A Foci Hosszabbításának Szabályai és Értelmezése
A labdarúgás, a világ legelterjedtebb, legnépszerűbb és legnagyobb mértékben figyelemmel kísért sportja, alapvetően kétszer 45 perces játékidővel zajlik. Azonban a mérkőzések gyakran hosszabbak ennél az előírt időnél, köszönhetően az úgynevezett "hosszabbításnak". A hosszabbítás szabályai olykor ellentmondásos témának számítanak, és igen homályos lehet, hogy miért éppen annyi az időtartama egy labdarúgó-mérkőzés félidejének végén.
Mi is az a Hosszabbítás?
Az Ifab, a labdarúgás szabályalkotó testülete által kiadott hivatalos szabálykönyv szerint a hosszabbítás definíciója a következő:
„Minden egyes félidő végén hozzáadott idő, amelynek célja a pl. cserék, sérülések, fegyelmi szankciók, gólörömök miatt ‘elvesztett’ idő pótlása”
Ez az időt a játékvezető határozza meg, nem pedig a negyedik játékvezető, aki az oldalvonal mellett, pontosan a felezővonalnál helyezkedik el. Bár a tartalék játékvezető feladata a hosszabbítás időtartamának bemutatása, a döntést az első számú bíró hozza meg.
A Hosszabbítás Időtartamának Meghatározása
Az, hogy pontosan hogyan tudja kikalkulálni a bíró, mennyi legyen a hosszabbítás, nagyrészt a játékvezető feladata és tapasztalata. Az IFAB szabályzata egyetlen pontja sem nyújt útmutatást számára, ezért a döntés gyakran a bírói megérzéseken alapul.
Egy korábbi bíró sokatmondó válasza szerint: „Ez fejben dől el. Függ egyik és másik bíró szellemi állapotától, az eredmény alakulásától… Szerintem ez függ attól is, milyennek érzi a bíró a játék ritmusát. Nem másodperceken alapul a hosszabbítás időtartamának kiszámítása, hanem megérzéseken.” Bár van arra mód, hogy a játékvezető megállítsa a stopperóráját annak érdekében, hogy pontosan kiszámolja a hosszabbítás idejét, ezt a sípmesterek szinte sosem alkalmazzák. Ahogy Tony Chapron mosolyogva tette hozzá egy interjúban, ha egy bíró megállítja az óráját a 90 perc leteltekor, előfordul, hogy nem indítja újra azt, mivel egyszerűen elfelejti - mindez az ösztönöktől függ.
A "veszteségidő" komponensei és ajánlások
Az általánosan elfogadott ajánlások szerint bizonyos események mennyi idővel növelhetik a játékidőt:
- Egy csere fél perc (30 másodperc) hosszabbításnak felel meg.
- A pályára lépő ápolókra vonatkozólag 1 perces ajánlás van érvényben.
- Gólörömök, fegyelmi szankciók és egyéb, a játékot leállító események is hozzájárulnak a "veszteségidőhöz".
A hosszabbítás idejét persze befolyásolhatja a jobban álló csapat viselkedése is, hiszen közel fele-fele arányban fordul elő, hogy egy előnyben lévő együttes mindenféle eszközökkel (elsősorban verbális ráhatással) igyekszik elérni, hogy minél hamarabb lefújja a bíró a meccset, vagy pedig a játék lassításával próbálja eltölteni a hosszabbítás idejét.
Fradi Média | Bemelegítés by iFOREX Europe: Gavriel Kanikovszki
Modern Változások és az IFAB Ajánlásai
A 2022-es labdarúgó világbajnokságon egy új, szigorúbb hosszabbítás miatt sokszor 100 percig tartottak a mérkőzések. Ez a tendencia úgy tűnik, velünk marad egy darabig.
Az IFAB - a labdarúgás általános szabályalkotó szerve - egy londoni gyűlésen értékelte a nemrég tesztelt szabályokat. Az egyre gyakoribb és látványosabb időhúzások letörésére bevezetett extra hosszú ráadások egyértelműen elnyerték a szabályozók tetszését.
