A "Fock" szó sokrétű jelentése: a vitorlázástól a kvantumkémiáig és a politikáig
A "fock" szó számos különböző területen bukkan fel, és jelentése gyökeresen eltérő lehet a kontextustól függően. Míg a vitorlázásban egy specifikus vitorlatípust jelöl, addig a magyar történelemben egy neves politikus, a kvantumkémiában pedig egy alapvető operátor nevét viseli.
A "Fock" a vitorlázásban: az önváltós fock és az Easy Sailing koncepció
A vitorlázás világában a "fock" egy orrvitorla típusát jelenti. Különösen a modern túrahajókon, mint amilyeneket a Hanse is gyárt, az önváltós fock koncepciója forradalmasította a hajók kezelhetőségét és a vitorlázás élményét. A Hansénál évek óta azon dolgozunk, hogy minél egyszerűbbé tegyük a vitorlázást, miközben nem kötünk kompromisszumot a sebesség terén.
Az önváltós fock előnyei és a Hanse innovációi
Az önváltós fock lényegesen leegyszerűsíti a fordulók kivitelezését. Minden hajónkon alapfelszereltség az önváltós fock, amivel minden különösebb macera nélkül kivitelezhető egy forduló - mintha csak valami svertes kishajón ülnénk. Ha valamivel „egykezessé” lehet tenni a vitorlás hajót, hát ez az. Ehhez képest még mindig sok gyártó alapból génuát kínál termékéhez. A választható tételek között persze ott van az önváltós fock is, ám úgy már nem az „igazi” a dolog: a geometriát és az egyensúlyt a génuához tervezik meg, így ezek egysége megbomlik a kisebb orrvitorla miatt. A Hanse hajóknál viszont a korábbiaknál hátrébb került az árboc, így megnőhetett az önváltós fock mérete, amivel javult a gyenge szeles menetteljesítmény. Harmonikusabbá vált az orr- és nagyvitorla felületének aránya, a hajók kiegyensúlyozottabbá váltak, könnyebben irányíthatóak. Jobban viselik a dőlést, mint korábban, aminek következtében később kell reffelni, mint eddig.
A vitorlás teljesítmény javításán felül arra is figyeltünk, hogy az irányítás se okozzon gondot. Ezt takarja Easy Sailing, és ezen a téren komoly előnnyel rendelkezünk versenytársainkhoz képest. Szintén egyedi ebben a kategóriában, hogy az összes felhúzót, schottot és állítókötelet hátra vezettük a kormányálláshoz. Így a kormányos egymaga el tudja irányítani a járművet - lehet akármilyen erős a szél! Ehhez jön a két oldalra kivezetett nagyvitorla behúzó, amit eddig jellemzően csak nagyméretű óceáni versenyzésre tervezett jachtokon láthattunk. Ennek a hátravezetésnek nagyon kellemes hozadéka, hogy a fedélzet felső része mentes a csörlőktől és kötélfogóktól. Ez egyrészt esztétikailag javít a megjelenésen, másrészt még több szabad hellyel ajándékoz meg bennünket. Ezen felül a nagyvitorla behúzójának kocsija sincs útban a kokpit közepén.
A „könnyű vitorlázás” pedig nem csak a széllel haladós időszakokra vonatkozik: a beépíthető orr- és farsugár kormányoknak köszönhetően a kikötői manőverek szintén stresszmentes folyamatokká válnak. A vitorlázás nem is lehetne ennél egyszerűbb. Kérdés: hány ember kell egy Hanse megvitorlázásához? Válaszunk: ha úgy tartja kedved, akár egyedül is simán vízre szállhatsz.
Összehasonlítás: önváltós fock vs. génua
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az önváltós fock és a hagyományos génua közötti főbb különbségeket a Hansénál alkalmazott megközelítés alapján:
| Jellemző | Önváltós Fock (Hanse) | Hagyományos Génua |
|---|---|---|
| Fordulás | Egyszerű, "macera nélkül" kivitelezhető, automatikus váltás. | Bonyolultabb, schottok áthúzása szükséges. |
| Kezelhetőség | "Egykezessé" teszi a vitorlást, a kormányos egyedül irányíthatja a hajót. | Több személyzetet igényelhet a vitorlakezeléshez. |
| Gyenge szeles menetteljesítmény | Javult a megnövelt méretnek és az optimalizált árbocpozíciónak köszönhetően. | A geometria és az egyensúly optimális a génuához, de más orrvitorlával megbomolhat. |
| Fedélzeti tér | Mentes a csörlőktől és kötélfogóktól, több szabad hely. | A schottok és kötelek a fedélzeten nagyobb helyet foglalhatnak. |
| Hajó egyensúlya | Harmonikus orr- és nagyvitorla felületarány, kiegyensúlyozottabb hajó. | A kisebb orrvitorla miatt az egység megbomlik, ha génuához tervezett hajóra fockot tesznek. |
Fock Jenő: A gazdasági reformok miniszterelnöke
A "fock" név a magyar történelemben Fock Jenő (1916-2001) személyével is összefonódik, aki a klasszikus Kádár korszak egyik legmarkánsabb kormányfője volt. Pontosabban a leginkább célratörő, aki mert előre nézni, cselekedni, felelősséget vállalni, akár öngyilkos bátorsággal őszintén szólni, zárt körben csakúgy, mint a legnagyobb nyilvánosság előtt, itthon és külföldön, akár Moszkvában is. S merte vállalni az előre látható bukást.
