Földi Sándor: A Kosárlabda Edző Életrajza és Hagyatéka
A magyar kosárlabda történetében számos kiváló szakember hagyta már ott a névjegyét, akik edzőként, játékosként vagy sportvezetőként formálták a sportágat. Közülük kiemelkedik Földi Sándor, akinek edzői pályafutása és hozzájárulása a magyar kosárlabdához jelentős mértékben befolyásolta a sportág fejlődését. Bár a rendelkezésre álló szövegben Földi Sándor életrajzáról viszonylag kevés közvetlen információ található, a PVSK történetén keresztül és Cziczás László nyilatkozata alapján is kirajzolódik a munkássága.
A PVSK és a Pécsi Férfi Kosárlabda Története
A pécsi férfi kosárlabda az elsők között van, amely élvonalbeli szereplő volt, és talán a leghosszabb múlttal is rendelkezik. A PVSK válogatottak sorát adta, és masszív középcsapatként nemegyszer bajnoki címről döntött egy-egy szezonban. A 75 éves múlt teljes részletességig nem tárgyalható, de néhány érdekesség itt elolvasható rólunk. A pécsi kosárlabdasport kialakulása szorosan kapcsolódott az egyetemi és középiskolás sporthoz. Bóta László 1943-ban a Felsőfémipari Szakiskola játékosállományára támaszkodva - meghonosította a kosárlabdát a PVSK-nál. 1944. május elsején Bóta László és Mikuska István kezdeményezésére megalakult a PVSK kosárlabda-szakosztálya férfi és női csapatokkal.
A PVSK Története Ciklusokban
A PVSK férfi kosárlabda csapatának története több ciklusra bontható, amelyek során a klub hullámzó teljesítményt nyújtott, de mindig meghatározó szereplője maradt a magyar kosárlabda életnek.
1. ciklus: 1946-1950
A legmagasabb osztályba a második világháborút követően megszervezett első bajnokságban sikerült feljutni a területi bajnokságban elért második hely, majd a vidékbajnoki holtversenyes első hely révén. Ekkor még a 35-26-ra (Budapesti Mávag elleni győzelem) végződő mérkőzések pontgazdagoknak számítottak, és masszív megyei rivális is volt a PEAC "személyében". 1949-ben második lett a PVSK a Magyar Vasutas Országos Kosárlabda Bajnokságban, Lovrics és Iflinger vasutasválogatottak lettek. 1950-ben a meghatározó játékosok megkapták a behívójukat, és a meggyengült keret nem tudta kiharcolni a bentmaradást. A kor néhány játékosa: Iflinger, Kapusi, Szekeres, Sándor, Szamosi, Lovrics, Goda, Masszi, Fonyó, Ranga.
2. ciklus: 1954-1971
Amennyiben kivívta volna a vasutascsapat 1950-ben az élvonalbeli szereplés jogát, akkor sem tudott volna vele élni, ugyanis az országos szövetség öt éven keresztül szüneteltette az NB-s rendszert. 1954-ben ismét léterhozták az OB I-et, és a PVSK területi bajnokként jutott fel. 1955-ben és egy évvel később is a 11. volt a PVSK 14 csapat között, 1957-ben félforduló NB I- volt, ekkor 10. lett a Pécs, 1957-től visszaállt az őszi-tavaszi bajnoki rend és a 11. hely. 1957/58-ban és egy évvel később is hetedik a vasutasgárda, sőt Banna Valér bekerült a belgrádi Eb-n hatodik válogatottba is. 1960/61-ben "csúcsra jutott" a gárda, ötödik lett, ezt két hatodik hely követte, nyilván ennek hatására is válogatták be a nemzeti csapatba Rabb Józsefet. A hatvanas években stabil kerettel stabil középcsapat a PVSK, 1969-ben 10., majd kezdődött a hanyatlás két 13. hellyel és 1971-ben kieséssel. A kor néhány játékosa: Szamosi, Iflinger, Gombos, Kapusi, Bódis, Erdősi, Lovrics, Mánfai, Gálosi, Szabó, Varga, Mórocz, Banna, Bátor, Pánczél, Móró, Kovács, Gyurasits, Csongor, Rabb József, Pálvölgyi, Horváth, Naumov, Meszler, Metzing, dr. Gyenge.
