FourFourTwo: A Válogatott Stadionok Világa és Magyar Kapcsolatok
Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? A FourFourTwo magazin rendszeresen foglalkozik a futball létesítményeivel, történelmi pillanataival és a magyar vonatkozásokkal, legyen szó akár legendás játékosokról, akár aktuális válogatott mérkőzésekről. A magazin érdeklődési köre felöleli a stadionokat, amelyek a sport eseményeinek helyszínei, és sok esetben a futballkultúra ikonikus részeivé válnak.
Portugál emlékek: Az Estádio da Luz magyar szobrai
A két BEK-győzelmével a tíz legsikeresebb európai klubcsapat közé sorolható portugál Benfica stadionjánál, az Estádio da Luznál három futballistának áll szobra. Egyikük Afrikában született, kettő Magyarországon. A márciusi portugál-magyar előtti napon koszorúzott ott az MLSZ és a válogatott, ezért sokan elzarándokoltak a stadionhoz a magyar szurkolók közül, jóllehet a biztonságiak nem engedték be őket az üvegajtón belülre. Oda, ahol a magyar vonatkozású szobrok állnak… Előbb azonban időzzünk el annál az alkotásnál, amelyik a stadion előtt áll.
Eusébio, a Fekete Párduc
A szobor ihletője a portugál futball ikonja, aki Cristiano Ronaldo és Luís Figo előtt a dél-európai ország futballtörténetének legdicsőbb alakja volt: Eusébio. A mozambiki származású csatár, aki a Benficát 1962-ben BEK-győzelemre, a portugál válogatottat pedig 1966-ban vb-bronzéremig vezette, azon kevés futballista közé tartozik, akik már életükben szobrot kaptak. A Grosics Gyulához vagy Lev Jasinhoz hasonlóan „Fekete Párducnak” becézett gólvágó egészalakos bronzszobrát 1992. január 25-én leplezték le, és helyezték el az akkor még Katedrálisnak nevezett stadion General Norton de Matos sugárút felőli oldalán. Az Eusébiót bronzba öntő művész, Duker Bower nevében nem érződik éppen a latinos dallamosság. Nem véletlenül: egy amerikai, bostoni művészről van szó. Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a szobrot nem egyszerűen Eusébio „ihlette”, hanem a szobor őt „ábrázolja”. Aki ugyanis végignézte a nagyvilágban és idehaza is egyre szaporodó rémséges focistaszobrokat, az tudja, milyen nagy szám, amikor valóban ráismerünk a bronzba öntött alanyra, mi több, az egyéniségére, a mozdulatára. Eusébio szobra olyan dinamikus, úgy lendíti lövésre a lábát, úgy tapad a megfeszülő combizmára a korabeli igénytelen focistanadrág, hogy a földbe gyökerezik a lábunk. Éppen annyival nagyobb az életnagyságnál (ezt is, hej, de sokszor elrontják), hogy felmagasztosul, de mindenben arányosnak, valódinak érezzük, ideértve az arcát, az arckifejezését is.
Guttmann Béla és Fehér Miklós bronzba öntve
A két „magyar” szobor (amelyek az üvegajtón belépve fogadnak bennünket jobb és bal felől, egymással szemben elhelyezve) közül az egyik - jobbra - Guttmann Bélát, a másik Fehér Miklóst ábrázolja. Az egyébként Eusébiót is felfedező Guttmann bronzszobra 220 centiméter magas, a magyar-zsidó származású, a vészkorszakot túlélő, igazi világpolgárként több kontinensen futballozó és edzősködő legendát mindkét karjában egy-egy, a csapattal általa megnyert BEK-serleggel ábrázolja. A szatmárnémeti születésű, az anyaországba 1971-ben átköltöző, Szekszárdon élő, a napokban a 70. életévét betöltő Szatmári Juhos László alkotása. Szatmári eredeti végzettsége díszkovács és grafikus, Kolozsváron és Budapesten tanult képzőművészetet, pályáját a Dunaújvárosi Vasmű dekorációs műhelyében kezdte. A szoborállítás ötlete Konkoly Norbert lisszaboni nagykövettől származik, Luís Filipe Vieira klubelnök pedig lelkesen támogatta az elképzelést. A lisszaboni felkérést úgy nyerte el a magyar szobrászművész, hogy egyik fia Lisszabonban tanul pszichológiát, miközben édesapja menedzsereként is tevékenykedik. A Guttmann-szobrot a Benfica alapításának 110. évfordulóján (kevesebb, mint két hónappal Eusébio januári halála után), 2014. február 28-án leplezték le. Az ünnepélyes avatáson Németh Zsolt külügyi államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét. Elhangzott, hogy a szobor révén Guttmann Béla végleg hazatért Lisszabonba, így talán véget ér a Guttmann-átok.
