A Jövő Labdarúgó Világversenyeinek Infrastruktúrája és Rendezési Kihívásai

A labdarúgó világversenyek helyszíneiről szóló döntések sorozata markánsan jelzi a sportág fejlődését és a rendezési követelmények növekedését. 2023-ban több jövőbeli labdarúgó esemény helyszínéről született döntés, melyek alapvetően formálják a következő évtizedek sportinfrastruktúra-fejlesztéseit. Bár a 2028-as és a 2032-es Európa-bajnokság helyszíneit hivatalosan csak október 10-én fogja kijelölni az UEFA, azzal, hogy Törökország - miután a 2032-es EB-re elfogadták Olaszországgal közös pályázatukat - kedden visszalépett a 2028-as rendezéstől, gyakorlatilag mindkét esemény rendezésére csak egy-egy jelentkező maradt. Szerdán pedig a FIFA jelentette be, hogy a 2030-as világbajnokságnak három kontinens, hat országa ad otthont. De mi áll ezeknek a döntéseknek a hátterében?

A Nemzetközi Labdarúgó Világversenyek Növekvő Igényei

Miután a FIFA felemelte a világbajnokság létszámát 48-ra, a rendezés feltétele lett a nagyobb stadionszám is. Míg a katari VB-t 8 stadionban rendezték meg, 2026-tól már legalább 16 ilyen létesítmény megléte az előírás. Ráadásul ezek befogadókapacitása sem mellékes. A csoportmérkőzéseken az előírt legkisebb befogadóképesség legalább 40 000 fő, a második fordulóban és a negyeddöntő mérkőzésein már 60 000, nyitómérkőzésen, valamint az elődöntőkön és döntőn pedig legalább 80 000 fősnek kell lennie az adott létesítménynek. Az Európa-bajokságra nem kell 16 stadion, csak 10, ami némileg enyhébb követelményeket támaszt, de még így is jelentős infrastrukturális felkészültséget igényel.

A katari világbajnokság példája jól mutatja, milyen grandiózus beruházásokat képesek elindítani a sportesemények. Sohasem rendeztek még olyan drága világbajnokságot, mint Katarban, 220 milliárd dollárba került a stadionépítés és az infrastruktúra-fejlesztés. Fontos megjegyezni, hogy amíg az eddigi világbajnoki házigazdák elsősorban a stadionok építésére, felújítására vagy az eseményhez közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális létesítmények emelésére fordították pénzüket az előkészületek évei során, Katarban a vb-feladat zászlaja alatt jóval nagyobb mértékű, a futballon kívüli világot is érintő fejlesztés zajlott 2010 óta. Az arab állam hét újonnan épült és egy teljesen felújított stadionja összesen - a különböző számítások eltéréseit figyelembe véve - minimum 6.5 milliárd, maximum 10 milliárd dollár költséget emésztett fel, minden más befektetés az úthálózat, a metrórendszer, a repülőterek, a szállodák kialakítását és a városnegyed-fejlesztéseket szolgálta. A torna az előkészületekkel járó számos beruházással együtt mintegy 17 milliárd dollárnyi lökést adhatott a helyi gazdaságnak.

A 2026-os Világbajnokság: Három Ország, Új Formátum

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság minden szempontból történelmi lesz. Először fordul elő, hogy a tornán 48 válogatott vesz részt, összesen 104 mérkőzést rendeznek majd, és az eseménynek három házigazdája lesz: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó. A világbajnokságot három ország 16 városában rendezik meg. A legtöbb meccsnek az Egyesült Államok ad majd otthont, összesen 11 városban - köztük New York, Los Angeles és Miami is szerepel a listán. Kanadában Toronto és Vancouver lesznek a helyszínek, míg Mexikó három tradicionális futballvárosát delegálja: Mexikóvárost, Guadalajarát és Monterreyt.

