A vitorlázás alapjai: A hajó részei és a vitorlák szerepe
A hajózáshoz és leginkább a vitorlázáshoz használt szavaink és kifejezéseink leginkább az angol és német nyelvből származnak. Ezek az átvett, vagy éppen “magyarosított” szavak rengetegféle képpen szerepelnek a magyar szakirodalomban, nincs egy egységes MTA által jóváhagyott vitorlás szakszótár. Azok a vitorlázók azonban, akik legyenek akár magyarok, angolok vagy bármilyen nemzetiségűek és ismerik ezeket a szavakat, függetlenül attól, hogy hogyan írják le, egy közös nyelvet beszélnek. A "közös nyelv" leginkább a szavak kiejtésében és azok jelentésében érhető tetten nem pedig a leírásukban.
A következő ábrán igyekeztünk összeszedni egy átlagos balatoni vitorlás hajó legfőbb részeit. Ezek a részek együttesen alkotják a vitorlás hajó szerkezetét és felszerelését.
A hajótest és főbb szerkezeti elemei
A hajótest a fenékből, az oldalfalakból, a feneket és az oldalfalakat összekötő hajlásból és a testet felülről lezáró fedélzetből áll. A hajóorr a hajó eleje, homlokrésze. Általában az árbócnál kezdődik és az orral végződik. Ezen a vonalon találkozik a hajó két oldala.
Árbóc és kötélzet
Az árbóc / rig / mast a vitorlázat tartóoszlopa a hajó fedélzetén. A hosszanti tengelyen helyezkedik el. Egy hosszú, általában alumínium rúd (de készülhet fából vagy karbonból is), melyet a hajótesthez rögzítenek a forstag és a vantnik (oldalmerevítők). Tehát a riget az állókötélzet tartja függőlegesen, formáját egyenesen. Elölről az orrvitorlát (fock) tartja, hátulról a nagyvitorlát (grósz). Tetejére széljelzőt (windex), navigációs fényeket és műszereket lehet szerelni. Az árbóc alsó részét tartja, oldalról.
Az achterstág az árbóc csúcsa és a hajó tatja között feszülő merevítőkötél, mely az árbócot előredőlés ellen tartja. Fontos szerepet játszhat az árbócgörbület alakításában is. Lehet fix, vagy állítható. A fent írt árbócgörbítést az achterstag-gal követjük el, ahol ez állítható, mert vannak fix kivitelek is.
A vantni az árbóc fő oldalmerevítő kötelei. Az árbóc mindkét oldalán a deck-en (fedélzeten) található veretektől futnak a szálingok csúcsain keresztül egészen az árbóc tetejéig. A vantnik általában rozsdamentes acélsodronyból készülnek. A vantnik cseréje 10-15 évente javasolt. Külföldön 10 évnél öregebb merevítőkötélzettel rendelkező hajóra már nem kötnek biztosítást. Mi tudunk segíteni az állókötélzet cseréjében is. A vantnik lehetnek acélsodronyból és rod-ból is.
A száling általában az árbóc felső harmadán elhelyezett vízszintes acél vagy alumínium merevítő, egyik végét az árbóc rögzíti másikat az oldalmerevítő (vantni).
A forstag az árbócot tartó állókötélzet része. A hajó orr felőli végében helyezkedik el a forstag, mely egy erős drótkötél, ami az árbóc hátradőlését akadályozza meg. Az orrvierettől fut az árbóc tetejéig, vagy esetleg egy kicsit lejjebb csatlakozik hozzá. Azokon a hajókon kötik be lejjebb a forstagot, ahol fontos a teljesítmény, így görbíteni tudják az árbóc tetejét, ezáltal kilaposítva a vitorlát erősebb szelekben. Ilyenkor az árbóc közepe formál “D” alakot és feszíti laposra a nagy vitorlát.
Vitorlák és kapcsolódó szerelvények
A nagyvitorla (grósz) a hajó fő vitorlája, ami szinte mindig fent van. Nevével ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy a hajó legnagyobb vitorlája. A nagyvitorla az a vitorla, amelyet az árbocra húzunk fel, alsó élét pedig a baum („bumm”) tartja. Kisebb méretű hajókon a hagyományos, azaz árbocra fel- és lehúzható változatával találkozunk, de 10 méter hajóhossz felett döntően az árbocba ki- és besodorható nagyvitorlákból látunk majd többet. A hagyományos rendszerű nagyvitorlák teljesítménye egyértelműen nagyobb, mivel hatékonyabb a vitorla alakja (a vitorlázók a vitorla profiljáról beszélnek, ami a megfelelő öblösséget jelenti), ráadásul a vitorlában lévő merevítő lapok, a latnik is nagyban segítik ezen jó alak megtartását. Az árbocba sodorható nagyvitorlák teljesítménye szerényebb, hiszen a vitorla hamar megnyúlik, és elveszti egyenletes profilját, ráncok vasalódnak bele, viszont kezelése sokkal egyszerűbb, ami nagy előny a hagyományos nagyvitorlákkal szemben.