Béla bácsival, a hajdani budapesti tánc- és illemtanárral szemben a győri Fehér Miklós szobra áll. A 2004. január 25-én, huszonnégy évesen a Guimaraes elleni idegenbeli bajnokin tragikus hirtelenséggel elhunyt csatár bronz mellszobrát majdnem napra pontosan egy évvel a halála után, 2005. január 22-én leplezték le. A kezdeményező a Benfica elnöke, Luís Filipe Vieira volt, aki a portugál szobrászművészt, Domingos Soares Brancót bízta meg a munkával. Az 1925-ben Lisszabonban született Branco nevéhez fűződik a Benfica stadionjánál található fa sasszobor megalkotása is. 2013. december 4-én hunyt el. Fehér Miklós szobrát Vieira klubelnök, illetve a néhai futballista szülei és testvére közösen avatták fel. (Megjelent a FourFourTwo magazin 2017.)
A magyar válogatott szereplése neves stadionokban
A magyar FourFourTwo magazin nemcsak a történelmi vonatkozásokkal, hanem az aktuális válogatott mérkőzésekkel is kiemelten foglalkozik, amelyek gyakran ikonikus stadionokban zajlanak.
Wembley Stadion: Angolok elleni döntetlen
Az európai vb-selejtezők I csoportjának 8. fordulójában a magyar labdarúgó-válogatott 1-1-es döntetlent játszott a Wembley Stadionban az Eb-ezüstérmes angol csapattal. Az angol lapok a magyar válogatottat dícsérik, illetve az angolok szövetségi kapitányának, Gareth Southgate-nek a döntéseit kritizálták. A magyar labdarúgó-válogatott 1-1-es döntetlent játszott kedden az Eb-ezüstérmes angol csapat vendégeként a világbajnoki selejtezősorozat nyolcadik fordulójában. Az angol újságok dícsérik Marco Rossi csapatát, mivel a magyar csapat teljesítménye meglepte az angol válogatottat a Wembley Stadionban. Az angol lapok az angolok szövetségi kapitányának, Gareth Southgate-nek egyes döntéseit is kritizálták.
„Azt gondolom, hogy nem játszottunk úgy csapatként, ahogy kellett volna. A meccs vége felé már friss játékosokat cseréltem be, ezért hoztam le Harry Kanet is, és cseréltem be Tammy Abrahamat a 76. percben. Ez mindig témául szolgál, ha lecserélem az egyik csatáromat, de abban a pillanatban az tűnt a helyes lépésnek. Nem gondolom, hogy korrekt lenne bárkit kiemelni, mivel a csapatban mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma történt” - mondta el Gareth Southgate a Guardiannak. Az angol szövetségi kapitány szerint jobban össze kell szedni a csapat védekezését a következő meccsre.
„Volt néhány taktikai problémánk a meccs alatt, amit meg kellett volna oldanunk, és sokat erőlködtünk. Idegesen kezdtük a meccset, ami szokatlan volt, és később nem tudtunk elég akkora nyomást gyakorolni a magyar válogatottra, mint tettük azt a budapesti találkozón. Azt gondolom, hogy nem dolgoztunk ki elég nagy helyzeteket, hogy megnyerjük a mérkőzést” - mondta el Southgate a FourFourTwo-nak. Southgate kritikus volt csapatával. Az angoloknak a döntetlenért kellett harcolniuk a sokat fejlődött magyar válogatott ellen a Wembley Stadionban. Sallai Roland gólja sokkolta az angolokat, de később Stones révén sikerült egyenlítenie a hazai csapatnak. (Magyar Nemzet, FourFourTwo)
Stadionfejlesztések és a FourFourTwo jövője
A FourFourTwo figyelemmel kíséri a hazai stadionfejlesztéseket és azok jövőbeli szerepét is, különösen, ha azok kapcsolódnak a magyar válogatotthoz vagy utánpótláshoz.
Puskás Akadémia és az új felcsúti stadion
Nincs még kész a torta! Még egy nagyon fontos szelet, egy mindannyiunkat megörvendeztető részlet hiányzik. De erre sem kell már sokat várnunk. Mészáros Lőrinc bizakodó: a 2011-ben épülő stadionban komoly nemzetközi, sőt, akár utánpótlás-válogatott meccseket lehet majd játszani. Persze addig is van mire büszkének lennünk. Október végére újabb két pályán gyakorolhatnak a növendékeink. És akkor ott van még az új épületszárny, a FourFourTwo szerkesztősége, a vendégház, a tanulószoba és persze az alcsúti Arborétum.