A csapatok számának növekedésével a torna lebonyolítási rendszere is gyökeresen megváltozik. A hagyományos, nyolc csoportos struktúra a múlté. Ez az új formátum több izgalmat és drámát ígér, hiszen minden győzelem nagyobb jelentőséggel bír. A 2026-os vb egyik legnagyobb előnye a sokszínű földrajzi elhelyezkedés. A torna különlegessége, hogy minden helyszín más hangulatot kínál - az ultramodern amerikai stadionok, a temperamentumos latin-amerikai szenvedély és a nyugodt, rendezett kanadai környezet együtt alkotják a vb teljes élményét. A mérkőzések az egész kontinensre szétoszlanak - Vancouver és Monterrey között több mint 4000 kilométer a távolság. Ez az ún. „vándorló világbajnokság” nemcsak sportesemény, hanem óriási kaland is lesz.

Pénzügyi Kihívások és Környezeti Terhelés

A kontinenst átszelő, nagyszabású torna nemcsak izgalmat, hanem komoly környezeti terhelést is jelent. Szakértők szerint a 2026-os vb karbonlábnyoma extrém mértékű lesz - elsősorban a csapatok és szurkolók légi közlekedése miatt. A FIFA igyekszik mérsékelni a negatív hatásokat: ösztönözni fogja a környezetbarát közlekedési módokat, támogatni fogja a helyi energiaforrások használatát, és zöld kampányokat is indít.

A szervezőknek emellett jelentős pénzügyi kihívásokkal is meg kell küzdeniük. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) jelentős megszorításokat eszközöl, több mint 100 millió dollárral csökkenti a nyári foci-vb költségvetését, a Miamiban lévő amerikai központban pedig több részleget is arra kötelez, hogy a „költséghatékonyságot segítő intézkedéseket” vezessen be. A megszorítások elsősorban azokat a részlegeket érintik, amelyek a biztonsági, logisztikai, szervezési és akadálymentesítési feladatokon dolgoznak. A FIFA tulajdonképpen úgy véli, elismerést érdemelnek azért, hogy a világ legnagyobb piacára, az Egyesült Államokba viszik el a tornát, és ott a lehető legnagyobb bevételt próbálják meg realizálni, amelyet később a futball globális fejlesztésére forgatnak vissza. A sportújság forrásai szerint a FIFA egy önkényesen meghatározott célszámot tűzött ki, mennyi pénzt kell visszaforgatni a sportágba, ami túl nagy terhet róhat a világbajnokságra kilátogató szurkolókra és a helyi szervezőkre.

A szurkolók és a szervezők ihatják meg a FIFA kapzsiságának a levét. A mérkőzésekre szóló jegyek ára minden eddiginél magasabb: egyes csoportmeccsekre a normál belépők ára eléri a 700 dollárt, míg a döntőre az olcsóbb jegyekért több mint 8500 dollárt kérnek el. Kritikát váltottak ki a parkolási díjak is: a New Jersey-ben található MetLife Stadium közelében egy parkolóhelyért 225 dollárt kérnek. A rendező városok szervezői informálisan azt is felvetették, hogy a FIFA talán nagyobb pénzügyi szerepet is vállalhatna a torna lebonyolításában, különösen annak fényében, hogy a szervezet jelentős bevételekre számíthat az eseményből. A városokkal kötött eredeti rendezési megállapodások értelmében a FIFA szedi be a jegyértékesítésből, a közvetítési jogokból, a vendéglátásból, a szponzorációból és a parkolási díjakból származó bevételeket, miközben a „biztonság, védelem és közrend fenntartásának” költségei a városokat terhelik.