Az orrvitorla (fock) elengedhetetlen a hajó irányításához. Különböző típusai léteznek, attól függően, hogy milyen szélviszonyokhoz és hajózási stílushoz igazodnak. A viharfock igen erős anyagú, lapos szabású, kis felületű orrvitorla, gyakran negatív szíbású (azaz befelé ívelt) hátsóéllel. A normálfock közepes méretű, erős anyagú orrvitorla, hátsó sarka maximum az árboc vonaláig ér. A génua nagyméretű orrvitorla, amelynek hátsó sarka jóval túlnyúlik az árboc vonalán. Szabása viszonylag öblös, anyaga közepes erősségű. Az igazán szakszerű, ha mind a három felsorolt orrvitorlával rendelkezünk, és kifutás előtt a megfelelő méretűt szereljük fel a kikötőben. A legtöbb vitorláson azonban sajnos nem találunk három különféle nagyságú orrvitorlát, hanem egyetlen génua alkotja az arzenált, amelyet a forgatható forstág, azaz a fockroller segítségével kisebbre csavarhatunk szélerősödés esetén. Vagyis egyszerre van génuánk, normál fockunk, viharfockunk, nem nagyszerű, mi ebben a hátrány? Az, hogy az öblös szabású génuánkba a fockroller ráncokat vasal,amikor a vitorlát kisebbre csavarjuk, a vitorla alakja jelentősen torzul, ráadásul a feltekert vitorlaanyag a belépőélnél rontja a vitorla áramlási viszonyait. A betekerhető orrvitorlák jórészét részlegesen betekerve (roll reff) is lehet használni, ha a tervezés/gyártás során erre alkalmassá alakítják. Fontos azonban tudni, hogy az alakja a betekerve használt idő arányában romlik.
Az ALBA az árbóc tövét és a bumot köti össze. Legfőbb funkciója a bum felemelkedésének megakadályozása, tehát hátszélben nem engedi azt felcsapódni. Lehet szerelni kötél áttétellel és létezik merev formában is. A merev albát angolul RODKICKER-nek nevezzük.
A DIRK a nagyvitorla pihentető kötele (bumpihentető). A bum szabad végét tartja ez az árboc csúcsáról lelógó kötél. A bum végétől fut az árbóccsúcsba és onnét le a deckig, hogy állítani lehessen. Szerepe a bum megtartása, amíg a vitorla nincsen felhúzva. Vitorlázás közben a nagyvitorla átveszi a szerepét.
A FOCKSHOTT orrvitorla behúzó kötél.
A LAZY JACK egy vászonból készült vitorlatartó, melyből felhúzzuk a vitorlát, majd a használat után belelapoljuk lehúzás közben. A legtöbb hajón található lazy jack, melyet a baumra rögzítenek szegeccsel vagy a nutjába húznak bele.
Egyéb fontos szerelvények
A CSÖRLŐ / WINCH: a csörlők a hajó használatától és kialakításától függően kerülnek elhelyezésre a decken. A shotok kezelésére használt csörlőket leginkább a cockpit két szélén helyezik el. A felhúzó kötelek könnyebb kezelésére szolgáló csörlőket pedig inkább a kajüt tető két oldalára telepítik.
Az ORRSUDÁR / BOWSPRIT: a hajó orrából előrenyúló vagy kitolható rudazat. Az orrsudár lehetővé teszi a vitorlafelület jelentős megnövelését, tisztább szelet biztosít a gennakernek, ezáltal javítja a gennaker vagy a Code Zero teljesítményét és megkönnyíti a gyors halzolást. Az orrsudár a legtöbb vitorlás hajóra felszerelhető.
Az ORRSUGÁR: egy motor a hajó orrában, mely a hajó hossztengelyére merőlegesen kerül elhelyezésre és a hajó orrát fordíthatod vele balra vagy jobbra.