Az akadémia fejlesztési tervei
- A 2009-es évzáró interjúban vázolta a jövő évre vonatkozó terveket. Az új pályák, az új épületszárny építése is szerepelt az elképzelések között. Alig pár hónappal 2010 vége előtt, hogy állnak a fejlesztések, beruházások? Kezdjük a futball-pályákkal! - Az Akadémia hosszú távú tartós bérletbe vette az építkezési telket a tulajdonostól, aki hozzájárult ahhoz, hogy kivonjuk a területet művelés alól, és sportcélra használjuk. Négy új pályáról, egy műfüves és három füves nagypályáról beszélünk. Július első hetében történt az első kapavágás. Két méteres töltést kellett elhelyeznünk a területre, ami nagyon kemény munka volt. Boldogan mondhatom, hogy ezzel elkészültünk, és október végére a műfüves és az egyik füves pályát be tudjuk üzemelni. - Sajnos, ez teljes mértékben így van. Az esőzések miatt hosszú hónapokig leállhat az építkezés. Ha száraz idő van, akár egy-két hónappal hamarabb készülhet el a pályaépítés. Úgy terveztem, hogy idén mind a négy pályát elő tudjuk úgy készíteni, hogy a második fázisban, tavasszal már be is fejezhessük a munkát, noha az időjárás kicsit átalakította a terveinket. A következő ütemben a mostani gyakorlópálya alá (mellé) szeretnénk még egyet építeni. Úgy tervezzük, hogy az új gyakorlópálya tavasz végére készülhet el. A tavaly elkészített nagy műfüves pályánk nem volt szabvány méretű, először betoldottuk a hiányzó sávokat, de mára a támogatóinknak köszönhetően sikerült kicserélnünk a teljes borítást. Ez a pálya készen lesz egy-két héten belül. - Még egy utolsó kérdés a pályákról. - Ez természetes, a bajnoki idény végén minden pálya gyepszőnyegét felújítottunk.
- Épül az Akadémia új szárnya. Mikor költözhetnek be a „lakók”? - Ugyan ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak, de mindenképpen jó lenne, ha a decemberi karácsonyi ünnepséget, az adventi vacsorát már az új szárnyban tölthetnénk. A növendékek itt étkezhetnek, az étterem és konyha is az új épületszárnyba költözik. Tervezzük, hogy hétvégenként a nagyközönség számára is megnyitjuk az éttermet. Szombaton délig csak az akadémiai növendékek és alkalmazottak, de szombat estétől akár vasárnap estig a nagyközönség is látogathatja az éttermet. Örömmel adunk otthont a magyar FourFourTwo szerkesztőségének is.
- Úgy tudjuk, 2011-ben a tizennyolc évet betöltött növendékeknek kedvezünk. Ők már nem a Kollégiumban laknak. - Igen, az Akadémiával szemben levő telkünkön, a Fő utcában levő régi épület helyén egy tizennégy szobás vendégházat szeretnénk felépíteni. A nevelőtestület és a kollégiumigazgató javaslatai alapján készítettünk egy tervet és a tizennyolc évet betöltött akadémista növendékeket szeretnénk itt elhelyezni. Január végére szeretnénk végezni az építkezéssel, amely nagy lendülettel már meg is kezdődött. Februárban elfoglalják a helyüket a fiatal játékosaink, akik majd háromágyas szobákban laknak a többfunkciós épületben.
- A Gödöllőre járó gyerekeinknek van egy kisebb tanulószobájuk, és e mellé az Akadémia megvásárolt a Fő utcában egy régi épületet, amelynek felújítása a tanévkezdésre befejeződött. Ide jár majd a korábban Zsámbékon tanuló középiskolás fiúk többsége. A tanulók így két órát spórolnak naponta, amit nem kell utazással tölteniük. Az oktatást a bicskei Vajda János Gimnázium tanárai végzik, a tanárok Felcsúton adnak órákat a gyerekeinknek. - Beszámoltunk arról, hogy az Akadémia üzemelteti a jövőben az alcsúti Arborétumot. Az országban, sőt, a világ futballjában is példa nélküli, hogy a labdarúgással foglalkozó intézmény ennyire elkötelezett az értékmegőrzés mellett. - Szeptember elsején a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal kötöttünk megállapodást, így az Alcsúti Arborétum üzemeltetését közösen végezzük. Elsősorban a természeti környezet megóvásában és infrastrukturális fejlesztésekben tudunk segédkezni. A háromcsillagos Puskás Akadémia Sport Hotel és a tervezett vasútvonal révén eddig is érdekeltek voltunk a környék idegenforgalmának fellendítésében. Mostantól még szorosabbra fűztük az együttműködést.
- A pályaépítésekkel kezdtük, akkor a pályákkal is fejezzük be. Futballpályákban jól állunk, a mennyiségben már „piacvezetők” vagyunk az országban. A futballistától az operatőrig, a szurkolóktól a szertárosig, a szülőktől a karbantartókig egyre gyakrabban kérdezik, hogy valóban lesz-e új stadion Felcsúton. - Megpróbáljuk! Régi álmunk egy 5-6000 fős stadion, ahol az NB II-es csapatunk játszhatja a bajnoki mérkőzéseit. Ebben a gyönyörű ékszerdobozban lehetnének a PUSKÁS-SUZUKI KUPA mérkőzései, vagy akár korosztályos válogatott találkozóknak is szívesen adnánk otthont. Szóval, azt tudom mondani, hogy lesz stadion! A tanulmánytervet 2010 végéig készítik el. Az engedélyezési terv nagyjából egy évet vesz igénybe, így 2011 végén fogjuk tudni elkezdeni a munkát.