A 2028-as Európa-bajnokság: Brit-ír Összefogás

Az UEFA úgy döntött, hogy követi a divatot, és a 2028-as, valamint a 2032-es EB helyszíneit egyszerre fogja kijelölni. A 2028-as Európa-bajnokságra egy jelölt maradt, a brit-ír közös pályázat, öt szereplővel. Az eseménynek valószínűleg Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország és Írország ad majd otthont. A pályázat szerint az EB-t tíz stadionban fogják bonyolítani, amiből hatot az angolok adnak, a másik négy rendező pedig csak egyet-egyet. Ebben a felállásban meglehetősen furcsa lenne, ha az UEFA mind az öt labdarúgó-szövetséget rendezőként ismerné el, és egyiküknek sem kellene selejtezőt játszani. Az angolok nagy vágya volt egy újabb világbajnokság megrendezése, már csak azért is, mert az eddigi egyetlen olyan világverseny, amit meg tudtak nyerni, az 1966-os hazai rendezésű VB volt.

Kijelölt és kimaradt stadionok

Az angolok által biztosított stadionok között szerepel Londonban a Wembley és a Tottenham stadion, amelyek a két legnagyobb angol létesítmény a kiválasztottak közül. Mindkettő nagyobb mint 60 000-es. A vidéki stadionok is mind 50 000-es felett vannak, bár Manchesterből és Liverpoolból is a kisebb, ámbár modernebb stadion lett kijelölve EB helyszínnek. Előbbi városból a City közel 62 000-esre bővülő otthona, utóbbiból az Everton épülő új arénája nyerte el a szervezők bizalmát. Rajtuk kívül a Newcastle, és az Aston Villa 52 000-re bővített stadionja került még bele a pályázatba. A másik négy szövetség részéről Walesből a cardiffi Principality, vagy korábbi nevén Millennium Stadium, amelyik közel 74 000-es befogadóképességével a második legnagyobb aréna lesz az EB-n, a harmadik pedig az addigra felújított Glasgow-i Hampden Park, a maga 65 000-es kapacitásával.

Az eredeti tervek között még 14 stadion szerepelt, ezt szűkítették 10-re. Kimaradt a nagyobbik manchesteri stadion, az Old Trafford, a londoni olimpiára épült London Stadium, ami most a West Ham otthona, valamint a Sunderland stadionja, és a régebbi, de az Avivánál nagyobb dublini létesítmény, a Croke Park. Ezzel már majdnem meglenne a 16 VB helyszín. És akkor a Liverpool most 61 000-re bővített Anfieldjét, vagy egy negyedik londoni létesítményt az Arsenal Emirates stadionját nem is említettük. Tehát, mint már említettem, az angolok önállóan is ki tudtak volna állítani 10 stadion. De az ötös közös pályázatnak a 16 VB aréna sem okozott volna gondot.

A 2030-as Világbajnokság: Három Kontinens, Hatos Jubileum

Szerdán a FIFA jelentette be, hogy a 2030-as világbajnokságnak három kontinens, hat országa ad otthont. A 2030-as világbajnokság fő helyszíne Spanyolország, Portugália és Marokkó lesz, de az első világbajnokság 100 éves jubileumára gondolva Uruguay, Argentína és Paraguay hazai pályán játszhatja nyitómérkőzését. A "történelmi kontextust" figyelembe véve a FIFA tanácsa arról is határozott, hogy az első vb-nek otthont adó ország fővárosában, Montevideóban lesz majd a centenáriumi ünnepség, illetve egy-egy mérkőzés Uruguayban, Argentínában és Paraguayban. Gianni Infantino FIFA-elnök a határozathozatal után úgy fogalmazott, hogy "egy megosztott világban a FIFA és a labdarúgás összehoz". Hozzátette, a három dél-amerikai mérkőzés közül az elsőre a montevideói Centenáriumi Stadionban kerül majd sor, itt rendezték az 1930-as döntőt is.

