A magyar női labdarúgás története és fejlődése

A magyar női labdarúgás gazdag és sokszínű története évtizedeket ölel fel, tele hősnőkkel, úttörőkkel és kitartó küzdelmekkel. Az 50 éves magyar női labdarúgást köszöntő kiállítás nyílt meg az MLSZ Budapesti Igazgatósága székhelyén, a budapesti Curia utcában. A tizennégy rollup, korszakonként mutatja be a női futball 1971 óta íródó történetét. Egy héttel a magyar női futball történelmének legrangosabb eseménye, a május 18-i, budapesti UEFA Női Bajnokok Ligája döntő előtt, megjelent a szakág hazai történelmét feldolgozó „Magyar női futball - A bajnokságok” című könyv is. Dénes András, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla Programjának támogatásával készül könyv szerzője a MSÚSZ Testnevelési Egyetemen lévő irodájában tartott könyvbemutatón elmondta, a most megjelent 250 oldal tulajdonképpen egy trilógia első kötete, amelyet követ majd a válogatott csapat 300 mérkőzésének históriája, valamint 50 év 50 főszereplőjének portréja.

A nemzetközi kezdetek és a magyar előfutárok

A labdarúgás őshazája Anglia, ahol százhuszonöt esztendeje, 1895. március 23-án, 12 000 néző előtt lépett pályára, „Észak” (London) piros mezes csapata a kék dresszes „Dél” (London) ellen. A szakág úttörőjének tekintett Netty Honeyball (ez „természetesen” álnév, a pionírok törekvéseihez hozzátartozott az inkognitó) azaz Mary Hutson törekvése akkor még tiszavirág életűnek bizonyult, ám érdemes emlékezni arra is, miként gondolt a futballra. „A manly game that could be womanly as well” (Egy férfias játék, amely ugyanúgy nőies is lehet) definiálta. Ezzel, a mindmáig érvényes mondattal kezdődik a könyvben a női labdarúgás történetének felidézése.

A női labdarúgás kialakulását, majd fejlődését a korszak társadalmi mozgalmai, a szüfrazsettek, a feministák, majd az az I. világháború éveinek társadalmi változásai segítették. A nők az élet egyre több területén gondolták úgy, igazságtalan, ha azért éri hátrányos megkülönböztetés őket, mert „csak” nők. Magyarországon is történtek korai próbálkozások. Tudunk próbálkozásokról, a később főként divattervezőként híressé vált Tüdős Klára 1906-ban, mindössze 11 évesen focicsapatot próbált szervezni a Szabó Magda Abigéljében „Matulaként” halhatatlanná tett Dóczy Gedeon Református Leányiskolában. 1912-ben, Szegeden, egy Brauswetter Boriska nevű polgárlány újsághirdetés útján igyekezett „a Szegedi AC női football csapatát” szervezni, méghozzá úgy, hogy leírta a lányok leendő szerelését („piros triko-ing, egy rakott kurta szoknya, alatta reform nadrág, hosszú harisnya, tompa orrú torna-cipővel és egy fehér tornász-sapka”). A Népsport 1946. június 29-én (más források szerint augusztus 19-én) alakult meg az első női klub, a legendássá vált Femina, majd gombamódra szaporodtak a csapatok.

Az első magyar női futballal kapcsolatos emlékünk az, hogy 1912-ben Szegeden Brauswetter Boriska hirdetésben toborzott játékosokat, mérkőzést azonban nem játszottak. Magyarországon az első igazi meccset, amelyen 11 női labdarúgó nagypályán lépett a fűre, 1946. július 6-án Budapesten, a Latorca utcai Elektromos-pályán játszották. Az Elektromos fiú kölyökcsapatának ellenfele a női nagypályás kézilabda-bajnokság játékosaiból alakult „válogatott” volt. Igen, „félig női”, mert az Elektromos ifjúsági fiúcsapata csapott össze a hazai (nagypályás) kézilabda élvonal játékosaiból alakított alakulattal.