3. ciklus: 1972-1990
Nem volt hosszú a búcsú az élvonaltól, hiszen 1972-ben Erdősi Lajos edző vezetésével veretlenül megnyerték a másodosztályt, ami kissé fellengzősen fogalmazva várható is volt, hiszen Rabb József és Pálvölgyi is tagja volt a válogatottnak. A hetvenes évek során a 7-13. hely között liftezett a csapat, az 1981/82-es szezonban lépett előre a hatodik helyre. A nyolcvanas években az élvonalban küzdött vagy inkább küszködött a csapat, ugyanis egyre nagyobb figyelem terelődött az akkoriban még csak feljövő női kosárlabdára. Megjelentek az első légiósok a Mecsekalján, de hiába voltak ők, a válogatottak, a nemzeti csapatig eljutni ugyan nem tudó, de kiváló képességű játékosok, nem tudták megakadályozni az 1990-es kiesést. A kor néhány játékosa: Rabb József, Pálvölgyi, Hosszú, Gálosi, Szabó, Halász, Tölgyesi, Meszler, Móró, dr. Naumov, Tahi, Rab Gyula, Gombos, Varasdi, Vojtek, Darázs, Tóth, Kövecses, Onhausz, Szakács, Hamarics, Kovács, Németh, Ottó, Richter, Füzy, Marijankovics, Dzanko, Nagy, Káldy, Szamosi, Ilcsik, Czigler, Hoffmann Zoltán, Bozi, Venclovas, Grigas, Vitári, Bán, Mogyorósi.
4. ciklus: 1992-1993
Két év a B-osztályban, ezalatt beérett a fiatalításon átesett csapat, és ismét az első osztályban küzdhetett, de a szezon nem a vártaknak megfelelően sikerült. Ezzel a PVSK - nem a pécsi férfi kosárlabda - tíz évre elbúcsúzott az élvonaltól, hogy 2003-ban újabb diadalmenetbe kezdhessen. Ennek egyik alapja a közben kiépített minőségi utánpótlás-nevelés volt, amelyből többen is vitézkednek a mai NB I. rivális csapatainál is. A kor néhány játékosa: Nazarenko, Sipos, Miklóssy, Kovács, Tyaguszov, Völgyi, Ihász, Dull, Káldy, Milovidov, Haszjanov, Pákozdi, Ribarics, Csirke.
5. ciklus: 1993-2003
Az 1993-as kiesést követően kezdetben az A-csoportos visszajutásért küzdött a PVSK, majd 1995/96-ban már az NB II-be csúszott vissza, és PVSK-Pécsvárad néven szerepelt. Közben csendes háttérmunka kezdődött az NB II-es csapatnál is. Ennek egyik alapja a vezetőség részéről felhalmozott szellemi potenciál és szakmai tapasztalat volt, másrészt az ereje teljében lévő utánpótlás. A fiatalokat bedobták a mélyvízbe, és mind magasabbra emelkedtek ki belőle. 2000-ben debütáltak az NB I. B-ben, majd egy évre rá már a feljutásért vívtak harcot. Ezt ugyan elsőre elbukták, de 2003-ban - némi szerencsével - már sikerült magasabb osztályba lépni, és ott bentmaradást érően helyt is állni.
6. ciklus: 2003...
Ritkaságnak számít férfi kosárlabdában, hogy egy klub a harmadik vonalat megjárva, visszajusson az elit mezőnyébe. Ez a bravúr sikerült a PVSK-Panthers gárdájának.
2003-2004: A nagy visszatérés remekül sikerült az élvonalban
Végül sikerült megszerezni a 12. helyet, ami bennmaradást ért. A Magyar Kupában sem vallott szégyent az együttes. A PVSK-Panthers csapatában, a bajnokságban, illetve a Magyar Kupában a következők kaptak szerepet: Balogh Zoltán, Buzogány Mátyás, Chris Cambell, Csirke Ferenc, Eller Szilárd, Fülöp Gábor, Mladen Gambiroza, Malick Lo el-Hadzsi, Hegedűs Gergely, Horváth Zoltán, Kati Richárd, Kovács Balázs, Delmonte Madison, Mészáros Richárd, Móricz Tamás, Radnóti Miklós, Sági Péter. Vezetőedző: Fodor Péter.
2004-2005: Az ötödik helynél szerencsével még jobb is lehetett volna
A felkerülés utáni második évadban már majdnem sikerült bejutni a legjobb négy közé a hazai mezőnyben. Persze, a majdnem a parkettán nem játszik, de azért az ötödik helyezés remek volt. A Magyar Kupában viszont hamar megállt a csapat, a 16-ba sem jutottak be a fiúk. A PVSK-Panthers, névváltozás után PVSK-Pécs Expo csapatában, a bajnokságban, illetve a Magyar Kupában a következők kaptak szerepet: Ágfalvi Bálint, Buzogány Mátyás, Csirke Ferenc, Sztojan Ivkovics, Fedja Jovanovics, Fodor Márton, Horváth Zoltán, Kiss Kornél, Kovács Balázs, Nyúli Balázs, Lakatos Péter, Molnár Miklós, Orosz László, Donta Richardson. Vezetőedző: Fodor Péter.