A Rendezési Pályázat Evolúciója

Eredetileg Spanyolország és Portugália tervezett közös pályázatot, majd ebbe tavaly októberben Ukrajnát is bevonta. Az UEFA kijelentette, hogy az európai esélyek növelése érdekében, egységesen, egy pályázatot fog támogatni. Elsősorban ennek hatására, de pénzügyi okokra hivatkozva, a britek visszaléptek, és bejelentették, hogy inkább a 2028-as EB rendezést célozzák meg. Marokkó idén márciusban jelezte, hogy szívesen lenne beugró az ibériai pályázatban abban az esetben, ha Ukrajna a háború miatt nem tudná vállalni a társrendezést. A marokkóiak viszont belátták, hogy mivel a 16 tervezett stadionjuk nagy része csak maketten létezik, nem feltétlenül fogják tudni egyedül megrendezni a tornát, feltéve ha egyáltalán megkapják a rendezést. Előbb a többi Észak-afrikai országot környékezték meg, majd mindkét fél részéről rájöttek, hogy az Ibériai-félsziget ott van a Gibraltári-szoros túloldalán, tehát kvázi szomszédos országokról van szó, így Spanyolország, Portugália és Marokkó végül közösen pályázta meg a VB rendezést.

Stadionkapacitások és Kihívások

A spanyol-portugál duónak épphogy megvan a 10 darab 40 000-nél nagyobb stadionja. Fixen megvan a 2004-es EB-re épült három portugál stadion, a portói Dragão, és a Sporting otthona, a José Alvalade stadion 50-50 000-es kapacitásával, és a Benfica 65 000-es Estádio da Luz-a. Spanyol részről pedig nem lehet kérdéses a most felújított Bernabeu, az épp felújítás alatt álló Camp Nou, az Atletico Madrid otthona a Metropolitano, valamint a Valencia új Mestalla stadionja, amit most már remélhetőleg egyszer végre tényleg befejeznek. A 2021-es EB-n eredetileg a bilbaoi új San Mamés stadion lett volna a spanyol helyszín, de a baszk covid helyzet miatt végül az 1999-es atlétikai VB-re épített sevillai La Cartuja ugrott be helyette. Ez a Sevilla és a Betis stadionjainál jóval modernebb.

A fent felsorolt 9 létesítmény mind legalább 50 000 néző befogadására képes. Egy EB rendezéshez tehát már csak egy helyszín hiányozna, ami vagy az Espanyol, vagy a Real Sociedad 40 000-es arénája lehetne. Ezek mind szerepelnek is a 2030-as VB stadionjai között. Ahogy vésztartalékként ott van az egyaránt 40 000-esnél kisebb malagai, zaragozai, vigói, La corunai, és Las palmas-i aréna is. Célszerűbb lett volna tehát a spanyol-portugál duó tíz stadionjában EB-t, az angol, skót, walesi, Észak-ír, ír ötös 16 stadionjában pedig VB-t rendezni, mint fordítva, ahogy történni fog.

Fő Stadionok és Kapacitásaik a 2030-as VB Pályázatban (Spanyolország és Portugália)

A Dél-amerikai Centenáriumi Meccsek

A dél-amerikai trió viszont rejtély számomra. Az rendben van, hogy valamilyen formában meg kell emlékezni az első VB 100 éves évfordulójáról. De miért pont így? Az első világbajnokságot 1930-ban Uruguayban rendezték, így Montevideoban rendezik a nyitómeccset. Argentína, mint a címvédő, és az 1930-as döntő másik résztvevője, szintén kap egy meccset a megemlékezésből. De Paraguay? Akkor Chile miért nem? Ráadásul mind a hat rendező automatikus VB résztvevő. Paraguay a legutóbbi három VB-re nem jutott ki, most valamilyen rejtélyes okból egy meccs házigazdája lehet, így nem kell selejteznie. Ennek a furcsa konstrukciónak köszönhetően a 2030-as világbajnokságot három kontinensen rendezik, ezzel az is eldőlt, hogy a 2034-es tornának Ázsia vagy Óceánia ad majd otthont.

