A Ferencváros játékosainak bérezése és a magyar labdarúgás pénzügyi helyzete
Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy nem keresnek rosszul az NB I-ben játszó labdarúgók. Ám ha ezt a számok nyelvén is megnézzük, egészen meghökkentő összegekre lehet bukkanni. A magyar futballban egyértelműen a Fradi az uralkodó ezen a téren. Messze a Fradi játékosai keresnek a legjobban az NB I-ben.
A Ferencváros fizetései számokban és NB I-es összehasonlításban
Rendszeresen felröppennek a pletykák arról, hogy ki, mennyit keres a Fradi csapatánál. A G7 elemzéséből kiderül, hogy átlagosan nettó ötmillió forintot keresnek havonta a magyar élvonalbeli labdarúgók, míg a Ferencvárosnál ez az összeg megközelíti a 14 millió forintot. A Ferencváros fizetésekben is vezet: a Fradinál a nettó havi bér 14 millió forint körül alakulhatott. Ez az átlagot szinte egyedül az húzza fel, hogy a Ferencvárosnál 13,89 millió forint a játékosok átlagbére, ami több, mint kétszer akkora, mint a listán (és a bajnokságban is) második Puskás Akadémia 5,91 milliója.
Ezen a két csapaton kívül még a bajnokságban hatodik helyen végző Diósgyőr került az átlag fölé, ott 5,45 milliót visznek haza átlagban a játékosok. Az eredményéhez képest lefelé lóg ki a Paks, amely úgy lett harmadik a bajnokságban, hogy a fizetési listán 2,94 millióval csak a tizedik. Bezzeg a Fehérvár úgy esett ki az NB I-ből, hogy a fizetései majdnem pontosan az átlagot érték el, 4,96 millió forinttal. Ahogy a lista elején, úgy a végén is van egy nagy szakadék: a legkisebb fizetést kínáló Nyíregyháza 1,3 milliós átlaga sokkal kevesebb, mint a második legalacsonyabb béreket adó Kecskemét 2,33 milliója.
Az NB I csapatok átlagos havi nettó játékosfizetései
A május végéig leadott céges beszámolók szerint az NB I-es csapatok mögött álló cégek összesen 35 milliárd forint bért fizettek ki az 1370 alkalmazottjuknak, de ebben ugyanúgy benne van a portás, mint a focista. A G7 abból kiindulva tudott számolni, hogy a labdarúgók adózási szabályai kedvezőbbek, az ő bérükből csak 15 százalékot vonnak le, míg a klubok összes többi alkalmazottja normál szabályok szerint adózik.
| Csapat | Átlagos havi nettó fizetés (millió Ft) |
|---|---|
| Ferencváros | 13,89 |
| Puskás Akadémia | 5,91 |
| Diósgyőr | 5,45 |
| NB I átlag | 5,00 |
| Fehérvár | 4,96 |
| Paks | 2,94 |
| Kecskemét | 2,33 |
| Nyíregyháza | 1,30 |
Nemzetközi összehasonlítás és az adózási rendszer hatása
A Fradinál a legjobban fizetett játékos esetében is maximum havi 30-40 ezer eurós fizetésről beszélhetünk, ami a nemzetközi kupákban érintett klubok fizetéseit elnézve, szerényebb összegnek mondható. A rekord magyar bajnok Ferencváros július 22-én lép először pályára a labdarúgó Bajnokok Ligája sorozat második selejtezőkörében. Az FTC selejtezői előtt megnéztük, a zöld-fehér csapat közvetlen riválisai mekkora fizetéseket adnak a futballistáknak. A Fradi közvetlen riválisai egyelőre komolyabb fizetésekkel csábítják a sztárokat.
Sőt, hogy egészen konkrétak legyünk, Marko Arnautovic szerződése a nyáron járt le az Internél, és a veterán támadó a szerbiai Crvena Zvezda csapatánál kapott lehetőséget, ahol a Sky televíziós csatorna szerint évi nettó 2,5 millió eurót fog keresni, amivel a klub történetének legjobban fizetett játékosa lesz. A szerb rivális 6-7-szer magasabb havi fizetést is tud kínálni egy-egy focistának, mint az FTC, amivel azért rendkívül nehéz versenyezni. Ráadásul a Zvezda nem egy egyedi eset.
A kedvező adózás előnyei
A magyar adózási rendszer sajátossága, hogy a focisták rendkívül kedvező feltételekkel adózhatnak, munkáltatóiknak pedig nem kell járulékot fizetniük utánuk. A kedvező adózási feltételek miatt a magyar csapatok simán felveszik a bérversenyt a kisebb nyugat-európai országok csapataival. A magyar csapatok bő 30 százalékkal többet költhetnek focistabérekre, mint a lengyelek, és az osztrák liga sincs messze.
