A labdarúgó himnuszok ereje: Több, mint dal, egy közösség szimbóluma

Valljuk be: sokszor egy mérkőzés megtekintésekor jobban örülünk a csapat himnuszának, mint magának a mérkőzésnek. Aki nem futballrajongó, soha nem értheti meg, miért énekelnek, skandálnak szenvedélyesen a szurkolók a csapatuk meccsén. Pedig a történelem, a klubszín és a címer mellett az induló a legfontosabb szimbólum, ugyanis a klubhimnusz éneklése a tömegből közösséget varázsol. Futballhimnuszok, melyek garantáltan meghozzák a kedved, hogy a helyszínen nézd a meccset. Libabőr és párás tekintet, nem csak focirajongóknak.

A Magyar Válogatott Himnuszai és Szurkolói Dalai

Az Európa-bajnoki szereplést csütörtökön Bulgáriában bebiztosító magyar labdarúgó-válogatott vasárnap délután 15 órakor Montenegró ellen játszotta idei utolsó mérkőzését, amely korántsem tét nélküli: Marco Rossi együttese számára a 2023-as veretlenség megőrzése mellett a csoportelsőség is a tét volt a Puskás Arénában. A mérkőzés előtt volt Nélküled, látványos élőkép és természetesen Himnusz is. Hányszor halljuk, hogy ezért vagy azért érdemes focistának menni - egy sorsdöntő gól, egy első válogatott mérkőzés, vagy épp a himnusz végighallgatása a nemzeti csapat meccse előtt mind-mind előhozza ezt a közhelyet a játékosokból. Nézze meg videón! A mérkőzés eredménye: Magyarország-Montenegró 0-0. A csapat összeállítása a következő volt:MAGYARORSZÁG: Dibusz - Balogh B., Lang, Szalai A. - Bolla, Nagy Á., Styles, Nagy Zs. - Szoboszlai, Gazdag - Ádám. Szövetségi kapitány: Marco RossiMONTENEGRÓ: Mijatovics - Rubezsics, Szavics, Vujacsics - Vesovics, M. Jankovics, Kucs, Camaj, A. Vukcsevics - Oszmajics, Jovetics. Szövetségi kapitány: Miodrag Radulovics

Az Ismerős Arcok nemzetegyesítő dala, a „Nélküled” a magyar futball ikonikus himnuszává vált. Ezenkívül született egy durván patetikus, Hajrá Magyarország! című alkotás is. Pedig voltak, akik próbálkoztak külön erre a célra írt dalokkal is, itt van például a Jolly által jegyzett „A győzelem lesz a miénk” című szám, ami már csak azért is stílszerű lenne, mert tavaly ősszel körbejárta a médiát, hogy a válogatott a Jolly és Kis Grófo-féle „No roxa ájjal” ünnepelte az öltözőben Feröer elleni győzelmét. A magyarok egyelőre „Az éjjel soha nem érhet végettel” szálltak be az erős nemzetközi mezőnybe. A következő alkalomra így kiegyeztek a Soho Partyval. Hogy miért pont ez a szám lett a szurkolók kedvence, arra eddig senki nem talált igazán meggyőző magyarázatot, állítólag „a szöveg illik a válogatott történetéhez”. Ettől nem lettünk sokkal okosabbak, a szöveg kb. A Soho Party „Az éjjel soha nem érhet véget” című dalához jön még hozzá, hogy az 1989-ben alakult együttes teljes munkássága a megkésett magyar rave-korszakhoz kötődik - vagyis ahhoz a részéhez, ami elég popos volt a kereskedelmi rádióknak és a zenetévéknek -, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy nem igazán lehet leválasztani az akkori partikultúrára (is) jellemző önfeledt kábózásról. Ha verselemezésnek kellene írnom róla, hosszan bontogathatnám ki a pár soros szövegben megbúvó, tudatmódosításra vonatkozó utalásokat.

A Klubhimnuszok Világa: A Pályán Túli Szenvedély

De a legtöbb közhely igaz, és ezeket hatványozottan alátámasztja, sőt, megerősíti egy klubcsapat himnusza, amit a szurkolók egy emberként énekelnek teli torokból. Rögtön a közepébe csapunk, a legerősebb tagja a mezőnynek a Liverpool és annak szurkolói. A híres The Kop - vagyis az ottani B-közép - a legfanatikusabb ultracsoport egyike, ám az Anfield Roadon nem csak miattuk elképesztő a hangulat. A Gerry & The Pacemakers dalát, a „You’ll Never Walk Alone”-t elsősorban a Liverpool himnuszaként ismerjük, de a Borussia Dortmund és a Celtic mérkőzései előtt is rendre felcsendül. A futballvilág egyik legszebb indulója. Nem csoda, hogy ezen a 4 csapaton kívül, más csapatok is használják az egész világon. A legnagyobb ereje viszont az Anfielden van.

