A futball és a foci eredete: A labdarúgás etimológiája és története
A labdarúgás, vagy közismertebb nevén futball, világszerte az egyik legnépszerűbb sportág, melynek elterjedése nagyban köszönhető az egyszerűségének. A futball az a sport, amit kicsik és nagyok, fiatalok és idősek, nők és férfiak, valamint szegények és gazdagok egyaránt elérhetnek. De honnan ered ez a népszerű játék, és hogyan alakult ki a magyar nyelvben a „futball” és a „foci” szó?
A labdarúgás ősi gyökerei
A labda rugdosása már időszámításunk előtt elkezdődött, a történészek szerint Kínában és Mexikóban. Kínában a cujunak hívták, ami rúgott labdát jelent. A cuju katonai kiképzés részeként szolgált, ahol a katonák passzolgattak és dekáztak a labdával. A FIFA korábbi elnöke, Joseph Blatter is a cujut jellemezte a futball egyik legkorábbi formájaként.
A világ másik felén, Mexikóban az olmékok (egy indián nép) játszották kaucsuklabdával. Az ókori görögök is játszottak labdajátékot Kr. e. 2-3. században episkyros néven, 12-14 fős csapatokkal - igaz, ebben a kéz használata is megengedett volt. Ennek kapcsán Spártában már szervezett versenyeket is rendeztek - ezek tekinthetők a futball legkorábbi előzményeinek.
A játék később Rómába is eljutott, ahol harpastum néven vált népszerűvé, és a Római Birodalom terjeszkedésével együtt egész Európát "megfertőzte". Ezek az ősi labdajátékok inkább hasonlítottak a mai rögbire, mint a modern futballra, de a labda iránti szenvedély már ekkor is megvolt.
A modern futball születése Angliában
A játék Angliába is átterjedt, ahol 1174-ből származik az első írásos emlék a "soule" nevű játékról. A soule gyakran durva, kaotikus ütközetekbe torkollott, ezért a helyi hatóságok és maga a király is többször betiltotta. Érdekesség, hogy a „football” szó első írásos említése 1314-ből származik: Nicholas de Farndone, London polgármestere egy rendeletben tiltotta meg a futballt, mert a játék rendszeresen zavargásokhoz vezetett. Az angol sporttörténészek ezt a korszakot „folk football”-nak, azaz népi futballnak nevezik, megkülönböztetve a modern játéktól.
Amit ma fociként ismerünk, a 19. századi Angliában született meg, itt fejlődött ki a mai szabályrendszer. Ekkor az angol Ebenezer Cobb Morley, a Mortlake klub kapitánya, a Bell’s Life című lapban javasolta, hogy a futballnak, hasonlóan a kriketthez, legyenek egységes szabályai. Október 26-án Londonban, egy kocsmában tizenkét klub képviselői ültek össze. Tizenegyen megegyeztek abban, hogy megalapítják a Football Associationt (FA), a futballszövetséget, és céljuk a szabályok egységesítése volt. Az 1863-ban megalakult Angol Labdarúgó-szövetség írta össze a mai szabályrendszer alapjait.
Az FA alapító klubjai
Az FA-t alapító tizenegy klub, akik egy asztalhoz ültek a modern labdarúgás megteremtéséért:
- Barnes
- Blackheath
- Blackheath Proprietary School
- Civil Service Football Club
- Crusaders
- Crystal Palace (nem összetévesztendő a Crystal Palace Football Clubbal, amelyet 1905-ben alapítottak)
- Kensington School
- Forest Football Club (Leytonstone) (amelyből később Wanderers Football Club lett)
- No Names Club (vagy N.N. Kilburn)
- Percival House (Blackhealth)
- Surbiton
Morley lett az FA első titkára, majd második elnöke. Ő írta az első szabálykönyvet, a Laws of the Game-et, amely többek között megtiltotta a kézhasználatot, ezzel pedig végleg elvált a futball a rögbitől. Ezután jött 1888-ban a Football League, a világ első profi bajnoksága.
A futball terjedése és modernizációja
A játék hamar meghódította a világot: tengerészek, vasutasok és brit munkások révén Európától Dél-Amerikáig elterjedt. A labdarúgás óriási népszerűségnek örvend az egész világon. A FIFA becslése szerint 265 millió aktív játékos rúgja a labdát világszerte, míg az európai piac értéke a 2023/24-es szezonban 38 milliárd euróra nőtt. A foci számít a világon a legnépszerűbb sportnak.
1992-ben az angol Premier League megszületése forradalmasította a sportot: a bajnokság immár televíziós termékként, látványos show-ként működött a Sky Sports támogatásával. A Bosman-döntés (1995) liberalizálta az átigazolási piacot: a játékosok szabadon válthattak klubot szerződésük lejárta után, és eltörölték az uniós kvótákat. Az évtizedek során a sport nemcsak a legnépszerűbb, de a legjövedelmezőbb show-biznisz is lett a világon.
