A Magyar Labdarúgó Utánpótlás Jövője: Edzőképzés és Tehetséggondozás
A magyar labdarúgás jövőjének záloga a fiatal tehetségek felismerése és gondozása, valamint a modern, szakszerű képzésben részesülő utánpótlásedzők munkája. Az elmúlt időszakban jelentős hangsúly került ezen területek fejlesztésére, amely magában foglalja az MLSZ utánpótlás-nevelési stratégiáját, az edzőképzési rendszer megújítását, a sporttudományi megközelítések bevezetését és az infrastrukturális háttér megerősítését.
Az MLSZ Utánpótlás-nevelési Stratégiája
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótló csapatok játékának folyamatos fejlődése.
Játékfilozófia és Modern Labdarúgás
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
A Játékos-kiválasztás Összetett Folyamata
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is.
A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat az azonos korú, fiatal labdarúgók esetén.
A kiválasztási folyamat részét képezik a különböző edzőtáborok is:
- Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események.
Az Utánpótlásedzők Képzésének Megújítása
A közvélemény ritkán hall a magyar edzőképzés aktualitásairól, miközben jelentős megújuláson megy keresztül a labdarúgás ezen szegmense. A fókusz, a figyelem az utánpótlásedzők képzése felé fordult, ami vezetői szinten is elvárás volt az edzőképző központ felé - jogosan. Az utóbbi időszakban a programok szervezésében sikerült az utánpótlás felé nyitnunk, átdolgoztuk az utánpótlásedzőket érintő tanfolyami- és szakmai tematikákat, és kidolgoztunk egy új tanfolyamot, amit MLSZ Grassroots C néven fognak indítani, melynek már megvoltak az első pilóta tanfolyamai. Emellett utánpótlásedzői napokat szerveztek, először Telkiben, majd Gödöllőn.
Talán sikerült érzékeltetni a magyar edzőkkel, hogy az edzőképzés ő értük van, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy ők új, modern és naprakész tudásanyaghoz és információkhoz juthassanak. Ugyanakkor azt is meg fogják követelni, hogy ez a tudás eljusson a célközönséghez, a játékosokhoz. Csak így van értelme az egész munkának.
Gyakorlatközpontú Oktatás és Önértékelés
Az egyik újdonság, hogy a képzés során egyre inkább a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, az elméleti ismeretek önmagukban nem elegendőek a színvonalas munkához. Ennek szellemében emelik a gyakorlati foglalkozások számát, többet foglalkoznak a korosztályokhoz szükséges sajátos módszertani fogásokkal, videóra veszik az edzéseket, majd aprólékosan kielemezik azokat, megmutatják az edzőknek, miben kellene előrelépniük, hol van szükség változtatásokra a módszereikben.
Érdekes, hogy az edzők maguk is meglepődve nézték vissza a felvételeket, kiderült, hogy kívülről nézve teljesen másként látják magukat, saját kommunikációjukat, mint azt gondolták. A gyakorlatok és a vizsgák során korosztályos csapatokkal dolgoznak az edzőjelöltek, nem egymás között próbálják szimulálni a korcsoportokat. A gyerekek nem nagyon vannak tekintettel arra, ha valaki éppen vizsgázik. Viszont ez így sokkal életszagúbb és hasznosíthatóbb, igazi tapasztalatszerzést tesz lehetővé.
Fontos, hogy bizonyos alapok egységesek legyenek, amiket az edzőknek ugyanúgy kell tudniuk és átadniuk az elitakadémiákon, mint a legkisebb egyesületeknél. Vannak alapkövetelmények, amiket szeretnénk szigorúan, mintegy kötelező érvénnyel betartatni az edzőkkel, fontosnak tartjuk például, hogy a magyar sajátosságok hangsúlyos szerepet kapjanak az oktatás során, meghatározzák a képzést. Újdonság, hogy a tanfolyami tematikákban a különböző szinteken folyamatosan igyekszünk edzőinket megismertetni a régmúlt kimagasló magyar futball szereplőivel, meghatározó edzői alakjaival, csapataival, egyszóval történelmünkkel. Fontos, hogy a felnövő új generáció tisztában legyen az új és modern módszerek mellett a magyar labdarúgás múltjával, tradícióival is.