A 2032-es Európa-bajnokság: Olasz-Török Közös Pályázat

A 2032-es kontinenstorna kapcsán adta magát az olasz-török szövetség. Isztambul 2000 és 2012 között az összes olimpia rendezésére pályázott, és szintén 2000-től (a 2020/21-es közös rendezést leszámítva), egészen mostanáig az összes EB-re is. Számomra az olasz pályázat eleve meglepő volt. Az odáig érthető, hogy egy futball nagyhatalom, EB címvédő pályázik. De Olaszországban az 1990-es VB óta szinte egy kezemen meg tudom számolni hány új stadion épült, vagy hány olyan szintű felújítás történt, ami EB rendezésre alkalmassá tette az adott létesítményt. Most a pályázatban több felújítás, átépítés is szerepelt, de igazság szerint a jelöltek között több olyan, akár 100 éves, vagy ahhoz közelítő stadion is szerepelt, amelyiken valójában csak a teljes rombolás és újjáépítés segített volna. Új stadion a pályázatban csak egy volt, a Cagliari arénája. Mellette a Juventus stadionja, ami viszonylag új építésűnek számít (2011-ben adták át). 10 valóban EB kompatibilis létesítményt tehát elég nehezen tudtak volna összehozni az olaszok, bár a pályázatban felsorolták őket.

A törököknek a 10 korszerű stadion kiállítása sem jelentett volna gondot. Az ország gyakorlatilag négy legnagyobb stadionja Isztambulban van, ez a három isztambuli nagycsapat, a Galatasaray, a Fenerbahçe és a Besiktas arénája mellett az Atatürk Olimpiai stadiont jelenti. Az Atatürk stadion biztos marad, az a kérdés, hogy lesz-e két isztambuli helyszín, vagy csak egy. Ankarában jelenleg nincs EB rendezésre alkalmas stadion, de a pályázatban szerepel egy új 45 000-es létesítmény.

Olaszországban sincs sok kérdés. A Juventus stadionja az ország egyetlen modern, elegendő ember befogadására alkalmas létesítménye. Mellette nyilván lesz egy római és egy milánói helyszín is. A fővárosban korábban felmerült, hogy a Roma saját, modern stadiont épít magának. De az a nálunk is ismert helyzet állt elő, hogy amit az egyik polgármester megígért, abban a választások után a másik párt képviselője már nem kívánt segíteni. Így valószínűleg a fővárosban a 70 éve épült, és 1990-ben felújított Stadio Olimpico lesz a helyszín, ami nem a legkorszerűbb létesítmény. Milánóban ugyebár szintén folyamatosan téma az új stadion építése. Hogy az EB-re lesz-e új stadion Milánóban, azt az olasz viszonyokat ismerve, senki nem tudja előre. Szintén fix helyszínnek tűnik a nápolyi Maradona stadion.

A 2034-es Világbajnokság: Szaúd-Arábia Grandiózus Tervei

A 2034-es világeseményt másodszor rendezik majd az arab térségben: a 2022-es vb-t Katar bonyolította le. Mint említettem Szaúd-Arábia már bejelentette, hogy pályázni fog. A hírek szerint a szaúdiak nem kevesebb, mint 11 vadonatúj stadiont húznak fel az elkövetkező években, amely reális forgatókönyvnek tűnik, főleg annak ismeretében, hogy Szaúd-Arábia 2021 óta mintegy 5 milliárd fontot fektetett a sportba. Mindez annak a folyamatnak a következménye, amely során a trónörökös, Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd a gazdaság diverzifikálását célzó stratégiájának kulcsfontosságú részévé tette, hogy számos jelentős sporteseményt hozzanak a királyságba, mint például a profi boksz világszerte nagy figyelemmel követett találkozóit, vagy éppen a Forma-1-es futamokat. Cristiano Ronaldo ma már a szaúdi futball egyik kirakatembere lett, nem véletlen, hiszen az Al-Nasszrban is termeli a gólokat. Mint ahogy nem véletlen az sem, hogy ma már világsztárok egész sora játszik a bajnokság élvonalában: elég, ha csak a portugál Cristiano Ronaldót, a francia Karim Benzemát vagy éppen a brazil Neymart említjük meg.

