Magyar-argentin sportösszecsapások: Emlékezetes pillanatok a futballpályától a kosárlabda parkettig

Vannak olyan riválisok, akik ellen képtelenség feledhető meccset játszani. Olyan csapatok, amelyekkel minden csata emlékezetes, valamennyi összecsapás kuriózum. A magyar válogatott történetében Argentína éppen ilyen ellenfél. Eddig hétszer találkoztunk vele futballban, ebből háromszor világbajnokságon (1962, 1978, 1982) csaptunk össze, míg négyszer barátságos derbin ütköztünk meg. A vb-meccsek jelentőségét felesleges taglalni, a rancaguai, a Buenos Aires-i és az alicantei csata is a mai napig beszédtémát jelent, de a másik négy mérkőzés szintén feledhetetlen. Nem csak a futballpályán találkoztak azonban a két nemzet sportolói, friss emlék a női kosárlabda válogatott összecsapása is.

1978-as Világbajnokság: A traumatikus kezdet

Negyven éve traumatikus emlékű meccsel kezdtük az argentínai világbajnokságot, a házigazdák elleni 2-1-es vereség azóta is kitüntetett helyen szerepel az elcsalt meccsek hosszú sorában. A meccs egy ideje teljes egészében megnézhető a YouTube-on, mi pedig meg is néztük.

Előzmények és felkészülés

A magyar válogatott 12 év után jutott ki újra világbajnokságra. Baróti Lajos csapata a szovjetek és a görögök megelőzésével szerzett jogot az interkontinentális pótselejtezőre, amin valósággal legázolták Bolíviát, és máris ott volt a csapat Argentínában. Persze, ha minden összejön, még így se lett volna törvényszerű, hogy a magyar válogatott legyen a csoport pofozógépe, de a fociszövetség dilettáns funkcionáriusai elég sokat tettek azért, hogy így legyen.

Kezdődött minden a felkészüléssel: egy hónapra edzőtáborba zárták a játékosokat, nem kötöttek le előkészületi meccseket arra az időre, leszámítva egy műfüvön játszott bemutató mérkőzést, amin megsérült a csapat balszélsője, Várady Béla, aki végül elutazott ugyan Argentínába, ott viszont egy percet sem játszhatott.

Az újpesti játékosok feleségei ugyanis IBUSZ-úttal a csapat után utaztak, ami már eleve feszültséget szült, hiszen a csapatvezetés nem engedélyezte a hozzátartozók jelenlétét, de Törőcsik barátnőjét és Fazekas László feleségét ráadásul áruházi lopáson kapták, és rendőrségi ügy lett a dologból. Fazekas pedig kénytelen volt lemondani a csapatkapitányságról. Utódnak adta volna magát Pintér Sándor, ám az MLSZ elnöke, Kutas István nyomására Baróti végül Kereki Zoltánt jelölte ki - ezzel egyrészt sikerült alaposan megbántani Pintért, másrészt Kerekiről évtizedekkel később az derült ki, hogy jelentéseket írt az állambiztonságnak, noha terhelő információt senkiről nem mondott. Arról viszont Kereki is írt, ami a játékosokat a legjobban foglalkoztatta: a csapat a kijutásért nem kapta meg azt a prémiumot, amivel hitegették őket, és a vébé előtt sem volt megfelelően tisztázva, milyen anyagi juttatásért játszanak.

A mérkőzés lefolyása

Az áruházi lopási ügy következménye volt, hogy Fazekas még a kezdőcsapatból is kikerült, amelyből a sérült Várady is hiányzott. A helyükre Baróti Csapót és Nagy Lászlót állította, ami egy defenzívebb felállást eredményezett: Törőcsik lett az egyetlen valódi csatár, Csapó és Nagy kicsit hátrébb játszottak, mögöttük pedig maradt a három középpályás (Nyilasi, Pintér és Zombori), illetve a négy védő (Török, Kocsis I., Kereki és Tóth József), a kapuban Gujdárral.