"Mindenki nagyra értékelte ezt a szabályt. Szeretnénk leküzdeni az időhúzást és szeretnénk, ha a szurkolók élveznék a játékot. Azt is biztosítanunk kell, hogy a játék szabályai mindenhol egységesek legyenek. Figyelni fogjuk a bajnokságokat világszerte, hogy kellő hosszúságú ráadások legyenek.” - mondta Gianni Infantino FIFA-elnök.
Az IFAB tehát világszerte ajánlja a bajnokságoknak, hogy vezessék be a hosszabb ráadások alkalmazását. Sokan attól tartanak, hogy az amúgy is nagyon sűrű menetrend mellett zajló topfocinak nem tesz majd jót, ha minden meccs tovább húzódik, de Mark Bullingham, az angol FA képviselője szerint épp ennek a döntésnek lesz önszabályozó hatása a játékosokra.
Vitás Esetek és a Játékvezető Szerepe
Egy emlékezetes példa erre a Katar - Algéria mérkőzés, amely a FIFA által szervezett Arab Kupa elődöntője volt. Az algériai kispad egy emberként ugrott föl helyéről, hogy tiltakozzék amiatt, hogy a lengyel játékvezető, Szymon Marciniak a meccs végén nem kevesebb, mint kilenc percet hosszabbított, pedig semmi oka sem volt rá, mivel nem állt ennyire sok időn keresztül a játék.
Persze bizonyos esetekben józan ész kérdése is, hogyan viszonyul a játékvezető a mérkőzés végén zajló eseményekhez és magához a hosszabbításhoz. „Képzeljük el, hogy 6:0 az állás, a játékosokat görcsök kezdik el gyötörni. Mi értelme lenne 4 perc hosszabbításnak?” Algéria biztosan ezt kívánta a 90. percben, amikor 1:0-ra vezetett Katar ellen, azonban a hazai csapat a 90+7. percben Muntari góljával kiegyenlített. A végén mégis Katarnak kedvezett a sok hosszabbítás, bejutva az Arab Kupa döntőjébe.
Ráadás a Döntetlen Meccseken: Kétszer 15 Perc Hosszabbítás
Fontos megkülönböztetni a félidők végén hozzáadott időt (a fent tárgyalt "hosszabbítás") az egyenes kieséses szakaszban játszott "ráadás" idejétől. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással. Ha ez idő alatt sem születik döntés, a mérkőzés büntetőrúgásokkal, közismert nevén "tizenegyessel" dől el.
A Katar-Algéria mérkőzés példája is rávilágít erre: a 90+7. percben történt egyenlítés után a csapatok a 2×15 perces hosszabbításban folytatták a játékot, ahol Katar a 10. percben megszerezte a vezetést, s végül 2:1-es győzelmével bejutott az Arab Kupa döntőjébe.
Kapcsolódó Szabálymódosítások és Időkezelés
A labdarúgásban nem csak a hosszabbítás szabályai fejlődnek. Az IFAB gyűlésén szó volt a VAR-rendszerről és annak tökéletesítéséről is. Ebben annyi fejlemény született, hogy tovább tesztelik a téli klubvilágbajnokságon már alkalmazott megoldást, ahol a játékvezetők például az amerikai NFL-meccsek mintájára nyilvánosan magyarázták el a nézőknek a VAR segítségével született döntéseik okait. Ez a nagyobb átláthatóság hozzájárulhat a játékfolyamat megértéséhez, és potenciálisan csökkentheti az időhúzás miatti vitákat.
Emellett tesztidőszakon ment át az agyrázkódás protokoll, ami olyan emlékezetes jeleneteket okozott a világbajnokságon, mint az iráni kapus, Alireza Beiranvand hosszú perceken át húzódó kálváriája. A pontos megoldásról még nem döntöttek, meghosszabbították viszont azt a lehetőséget, hogy a csapatok a rendes cseréikbe be nem számítva válthassanak le egy fejsérülést szenvedő játékost. Ez a szabály is befolyásolja a játékidő menedzselését, biztosítva a játékosok biztonságát anélkül, hogy a csapatok hátrányba kerülnének a cserék számát tekintve.
tags: #fociban #mennyi #a #hosszabbitas
