és Nemzetközi Színtéren
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége 2010-es megválasztása óta egyik legfontosabb feladatának tartja a labdarúgás hátországának növelését, a játékosok és a csapatok számának emelését. A számok azt mutatják, a szövetség erőfeszítései elérték céljukat, az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy öt év alatt minden szakágban jelentősen nőtt az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma. Az összes szakágat és korosztályt figyelembe véve országosan közel másfélszeresére (49%-kal) nőtt az MLSZ-versenyrendszerben résztvevő csapatok száma az elmúlt hat évben, a 2010-es 7803-ról 2016-ra 11595-re emelkedve.
A növekedést érdemes területi elosztás szerint is megvizsgálni. Több megyében több mint duplájára emelkedett az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma; az ebben az összevetésben élen járó Csongrádban 124% a növekedés (270-ről 606-ra emelkedett a csapatszám), míg Hajdú-Biharban 110% az arány (331-ről 695-re nőtt a csapatok száma).
A Labdarúgás Fejlődése a Különböző Szakágakban és Korosztályokban
A női nagypályás labdarúgás fejlesztésére külön stratégiát dolgozott ki a szövetség, és a megvalósítás első éveit követően pontosan megháromszorozódott a női/lány csapatok létszáma: 2010-ben 107 csapat szerepelt a szövetség nyilvántartásában, ez 2016-ra 321-re nőtt. Míg hat éve komplett országrészekben nem működtek női csapatok, addig mostanra már csak egyetlen megye van, ahol jelenleg nem tudnak egyesületi keretek között focizni a lányok.
A statisztikákból kitűnik, hogy különösen a Bozsik-program korosztályaiban (U7-től U13-ig 2.627-ről 5.135-re, 95%-kal), valamint a felnőtt korosztályt követő öregfiú, old boy és veterán (193-ról 318-ra, 65%-kal) korcsoportos csapatok számában történt számottevő emelkedés, míg a felnőtt csapatoknál alig 8%-os bővülés volt tapasztalható (2.390-ről 2.581-re).
Az MLSZ csapatszámos statisztikai kimutatásaiban kiemelkedő paramétereket mutat Pest megye. Mind a labdarúgó- (1.101), mind a futsalcsapatok (235) száma a legnagyobb lélekszámú megyében a legmagasabb az országban. A strandlabdarúgó-együttesek számában Csongrád megye 43 csapattal megelőzi az egyaránt 32-32 csapatot kiállító Pest és Somogy megyét.
Ekkora volumen mellett a szervezési feladatok ellátása különösen sok elfoglaltságot jelent a megyei igazgatóság számára. - Egész évben folyamatos elfoglaltságot jelent igazgatóságunk számára a labdarúgásban ennyire aktív megye résztvevői számára a megfelelő számú, típusú és szintű versenyek kiírása, azok megszervezése és lebonyolítása - mondta az mlsz.hu-nak Benkő Tamás, az MLSZ Pest megyei igazgatója a csapatszámos statisztika kapcsán. - Az ország legnagyobb lélekszámú megyéjében hosszú évek óta igyekszünk a lehető legtöbb versenylehetőséget biztosítani sportszervezeteink számára. Pest megyében hosszú évek óta nem csak a megyei I., hanem a II. osztályú klubokat is kötelezték a Bozsik-korosztályos labdarúgócsapatok indítására; tavaly 576 gárda vett részt a sorozatban az U7-estől az U13-as korosztályig bezárólag.
Verőfényes napsütésben Bozsik program az ovisoknak
2002-ben szervezték első ízben az amatőr megyei felnőtt csapatok számára téli teremtorna-sorozatot, négy évvel később csatlakoztak az ifjúságiak, majd fokozatosan az alsóbb korosztályok, a nők és végül az öregfiúk is. Az utóbbi két évben 8 korosztályban közel 200 indulóval bonyolítják a futsalversenyeiket, amelyekre a szomszédos megyékből is jelentkeznek csapatok. Az utánpótlás-korosztályok számára a kezdetektől, 2008 óta indítanak futsaltornákat. A ma már a Bolognában játszó Nagy Ádám tehetségénél és pályafutásánál nincs jobb példa arra, hogy miért kell párhuzamosan futsaloztatni is a gyerekeket a foci mellett.
Évről évre növekszik a futballisták létszáma, a megyék közül Pest megyében van a legtöbb versenyengedéllyel rendelkező játékos. Zajlik a bajnokság a felnőttektől az utánpótlás-korosztályokig, sikeresek a futsal- és a háromnegyedpályás női bajnokságok, az öregfiúk vetélkedése, népszerű a téli műfüves bajnokság és a Futsal7vége.
Az NB I Csapatainak Pénzügyi Helyzete és Helyezései
Közel 13 millió euróval, 133,43 millióról 146,35 millió euróra nőtt egy év alatt a labdarúgó NB I-ben szereplő 12 csapat keretének összértéke. Az MTI a hazai átigazolási időszak február 14-i zárása után tekintette át a hazai labdarúgás helyzetét. Az elmúlt egy évben pénzügyileg a Gyirmót fejlődött a legdinamikusabban: megduplázta játékosai összértékét, amely tavaly ilyenkor - amikor még az NB II-ben szerepelt - még csak 3,18 millió euró volt, most pedig 6,38 millió, amellyel jelenleg tizedik a pénzügyi rangsorban.