Különleges stadionok a világban: Svangaskarð, Feröer-szigetek
A stadionok világa rendkívül sokszínű, ahogyan azt a FourFourTwo beszámolói is mutatják. A Feröer-szigetek több, páratlan szépségű természeti környezetben fekvő stadionnal is büszkélkedhet. A csendes, alig ezer fős falu, Toftir melletti stadion a feröeri első osztályban szereplő B68 Toftir otthonául szolgál, és alkalmanként a nemzeti válogatott is játszik benne, illetve a közeli futballcsapatok nemzetközi kupamérkőzéseit is ott rendezik meg.
Az 1980-ban épült létesítmény - amelyben két futballpálya is található - befogadóképessége 7000 fő, a lelátókon csak ülőhely található. A nézőcsúcs a feröeri válogatott 1997-as, Málta ellen 2-1-re megnyert világbajnoki selejtező-mérkőzésén született meg, amikor 6642-en szurkoltak a lelátókon. A szurkolók úgy látják, a párját ritkító aréna legfőbb erénye az arról nyíló pazar panoráma az Atlanti-óceánra és a szomszédos hegyekre, szigetekre. De a Svangaskard Stadion amiatt is különleges, hogy a lelátók nagyon közel vannak a pályákhoz, ami egyrészt fokozza a mérkőzések hangulatát, másrészt pedig „nyomást gyakorol a játékvezetőre, hogy helyes döntéseket hozzon” - fogalmazott a nemzeti válogatott egykori szövetségi kapitánya, az ír Brian Kerr.
A létesítmény fejlődése
A létesítményt folyamatosan újították fel. Eleinte csak kavicsos pálya volt benne, és megfelelő helyiség híján a csapatok csak egy „egyszerű kunyhóban” tudtak átöltözni a mérkőzésekre. 1984-ben aztán megépültek az öltözők - abban az évben, amikor a B68 Toftir megnyerte az első bajnoki címét. Három évvel később mesterséges borítás került a pályára, amely mellé futósávokat is létrehoztak. A fenntartók pedig hamarosan azt is elhatározták: nemzetközi találkozókat fognak rendezni a Svangaskard Stadionban, ezért olyan átalakításokat végeztettek el, hogy a létesítmény megfeleljen az UEFA által támasztott követelményeknek. A régi pálya körüli lelátókat kicserélték, az új pálya köré pedig modern emelvények épültek. Az új köntösbe bújtatott arénát 1991-ben adták át.
Az Aranycsapat legendáinak öröksége
A magyar FourFourTwo magazin - a Puskás Intézetben őrzött sport-relikviák segítségével - rendszeresen felidézi a magyar futball legnagyobb alakjainak, mint például Puskás Ferenc és Bozsik József, örökségét, akiknek pályafutása szorosan összefonódott a válogatottal és a nemzetközi stadionok világával. Érdekesen dokumentált ez a kapcsolat, hiszen gyermekkorukból alig maradtak képek. A sokgyerekes Bozsikék talán még a tisztes szegénységben élő Puskáséknál is nehezebb helyzetben voltak, és nemigen fényképezkedtek, vagy pedig elvesztek ezek a fotók. Az Aranycsapat és a nagy Honvéd időszakában persze sokat fotózták őket együtt, illetve például a kispesti klubházban ki is van téve a nagy Bp. Honvéd felirattal ellátott tréningfelsőben a két játékosról készült egy-egy hasonló fotó. Bozsik József, majd Péter külön őrzött darabjai mégis főként azok, amelyek a két barát kevés számú, 1956 utáni találkozását örökítették meg.
Tudjuk, hogy a chilei vb-n összefutottak (fotónk is van róla), Puskás a spanyol válogatott játékosaként, Bozsik a magyar szövetség szaktanácsadójaként (egy évvel korábban visszavonult a futballtól). Emlegetnek egy Real Madrid-Budapesti Honvéd kosármeccset Madridban, amelyre Cucu ugyancsak elkísérhette a magyar csapatot, és ott szintén beszélt Öcsivel, akit immár Panchóként ismert a helyi közönség. Tudjuk azt is, hogy Bozsik és Bányai Nándor felesége is kijutott Madridba, és hogy például Puskás Ferencné unokahúga, Erzsi az érettségi után úgy utazhatott ki Bözsikéhez, hogy Cucu kísérte el Bécsbe, intézte neki a vízumot, és vállalta a garanciát, hogy haza fog térni… Egy ’56 utáni családi találkozás emlékét őrzi a szintén Bozsik Péternél kapott pusziszkodós fénykép Puskás Ferencnével és a két játékossal, és nagy kérdés, hogy a Sebes-hagyatékból előkerülő, Pan American felirat előtt a legendás szövetségi kapitánnyal készült fénykép mikori, hiszen az Aranycsapat sohasem ment a tengerentúlra, ’56 után pedig Sebes utazott már kevesebbet, bár tudjuk, hogy 1960-ban UEFA-alelnökként még ott volt az első világkupa-döntőn.