A Licencrendszer és a Női Edzők Bevonása
A legmagasabb szintű képzés hosszabb ideje működik Magyarországon, ebben kisebb korrekciókat kell végrehajtani - főleg az aktuális világversenyek tapasztalatainak, szakmai tanulságainak beépítésével. Vélemények szerint Magyarországon nincs szükség annyi PRO-licences edzőre, mint amennyit kitermelt az edzőképzés, hiszen csak a 16 élvonalbeli klubnál, valamint az elit utánpótlásképző-központoknál kötelező a legmagasabb képzettséggel bíró szakembereket alkalmazni. Az UEFA ajánlása alapján csökkentik a PRO-képzésre felvehető hallgatók számát, az eddigi 23-25-ös létszám helyett 15-16 főt képeznének, és csak minden harmadik évben.
Az A-licences edzőknek új képzést hirdettek, valamint UEFA Elite Youth A diplomát szerezhetnek azok, akik már rendelkeznek A licenccel, de úgy döntöttek, szívesebben dolgoznának mégis az utánpótlásban, ott viszont a lehető legmagasabb szinten. A visszajelzések alapján sokan vannak ilyenek, ezért nagy hangsúlyt fektetnek erre a képzésre is.
A nők felé is igyekszik nyitni az edzőképző központ. Átdolgozták a C-licences képzést, ennek keretében szeretnének kizárólag nőknek szóló csoportokat is indítani. A nők bevonása a labdarúgásba az MLSZ egyik fontos célkitűzése, ehhez illeszkedne a női edzőképző csoportok beindítása is. Vannak női edzők, akik szívesen képeznék magukat, de nem szívesen tanulnának együtt férfiakkal, esetleg azért, mert nem merik feltenni a kérdéseiket a férfi kollégák előtt, vagy tartanak attól, hogy a gyakorlati foglalkozásokon nem tudnák tartani velük a lépést. Mindezek mellett edzői tanfolyamainkon az utánpótlás területén tevékenykedő edzőink számára szerepet szánunk a futsal alaposabb megismertetésének.
Az Erőnléti Felkészítés és Sporttudomány Jelentősége
Számtalanszor halljuk napjainkban, hogy egy-egy kiemelten tehetségesnek gondolt, utánpótláskorú sportoló nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Esetleg sorozatos sérülések hátráltatják a benne rejlő tehetség kibontakozásában, vagy valamilyen oknál fogva felnőtté válva már nem versenyképes a versenytársaihoz képest. A jelenség háttere sok okra visszavezethető, ezek között említhető az utánpótláskorban nem megfelelő erőnléti felkészítés.
Az Erőfejlesztés Szerepe és a Sérülésmegelőzés
A világ legnagyobb, erőnléti edzőket tömörítő szervezetének (National Strength and Conditioning Association) 2009-es állásfoglalása szerint amint a gyermek szervezett keretek között sportolásra képes, szakértő felügyelettel az életkorának megfelelő erőfejlesztő edzéseket is végezhet, sőt kell is végeznie. Azonban az erőfejlesztés nemcsak a teljesítményfokozás szempontjából fontos. Egy összefoglaló tanulmány 26610 sportoló 3464 sérülésadatát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a rendszeresen végzett erőedzés a sportsérülések előfordulásának rizikóját közel 66 %-kal, a túlterhelésből adódó sérülésekét pedig közel 50 %-kal csökkentheti (Lauersen és mtsai., 2014).
