A magyar labdarúgás története és sikerei
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza.
Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották.
Az első nemzetközi válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, a csehek pedig a 11. válogatott. 1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.
Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek. 1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg.
Az Aranycsapat és a legnagyobb sikerek
A válogatott legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es Eb-n bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián.
1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia-Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt.
A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek".
Magyarország volt az első nem egyesült királyságbeli válogatott, amelynek sikerült legyőznie Angliát a Wembley-ben a legendássá vált 6-3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban.
A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot a világon: 1950. június 4-e és 1954. július 4-e között 32 mérkőzésen át nem talált legyőzőre.
Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt 72,06%-os teljesítménnyel zárt a válogatott (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat.
Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében.
Magyarország érte el a legmagasabb Élő-pontszámot (2166 pont) Uruguay 4-2-es legyőzésével az 1954-es vb elődöntőjében, 1954. június 30-án. Szintén a magyarok érték el a második legmagasabb pontszámot (2156), amit 1956-ban állított be.
Az IIFHS statisztikái szerint Puskás Ferencet a 20. század egyik legjobb játékosának tartják. A 20. század leggólerősebb válogatott játékosa közül hárman is magyarok voltak, ketten az aranycsapat tagjai.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört.
A római olimpián Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érte el a csapat a jugoszlávok és a dánok mögött. Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmet szereztünk. Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon ismét olimpiai aranyérmet szerzett a magyar csapat, 1968-ban pedig meg tudta védeni bajnoki címét. Ezzel egyedüli csapatként háromszor nyert aranyat olimpián.
A 20. század második fele és a megújulás
A 72-es Európa-bajnokságon 4. a 72-es olimpián 2. 1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, ahol azonban csúfos kudarcot vallott. Ezután 30 éven át nem jutott ki a csapat egyetlen nemzetközi világversenyre sem.
A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4-0-s vereséget szenvedett.
A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.
A 2020-2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba. Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédő Portugália, az aktuális világbajnok Franciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3-0-s vereséget szenvedett a válogatott. A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1-1 lett. A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette.
2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak.
2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek. Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került.
A magyar válogatott szimbólumai és statisztikái
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) irányítja a nemzeti csapatot.
A válogatott becenevei: „Aranycsapat” (1950-1954), „Mágikus Magyarok” (1950-1954), „Nemzeti Tizenegy”.
A csapatkapitány Szoboszlai Dominik.
Legtöbb válogatottság: Dzsudzsák Balázs (109).
Legtöbb válogatott gól: Puskás Ferenc (84).
Legfiatalabb válogatott játékos: Horváth József.
A válogatott stadionja a Puskás Aréna.
A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez, fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára. A 20-30 években előfordult a fekete nadrág is. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva. A 2010-es világbajnoksági selejtezőn pályára lépett a csapat piros mezben, nadrágban és zöld sportszárban. A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus.
A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit. 1901-1949-ig a klasszikus galléros nyakú zsinóros mezeket hordtak, ezután divatossá vált a V nyakú mez is. A mezen megjelenő címer több mint egy évszázad alatt jó párszor megváltozott. Elhelyezkedése a baloldalt szív fölött (1901-1949 és 1990-napjainkig) vagy középen helyezkedett el (1949-1989). Az első jelkép a Kossuth címer volt, illetve egy korona nélküli címer, amin megmaradt az Árpád sáv és a kettős kereszt. Ez az alapítástól a 30-as évekig kísérte a csapatot. A 30 évektől 1949-ig a mai is használatos Szent Koronás címert használták, illetve a negyvenes évek második felében az alapításkor használt szövetségi címer is feltűnt a válogatott mezén. 1949-1956 között a "Rákosi-címer" került a mez mellhasrészének közepére majd ezt váltotta '56 után a "Kádár-címer".
| Év | Legmagasabb | Legalacsonyabb |
|---|---|---|
| 1993 | 42. | 50. |
| 1994 | 49. | 61. |
| 1995 | 53. | 65. |
| 1996 | 64. | 87. |
| 1997 | 68. | 78. |
| 1998 | 45. | 84. |
| 1999 | 43. | 50. |
| 2000 | 46. | 54. |
| 2001 | 47. | 67. |
| 2002 | 54. | 68. |
| 2003 | 48. | 72. |
| 2004 | 64. | 78. |
| 2005 | 63. | 74. |
| 2006 | 59. | 84. |
| 2007 | 48. | 65. |
| 2008 | 47. | 62. |
| 2009 | 43. | 55. |
| 2010 | 42. | 56. |
| 2011 | 27. | 41. |
| 2012 | 28. | 49. |
| 2013 | 30. | 44. |
| 2014 | 34. | 54. |
| 2015 | 20. | 48. |
| 2016 | 18. | 26. |
| 2017 | 26. | 59. |
| 2018 | 49. | 55. |
| 2019 | 37. | 52. |
U17-es felkészülési mérkőzés: Magyarország - Moldova (2026.03.25, stream)
A válogatott 26 fős kerete a 2025. március 20-i adatok alapján.
tags: #football #guys #4 #resz