FourFourTwo: A Válogatott Stadionok Világa és Magyar Kapcsolatok
Az FFT kultúrlap! A FourFourTwo magazin rendszeresen foglalkozik a futball létesítményeivel, történelmi pillanataival és a magyar vonatkozásokkal, legyen szó akár legendás játékosokról, akár aktuális válogatott mérkőzésekről. A magazin érdeklődési köre felöleli a stadionokat, amelyek a sport eseményeinek helyszínei, és sok esetben a futballkultúra ikonikus részeivé válnak.
Portugál emlékek: Az Estádio da Luz magyar szobrai
A két BEK-győzelmével a tíz legsikeresebb európai klubcsapat közé sorolható portugál Benfica stadionjánál, az Estádio da Luznál három futballistának áll szobra. Egyikük Afrikában született, kettő Magyarországon. A márciusi portugál-magyar előtti napon koszorúzott ott az MLSZ és a válogatott, ezért sokan elzarándokoltak a stadionhoz a magyar szurkolók közül, jóllehet a biztonságiak nem engedték be őket az üvegajtón belülre. Oda, ahol a magyar vonatkozású szobrok állnak… Előbb azonban időzzünk el annál az alkotásnál, amelyik a stadion előtt áll.
Eusébio, a Fekete Párduc
A szobor ihletője a portugál futball ikonja, aki Cristiano Ronaldo és Luís Figo előtt a dél-európai ország futballtörténetének legdicsőbb alakja volt: Eusébio. A mozambiki származású csatár, aki a Benficát 1962-ben BEK-győzelemre, a portugál válogatottat pedig 1966-ban vb-bronzéremig vezette, azon kevés futballista közé tartozik, akik már életükben szobrot kaptak. A Grosics Gyulához vagy Lev Jasinhoz hasonlóan „Fekete Párducnak” becézett gólvágó egészalakos bronzszobrát 1992. január 25-én leplezték le, és helyezték el az akkor még Katedrálisnak nevezett stadion General Norton de Matos sugárút felőli oldalán. Az Eusébiót bronzba öntő művész, Duker Bower nevében nem érződik éppen a latinos dallamosság. Nem véletlenül: egy amerikai, bostoni művészről van szó. Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a szobrot nem egyszerűen Eusébio „ihlette”, hanem a szobor őt „ábrázolja”. Aki ugyanis végignézte a nagyvilágban és idehaza is egyre szaporodó rémséges focistaszobrokat, az tudja, milyen nagy szám, amikor valóban ráismerünk a bronzba öntött alanyra, mi több, az egyéniségére, a mozdulatára. Eusébio szobra olyan dinamikus, úgy lendíti lövésre a lábát, úgy tapad a megfeszülő combizmára a korabeli igénytelen focistanadrág, hogy a földbe gyökerezik a lábunk. Éppen annyival nagyobb az életnagyságnál (ezt is, hej, de sokszor elrontják), hogy felmagasztosul, de mindenben arányosnak, valódinak érezzük, ideértve az arcát, az arckifejezését is.
Guttmann Béla és Fehér Miklós bronzba öntve
A két „magyar” szobor (amelyek az üvegajtón belépve fogadnak bennünket jobb és bal felől, egymással szemben elhelyezve) közül az egyik - jobbra - Guttmann Bélát, a másik Fehér Miklóst ábrázolja. Az egyébként Eusébiót is felfedező Guttmann bronzszobra 220 centiméter magas, a magyar-zsidó származású, a vészkorszakot túlélő, igazi világpolgárként több kontinensen futballozó és edzősködő legendát mindkét karjában egy-egy, a csapattal általa megnyert BEK-serleggel ábrázolja. A szatmárnémeti születésű, az anyaországba 1971-ben átköltöző, Szekszárdon élő, a napokban a 70. életévét betöltő Szatmári Juhos László alkotása. Szatmári eredeti végzettsége díszkovács és grafikus, Kolozsváron és Budapesten tanult képzőművészetet, pályáját a Dunaújvárosi Vasmű dekorációs műhelyében kezdte. A szoborállítás ötlete Konkoly Norbert lisszaboni nagykövettől származik, Luís Filipe Vieira klubelnök pedig lelkesen támogatta az elképzelést. A lisszaboni felkérést úgy nyerte el a magyar szobrászművész, hogy egyik fia Lisszabonban tanul pszichológiát, miközben édesapja menedzsereként is tevékenykedik. A Guttmann-szobrot a Benfica alapításának 110. évfordulóján (kevesebb, mint két hónappal Eusébio januári halála után), 2014. február 28-án leplezték le. Az ünnepélyes avatáson Németh Zsolt külügyi államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét. Elhangzott, hogy a szobor révén Guttmann Béla végleg hazatért Lisszabonba, így talán véget ér a Guttmann-átok.