Szakmai Tapasztalatok és Sporttudományos Eszközök
Erőnléti edzőként és sporttudományi szakemberként is fontos a folyamatos fejlődés és a nemzetközi tapasztalatok szerzése. Egy szakember például TF-es hallgatóként Erasmus csereprogram keretében tanult a Sunderlandi Egyetemen, ahol a magyarországi tanulmányaival párhuzamosan elvégezte a sport- és edzéstudomány (Sport and Exercise Science) mesterszakot. Akkoriban az egyetemen tanított a labdarúgáshoz kapcsolódó kutatásokra szakosodott dr. Paul Bradley, aki jelenleg a Barcelona labdarúgó csapatának is sporttudományi tanácsadója. A vele való együttműködésnek köszönhetően szerzett szakmai tapasztalatot a Sunderlandi Labdarúgó Akadémián teljesítményelemzőként. Továbbá szakmai tanulmányutakon vett részt a Newcastle United labdarúgó akadémiáján és a West Bromwich felnőtt csapatánál. Ezek során betekintést kapott a professzionális klubok működésébe. Ráadásul olyan mérőeszközökkel ismerkedhetett meg és dolgozhatott napi szinten, amelyek itthon még nem voltak elérhetőek.
Hazatérve Angliából, a 2014/2015-ös szezonban a Ferencváros utánpótlás és felnőtt csapatainál dolgozott sporttudományi szakemberként. 2015 óta a Magyar Labdarúgó Szövetségnél (MLSZ) dolgozik erőnléti edzőként és sporttudományi szakemberként az utánpótlás válogatottak, valamint 2016-tól kisebb megszakítástól eltekintve a felnőtt válogatott mellett. A gyakorlati munka mellett a Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszékén, az MLSZ Edzőképző Központ és a Magyar Kézilabda Szövetség Nemzetközi Edzőtovábbképző Központjának képzésein óraadóként is tevékenykedik. Egy másik szakember 1999-ben szerzett biológia-testnevelés szakos tanári diplomát a szombathelyi főiskolán, majd 2001-ben a Testnevelési Egyetemen testnevelő tanári diplomát. Dolgozott utánpótlás labdarúgó edzőként, később személyi edzőként. 2009-ben kezdte el a TRX edzésrendszer magyarországi népszerűsítését, mely mára nem csak a funkcionális tréning területén, de az élsportban is elterjedt és világszerte használt módszer lett. Az elmúlt 10 évben több, mint 2000 edzőt oktatott és folyamatosan képezte magát nemzetközi tanfolyamokon. 2013-ban egy amerikai szakmai út keretében részt vett az EXOS phoenixi központjában egy 2 hetes erőnléti edző továbbképzésen. A 2012-13-as idényben az FTC-PLER férfi kézilabda csapat erőnléti edzőjeként dolgozott. 2014-16 között a Ferencváros női labdarúgó csapatának erőnléti edzője volt, mindkét évben bajnokságot és magyar kupát nyertek a csapattal. 2017 márciusa óta az FTC férfi vízilabda csapat erőnléti edzéseit vezeti, emellett 2018 nyarától az FTC kézilabda csapat és a Pénzügyőr női kézilabda csapat erőnléti felkészítéséért felel. 2019-től részt vesz a vízilabda utánpótlás válogatottak erőnléti felkészítésében. Az elmúlt években számos sportág (kajak-kenu, labdarúgás, karate, úszás, jégkorong, tenisz) válogatott sportolóinak tartott erőnléti edzéseket és a MOB Kiemelt Edző Programjában résztvevő szakemberek továbbképzésében is részt vett. Rendszeresen ad elő szakmai konferenciákon (pl. a Gyógytornász Társaság, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Magyar Kézilabda Szövetség meghívására), az MKSZ Erőnléti edző képzésének oktatója, az Erőnléti edzés a kézilabdázásban könyv szerkesztője és társszerzője.
Edzés- és Mérkőzésterhelés Mérése
A sportanalitika mint sporttudományos tevékenység olyan tényszerű részeit mutatja meg a sportági felkészítésnek, ami eddig vak folt volt. Nagyon nagy szükségét látni, hogy minél alaposabb és tényszerűbb legyen a kondicionálás és a fizikális felkészítés. A tanfolyamok során a mérkőzésmérés és kondicionális felkészítés objektív példáit és módszereit is megismerhetik a szakemberek. Egy edzővel való találkozás alkalmával, például egy kézilabda erőnléti edzői tanfolyamon, hamar szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy az eddig tanult periodizációs modellek nagyon kevésnek bizonyulnak. Ahhoz, hogy a megfelelő adaptáció létrejöjjön és az edzésterhelés sérülésmegelőző funkcióját is betöltse, a mérkőzés és edzés terhelést is mérni kell. Erőnléti edzőként a terhelés adagolása, az egyénre szabott edzéstervek készítése csak méréssel és visszacsatolással lehetséges.