Csapó a 10. percben egy lesipuskás góllal csendesítette el a 70 ezer nézőt, Luque azonban öt perccel később egyenlített, miután Gujdár kiejtett egy szabadrúgást. A magyar csapat sokáig jól tartotta magát, noha Törököt sérülés miatt le kellett cserélni a szünetben (a helyére Martos állt be), ám a 83. percben Bertoni egy védelmi hibát kihasználva megszerezte az argentinok győztes gólját. Az igazi baj azonban az volt, hogy a hátralévő hét percben két kulcsjátékosát is elvesztette a válogatottunk: előbb Törőcsik unta meg, hogy a védők folyamatosan faragták, és törlesztésért kiállították, őt pedig nem sokkal később Nyilasi is követte egy durvaság után.

A meccs felvétele alapján az első félidővel majdhogynem teljesen elégedettek lehetünk: az argentinok többet támadnak ugyan, de kevés igazi helyzetük adódik, a gólt is kapushibából szerzik, igaz, Gujdárnak volt nagy védése is, amire persze már senki nem emlékszik. A mieink - az utóbbi húsz-harminc év magyar válogatottain felnőtt szemnek szokatlanul - kifejezetten jól játszanak, szó sincs róla, hogy feltörné a hátunkat a háló, veszélyesek az ellenakciók, az egyikből pedig gólt is szerzünk. A magyar védekezés láthatóan jól meg van szervezve, az argentinok meddő mezőnyfölénye leginkább távoli lövéseket eredményez. A két szélsőhátvéd (különösen a jobbhátvéd Török) sokat jön fel a támadásokkal, a középpályán pedig Pintér és Zombori emberfelettit dolgozik, rengeteg labdát szereznek és a támadásokat is szervezik, mint ahogy Csapó és Nagy is hasznosan játszanak. Nyilasi az egyetlen, aki kevesebbet mutat, elég hamar kap egy sárga lapot is, de a félidő végére mintha ő is magára találna, míg Törőcsik egyedül is leköt két-három védőt. Az argentinok iszonyatos tempót diktálnak, mindkét csapat aránylag gyorsan igyekszik játszani, viszont láthatóan feszült a hangulat már az elején is.

A második félidő egy kényszerű cserével kezdődött, de Martos gond nélkül szállt be, ugyanúgy jobbhátvédet játszott, mint Török, szerkezeti átalakításra nem volt szükség. Látható azonban, hogy ha nem is tervszerűen, de kissé hátrébb húzódik a csapat, kevesebb erő marad a támadásokra, és becsúszik néhány pontatlanság és szabálytalanság. Mert hogy nem kell félteni a mieinket sem: amint Kempes, Ardiles vagy valaki más képes csinálni egy cselt, egyből többen is körülveszik, és ha kell, buktatják. Kifejezetten taktikusan játszunk, az argentinok továbbra is csak távolról és szabadrúgásokból veszélyeztetnek, Gujdárnak ismét csak egyszer kell bravúrral védenie, igazi ziccerük nincs is, míg Nagy László szerezhetne gólt. Ez az argentin csapat még messze van a csúcsformájától: Ardiles és Houseman sokat hibáznak, Kempesről pedig ember meg nem mondaná, hogy ő lesz a vébé gólkirálya. Mégis az utolsó negyedórára fordulva állandósul az argentinok fölénye, nálunk csak pillanatokra van a labda, és hiába nincsenek helyzeteik, mégsem lehet a játék képét látva meglepő, hogy csak begyötörnek egy gólt a hazaiak a végén. A felvétel alapján egyszerűen felőrölték a mieinket.

Játékvezetői döntések és a vitatott bírói teljesítmény

Tényleg Garrido játékvezető vert meg bennünket? A csalás narratíváját erősíti, hogy ez a világbajnokság tényleg minden volt, csak tiszta nem: az argentin katonai junta mindent elkövetett, hogy egy vébégyőzelemmel erősítse meg a hatalmát, és ma már konkrétan tudjuk, hogy az argentinok Peru elleni hat-nullás győzelme bunda volt.