A hőskor kezdete és az első hivatalos bajnokságok

Az „őskor” történetének felidézése elsősorban a kuriózumok tárháza, míg a hetvenes évek elején kezdődött „hőskor” krónikája tisztelgés a „szabadságharcosok” a női futball létéért küzdő legendák - mint Bárfy Ágnes, Matskássyné Boda Mária, Forgács Zsuzsa és a többiek - előtt. Nekik, illetve az utána következő korosztályok legjobbjainak köszönhető, hogy ma egyáltalán létezik női futball, amelynek a sportszakmai értékei mellett soha nem szabad megfeledkezni társadalmi jelentőségéről sem.

1971 tavaszán a Budapesti Labdarúgó-szövetség írta ki az első magyar női bajnokságot. Az első bajnoki mérkőzést 1971. április 17-én játszotta a korszak legbiztosabb háttérrel rendelkező csapata, a FŐSPED Szállítók és a nagytétényi Mekalor. Az egyidényes, kísérleti bajnokságot a III. ker. TVE-Femina nyerte meg, a következő kiírásban viszont már a FŐSPED-Szállítók végzett az élen. Az 1971 és 1983 közötti bajnokságokat az MLSZ nem tekinti hivatalosnak.

Az MLSZ az 1983-1984-es szezonra írt ki először hivatalos, országos bajnokságot, amelyben hat csapat szerepelt - egyedüli vidékiként az Egri Lendület -, a bajnok a Renova lett. Az először még egyszintesként „csak” OB-nek (Országos Bajnokságnak), majd 1995-től, a másodosztály kiírásától NB-nek (Nemzeti Bajnokság) nevezett pontvadászat a női labdarúgás első három évtizedének emblematikus csapatai, a Femina, a László Kórház SC és a Renova Spartacus vetélkedését hozta. 2004-ben fordult elő először, hogy nem a „nagy hármas” valamelyike nyerte az aranyérmet: a szombathelyi Viktória FC lett a bajnok. A Viktória 2009-ben ismét aranyérmet nyert, de azóta sem tudott más, nem fővárosi csapat az élen végezni. A női magyar női futball „elsői” között kell említeni az MTK Hungária FC 2005-ös bajnoki aranyérmét is. Először végzett a bajnokság élén egy patinás, erős „férfi klub” női alakulata.

A magyar női válogatott születése és történelmi győzelme

Hamarosan harminc éve annak, hogy (hivatalos mérkőzésen) először lépett pályára a magyar női labdarúgó válogatott. Az MLSZ 1983-ban írt ki először hivatalos országos bajnokságot a női mezőny számára és 1984-ben a Budapest válogatott szerepelt egy olaszországi tornán és játszott itthon Bécs csapatával.

Első hivatalos találkozóját 1985. április 9-én játszotta a női felnőtt válogatott, az ellenfél az NSZK, a helyszín Siófok, a végeredmény pedig 1-0-s magyar győzelem volt. Az 1985. április 5-én, Siófokon, a Kiss Mária - Bukovszkiné Boross Piroska, Kiss Lászlóné, Matskássyné Boda Mária, Jenei Anikó - Lovász Gyöngyi, Bárfy Ágnes, Szegediné Lojd Zsuzsa - Vrábel Ibolya (Markovics Magdolna), Kern Edit, Keresztes Zsuzsanna (Tóth Ilona) összeállítású, az azóta sajnos elhunyt Tóth Ferenc szövetségi edző által dirigált csapat 1-0-ra győzött az akkor sem gyenge, egyebek között a napjainkban a világ egyik legjobb edzőjének tartott, a női Nationalelfet dirigáló Silvia Neidet is soraiban tudó Német Szövetségi Köztársaság válogatottja ellen. A mérkőzésen talán kicsit le is néztek minket, mi pedig 120 százalékot beleadtunk ebbe a meccsbe. A gól egy szélen vezetett támadásból esett, a beadásból Vrábel Ibolya vágta be.

