Fock Ignác Nagykárolyi Életrajza 1854 Körül: Források és Kutatási Nehézségek
Egy személy életrajzának, különösen a 19. század közepéről, mint például Fock Ignác nagykárolyi történetének, összeállítása hálátlan feladatra vállalkozik. A múlt homályába vesző adatok felkutatása gyakran olyan, mint amikor bibliográfiát ír valaki; a bibliográfia-író munkájából hiányzik ez az édes serkentés, ami egy könnyedebb művet övez. Azonban a meggyőződés, hogy az efféle könyv is szükséges könyv, ösztönöz arra, hogy a tudomány és a régi magyar író minden tollvonásának nyomába eredjünk, hogy köznapi szóval élve - a jövő számára elraktározzuk az információkat.
Az 1854-es év és a Levéltári Dokumentumok
Az 1854-es év egyfajta határkövet jelenthet a történelmi kutatásokban, különösen, ha valaki egy adott személy, mint Fock Ignác, életútját vizsgálja. Ebben az időszakban az osztrák állami levéltárak (ÖStA), különösen a Pénzügyi Kamara Archívumának Nemzeti Gazdasági Kataszteri Osztályának (FHKA NHK Katasterabt.) aktái jelentős forrásul szolgálhatnak. Az 1854/1073. és 1855/2147. számú akták utalnak az akkori adminisztratív gyakorlatra és az egyéni sorsokra vonatkozóan is releváns információkat tartalmazhatnak.
A Kutatás Kihívásai és a Források Eredete
Amikor egy életrajzot állítunk össze, gyakran kell szembesülni azzal a ténnyel, hogy az elérhető információk jóformán nem többek a semminél. Ilyenkor különösen nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy minél többet derítsünk ki az érintett személyek életéről, és a hiányzó adatok birtokába jussunk. A kutatás során a forrásokból állítottam össze az anyagot, beleértve a kéziratban maradt munka címét is. Ez a megközelítés létfontosságú, hogy elkerüljük a lelketlen közönyösséget fiatal kultúránk első hajtásai mellett.
Középszintű tisztviselők és technikusok életkörülményei 1854-ben
A technikusok számára a felmérési munka megerőltető fizikai munkát jelentett a terepen. A Bécsi Földadó Kataszteri Főigazgatóság ezért a munkavállalási kérelmek elbírálásakor orvosi alkalmassági bizonyítványt kért, és gondoskodott a betegség miatt munkaképtelenné vált alkalmazottakról is. Orvosilag igazolt betegség esetén az alkalmazott 14 napos fizetést kapott. 1853-tól kezdődően 14 napig teljes fizetés járt, szükség esetén további 14 napig, és hosszan tartó betegség esetén 14 napig a fizetés 2/3-a. Hosszabb munkaképtelenség esetén kérelmet kellett benyújtani a főigazgatósághoz a fizetés egészének vagy egy részének kifizetéséért. Ez a háttérinformáció segíthet megérteni az akkori hivatalnokok, mérnökök vagy kataszteri szakemberek élet- és munkakörülményeit, akikhez Fock Ignác is tartozhatott Nagykárolyban.
Életrajzi Kutatásokhoz Felhasznált Helytörténeti és Levéltári Források
A Fock Ignáchoz hasonló történelmi személyiségek életútjának megrajzolásához számos levéltári és helytörténeti forrás nyújt támpontot. Ezek a gyűjtemények sok esetben ritkán publikált, de annál értékesebb adatokat tartalmaznak a korszakról és az egyénekről. Az alábbiakban felsorolt források a korabeli magyar társadalom, közigazgatás, gazdaság és kultúra számos szegmensébe engednek bepillantást:
- Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv (43-44., 17., 7., 23. kötetek)
- Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007.
- Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7.)
- Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói (4. és 2. kötetek)
- Tanulmányok Tolna megye történetéből (5., 6. kötetek)
- Feiszt György (szerk.): Requiescat in pace. Szűcs Sámuel naplói 1.
- Levéltári Szemle (28., 37., 27., 44., 50., 77. kötetek)
- Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11.
- Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33.
- Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864-1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24.
- Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2.
- A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43.
- Levéltári Közlemények (68., 50. kötetek)
- Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18.
- Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008.)
- Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12., 27.
- Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1.
- Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete - Zalai gyűjtemény 73.
- Áldásy Antal: Magyar czímeres emlékek III.
- Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3., 5.
- Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984., 1990/1991.
- Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11.
- Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53.
- Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok.
- Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I.
- Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866-1919. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27.
- Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30.
- Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873-1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32.
- Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10.
- Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10.
- Rónay Elemér - Gilicze János - Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30.
- Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687-1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16.
- Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41.
- Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5.
- Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2.
- Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35.
- Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek.
- Bács-Kiskun megye múltjából 24., 14.
- Kádár János bírái előtt.
- Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1922.
- 1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58.
- Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10.
- Zechmeister Károly emlékszám II. 1910-2010 - Győri Tanulmányok.
- Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33.
- Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek.
- Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1.
- Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38.
- A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17.
- Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41.
- Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4.
- Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11.
- Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007.)
- Varga József: A győri tanítóképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek.
tags: #fock #ignac #nagykaroly #1854