2005-2006: Csupán a dobogó mellett jutott hely a negyediknek
Ahhoz képest, hogy a bajnokság hajrájában nem is volt túl messze a döntőbejutás, a negyedik helyezés akár lehetne csalódás is. Másképpen nézve a történéseket, azt mondhatjuk, töretlen maradt a fejlődés, megint sikerült előrelépni. A Magyar Kupában viszont a negyeddöntőben az Atomerőmű SE túl erős töltetűnek bizonyult. Új edzővel, Völgyi Péterrel vágott neki az évednek a PVSK-Pécs Expo alakulata. A PVSK-Pécs Expo csapatában, a bajnokságban, illetve a Magyar Kupában a következők kaptak szerepet: Dragan Alekszics, Csirke Ferenc, Dénes Gábor, Fehér Csaba, Grebenár Péter, Hosszú Gergely, Sztojan Ivkovics, Fedja Jovanovics, Lakatos Péter, Mittelstiller András, Orosz László, Tóth Norbert, Varga Roland. Vezetőedző: Völgyi Péter.
2006-2007: Mindkét bronzérem tiszta fénnyel csillogott
Mindkét fronton, a harmadik helyen végzett a PVSK-Expo Center Pécs. Úgy a magyar férfi kosárlabda bajnoki A-csoportban, mint a Magyar Kupában a bronzérmeket vehették át a játékosok. A PVSK-Expo Center Pécs csapatában, a bajnokságban, illetve a Magyar Kupában a következők kaptak szerepet: Dragan Alekszics, Dénes Gábor, Fehér Csaba, Grebenár Péter, Hosszú Gergely, Kecskés Péter, Lakatos Péter, Bojan Lapov, Likár Péter, Simon Balá...
Földi Sándor Szerepe a Magyar Kosárlabdában
Földi Sándor nevét a magyar kosárlabda közösségben számos szerepkörben emlegetik. Bár a szövegben nincsenek közvetlen részletek az életéről vagy edzői filozófiájáról, az alábbiakban megpróbáljuk a rendelkezésre álló információkat szintetizálni:
- Edzői pályafutás a Diósgyőri KSK-nál: A Magyar NemzetSport archívumából kiderül, hogy Földi Sándor a Diósgyőri KSK női kosárlabda NB I-es csapatának vezetőedzője volt. 2004. december 1-jén közös megegyezéssel bontottak szerződést vele, és Lukács Sándor vette át a helyét. Ez azt sugallja, hogy Földi Sándor aktívan részt vett a női kosárlabda élvonalában, ami komoly szakmai elismerést jelentett.
- Családi hagyomány: Cziczás László nyilatkozata szerint kiváló segítője (Földi "Sutyi" Sándor fia), akivel nagyon hamar egy hullámhosszra kerültek. Ez a megjegyzés arra utal, hogy Földi Sándor valószínűleg egy elismert szakember volt a kosárlabda világában, és a "Sutyi" becenévvel a fia is a nyomdokaiba lépett, továbbörökítve a családi hagyományt a sportágban. Ez a családi vonal is aláhúzza Földi Sándor, és családjának mély kötődését a magyar kosárlabdához.
NAGY BENI FELÁLDOZTA MAGÁT A BARÁTSÁGÉRT? | Egyenesen Dominikáról | Palikék Világa
Földi Sándor Helye a Kosárlabda Legendák Között
A szövegben említett 2005-ös All Star Kosárlabda Gála keretében 25 női, 25 férfi játékos, és 10 edző kapott helyet a legendák között. Bár Földi Sándor neve nincs explicit módon megemlítve ezen legendák között, edzői munkássága a Diósgyőri KSK-nál, és a fia, aki maga is edzőként tevékenykedik, arra utalhat, hogy a háttérben ő is jelentős szerepet játszott a magyar kosárlabda fejlődésében. Az edzői elismerés és a családi hagyomány továbbélése mind azt mutatják, hogy Földi Sándor hozzájárulása a sportághoz hosszú távon is éreztette hatását.
Földi Sándor munkássága, bár részletes életrajzi adatok hiányában nehéz teljes egészében rekonstruálni, a magyar kosárlabda történetének szerves részét képezi. Edzői szerepvállalása, különösen a női élvonalban, és a sportág iránti elkötelezettsége példaként szolgálhat a jövő generációi számára.
tags: #foldi #sandor #kosarlabda #edzo
