A Ferencváros szurkolói kultúrája és a rendszerváltás utáni időszak
A Ferencvárosi Torna Club (FTC), vagy ismertebb nevén Fradi, Magyarország egyik legnépszerűbb és legpatinásabb labdarúgócsapata, amelynek szurkolótábora évtizedek óta szerves részét képezi a magyar sportéletnek. A "fradista" elnevezés, amely a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidítése, szinte életérzést, életvitelt és életstílust jelöl sokak számára, gyakran a magyarságtudattal is összefonódva.
A Ferencváros szurkolói hagyományai egészen 1928-ig nyúlnak vissza, amikor is a klub szurkolói már szervezett körülmények között, több száz fős tömeggel utaztak idegenbeli mérkőzéseikre. Ezen az úton alakult ki a világon elsőként a szervezett szurkolás a lelátókon, különvonatokkal utazva Szegedre. A szurkolói elkötelezettség és összetartás jelképeként 1929-ben létrehozták az egyedülálló "Fradi szívet", amelynek tagjai havi díj ellenében jelvényt kaptak, és egységesen buzdították csapatukat.
A Ferencváros labdarúgó-csapatának történetében kiemelkedő szerepet játszott az 1949-es év, amikor a csapat 140 gólt rúgva, fölényesen szerezte meg a bajnoki aranyat. Azonban a politikai légkör változásával a klubot is célba vették. Marosán György kommunista politikus "fasiszta csőcseléknek" nevezte a szurkolókat, ami előrevetítette a csapat nehéz időszakát. A legjobb játékosokat, mint Czibort vagy Kocsist, elvitték, a klubot pedig 1950 telén átnevezték ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire, és a zöld-fehér színeket is "elvették".
Az 1956-os forradalom és szabadságharc azonban új fejezetet nyitott a klub életében. November elsején a Ferencváros újjászületett, visszaszerezve nevét és színeit. Springer Miklós, a klub alapítójának unokája így emlékezett vissza a napokra: „Október huszonhárom és november negyedike között a fellegekben jártunk. Csodálatos volt. Az emberek vigadtak, az ember nem tudja kifejezni, amit akkor átélt, hogy mitől szabadultunk meg”.
A rendszerváltás után a futballban is megjelent a huliganizmus, mint szurkolói szubkultúra. Az állambiztonság már a rendszerváltás előtt is figyelte a futballhuligánokat, és a politikai eseményekkel párhuzamosan próbálta befolyásolni a szurkolói csoportokat. Az 1989. november 26-i népszavazás napján, az MTK-Fradi örökrangadón, az állambiztonság emberei is jelen voltak, megfigyelve a szurkolókat és fényképfelvételeket készítve a potenciálisan veszélyes csoportokról.
A szurkolói csoportok és a B-Közép
A Ferencváros szurkolóit általában fradistáknak nevezik, és a "Tábor", ismertebb nevén a Ferencvárosi B-Közép, a kapu mögött foglal helyet. Az évek során számos jelentős szurkolói csoport alakult ki, mint például a Green Monsters, Eastern Greens, XVI. szektor, Green Tigers, és sokan mások. Ezek a csoportok ultrákat, casual-okat és hool-okat is magukban foglalnak.
A Fradi szurkolói kemény magja gyakran képviselteti magát a magyar válogatott mérkőzésein is, támogatva az országot. A szurkolók nézetei gyakran jobboldaliak, néha szélsőjobboldaliak, ami néha botrányokhoz vezetett, antiszemita és hungarista megnyilvánulásokkal. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a megnyilvánulások csak a szurkolók egy részére igazak, és nem lehet az egész Fradira ráhúzni.
A Groupama Aréna és a szurkolói visszatérés
A Groupama Aréna átadása után bevezetett vénaszkenneres beléptetőrendszer komoly vitákat váltott ki a szurkolók körében. A szurkolók egy része, mint a Green Monsters, bojkottálta a mérkőzéseket, mert úgy érezték, őket kihagyták a folyamatból. Végül tárgyalások után megállapodás született, amely lehetővé tette a tábor visszatérését a lelátókra. A megállapodás részeként a szurkolók tagokat delegálhatnak egy testületbe, amely felülvizsgálhatja a kiszabott büntetéseket, és biztosítja, hogy a szurkolók megbecsült részei legyenek a klubnak.
A Fradi szurkolói híresek nem csak itthon, de külföldön is, keménységük és a csapathoz való elkötelezettségük miatt. Kapcsolatot ápolnak hasonló felfogású klubokkal, mint a ZTE, a Panathinaikos vagy a Rapid Wien. Legnagyobb riválisuknak az Újpest szurkolóit tartják, ami minden évben parázs hangulatot teremt a két csapat mérkőzésein.
A szurkolók és a klub közötti kapcsolat mindig is összetett volt, de a közös cél, hogy rend legyen a lelátókon és megszűnjön az erőszak, mindkét felet összeköti. A Ferencváros szurkolóinak története a magyar sportélet szerves része, tele küzdelemmel, szenvedéllyel és felejthetetlen pillanatokkal.
tags: #fradi #b #kozep #vandalizmusa