Kiemelkedő klubhimnuszok és szurkolói dalok

1. Liverpool - You’ll Never Walk Alone: A legnagyobb ereje az Anfielden van.
2. Juventus: A Juventus csapat himnusza sem az első a csapat történetében, hanem az ötödik.
3. Real Madrid - Hala Madrid y nada más: Mint Real Madrid szurkoló, sokat kellett ezt a választást emésztenem. A klub 75. évfordulójára alakult. Addig nem volt a csapat himnusz nélkül, de ez átverekedte magát. A fehérbe öltözött Santiago Bernabéu stadionban 80 ezer drukker vallja meg a hazai meccsek előtt: hajrá, Madrid és semmi más! Bizonyára sikerül jó néhány blanco-rajongót magamra haragítani, de jól tudjuk, a Bernabéu közönsége kicsit olyan, mintha egy operaelőadásra érkeztek volna - ülnek, néha tapsolnak.
4. Manchester City - Blue Moon: Nem kedvelem ezt a klubot, de a Blue Moon dal nagyon szuper. Ezt a dalt előttük a Crewe Alexandra csapata használta. Az Anfield stadionon rakták össze, aztán lassan de biztosan mindig több szurkoló kezdte énekelni.
5. West Ham United: Eredetileg amerikai dal, 1918-as évből származik. West Ham-ben játszott Billy J. Murray játékos, akit buboréknak neveztek. A csapat elnöke mindig ezt a dalt énekelte a győztes meccsek után és idővel a szurkolók is átvették ezt a szokást. Vissza a szigetországba, azon belül pedig Londonba. Az ottani ultrák hírhedten őrültek, filmet is láthattunk már a West Ham szurkolóiról.
6. AS Roma - Roma, Roma, Roma: Ez minden Roma szurkolót megörvendeztet. Antonello Venditti egész sikeres dalt hozott össze. Már most látom a Totti búcsúztatását, e himnusz kíséretében. Az AS Roma elképesztő erejű, jól felépített indulója minden meccs előtt bezengi a Stadio Olimpicót.
7. Hertha BSC: Amikor kezdtem összeállítani ezt a listát, nem vártam, hogy ez a csapat is megjelenik. A német főváros csapata messze van az FC Bayern sikereitől, de a szurkolói nagyon lelkesek.
8. Athletic Bilbao: Az Athletic Bilbao fociklub már jópár éve ezen az új stadionon játszik. A Barcelona tudna róla mesélni, hogy milyen forró a hangulat e stadionon. Nem hiába, hisz az Athletic Bilbao egy a három csapat közül, akik mindig a La Liga tagjai voltak.
9. Argentin liga: Voltak idők, amikor a TV az argentin liga meccseket is közvetítette.
10. Dunaszerdahelyi AC - Nélküled: Az Ismerős Arcok nemzetegyesítő dala a magyar futball ikonikus himnuszává vált.

Ha már megmutattuk a Barcelonát, illik a Real Madrid indulóját is kilistázni. Éles bevetésen készült felvétellel borzoljuk tovább a kedélyeket, a Barcelona 2010 novemberi Real-verésén (5-0) mutatjuk meg a Barca-himnótot. Nézőtéri felvétel, feltolt hangerővel teljesen olyan a fíling, mintha a Nou Campban megjelent 98 255 szurkoló egyike lennénk. Mielőtt elmegy a kedvünk a steril himnuszoktól, sétáljunk át Madrid másik kerületébe. Az Atléticónál is szeretik a csapatot és ott bizony el is éneklik meccs előtt, közben és után a lelkesítő dalt.

Az Inter elleni derbire megtelik a nyolcvanezres San Siro. Gyönyörű város, mediterrán klíma és egész jó kis csapat: ez Split és a Hajduk. A dalmát város klubjának ultráitól Európa-szerte rettegnek, a Torcida a legdurvábbak közé tartozik, hiába, a délszláv vér... Ha kedves az életünk, messzire elkerüljük a török stadionokat, ám ha igazi futballfan vagy, vedd fel a bakancslistádra valamelyik török élklub meccsét. A Fenerbahce indulója, himnusza nem túl izgalmas, ellenben, ami a stadionban zajlik, az maga a focimennyország. Persze mi is szeretjük a focit, csak épp nem annyira jó, hogy a helyszínen szenvedjük végig. Ám amikor összefújt a szél néhány ezer Fradi-drukkert, akkor volt hangulat az Albert-stadionban. A Groupama még (?) nem lett letesztelve. Manchester United ikonikus indulója nélkül nem kezdődhet meccs az Old Traffordon.

A Szurkolói Kreativitás és a Himnuszok Fejlődése

A jó futballrigmushoz tulajdonképpen csak egy dallam kell, ami könnyen énekelhető, így a szurkolói kreativitásnak bőséges terepe van. A legnagyobb hagyományokkal talán Nagy-Britanniában rendelkezik a műfaj, ahol nemhogy a nemzeti válogatottaknak, de az összes klubcsapatnak is tucatjával akadnak popszámokból átírt rigmusai. A legfülbemászóbb szurkolói szám idén az északírek csapatdala, ami Gala 1997-es Freed From Desire című számából lett jócskán átdolgozva, a refrén helyett azt üvölti mindenki, hogy „Will Grigg's on fire, your defence is terrified” (Grigg a Wigan Athletic és északír válogatott csatára). A közel húszéves dal focis újragondolása nagyot megy Nagy-Britanniában, egyrészt mostanra már lenyúlták maguknak az angol drukkerek is Grigg nevét Vardyéra cserélve, másrészt szurkolói óbégatás mellett profi feldolgozás is készült belőle, ami a brit slágerlista top 10-ébe is bekerült a múlt héten. Itt aztán már végképp semmi köze a szurkolói himnusznak az eredetihez, csak a dallamot használták fel, és írtak hozzá egy teljes olasz szöveget. A po-po-pózás a győzelem estéjén harapódzott el teljesen, helyszíni beszámolók szerint egész Berlin ettől zengett, Róma és a nagyobb olasz városok lakói pedig még hetekig óbégatták eufóriában úszva anélkül, hogy a többség tudta volna, honnan ered vagy mi az eredetije.

tags: #foci #valagotott #himnusza

Népszerű bejegyzések:

• A sokoldalú művész és zenész
• Fogadási esélyek a DVTK kiesésére
• A nemesvámosi kispályás labdarúgás öröme
• Hogyan vezeti az AC Milan a Serie A tabellát?
• Puskás Aréna nyitómeccs