Lovász Gyöngyi, a 30 évvel ezelőtti válogatott egyik kulcsembere, az MLSZ női bizottságának a tagja kiemelte: három évtizeddel ezelőtt szinte teljesen ismeretlen fogalom volt Magyarországon a női labdarúgás. - Abban az időben az NSZK-nak már ismert, jó női csapata volt - kezdi Lovász Gyöngyi, aki itthon a válogatottban és a László Kórházban, később pedig Németországban is futballozott. - Nagyon izgatottan készültünk a találkozóra, bizonyítani akartunk ellenük, hiszen olyan játékosaik voltak, mint Silvia Neid, vagy Martina Voss, aki most a német szövetségi kapitány. Civilben a László Kórházban dolgozott leltárosként, ide kellett a kikérőt küldeni, hogy az akkori szokások szerint fizetés nélküli szabadságra engedjék a mérkőzések idejére. Emlékei szerint a válogatott találkozók előtt háromnapos összetartásokat szerveztek, a III. Ker. TVE pályáján készültek és kis napipénzt is kaptak. - Különben keveset foglalkoztak a női labdarúgással az újságokban, ezt a találkozót viszont kiemelte a magazin.

Április első napján, a Magyar Női Labdarúgás Napján az MLSZ nagyszabású ünnepséget szervezett a 30. évforduló megünneplésére, az első válogatott keretének tagjai, és az azóta eltelt három évtized szintén meghívott kiemelkedő játékosai, vezetői, segítői főszereplésével Telkiben. Hajdú B. István visszaemlékezésre invitálta a jelenlevőket, és felidézte az 1985-ös Magyarország-NSZK mérkőzést, illetve beszélt a történelmi győzelem utóéletéről. Kiemelte: a magyar futball adósságai között tartjuk számon, hogy ezek a játékosok nem kerültek be labdarúgásunk nagyságai közé.

A kilencvenes évek "aranykora" és kiemelkedő alakjai

Bő negyedszázados történetet elevenítünk fel a magyar női labdarúgás hőskorából. A „főszereplő” a szakág egyetlen százszázalékos bajnokcsapata, az 1993-1994-es szezont megnyerő Tüvati-László Kórház SC. Látjuk majd, hogy a kilencvenes évek magyar vadkapitalizmusa a női futballban is produkált elképesztő feltételeket, gyakorlatilag hivatásos játékosokkal, magas edzésszámmal, diatetikussal, pszichológussal.

Szabó Ilona a magyar női labdarúgás „hőskorának” egyik legjelentősebb szereplője. Harmincnégyszeres válogatott, az 1994-1995-ös női NB I gólkirálya, ami óriási eredmény. A miskolci teremtorna, a "Focifarsang" fogalommá vált a magyar női labdarúgásban. Póka Tamás dolgozott fel és osztott meg két videót a korszakból - az egyik miskolci, a másik egy nemzetközi mérkőzés - nem mindennapi élmény, az örökkévalóságnak.

Jelenlegi helyzet és jövőbeli kihívások

Vági Márton, az MLSZ főtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: a szövetség mai vezetése évekkel ezelőtt elhatározta, hogy olyan programot hoz létre, amivel a női labdarúgás jelentőségében, létszámában elérheti a férfi labdarúgás szintjét. - Fontos nap a mai, mert egy súlyos adósságot törlesztünk: az elmúlt évtizedekben nem történt ilyen szintű megemlékezés a női futballban, a női labdarúgók jobbára csak megtűrt szereplői voltak a labdarúgásunknak - így az MLSZ főtitkára.

Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke az esemény tiszteletére szervezett sajtótájékoztatón elmondta: a női labdarúgás támogatása társadalmi küldetés, közös cél, hogy akár az élet más területin, úgy a futballban se szenvedjenek hátrányt a nők. - Mindez nem csupán miattuk, hanem a férfiak futballja miatt is fontos. Ugyanis, ha nincsenek nők, akik fociznak, akkor nem lesznek olyan anyukák, akik elengedik gyermekeiket futballozni, nem lesznek olyan barátnők, akik elkísérik párjukat a meccsekre. Mi nem férfi és női labdarúgásban gondolkodunk, hanem labdarúgásban, amiben nagyon fontosak a nők is, akár focistaként, szurkolóként, akár anyukaként. Kötelességünknek tartjuk, hogy megbecsüljük a múltat, azokat akik tettek érte, hogy ma beszélhessünk egyáltalán a magyar női labdarúgásról.