Az Új Gazdasági Mechanizmus és a szuverenitás védelme
Fock Jenő 1967 és 1975 között töltötte be a miniszterelnöki posztot. Kidolgozta sokadmagával, elsősorban Nyers Rezsővel közösen a - lánykori nevén - gazdasági reformot, amellyel megkíséreltek a lehetetlent, piaci alapokra remélték vezetni az országot: ez lett volna az a szocialista piacgazdaság, amely végül - hazai és hazán kívüli, valóságos és mesterséges buktatók sorozatán átevickélve -, a „hivatalos keresztségben” új gazdasági mechanizmussá „szelídülve” került be kimoshatatlanul a magyar huszadik századba. Azt az 1968-at szokás nálunk az új mechanizmus első éveként emlegetni, amely a világtörténelembe a prágai tavasz éveként vonult be. Ma tudjuk: a Fock nevéhez kötődő célok egy része is csak nehezen úszta meg az akkor történteket.
Fock Jenő merész lépéseket tett a magyar érdekek képviseletében. 1971-ben a magyar kormány nevében még tervezetet nyújtott be a KGST-n belüli együttműködés piacgazdasági alapokra helyezéséről, amelyet azonban lesöpörtek az asztalról. Medgyessy Péter „Polgár a pályán” című könyvéből tudhatja a széles közvélemény, hogy Fock azt is vállalni merte a maga idejében, hogy Koszigin szovjet kormányelnök szemébe mondja Moszkva kellős közepén, tetszik neki vagy sem, Budapest tárgyalni kezd a Nemzetközi Valutaalappal, mivel „Magyarország szuverén ország, maga dönti el, hogy mit lép meg és mit nem”.
Hazatérésekor a Ferihegyi-repülőtéren, akkor döbbenetet keltő rádiónyilatkozatban háborodott fel egy, a nagy nyilvánosság előtt általa meg nem nevezett, a magyar érdekeket megkérdőjelező szovjet állásponton (1956 óta ilyen nem történt). Később személyes beszélgetésekben is megfogalmazta hitvallását: „Ha valaki igazán reformot akar csinálni nálunk, olyan mocsárba lép, amelyben ezernyi akna rejtőzik. Szerencsés, ha nem lép rá egyikre sem, s így maga nem robban fel. De még szerencsésebb, ha a céljai közül is megússza legalább néhány a robbanásokat.” A szovjetek meg nem vették észre, hogy ma már nem csak a Moszkvához fűződő viszony az internacionalizmus mércéje, mert nem csak a Szovjetunió a szocialista világ, s így természetszerűen változott, gazdagodott az egymás iránti szolidaritás tartalma is. Ezért én azt tekintem becsületes kötelességünknek, hogy ne ártsunk a többieknek, a barátaink érdekeinek azzal, amit Magyarország érdekében teszünk.
A Fock operátor és a kvantumkémia
A fizika és a kémia területén a "fock" név a Fock operátorhoz kötődik, amely a kvantummechanikai számítások, különösen a Hartree-Fock módszer alapköve. Ez az operátor kulcsfontosságú szerepet játszik a molekulák elektronikus szerkezetének leírásában és az elektrontaszítási energia kiszámításában.
A Fock operátor szerepe a molekulapálya-elméletben
A molekulapályákat, amelyek leírják az elektronok viselkedését egy molekulában, a Fock operátor segítségével közelítjük. A rendszer hullámfüggvényét Slater determináns alakjában írhatjuk fel. Ez egy hasznos közelítés (Born-Oppenheimer) a molekulapályák meghatározásához. Az elektrontaszítási energiát hasonló módon határozható meg, az ún. Jii és Kij járulékokkal, ahol eii az i-edik MO energiája.
A Fock operátor egy iteratív folyamat (önkonzisztens mező, vagy Self-Consistent Field - SCF módszer) központi eleme. Az SCF módszerrel végezzük a számításokat, amíg az energia minimális lesz. A Fock operátor függ maguktól a molekulapályáktól is. Ennek értelmében először kiindulunk egy kezdeti molekulapálya-halmazból, majd felépítjük a Fock operátort, amelyet az utóbbi F mátrixot diagonalizáljuk. Ez a diagonalizálás szolgáltatja az új molekulapályákat és azok energiáit. Az egész mátrixon elvégzett műveletnek köszönhetően a pályák folyamatosan változnak a ciklusok során monoton csökkenő energia felé, amíg a Fock mátrixának (P) konvergenciáját el nem érjük. A konvergencia követi a mátrix elemeinek változását. Az iterációt egy kezdeti mátrixszal indítjuk, és a számításigény optimalizálása a legnagyobb feladat. Az SCF ciklusok során a molekulapályák folyamatosan finomodnak, egészen addig, amíg egy stabil elektronikus szerkezetet nem kapunk, amelyből érthetjük, ill. magyarázhatjuk meg a molekula tulajdonságait.