Azokat a képességeket kell fejleszteni, amelyek a mérkőzés sportágspecifikus mozgásaihoz szükségesek, tehát ismerni kell az adott sportág mozgásait posztspecifikus bontásban - és ezek szervezetre gyakorolt hatásait. A workshopok ezeken az ismereteken túl megtanítják, mit, mikor, miért mérjünk eszközzel és eszköz nélkül sportág és posztspecifikusan egyaránt - nem csak a labdarúgásban. Az objektív és szubjektív, játékosra lebontott mérési eredmények alapot adnak, hogy megtaláljuk azt a minimális ingert, amivel az adott sportoló teljesítményét maximalizálni tudjuk az aktuális teljesítő képességével és készenlétével párhuzamosan, és egyidejűleg minimalizálhatjuk a sérülések rizikóját.
Egy januárban tartott “edzés- és mérkőzésmérés újszerű megközelítése a labdarúgásban” elnevezésű képzés egy igazán egyedülálló képzés volt, melyet rendkívül hasznosnak találtak a résztvevők. A workshop alatt praktikus tudásra sikerült szert tenni, amelyet a mindennapi munkában alkalmazni tudnak, így még nagyobb segítséget nyújtva a szakedzők, erőnléti edzők számára. Bár sokan jégkorongozók pre- és rehabilitációjával foglalkoznak, a képzésen szerzett tudást remekül rá tudják vetíteni ezen sportágra is. Sikerült jobban megérteni a játékosainkat érő edzés és mérkőzésterhelést, ezáltal sportspecifikusabbá tenni a rehabilitációt és felgyorsítani játékosaink visszatérését az élsportba. Óriási szükség van az ilyen és ehhez hasonló sporttudományos képzésekre, főként hazánkban, hiszen itt ezen tudományág még gyerekcipőben jár. A képzés remek lehetőséget nyújtott a minőségi továbbtanulásra és nem mellesleg a kapcsolatépítésre, hiszen sok remek szakemberrel volt alkalmuk megismerkedni a résztvevőknek.
A Magyar Labdarúgás Fejlődését Támogató Környezet
Infrastrukturális Fejlődés és Növekedés
Az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött az infrastruktúra: a szövetség felszámolta az ezen a területen felhalmozott több évtizedes lemaradást. Pályák, öltözők, sporttelepek, stadionok létesültek és elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna is. Összesen 1305 pályát adtak át a legkisebb településektől a fővárosig az ország egész területén. Szinte minden korosztályban és minden megyében kétszeresére növekedett a játékosok létszáma. A hagyományosan előtérben lévő férfi futball mellett a mellőzöttségből kitörve intenzív felzárkózás indult a női és a futsalszakágban.
| Sportág / Kategória | Játékosok száma (kb.) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Női labdarúgás | 50 000 | Intenzív felzárkózás indult |
| Futsal | 37 000 | Intenzív felzárkózás indult |
| Összes játékos (általános) | Kétszeresére növekedett | Minden korosztályban és megyében (az elmúlt 10 évben) |
Az Edzői Szerep és Felelősség
Ha vissza akarjuk állítani a magyar labdarúgóedzők jobb megítélését, először tükörbe kell néznünk, le kell vonnunk a következtetéseket, meg kell vizsgálnunk, vajon nem jogosak-e a kritikai észrevételek. Megsértődni is lehet, csak nem vezet sehová. Viszont ha a jogos kritikákból tanulunk, képesek leszünk a változtatásokra, ügyelünk a megnyilatkozásainkra, kommunikációnkra, megjelenésünkre, kellő odafigyeléssel éljük mindennapjainkat - figyelembe vesszük „példakép”szerepünket a közvélemény és játékosaink előtt, akkor változhat ez a fajta negatív megítélés.