Béla bácsival, a hajdani budapesti tánc- és illemtanárral szemben a győri Fehér Miklós szobra áll. A 2004. január 25-én, huszonnégy évesen a Guimaraes elleni idegenbeli bajnokin tragikus hirtelenséggel elhunyt csatár bronz mellszobrát majdnem napra pontosan egy évvel a halála után, 2005. január 22-én leplezték le. A kezdeményező a Benfica elnöke, Luís Filipe Vieira volt, aki a portugál szobrászművészt, Domingos Soares Brancót bízta meg a munkával. Az 1925-ben Lisszabonban született Branco nevéhez fűződik a Benfica stadionjánál található fa sasszobor megalkotása is. 2013. december 4-én hunyt el. Fehér Miklós szobrát Vieira klubelnök, illetve a néhai futballista szülei és testvére közösen avatták fel. (Megjelent a FourFourTwo magazin 2017.)
A magyar válogatott szereplése neves stadionokban
A magyar FourFourTwo magazin nemcsak a történelmi vonatkozásokkal, hanem az aktuális válogatott mérkőzésekkel is kiemelten foglalkozik, amelyek gyakran ikonikus stadionokban zajlanak.
Wembley Stadion: Angolok elleni döntetlen
Az európai vb-selejtezők I csoportjának 8. fordulójában a magyar labdarúgó-válogatott 1-1-es döntetlent játszott a Wembley Stadionban az Eb-ezüstérmes angol csapattal. Az angol lapok a magyar válogatottat dícsérik, illetve az angolok szövetségi kapitányának, Gareth Southgate-nek a döntéseit kritizálták. A magyar labdarúgó-válogatott 1-1-es döntetlent játszott kedden az Eb-ezüstérmes angol csapat vendégeként a világbajnoki selejtezősorozat nyolcadik fordulójában. Az angol újságok dícsérik Marco Rossi csapatát, mivel a magyar csapat teljesítménye meglepte az angol válogatottat a Wembley Stadionban. Az angol lapok az angolok szövetségi kapitányának, Gareth Southgate-nek egyes döntéseit is kritizálták.
„Azt gondolom, hogy nem játszottunk úgy csapatként, ahogy kellett volna. A meccs vége felé már friss játékosokat cseréltem be, ezért hoztam le Harry Kanet is, és cseréltem be Tammy Abrahamat a 76. percben. Ez mindig témául szolgál, ha lecserélem az egyik csatáromat, de abban a pillanatban az tűnt a helyes lépésnek. Nem gondolom, hogy korrekt lenne bárkit kiemelni, mivel a csapatban mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma történt” - mondta el Gareth Southgate a Guardiannak. Az angol szövetségi kapitány szerint jobban össze kell szedni a csapat védekezését a következő meccsre.
„Volt néhány taktikai problémánk a meccs alatt, amit meg kellett volna oldanunk, és sokat erőlködtünk. Idegesen kezdtük a meccset, ami szokatlan volt, és később nem tudtunk elég akkora nyomást gyakorolni a magyar válogatottra, mint tettük azt a budapesti találkozón. Azt gondolom, hogy nem dolgoztunk ki elég nagy helyzeteket, hogy megnyerjük a mérkőzést” - mondta el Southgate a FourFourTwo-nak. Southgate kritikus volt csapatával. Az angoloknak a döntetlenért kellett harcolniuk a sokat fejlődött magyar válogatott ellen a Wembley Stadionban. Sallai Roland gólja sokkolta az angolokat, de később Stones révén sikerült egyenlítenie a hazai csapatnak. (Magyar Nemzet, FourFourTwo)
Stadionfejlesztések és a FourFourTwo jövője
A FourFourTwo figyelemmel kíséri a hazai stadionfejlesztéseket és azok jövőbeli szerepét is, különösen, ha azok kapcsolódnak a magyar válogatotthoz vagy utánpótláshoz.
Puskás Akadémia és az új felcsúti stadion
Nincs még kész a torta! Még egy nagyon fontos szelet, egy mindannyiunkat megörvendeztető részlet hiányzik. De erre sem kell már sokat várnunk. Mészáros Lőrinc bizakodó: a 2011-ben épülő stadionban komoly nemzetközi, sőt, akár utánpótlás-válogatott meccseket lehet majd játszani. Persze addig is van mire büszkének lennünk. Október végére újabb két pályán gyakorolhatnak a növendékeink. És akkor ott van még az új épületszárny, a FourFourTwo szerkesztősége, a vendégház, a tanulószoba és persze az alcsúti Arborétum.