A vitás helyzetekhez kért szakmai segítség és a saját vélemények szerint is Garrido nem feltétlenül csalt, inkább csak botrányosan rosszul vezette a meccset, és mindkét fél rovására hatalmasakat tévedett, még ha az argentinok ebből jobban is jöttek ki, de hát ki látott már focivébén a házigazda ellen fújó bírót? A második félidőben viszont ő lett az egyik főszereplő. Számos szabálytalanságot hagyott megtorlatlanul, és tény, hogy egyáltalán nem akadályozta az argentinokat abban, hogy kitüntetett figyelemben részesítsék Törőcsiket. Utóbbit ráadásul kétszer is sárga lapot érően állították meg: egyszer a 62., egyszer pedig a 68.percben, a lap viszont mindkétszer elmaradt. Baróti később azt nyilatkozta, 18-szor rúgták fel Törőcsiket, ez a meccset látva azért nem kis túlzásnak tűnik. Pláne, hogy mi sem szólhattunk volna egy szót sem, ha 1-1-nél kiállítja a végig szokatlanul idegesen futballozó Nyilasit, akinek még az első félidőből volt már egy sárgája, az 51. percben pedig megúszta a másodikat. Ugyanő másodpercekkel Törőcsik kiállítása előtt már pirosat kaphatott volna, amikor úgy elgázolja Alonsót, hogy annak mintha el is eredne az orra vére. És a végén Pintérnél is elszakad a cérna, mégis megúszta kiállítás nélkül. Az is a Garrido-legendárium része, hogy a második argentin gól szabálytalan lett volna, de ezt semmi nem támasztja alá: hiába emleget a 38 évvel későbbi kommentátor kapustámadást, itt inkább, hogy Gujdár üti el az argentin támadót, tehát ha nincs gól, akkor is kaphattak volna tizenegyest az argentinok. Garridóra joggal neheztelhetünk tehát, mert pocsékul vezette a meccset, de nem kenhetjük rá az egészet, és főleg nem ő nyerte meg a meccset az argentinoknak.

A vereség okai és a szakvezetés szerepe

Hogy akkor miért kaptunk ki? Csapó Károlynak a közvetítés elején van egy érdekes mondata arról, hogy túlságosan fel voltak pörögve a magyarok, és ez néhány játékoson látszik is. Egyáltalán, a szakvezetés nem állt a feladata magaslatán ezen a meccsen. Ugyan Török sérülése miatt az egyik cserelehetőséget korán ki kellett használnia Barótinak, azonban a második cserét érthetetlenül meg sem lépte. Pedig a második félidő közepére minimum látnia kellett, hogy a mieink kezdenek fáradni: Nagy László teljesen eltűnt, miután kihagyta a félidő egyetlen magyar helyzetét, az ő cseréje indokolt lett volna addigra, de még inkább érdemes lett volna a közveszélyesen játszó Nyilasit lehozni, vagy a láthatóan egyre frusztráltabb Törőcsiket. Baróti az 50 év futballkapitányai című könyvben azt mondja, az utóbbi cserét tervezte volna, de addigra Törőt pont kiállították - vajon miért akart ezzel a 87. percig várni? Mintha a magyar szövetségi kapitány lefagyott volna a kispadon, és inkább bele sem nyúlt a meccsbe, lesz, ami lesz. Végül ott vannak az elején említett gondok: a bolti lopás, a kapitánykérdés, a rossz felkészülés, az angolok elleni kudarc és a prémium tisztázatlan ügye, nem csoda, hogy ez a csapat nem volt igazán egységes, és rögtön az első krízishelyzetben, azaz a második argentin gól után darabjaira esett szét. Nyilván egyszerűbb utólag mindenért másokat hibáztatni, de itt a magyar szakvezetés és a szocialista káderek irányította szövetség hibázta a legnagyobbakat, nem pedig a begyulladt portugál bíró, bár az ő szerepe is megvolt a vereségben.

Az 1982-es világbajnokság

És akik hisznek a karmában, azoknak ott van példaként a négy évvel későbbi spanyolországi vébé. Itt is összekerülünk az argentinokkal, akik most sokkal simábban vernek meg bennünket, ám a középdöntőben az olaszokkal játszanak, aki pont ugyanazt a taktikát választják. Sőt, Claudio Gentile még könyörtelenebb cinizmussal iktatja ki a játékból a fiatal Diego Maradonát, de egy sárgával megúszta.