A vitorlák kiválasztása és használata
Itt van az ősz, itt van a vitorlabeszerzések időszaka is a következő szezonra. A megfelelő vitorlák kiválasztása bizony komoly fejtörést okozhat. Milyen vitorlát vegyek? Hogyan válasszam ki a megfelelőt? „Hogyan állítsuk össze a megfelelő vitorla készletet?” sorozatunkban, a Quantum Sails szakembereinek közreműködésével, ebben szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Amikor veszünk egy hajót, mindegy hogy használt vagy új, érdemes megvizsgálni a vitorlázatot, átgondolni mire is lehet szükség. A használt hajókhoz legtöbbször használt vitorla is jár, melyeken bizony már látszik az idő és a kilométer. A legtöbb új hajó pedig egy viszonylag egyszerű alap vitorlázattal érkezik, melyek kevésbé megfelelőek, ha az ember kicsit is komolyabban szeretne vitorlázni. Szóval hogyan is kezdjünk akkor neki?
Ha az orrvitorlákról beszélünk, azt tanácsoljuk, hogy a kényelem és a könnyű kezelhetőség - mint elsődleges szempont - érdekében használjunk betekerhető orrvitorlát. Alap vitorlának válasszunk egy közép nagy, betekerhető génuát. Mérje meg a nagyvitorla alsó élét (E) és az első háromszög talpát az árboctól a forstágig (J). A legújabb generációs túravitorlázatú hajóknak jellemzően hatalmas nagyvitorlájuk és nem átlapolódó orrvitorlájuk (fock) van. Az érem másik oldala a régebbi vagy tradicionálisabb vitorlás hajók, ahol relatíve kicsi a nagyvitorla, de nagy a J méret.
Az LP a legrövidebb egyenes vonal hosszúsága a hátsó szem és az első él között. Ezt a távolságot a J-hez viszonyított %-ban szokták kifejezni. (pl. 150%LP=1,5xJ). Ez az átfedés egyfajta mérőszáma. Nagyobb létszámú, fizikálisan erősebb és tapasztaltabb legénység jobban tud kezelni egy nagyobb vitorlát.
A Balaton időjárása igen szeszélyes, bizony bármikor tud meglepetéseket okozni. Aki pedig eredményesen szeretne versenyezni, annak a szélskála minden szegmensére érdemes vitorlát választani, azaz szükséges lesz egy könnyű szeles génua, és egy fock, de ideális esetben egy kisebb génua is célszerű lehet. Bőszeles vitorláknál a 2-es kódút ajánljuk, az a balatoni körülmények közt ez egy hasznos All-rounder.
Összességében, fontosnak tartjuk ismét kihangsúlyozni, hogy a könnyű kezelhetőség és a minél jobb felhasználhatóság érdekében a legkisebb szükséges orrvitorlát szerezzük be elsőre. Úgy is mondhatnánk, hogy pont akkora méretű legyen, amivel, biztonsággal vihető a hajó gyenge és közepes szelekben. Ne felejtsük el, hogy minél könnyebben vihető egy hajó (kicsi a kormányerő, nincs kitörési hajlama frissülésekben, nem igényel folyamatos nagyvitorla állítást) és minél nagyobb a nagyvitorlája az orrvitorla méretéhez viszonyítva, annál kisebb átfedésre (LP) van szükség. Ne feledje a Quantum szakemberei állnak rendelkezésére, hogy felmérjék valóban megfelelő vitorlakészlettel rendelkezik-e.
10/10. rész TRIMMELD......! VEZÉNYSZAVAK A HAJÓN, Második Hullám vitorlás iskola
Különböző hajótípusok és vitorlázatuk
A magyar szabályozás szerint ezek a hajók maximum 20 méter hosszúak lehetnek és 12 fő befogadására alkalmasak. Elvonatkoztatva a jogszabályoktól a túrahajók, nagy vitorlások alatt azokat értjük, amelyek rendelkeznek felépítménnyel, egy család vagy egy baráti társaság képes vele túrázni, ami lehet akár egy napos vagy akár több hetes is. A régebben épített hajót fából vagy vasból készítették, az újabbakat már rendszerint műanyagból.
A daysailer könnyű vagy közepes súlyú vitorlás hajók, melyek arra készültek, hogy 1-2 fős legénység is egyszerűen tudjon velük hajózni egy tavon vagy a tenger parti sávjában. Csak le kelljen futni a kikötőbe, gyorsan felszerelni és elkötni, ez a lényegük! Régebben az volt az elterjedt vélemény, hogy a daysailer-ek csak nappalra valók egy pár órás könnyed vitorlázásra, de most már a kategória rajongóinak igényeit figyelembe véve készítenek belőlük nagyobb, kényelmesebb, több luxussal felszerelt kiviteleket is, melyek komolyabb túrákra is alkalmasak.