Az akadémia fejlesztési tervei
- A 2009-es évzáró interjúban vázolta a jövő évre vonatkozó terveket. Az új pályák, az új épületszárny építése is szerepelt az elképzelések között. Alig pár hónappal 2010 vége előtt, hogy állnak a fejlesztések, beruházások? Kezdjük a futball-pályákkal! - Az Akadémia hosszú távú tartós bérletbe vette az építkezési telket a tulajdonostól, aki hozzájárult ahhoz, hogy kivonjuk a területet művelés alól, és sportcélra használjuk. Négy új pályáról, egy műfüves és három füves nagypályáról beszélünk. Július első hetében történt az első kapavágás. Két méteres töltést kellett elhelyeznünk a területre, ami nagyon kemény munka volt. Boldogan mondhatom, hogy ezzel elkészültünk, és október végére a műfüves és az egyik füves pályát be tudjuk üzemelni. - Sajnos, ez teljes mértékben így van. Az esőzések miatt hosszú hónapokig leállhat az építkezés. Ha száraz idő van, akár egy-két hónappal hamarabb készülhet el a pályaépítés. Úgy terveztem, hogy idén mind a négy pályát elő tudjuk úgy készíteni, hogy a második fázisban, tavasszal már be is fejezhessük a munkát, noha az időjárás kicsit átalakította a terveinket. A következő ütemben a mostani gyakorlópálya alá (mellé) szeretnénk még egyet építeni. Úgy tervezzük, hogy az új gyakorlópálya tavasz végére készülhet el. A tavaly elkészített nagy műfüves pályánk nem volt szabvány méretű, először betoldottuk a hiányzó sávokat, de mára a támogatóinknak köszönhetően sikerült kicserélnünk a teljes borítást. Ez a pálya készen lesz egy-két héten belül. - Még egy utolsó kérdés a pályákról. - Ez természetes, a bajnoki idény végén minden pálya gyepszőnyegét felújítottuk.
- Épül az Akadémia új szárnya. Mikor költözhetnek be a „lakók”? - Ugyan ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak, de mindenképpen jó lenne, ha a decemberi karácsonyi ünnepséget, az adventi vacsorát már az új szárnyban tölthetnénk. A növendékek itt étkezhetnek, az étterem és konyha is az új épületszárnyba költözik. Tervezzük, hogy hétvégenként a nagyközönség számára is megnyitjuk az éttermet. Szombaton délig csak az akadémiai növendékek és alkalmazottak, de szombat estétől akár vasárnap estig a nagyközönség is látogathatja az éttermet. Örömmel adunk otthont a magyar FourFourTwo szerkesztőségének is.
- Úgy tudjuk, 2011-ben a tizennyolc évet betöltött növendékeknek kedvezünk. Ők már nem a Kollégiumban laknak. - Igen, az Akadémiával szemben levő telkünkön, a Fő utcában levő régi épület helyén egy tizennégy szobás vendégházat szeretnénk felépíteni. A nevelőtestület és a kollégiumigazgató javaslatai alapján készítettünk egy tervet és a tizennyolc évet betöltött akadémista növendékeket szeretnénk itt elhelyezni. Január végére szeretnénk végezni az építkezéssel, amely nagy lendülettel már meg is kezdődött. Februárban elfoglalják a helyüket a fiatal játékosaink, akik majd háromágyas szobákban laknak a többfunkciós épületben.
- A Gödöllőre járó gyerekeinknek van egy kisebb tanulószobájuk, és e mellé az Akadémia megvásárolt a Fő utcában egy régi épületet, amelynek felújítása a tanévkezdésre befejeződött. Ide jár majd a korábban Zsámbékon tanuló középiskolás fiúk többsége. A tanulók így két órát spórolnak naponta, amit nem kell utazással tölteniük. Az oktatást a bicskei Vajda János Gimnázium tanárai végzik, a tanárok Felcsúton adnak órákat a gyerekeinknek. - Beszámoltunk arról, hogy az Akadémia üzemelteti a jövőben az alcsúti Arborétumot. Az országban, sőt, a világ futballjában is példa nélküli, hogy a labdarúgással foglalkozó intézmény ennyire elkötelezett az értékmegőrzés mellett. - Szeptember elsején a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal kötöttünk megállapodást, így az Alcsúti Arborétum üzemeltetését közösen végezzük. Elsősorban a természeti környezet megóvásában és infrastrukturális fejlesztésekben tudunk segédkezni. A háromcsillagos Puskás Akadémia Sport Hotel és a tervezett vasútvonal révén eddig is érdekeltek voltunk a környék idegenforgalmának fellendítésében. Mostantól még szorosabbra fűztük az együttműködést.
- A pályaépítésekkel kezdtük, akkor a pályákkal is fejezzük be. Futballpályákban jól állunk, a mennyiségben már „piacvezetők” vagyunk az országban. A futballistától az operatőrig, a szurkolóktól a szertárosig, a szülőktől a karbantartókig egyre gyakrabban kérdezik, hogy valóban lesz-e új stadion Felcsúton. - Megpróbáljuk! Régi álmunk egy 5-6000 fős stadion, ahol az NB II-es csapatunk játszhatja a bajnoki mérkőzéseit. Ebben a gyönyörű ékszerdobozban lehetnének a PUSKÁS-SUZUKI KUPA mérkőzései, vagy akár korosztályos válogatott találkozóknak is szívesen adnánk otthont. Szóval, azt tudom mondani, hogy lesz stadion! A tanulmánytervet 2010 végéig készítik el. Az engedélyezési terv nagyjából egy évet vesz igénybe, így 2011 végén fogjuk tudni elkezdeni a munkát.