Barátságos mérkőzések: Egyéb emlékek

1976-os győzelem

A legutóbbi győzelmünket, közel harminc éve, 1976-ban arattuk, akkor Nyilasi és Fazekas volt a két gólszerző. 1976-ban Budapesten 2-0-ra vertük azt az argentin válogatottat, amelyben hét olyan játékos szerepelt, akik alapemberek voltak a két évvel későbbi világbajnoki címet szerzett együttesben.

1991-es dél-amerikai túra

Kevés olyan mérkőzést játszott a magyar válogatott az elmúlt 25 évben, amelyről egyetlen felvétel sem volt látható idehaza, noha élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Az argentinok elleni 1991-es barátságos meccs pont ilyen volt, melyet idáig soha nem láthatták a magyar szurkolók. A magyar válogatott 1991-ben dél-amerikai túrára utazott, ahol három mérkőzést játszott. Ezek közül egy számított hivatalos mérkőzésnek, a február 19-i rosariói meccs, amikor Argentína volt az ellenfél. A magyar csapat 75 ezer dollárt kapott azért a fellépésért, amire 32 órás úton, London, Madrid, Rio de Janeiro és Buenos Aires érintésével jutott el.

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány igazán rendhagyó gárdát állított össze. Hárman, Farkas Simon, Pisont István és ifjabb Somogyi József ezen a találkozón debütáltak a nemzeti tizenegyben, míg hatan, Váczi Dénes, Bordás Csaba, Nagy Tibor, Marozsán János, Keresztúri András és Bácsi Sándor másodszor szerepeltek címeres mezben. Az argentinoknak ez volt az első hivatalos mérkőzése az előző évi világbajnokságot követően, ahol ezüstérmet szereztek. Carlos Bilardo helyett Alfio Basile vezette a csapatot, és a vb-keretből mindössze ketten, a kapus Sergio Goycochea és a védő, Oscar Ruggeri volt jelen - csereként például szerepet kapott az a Gerardo Martino, aki nemrégiben az FC Barcelonát irányította. Habár idehaza attól tartottak, hogy öt-hat gól alatt nem ússzuk meg, Mészöly Kálmán válogatottja jól tartotta magát és végül kétgólos vereséget szenvedett.

2005-ös mérkőzés: Messi debütálása és kiállítása

Argentína már kijutott a jövő évi németországi világbajnokságra, és egyértelműen a dél-amerikai társulat volt az esélyes, a magyar kapitány, Lothar Matthäus azonban nyerni szeretett volna, és bátor játékkal felkészülni a két hazai, szeptemberi - Málta és Svédország elleni - világbajnoki selejtezőre.

Az eseménytelen nyitónegyedóra után a vendégek a „semmiből” szereztek vezetést. Crespo cselezgetett a magyar tizenhatos baloldali vonalánál, majd kipasszolta a labdát a felzárkózó Sorin elé, aki ballal középre ívelt, és az üresen érkező Rodriguez öt méterről jobb sarokba fejelt. Kevéssel a gól után kis szerencsével egyenlíthetett volna a magyar csapat, miután Bodnár nagy bedobására borzasztó ütemben mozdult ki az argentin kapus, Gera így szabadon fejelhetett és a labdája a felső lécen csattant. A kipattanót Halmosi azonnal középre húzta, Juhász azonban nyolc méterről, szemből, a kapu fölé bólintott. A huszonkilencedik percben aztán sikerült az egyenlítés egy szép, ritkán látható magyar támadás végén. Huszti küzdött meg a labdáért a saját térfelén, előreívelt, Torghelle Böőrhöz játszott vissza, ő a jobboldalon felfutó Bodnárt szöktette, akinek pontos beadását Torghelle az ötös sarkáról a hosszú alsóba továbbította.