Az FTC bajnoki címe nem lenne meglepetés, hiszen labdarúgóinak összértéke több mint kétszerese a papíron második MOL Fehérvárénál (21,1 millió euró), amely pontjai alapján most csak negyedik az élvonalban. A kizárólag magyar játékosokat foglalkoztató Paks az említett 11. helyen áll a keretérték szerinti rangsorban. Az alulteljesítő klubok közül - a Fehérváron kívül - a Honvédot és az Újpestet kell megemlíteni, hiszen a kispestiek a keretük alapján negyedikek, a tabellán viszont a nyolcadikok, míg a bajnokságban sereghajtó lila-fehérek a keretösszegük szerint ötödikek.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az NB I csapatai közötti pénzügyi érték és a bajnoki helyezés közötti különbségeket, a rendelkezésre álló adatok alapján:
| Klub | Keretérték szerinti rangsor (becsült) | Aktuális bajnoki helyezés (draft idején) |
|---|---|---|
| Ferencváros | 1. (21.1 millió € felett) | 4. |
| MOL Fehérvár | 2. (az FTC értékének fele) | 4. |
| Honvéd | 4. | 8. |
| Újpest | 5. | Sereghajtó |
| Gyirmót | 10. (6.38 millió €) | - |
| Paks | 11. | - |
A legtöbb külföldit, 24-et a Ferencváros alkalmazza, majd a Mezőkövesd következik a sorban hússzal. Az átigazolási hírportál szerint karácsony óta több mint 120 tranzakció történt a hazai élvonalban, ezek többsége kölcsönadás, illetve lejárt szerződésű játékosok ingyenes leigazolása volt. A magyar klubok általában nem hozzák nyilvánosságra az átigazolási összegeket, ennek ellenére a Transfermarkt alkalmanként ilyen adatokat is közöl. Az első két helyen a zöld-fehérek brazil középcsatára, Marquinhos (3,8 millió euró) és az argentin jobbszélső, Carlos Auzqui áll (3,5 millió euró). Őket a szintén a zöld-fehéreknél játszó tunéziai középpályás, Aissa Laidouni követi (3 millió euró). A két fehérvári a 2 millió euróval holtversenyben nyolcadik ukrán Ivan Petrjak és a honosított Nego Loic.
A Hazai Kupasorozatok Története
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.
A Magyar Szuperkupát 1993-ben alapította meg és írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte - többnyire. 2002 és 2005 között nem rendezték meg. Több ízben ugyanaz a klub nyerte meg azonos idényben a bajnoki címet és a kupát is. A Ferencváros három alkalommal is (1994, 2004 és 2016) játék nélkül kapta meg a serleget. 1997-ben az MTK Budapest esetében nem alkalmazták ezt a megoldást, nem írták ki a mérkőzést.
A Nemzetközi Klublabdarúgás Versenyei és a Magyar Csapatok Szerepe
A Bajnokok Ligája és Elődjei
A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955-ben rendezték meg.
Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.
Az Európa-liga és Előfutárai
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. 1999-től a megszűnő KEK gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába, a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak.
Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történetileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló+egy rájátszás) selejtezőben 2009-ben volt.
Az EVK tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. Mindkét kiírása 64-es tábláról indult a nagy topbajnokságokból 3-4 indulóval, a "közepesekből" (Magyarországról is) 2-2-vel a kisebb tagszövetségekből egy-eggyel. Az indulókat a szövetségek a bajnoki helyezés alapján jelölték ki, a 2., a 2-3. vagy a 2.-3.-.4. helyezettek.
1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese.
További Európai Kupasorozatok
A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését.
A nyári plusz labdarúgótorna gondolatát hárman vetették fel az ötvenes évek végén, a hatvanasok elején. A svájci Ernst B. Thommen, országában a sportfogadások bevezetésének egyik atyja, a VVK egyik alapítója, az UEFA későbbi alelnöke, az osztrák Karl Rappan, a svájci válogatott szövetségi kapitánya az 1938-as és 1954-es vb-n, valamint Eric Persson, a Malmö FF elnöke tett legtöbbet egy nyári, szünetkitöltő torna létrehozásáért. Ez a kezdeményezés vezetett az Intertotó-kupa megalapításához.
Verőfényes napsütésben Bozsik program az ovisoknak
1960. február 13-án tíz ország - köztük Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását, mely a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) lett. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét. A KEK 1999-es megszűnése után a kupagyőztesek az UEFA-kupában (később Európa-liga) indulhattak.
Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúráját is lépcsőzetesen igazították azokhoz, ami végül az UEFA Európa Konferencia Liga megalapításához vezetett.
tags: #foci #orszagos #csapatok #helyezese