A női labdarúgás megítélése és népszerűsítése

A női focistákat sokan még ma is másodrangúnak tekintik férfi társaik mellett, holott ők is komoly csapatokban, bajnokságokban rúgják a bőrt. Sokakban számos előítélet él a női futballal kapcsolatban. Azt hiszem mindenki, aki bármilyen formában a női labdarúgásban tevékenykedik, szembesült már azzal az előítélettel, hogy a lányoknak a konyhában a helyük, ne akarjanak futballozni. Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni. Tisztában vagyunk vele, hogy ehhez elsősorban kiugró eredményre lenne szükség akár klub-, akár válogatottszinten. Ezen dolgozunk.

- Azt szeretném egyszer még megérni, hogy ne legyen furcsa, ha egy lány a labdarúgást választja sportágának. Az iskolában, ahol dolgozom, a lányoknál nem kérdés, hogy ugyanúgy focizhatnak, mint a fiúk, és ugyanolyan természetességgel választhatják a labdarúgást, mint a kézilabdát vagy a kosárlabdát - mondja Lovász Gyöngyi. - Óriási fejlődésen ment át a női labdarúgás, amióta én elkezdtem játszani. - Az a kevés női csapat, amely futballozhatott, elképesztő lelkesedéssel űzte a játékot. A mostani lányokból talán már hiányzik az a szellem, ami nálunk még természetes volt. Minden mérkőzésen egymásért küzdöttünk, mindent megtettünk, hogy megnyerjünk egy-egy mérkőzést.

Török Gábor a női labdarúgás előtt álló kihívásokról szólva elmondta: a jelenlegi legfontosabb cél az, hogy egyre többen megismerjék és megszeressék a női labdarúgást. A népszerűség növelése mellett a tömegesítés is kulcsfontosságú feladat, minél több lány kezdi el játszani a futballt, annál gyorsabban növekedhet a labdarúgás hátországa. - A szövetség elindult egy úton, ennek egyik eredménye, hogy az elmúlt években, miközben az igazol fiú labdarúgók száma megkétszereződött, az igazolt lányoké megháromszorozódott. Még mindig jóval kevesebb a női labdarúgó, mint a férfi, de elindult egy felzárkózási folyamat. Szeretnénk a női futballisták jelenlegi nyolcezres létszámát belátható időn belül húszezresre növelni, ennek érdekében tettük kötelezővé az OTP Bank Ligában szereplő kluboknak, hogy U15-ös, illetve U17-es leány csapatot indítsanak, és a következő idénytől már az NB II-es kluboknál is kötelező lesz a női U15-ös együttes indítása. Szeretnénk növelni a női edzők számát is, az edzői tanfolyamokat elvégző hölgyek korábban már bizonyítottak, szorgalmukban, hozzáállásukban kiemelkedtek férfi kollégáik közül is.

Markó Edina hozzáfűzte: az elmúlt 20-25 év a túlélésről szólt a női futballban, "szent őrültek" tartották életben a szakágat, akiknek nem lehet eléggé megköszönni, hogy nem hagyták megszűnni a női focit. - Nagyon az út elején járunk, nagy lemaradást kell bepótolnunk, de lépésről lépésre kell haladnunk. Egy behatárolt létszámból tudunk építkezni, ezért most még nem tudjuk felvenni a versenyt olyan országokkal, ahol több százezres, esetleg több milliós létszámban futballoznak a nők. Természetesen szeretnénk a jelenlegi válogatott keretből is kihozni a maximumot, bízom benne, hogy az Európa-bajnoki selejtezők április 13-i sorsolásakor olyan csoportba kerülünk, ahol esélyünk nyílik az első két hely valamelyikének megszerzésére. A harmadik kalapból várjuk a sorsolást, ezért biztosan lesz két magasabban jegyzett ellenfelünk, de a márciusi, horvátországi tornán összemérhettük az erőnket azokkal az riválisokkal, akiknek a szintjére szeretnénk minél előbb eljutni, és láthattuk azt is, hogy lépésről lépésre fejlődik a válogatottunk.