A válogatott egyre bátrabban játszott, megszűnt az argentinok mezőnyfölénye, és a félidő előtt újabb magyar találat születhetett volna. A fordulás után ismét a mieink játszottak veszélyesebben. Az első negyedóra végén az argentinok egy újabb fejesgóllal jutottak vezetéshez. D'Alessandro végzett el egy bal oldali szögletet, a középre szálló labdát pedig a Vanczákot megelőző Gabriel Heinze szemből, 9 méterről a kapu közepébe fejelte. Pár perc múlva beállt az argentin futball legtehetségesebb játékosának tartott, a Barcelona által kiszemelt Messi, azonban mindössze húsz másodpercet töltött a pályán - a Maradona utódjának kikiáltott játékos első válogatottsága így igen kurtára sikeredett -, miután megütötte az őt visszahúzó Vanczákot. A hajrában a magyar válogatott becsülettel harcolt, és ha Torghelle nagy helyzetekor rövidebben veszi át a labdát, ha Huszti nem erőből akarja megoldani lehetőségét, vagy ha a ráadásban Tóth Norbert lövése erőteljesebben vágódik a léc alá, akkor akár az egyenlítés is sikerülhetett volna. Így újabb vereség lett a vége.

A mérkőzés utáni nyilatkozatok

• José Pekerman, az argentin válogatott szövetségi kapitánya: „Nagyon érdekes és küzdelmes mérkőzés volt. Mindkét csapat keményen harcolt, a szí­nvonallal sem volt baj, ezért is örülünk a győzelemnek. Az eredményt igazságosnak tartom, mert a csapatom jobb a magyarnál.”
• Lothar Matthäus, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: „Szép mérkőzés volt, nyilván remekül szórakoztak a nézők. A magyar csapat jól játszott, de fejlődnie kell, hiszen most is elhibázta lehetőségeinek nagy részét. A döntetlent elérhettük volna, és ez a kilencven perc is megmutatta, hogy képesek vagyunk bárki ellen eséllyel felvenni a harcot. Bántott, hogy kétszer is fejesgólt kaptunk, hiába beszéltük meg, kinek, kire kell figyelnie, pedig már az ifiben is azt tanítják, hogy a beadásnál meg kell támadni az ellenfelet.”
• Takács Ákos, magyar válogatott játékos: „Fantázia napok vannak mögöttem. A két mérkőzést nem lehet összehasonlí­tani a Reallal gálameccset játszottunk, az argentinokkal pedig hivatalos válogatott mérkőzést. Hiába nevezték ez utóbbit barátságosnak, a hangsúly a hivatalos meccsen van. Az argentinok a latinos stí­lust képviselték, fantasztikusan képzettek voltak, de játékukhoz hozzátartozik egy kis szí­nészkedés is.”

Összegzés és statisztikák

A magyar-argentin labdarúgó-mérkőzések statisztikái

A magyar labdarúgó-válogatott története során számos emlékezetes összecsapást vívott az argentin válogatottal. A szövegben "hétszer találkoztunk vele" és "eddig hat mérkőzést játszott az argentinok ellen" is szerepel. Az alábbi táblázat a részletes információkkal rendelkező mérkőzéseket foglalja össze:

Női kosárlabda VB-selejtező: Egy friss összecsapás

A két nemzet sportolói legutóbb a női kosárlabda világbajnokság selejtezőjén találkoztak, ahol a magyar válogatott sorsa egy izgalmas mérkőzésen dőlt el.

A selejtezőtorna és a tét

A vb-selejtező szerdai nyitónapján Völgyi Péter szövetségi kapitány együttese a 35 pontos Juhász Dorka vezetésével 77-65-re verte a Tokióban olimpiai ezüstérmes japánokat, másnap 75-53-ra kikapott a tavalyi Amerika-bajnokságon bronzérmes Kanadától, szombaton pedig 71-58-ra alulmaradt az olimpiai bronzérmes és már vb-résztvevő Ausztráliával szemben. A többi eredmény folytán a képlet leegyszerűsödött vasárnapra: a magyarok annak a tudatában léptek pályára negyedik mérkőzésükön, hogy ha legyőzik Argentínát, majd a következő meccsen pedig Kanada Japánt, akkor biztosan ott lesznek a szeptemberi, berlini világbajnokságon. Vereség esetén pedig kedden Törökország ellen még kaphatnak erre egy esélyt, de akkor már nem csak a saját kezükben lenne a sorsuk.