A sólyázáshoz egy a hajó súlyához és méretéhez megfelelő autó, egy hajószállító trailer és egy olyan vitorlás kell, amelynek a tőkesúlya vagy a svertje behúzható a hajótestbe. Ezek a hajók általában a méretükhöz képest meglepően kényelmesek, az ismert, nagynevű hajógyártó cégeknek mind van ilyen kategóriájú hajójuk. Az utóbbi két évtizedben a lengyel hajógyárak felismerve az igényt erre a típusra elárasztották vele a piacot.
A svert-kieles (rövid kiel és belőle csúszik ki egy hosszú svert) variációk. Ötvöződik bennük többféle képesség, alkalmasak egy kellemes túrára, mellette a versenyhajók manőverező képességével és sebességével bírnak. A hajótest kialakítása, a vitorlák formája és a tőkesúly alakja miatt hatékonyabbak egy átlagos túrahajónál.
Tőkesúly és stabilitás
A svert és a kiel (tőkesúly) szerepe is kettős, egyrészről a hajó stabilitását javítják, másrészről az oldalra való elcsúszását mérséklik.
A hajótest aljára függesztett, egyszerű tőkesúly. A versenyhajóké vékonyabb, könnyebb, a túrahajóké szélesebb, nehezebb.
Azokat a hajókat látják el iker tőkesúllyal, amelyeket olyan partszakaszon kötnek ki, ahol apálykor annyira visszahúzódik a víz, hogy eldőlnének. Ezek a hajók miközben eltűnik alóluk a víz, “leülnek” a saját tőkesúlyaikra. Három ponton érintkeznek a mederrel innentől kezdve, két “lábukat” a kiel-ek adják, a harmadikat pedig a kormánylapát. Előnyük, hogy sekély vízben is lehet velük hajózni, tavakon partra való emelésüknél sem kell tárolókocsi. Hátrányuk a gyengébb vitorlázhatóság, melyet egyes gyártók a két kiel között leengedhető sverttel próbálnak meg javítani.
A hajóhossz felén, háromnegyedén fut végig, a kormánylapát szinte a részét képezi, a hátsó végén függ. Ma már kevésbé használatos, régen a fából épült hajókon így tudták megfelelően elosztani a súlyt a hajótesten.
Kötélzet karbantartása és biztonság
A kötelek karbantartása fontos feladat a hajón, mert jelentősen megnövelheti a kötelek élettartamát. Azt javasoljuk, hogy köteleidet tárold feltekerve, az UV-sugárzástól és állandó nedvességtől védett helyen. Ehhez itt tudsz válogatni kötélzsákjaink közül. Kínálatunkban többféle felhasználásra, méretben és színben találsz Armare Ropes köteleket. Az Armare Ropes kötél a legjobb választás a hajódra, bármilyen kötélzetről is legyen szó! A nemzetközi szinten is elismert olasz Armare Ropes kötélgyártó és forgalmazó cég 2022-ben ünnepelte alapításának 30. évfordulóját. A nemzedékről nemzedékre öröklődő tengerészethez kötődő családi gyökerek és technikai tudás viszont több mint 200 éves örökséggel büszkélkedhet! A termékek Olaszországban, San Giorgio di Nogaroban készülnek.
A biztonságos vitorlázáshoz ez az egyik legfontosabb készség, hiszen a Balatonon még egy forró, nyári napon is gyorsan lecsaphat egy északi vihar. Ilyenkor létfontosságú, hogy minél hamarabb tudjuk csökkenteni a vitorlafelületet. Engedjük ki a vitorlák shotját és travellerét - mérsékelten erős szélben így stabilabb a hajó, mégis élvezhetjük a sebességet. Ha már nem csak a deck szélét nyaldossák a hullámok, de lassan a cockpitbe is jut víz, úgy dől a hajó, ideje lereffelni! Húzzuk fel az erősszeles vitorlánkat, ha rendelkezünk ilyennel! Ha ezeket a készségeket felidéztük és begyakoroltuk szezon elején, nyugodt szívvel indulhatunk túrázni családunkkal és barátainkkal. A hajón a legnagyobb ellenségünk a pánik: ha a kapitány kétségbeesik, mit várunk a többi utastól? Ellenben ha magabiztosan tudja kezelni a helyzet, a többiek is nyugodtak maradnak, és félelmetes utazás helyett igazi kaland kerekedhet egy szelesebb napból is.