A női labdarúgás fejlődésének motorja: a környezet és a példaképek

Az óvodákban nem jellemző, hogy egy kislány fociedzésre jelentkezzen. A szülők többsége szintén nem gondol erre. Fontos a környezet, ameddig egy kisfiú azért megy edzésre, mert szeret futballozni és focista akar lenni, a kislányoknál sokkal inkább befolyásoló tényező a pozitív közeg, ahol jól érzik magukat, ahol együtt lehetnek a barátnőikkel. Korábban az volt a jellemző, hogy a kislányok a fiútestvérek hatására kezdték el rúgni a bőrt, az volt a közös program otthon, majd közösen eljártak a fiúk edzésére. Ma azért már, szerencsére, jóval több kislány kezd el focizni kedvtelésből. Erre kiváló lehetőség az öt-nyolc éveseknek készített UEFA Disney Playmakers program, ahol a Disney-meséken keresztül tudják elsajátítani a kislányok a labdarúgás alapjait.

Kétségtelen, hogy a férfiak és a nők számos olyan fizikai jellemzőben különböznek egymástól, amelyek befolyásolják a sportteljesítményt. Így van ez bármelyik csapatsportágban, még az olyan, magyar szempontból sikeresekben is, mint a kézilabda vagy a vízilabda. Ám ezeknél mégsem kezdik el összehasonlítani a két szakágat, ahogy azt a labdarúgás esetében sokszor teszik. A férfiak természetesen izomzatukból adódóan fizikálisan jóval erősebbek és gyorsabbak.

Szerencsére rengeteg pozitív példát lehet már látni arra, hogy gyermekvállalás után, édesanyaként a nők visszatérnek a profi futballba. Ha a világ elitjét nézzük, az olimpiai bajnok és kétszeres vb-győztes Alex Morgan, az amerikai csapat sztárja nagyon jó példa erre. Ő a gyermeke születése után visszatért a pályára, a klubja és a válogatott részéről is maximális támogatást élvez. Kislánya, Charlie a születése óta részt vesz a csapat edzőtáboraiban, részese az édesanyja sikereinek. De nem is kell ilyen messzire mennünk, szerencsére itthon is találunk pozitív példát. A női A válogatott kapusa, Szőcs Réka, 2022 júliusában adott életet kisfiának, Olivérnek, aki baba kora óta ott van az összes meccsén és szinte minden edzésén. Réka kilencvenkilencszeres válogatott volt a szülés előtt, megható volt, ahogy a 100. mérkőzésén a kis Olivérrel a karján lépett pályára. Az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül a női labdarúgás. Volt szerencsém személyesen is megtapasztalni a tavalyi Bajnokok Ligája-döntő, majd a nyári világbajnokság atmoszféráját. Elképesztő volt átélni a közel telt házas mérkőzések hangulatát, látni az utcákon, állomásokon masírozó szurkolótömegeket, ez korábban elképzelhetetlen volt női mérkőzés kapcsán. Ez, azt gondolom, annak is köszönhető, hogy rengeteget fejlődött a női futball, sokkal élvezhetőbb, látványosabb meccseket lehet már látni.

Főbb mérföldkövek a magyar női labdarúgás történetében

tags: #mlsz #magyar #noi #labdarugas #tortenete

Népszerű bejegyzések:

• A sportmédia és Nyerges Zsolt
• Tudj meg többet a Liget Klub Röplabdáról
• Részletek a Florian Sandor Adatbank sporteseményeiről
• The Renewal of Hungarian Handball Refereeing and International Success
• Információk a Chelsea Baba Erdei Klubházról