A vasárnapi találkozón a szintén 1/2-es győzelmi mérleggel álló Argentína állt a túloldalon, amely némi meglepetésre csütörtökön 59-55-re megverte a házigazdákat - igaz, csak tíz másodpercig vezetett a meccsen. Az ellenfél öt érmet nyert az Amerika-bajnokságokon - de aranyat sosem -, világbajnokságokon pedig kilencszer vett részt, legutóbb, 2018-ban 15. lett, a legjobb eredménye pedig az 1953-as hatodik hely volt. A magyar női válogatott eddig ötször szerepelt világbajnokságon, legutóbb, 1998-ban a tizedik helyen zárt. Az eddigi legjobb helyezése az ötödik volt, amelyet 1957-ben szerzett meg Rio de Janeiróban.

A mérkőzés menete és az eredmény

A két válogatott első összecsapásán 3-3 után a harcias dél-amerikaiak lódultak meg, a magyarok Aho Nina révén 13-13-nál érték utol őket. A dobóforma viszont továbbra is elmaradt a várakozásoktól, így az ellenfél 11 ponttal elhúzott, ezt sikerült háromra faragni, majd Lelik Réka triplájával ismét a magyaroknál volt az előny (36-35). A nagyszünetben 37-36-ra vezetett a rivális. Térfélcsere után fej fej mellett haladtak a csapatok, minden labdáért óriási küzdelem zajlott, Lelik a válogatott legjobbjává lépett elő. Az 54-57-ről induló zárószakaszban Juhász triplája hozta ismét lendületbe a nemzeti együttest, majd Florencia Chagas ötödik hármasával megint az ellenfél állt jobban. Dombai Réka fontos triplát dobott, a hajrá pedig még a addigiaknál is nagyobb izgalmakat hozott, az utolsó perc 75-73-mal kezdődött. Az argentinok 21 másodpercnél átvették a vezetést (77-75), Takács-Kiss Virág közelről egyenlített (77-77), majd 3,6 másodperccel a vége előtt kihagyott egy büntetőt, így jöhetett az ötperces hosszabbítás.

A ráadásban Dombai, Juhász és Lelik is betalált, az egyre fáradtabb csapatok több helyzetet is elpuskáztak, 43 másodpercnél 84-79 volt az állás. A hátralévő időben az argentin kapitányt kiállították reklamálásért, de ez sem zavarta meg a magyarokat, akik végül kiküzdötték a győzelmet.

Eredmények:

4. forduló:

Magyarország-Argentína 92-81 (13-16, 23-21, 18-20, 23-20, 15-4) - hosszabbítás után

Pontszerzők: Lelik 24, Dombai 19, Juhász 17, Takács-Kiss 9, Dubei 9, Aho 9, Varga 3, Török 2, illetve Gretter 24, Chagas 19, Gauna 8, Cabrera 7, Burani 6, Siciliano 5, Gentinetta 5, Mungo 4, Raviolo 3

Nyilatkozatok a mérkőzés után

• Völgyi Péter szövetségi kapitány: "Nagy tartásról tettek tanúbizonyságot a lányok, de észnél voltunk és higgadtak maradtunk, amikor kellett, még úgy is, hogy sok büntetőt hibáztunk. Van még egy meccsünk, de ma nagyot léptünk előre. Lehet, hogy ez elég lesz, mi most úgy állunk hozzá, hogy nem lesz."
• Lelik Réka (24 pont): "Büszke vagyok a lányokra, igazi csapatmunka volt, megtörtük az átkunkat, és végre mit jöttünk ki győztesen egy végjátékból. Fizikális meccs volt sok ütközéssel, a végén mi voltunk nyugodtabbak. Van még egy mérkőzésünk, azt is meg akarjuk nyerni."
• Takács-Kiss Virág: "Sajnálom, hogy nem tudtam győztes büntetőt dobni, de így is nagy győzelem volt. Remélem, Kanada visszaadja ma azt, amit mi adtunk nekik az olimpiai selejtezőn."

tags: #magyar #argentin #eb #meccs

Népszerű bejegyzések:

• Mi okozza az Achilles-ín szakadást focistáknál?
• Tudjon meg többet a Ferencvárosi Torna Club Baráti Kör tevékenységéről
• Panthers Wrocław európai szereplése
• Gyakorlati nyelvtanulás gyerekeknek és felnőtteknek
• NB I/B Nyugati csoport szerepe