Talán furcsa, de, kis túlzással, a magyar futball jövője szempontjából teljesen mindegy, hogy PRO szinten, az NB I-es csapatoknál kik dolgoznak. Az őket érintő legfontosabb kérdés, hogy az NB I-es edzők mekkora szerepet szánnak a magyar fiataloknak, az akadémiai rendszerből érkező játékosokat mennyire illesztik be a csapatokba, mennyire segítik a további fejlődésüket. Ha viszont az utánpótlásvonalon nem lesz hatékonyabb a munka, nem jönnek jól képzett gyerekek az élvonalba, akkor nem lesz kivel dolgozni a PRO szinten, és továbbra is nézhetjük a hazai bajnokikon a portugál, brazil, román, szerb légiósokat, ahelyett, hogy a magyar gyerekeket néznénk.
Sok szakember többségében az utánpótlásban dolgozott az utóbbi években, látta, milyen munka zajlik a kluboknál, milyen szintű csapatok játszanak bajnokikon, hogyan vannak felkészítve a futballisták, mik az erősségeink, és mi az, amiben kevésbé vagyunk jók. Megfigyelték, hol tartanak a magyar gyerekek a nemzetközi szinthez képest, és nem feltétlenül a német, spanyol, angol fiatalokkal összehasonlítva. Szembesültek azzal, mi az, ami jól működik, és miben vannak komoly elmaradásaink, megvizsgálták az edzői szerepvállalást, az edzői viselkedést a kispadon, az edzői utasítások szakmai és morális minőségét, a kommunikációt. Nagyon sok szegmens volt, ahol úgy érezték, itt bizony változtatásokra van szükség.
Nem szabad, hogy dilemmát jelentsen, és ma már az utánpótlásedzők is jól tudják, hogy nem a bajnoki címek elérése a feladatuk, hanem az, hogy olyan játékosokat neveljenek ki, akik később megállják a helyüket a felnőtt futballban. A klubvezetők részéről jelentkezhet némi nyomás a minél jobb eredmények elérése érdekében, de nekik is látniuk kell: a saját érdekük, hogy a fiatalok esetében a leghatékonyabb képzés kapja a főszerepet. A kettő egyébként nem zárja ki egymást, azok a klubok, amelyeknél színvonalas a képzés, az eredmények terén is jobban teljesíthetnek. Például a Honvédnál eltöltött időszakban tíz bajnoki címet szereztek az utánpótláscsapatok, de sokkal fontosabb, hogy az akadémiáról olyan játékosok kerültek ki, akik ma már meghatározó tagjai a felnőtt együttesnek.
Ezzel nem lehet vitatkozni, valóban problémát jelent, hogy a felnőtt futballba való belépésük után megtörik a fejlődésük lendülete, sokaknak el is megy a kedve a profi labdarúgástól, mert nem kapják meg a lehetőséget a bizonyításra. Viszont az élvonalbeli tagság senkinek sem jár alanyi jogon, azt ki kell érdemelni, hozzáállással, megfelelő mentalitással és teljesítménnyel. Az edzők felelőssége az, hogy segítség, bizalom, türelem nélkül egy fiatalból sem válhat felnőtt szinten jó focista. Alapvető szemléletbeli változásra lenne szükség, ami bár több klubnál már tetten érhető, de még sokat lehetne fejlődni ezen a téren. Ebben csak annyiban tudunk segíteni, hogy mindent megteszünk azért, hogy a lehető legmagasabb szinten képzett játékosok kerüljenek ki az akadémiákról, utánpótlásközpontokból. Van lemaradásunk a nyugati országokhoz képest utánpótlásképzés terén, ezt igyekszünk azzal lefaragni, hogy minden szempontból felkészült edzőket képzünk.
tags: #foci #utanpotlas #edzo