A magyar „futball” és „foci” szó eredete
A szócsalád alapja, a futball angol jövevényszó. Jelentése az angol nyelvű football szóból származik (foot = láb; ball = labda). Az első írásos említések a magyar nyelvben a következőképpen alakultak:
- 1869: foot-ball (Bánhidi: Sportny.)
- 1886: foot-ballt (Vörös: AngJsz. 6)
- 1894: fút bal (PallasLex.)
- 1900: futballoznának (Hét 1900. jún. 17.: 378)
- 1904: futbal (Radó: IdSz.)
- 1948: fodbalozni (Msn. 17: 19)
A foci szó ’futball-labda; labdarúgás’ jelentéssel 1901-ben (Nyr. 30: 438) jelent meg. Ez a fodbal változatból szórövidüléssel és kicsinyítő képzővel alakult ki, hasonlóan a csoki (→csokoládé) vagy diri (→direktor) szavakhoz.
A futballista származékszó. A futball főnévből keletkezett az -ista főnévképzővel, vö. egyetemista (→egyetem), zongorista (→zongora) stb.
A magyar sportnyelv fejlődése
A sportnyelv az egyik legdinamikusabban fejlődő szaknyelv, szó- és kifejezéskészlete gyorsan változik és gazdagodik. A futball vagy labdarúgás kifejezés előtt a rugósdi, láblabda szavakkal is próbálkoztak, ám végül a labdarúgás és a hangalakjában magyarosított futball bizonyult maradandónak. Újabb megnevezések, mint a labdarúgó ’futballjátékos’ (1897: Vörös: AngJsz. 18) és a labdarúgás (1900: NSz.) is hamar megjelentek.
A labdarúgás szakszókincse folyamatosan bővül, a sportág változásával szavak jönnek létre, amelyeket átveszünk és megfelelő hangsort alkotunk rá. A labdarúgás a katonai nyelvből is rengeteg elemet átvett. Így lett a mérkőzés szinonimája az ütközet, csata, csörte, összecsapás, és így született a bunkerfoci kifejezés is, amikor csak a védekezésre koncentrálva focizik valaki; de hallhatunk olyat, hogy ágyúz, vagyis erőset lő; ostromolja az ellenfél kapuját; vagy bevehetetlen erőd, ami pedig a jó hazai statisztikai mutatókkal rendelkező csapat pályája.
A sportnyelvújítás napjainkban is tart. Szokás arról beszélni, hogy ma visszaidegenedik a sport nyelve, mert újra áramlanak be idegen (főként angol) kifejezések. Ezt az igényt belátva indította futballnyelv-magyarítási kezdeményezését 2013-ban a Kazinczy SE blogja. 2010-ben magyarítani próbálták a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság jellegzetes hangszerének nevét, a vuvuzelát is. Érdekes megemlíteni a sportnyelvi köznevesítés példáját, hiszen előfordul, hogy egy-egy futballista neve köznevesül, egy köznévi fogalom szava lesz.
Érdekes tények és a magyar Aranycsapat
Két csapat játssza a modern futballt, mindegyikben 11 játékos van. Mindkét csapat 3 játékost cserélhet le a meccs során. A szabálytalanságot sárga vagy (ha nagyon durva) piros lappal büntetik. Két sárga lap egy pirosat jelent, és aki olyat kap, többé nem térhet vissza a játékba. A focilabda nagyon sok anyagból készül: bőr, latex, poliészter, pamut.
A futball történetében számos érdekesség és rekord található:
- 1921-ben az Angol Labdarúgó-szövetség megtiltotta, hogy nők focizzanak versenyeken, pedig előtte az ő körükben is népszerű volt a játék. Ez a tiltás egészen 1971-ig érvényben volt.
- A második világháború miatt 12 évig szünetelt a világbajnokság.
- A brazil világklasszis játékos, Ronaldinho 13 éves korában egy ifjúsági mérkőzésen 23 gólt szerzett egy meccsen. Csapata 23-0-ra nyert.
- A világ leggyorsabb gólszerzése 2,8 másodperc volt meccskezdés után.
- 1990-ben Kamerun lett az első afrikai ország, amelyik eljutott a világbajnokság negyeddöntőjébe.
Az Aranycsapat diadala
A magyar labdarúgás külföldön is emlegetett legnagyobb sikere 1953. november 25-én volt Londonban. A már 90 éve veretlen angol labdarúgó-válogatottat 6-3-ra győztük le. Ez a történelmi mérkőzés tette halhatatlanná az Aranycsapatot, melynek tagjai a következők voltak:
| Sor | Játékos |
|---|---|
| Első sor | Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula |
| Hátsó sor | Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László |