Futurisztikus Stadionok és Kiterjedt Infrastruktúra-fejlesztések

A FIFA álláspontja szerint „óriási potenciál rejlik bennük, és kétségtelenül megváltoztatják azt a módot, ahogyan a jövőbeni stadiontervek- és szerkezetek megközelítését alkalmazzák”. Az előzetes tervek szerint a szaúdi világbajnokságot öt város (Rijád, Dzsiddában, Abha, Al-Khobar és Neom) 15 galaktikus stadionjában rendezik meg, és ehhez csatlakozik majd még egy fel sem épült város! A Neom Aréna például a tervek szerint 350 méterrel a talajszint felett helyezkedik el, és csak nagy sebességű liftekkel és vezető nélküli járművekkel lehet megközelíteni. A Qiddiya Coast Stadion egy mexikói hullám megjelenését idéző hullámos dizájn lesz, míg a rijádi Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd Aréna egy szikla tetején található. A torna nyolc stadionja a fővárosban, Rijádban lesz - köztük a tervezett 92 760 fős King Salman International Stadion, amely a nyitómeccsnek és a döntőnek ad otthont. A tizenötből négy már megépült, nyolcat terveznek, három pedig már építés alatt áll.

Szaúd-Arábia a Közel-Kelet legnagyobb országa, és körülbelül kilencszer akkora, mint az Egyesült Királyság. Éppen ezért a FIFA-nak benyújtott pályázat a repülőterek bővítését, a nagy sebességű vasúti kapcsolatok bevezetését és a tömegközlekedés fejlesztését ígéri; utóbbira már csak azért is nagy szükség lesz, hiszen a stadionok között hatalmasak a távolságok, emiatt azok a szurkolók, akik a rendező városok között szeretnének utazni, a légi közlekedésre is támaszkodniuk kell. A FIFA szerint „a tömegközlekedési infrastruktúra kiterjedt fejlesztése várható” a városokon belül, beleértve az új metrórendszer elindítását az ország fővárosában, Rijádban. Tíz rajongói parkot terveznek, városonként kettőt. Ami még rendkívül lényeges: a nyári nagy hőség miatt már most valószínűsíthető, hogy a 2022-es, katari eseményhez hasonlóan újra egy téli hónapban megrendezett világbajnokság elé nézünk.

Emberi Jogi Aggodalmak és Gazdasági Előnyök

Az emberi jogi aktivisták szerint a szaúdi kormány a sportot arra használja fel, hogy lerontsa a régóta fennálló hírnévvel kapcsolatos problémákat. A szaúdi kormány szerint a sportba történő befektetés fellendíti a gazdaságot, még inkább megnyitja az országot turizmus előtt, és aktívabbá teszi az embereket. A FIFA irányelvei szerint a világbajnokság házigazdájának kötelezettséget kell vállalnia az emberi jogok tiszteletben tartására. A nemzetközi szövetség álláspontja szerint a vb-rendezés egy „jó lehetőség arra, hogy a torna katalizátorként szolgáljon az ország néhány folyamatban lévő és jövőbeli reformjához, és hozzájáruljon a szaúdi és a régió lakosságának pozitív emberi jogi eredményeihez, amelyek jócskán túlmutatnak egy világbajnokság rendezésén”.

tags: #foci #vb #ifrastruktura #fejlesztes

Népszerű bejegyzések:

• Női U17-es foci Eb
• Élményszerű tanulás és felfedezés
• A női kézilabda-világbajnokság elődöntői
• az aréna tervezése és építése
• Varga Emőke útja a junior válogatott kapitányáig