Különleges stadionok a világban: Svangaskarð, Feröer-szigetek
A stadionok világa rendkívül sokszínű, ahogyan azt a FourFourTwo beszámolói is mutatják. A Feröer-szigetek több, páratlan szépségű természeti környezetben fekvő stadionnal is büszkélkedhet. A csendes, alig ezer fős falu, Toftir melletti stadion a feröeri első osztályban szereplő B68 Toftir otthonául szolgál, és alkalmanként a nemzeti válogatott is játszik benne, illetve a közeli futballcsapatok nemzetközi kupamérkőzéseit is ott rendezik meg.
Az 1980-ban épült létesítmény - amelyben két futballpálya is található - befogadóképessége 7000 fő, a lelátókon csak ülőhely található. A nézőcsúcs a feröeri válogatott 1997-as, Málta ellen 2-1-re megnyert világbajnoki selejtező-mérkőzésén született meg, amikor 6642-en szurkoltak a lelátókon. A szurkolók úgy látják, a párját ritkító aréna legfőbb erénye az arról nyíló pazar panoráma az Atlanti-óceánra és a szomszédos hegyekre, szigetekre. De a Svangaskard Stadion amiatt is különleges, hogy a lelátók nagyon közel vannak a pályákhoz, ami egyrészt fokozza a mérkőzések hangulatát, másrészt pedig „nyomást gyakorol a játékvezetőre, hogy helyes döntéseket hozzon” - fogalmazott a nemzeti válogatott egykori szövetségi kapitánya, az ír Brian Kerr.
A létesítmény fejlődése
A létesítményt folyamatosan újították fel. Eleinte csak kavicsos pálya volt benne, és megfelelő helyiség híján a csapatok csak egy „egyszerű kunyhóban” tudtak átöltözni a mérkőzésekre. 1984-ben aztán megépültek az öltözők - abban az évben, amikor a B68 Toftir megnyerte az első bajnoki címét. Három évvel később mesterséges borítás került a pályára, amely mellé futósávokat is létrehoztak. A fenntartók pedig hamarosan azt is elhatározták: nemzetközi találkozókat fognak rendezni a Svangaskard Stadionban, ezért olyan átalakításokat végeztettek el, hogy a létesítmény megfeleljen az UEFA által támasztott követelményeknek. A régi pálya körüli lelátókat kicserélték, az új pálya köré pedig modern emelvények épültek. Az új köntösbe bújtatott arénát 1991-ben adták át.
Az Aranycsapat legendáinak öröksége
A magyar FourFourTwo magazin - a Puskás Intézetben őrzött sport-relikviák segítségével - rendszeresen felidézi a magyar futball legnagyobb alakjainak, mint például Puskás Ferenc és Bozsik József, örökségét, akiknek pályafutása szorosan összefonódott a válogatottal és a nemzetközi stadionok világával. Érdekesen dokumentált ez a kapcsolat, hiszen gyermekkorukból alig maradtak képek. A sokgyerekes Bozsikék talán még a tisztes szegénységben élő Puskáséknál is nehezebb helyzetben voltak, és nemigen fényképezkedtek, vagy pedig elvesztek ezek a fotók. Az Aranycsapat és a nagy Honvéd időszakában persze sokat fotózták őket együtt, illetve például a kispesti klubházban ki is van téve a nagy Bp. Honvéd felirattal ellátott tréningfelsőben a két játékosról készült egy-egy hasonló fotó. Bozsik József, majd Péter külön őrzött darabjai mégis főként azok, amelyek a két barát kevés számú, 1956 utáni találkozását örökítették meg.
Tudjuk, hogy a chilei vb-n összefutottak (fotónk is van róla), Puskás a spanyol válogatott játékosaként, Bozsik a magyar szövetség szaktanácsadójaként (egy évvel korábban visszavonult a futballtól). Emlegetnek egy Real Madrid-Budapesti Honvéd kosármeccset Madridban, amelyre Cucu ugyancsak elkísérhette a magyar csapatot, és ott szintén beszélt Öcsivel, akit immár Panchóként ismert a helyi közönség. Tudjuk azt is, hogy Bozsik és Bányai Nándor felesége is kijutott Madridba, és hogy például Puskás Ferencné unokahúga, Erzsi az érettségi után úgy utazhatott ki Bözsikéhez, hogy Cucu kísérte el Bécsbe, intézte neki a vízumot, és vállalta a garanciát, hogy haza fog térni… Egy ’56 utáni családi találkozás emlékét őrzi a szintén Bozsik Péternél kapott pusziszkodós fénykép Puskás Ferencnével és a két játékossal, és nagy kérdés, hogy a Sebes-hagyatékból előkerülő, Pan American felirat előtt a legendás szövetségi kapitánnyal készült fénykép mikori, hiszen az Aranycsapat sohasem ment a tengerentúlra, ’56 után pedig Sebes utazott már kevesebbet, bár tudjuk, hogy 1960-ban UEFA-alelnökként még ott volt az első világkupa-döntőn.
tags: #fourfour #two #valogatott #stadion