Kubatov Gábor klubelnök Dibusz Dénes kapus lehetséges eligazolásával kapcsolatban azt mondta: „Dénesre volt ajánlatunk, de ő okos gyerek, közgazdász. Volt egy francia ajánlata, megkérdezte, hogy ott mennyi az adó, a lakásbérlés, az élet. Kijött neki, hogy 1500 euró pluszért nem mozgatja a családját, emellett van vele egy hosszútávú megállapodásunk, és jól is érzi magát, szerintem már nem is kellene neki mozognia.” Ha ebből kihámozzuk a lényeget, az jön ki: a Ferencvárosban a focisták nettó fizetése és az öt legfontosabb európai bajnokságban lévő francia élvonalban elérhető fizetések között lényegében minimális a különbség. A lap becslése szerint - amit egy UEFA-jelentésből alapján számoltak ki - egy átlagos Fradi-játékos bruttó bére 15-16 millió forint körül lehet havonta. A kedvező hazai adózásnak köszönhetően pedig annyit vihetnek haza, mint egy francia középcsapat játékosai.
A jövő kihívásai: Az NB I-es klubok gazdálkodása a kormányváltás után
Az FTC Zrt. pénzügyi teljesítménye és a bérek dinamikája
A jelek szerint a ferencvárosi NB I-es csapat mögött álló FTC Zrt. 2023-as anyagi botlása csak egyszeri eset volt. Az akkori 932 millió forintos veszteség után tavaly már sikerült 93,4 millió forintos nyereséget kimutatnia. Igaz, ezt a kicsi nyereséget is 20 százalékkal több, 19,8 milliárd forintos bevételből sikerült összehoznia a zrt.-nek a legfrissebb éves beszámoló alapján. A cég értékesítésből származó árbevétele 8,1 milliárdról 10,1 milliárdra nőtt tavaly, az egyéb bevételek pedig 8,4-ről 9,7 milliárd forintra.
A belföldről származó értékesítési bevétel 400 millióval 4,8 milliárdra csökkent, az exportbevétel viszont 2,8 milliárdról 5,2 milliárdra ugrott. A szponzori bevételek 3,2 milliárdra csökkentek a korábbi 3,3 milliárd után, viszont a csapatnak már külföldről származó szponzori bevételt is elkönyvelt, tavaly már 464 millió forintot. Tévés közvetítési díjból 106 milliós bevétele lett a Fradinak a korábbi 89 millió után. A BL/EL alapszakaszból származó bevételekből az előző évi 3,2 milliárd után tavaly már 4,2 milliárdot könyvelhettek el, sportakadémiai működésre 991 milliós támogatást kaptak, a tulajdonostól, vagyis magától az FTC-től, mint egyesület 2,5 milliárdnyi támogatást számoltak el, a hazai bajnoki és kupaszereplés után is kaptak 1,5 milliárd forintot.
A bevételek megugrásával párhuzamosan a Fradi kiadásai is a korábbinál magasabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 4,8 milliárd után 5,3 milliárdot számoltak el, személyi jellegűként pedig 9,5 milliárd után 10,7 milliárd forintot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Fradi értékesítésből származó bevételei (10,1 milliárd forint) még a fizetésekre sem elegendőek.
Személyi jellegű ráfordítások és egyéb kiadások
A labdarúgócsapatokat működtető cégek hagyományosan a bérekre költik a legtöbbet. A nemzetközi gyakorlat szerint a büdzsé 70-90 százalékát is elviszik az ilyen személyi jellegű ráfordítások - írja a G7. A 2024-2025-ös szezont az NB I-ben töltő csapatoknál az előző üzleti évben ez az arány kissé alacsonyabb, mindössze 60 százalék volt.
Bár a zrt. a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben felbontotta a bérköltséget focistákra és nem játékosokra, azt viszont nem tüntette fel, hogy hányan vannak labdarúgók a Fradi kötelékében, így az egyik legérdekesebb kérdésre - vagyis hogy mekkora a játékosok átlagfizetése - továbbra is csak homályos választ lehet szerezni. A 2023-as bruttó 2,9 millió forintos átlagbér 3,7 millió forintra nőtt, ami 27,5 százalékos növekedés eredménye. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az irodai alkalmazottak, sajtósok, takarítók fizetése is benne van, nemcsak a játékosoké. Az viszont nagy eséllyel kijelenthető, hogy az átlagbér növekedése a korábbiaknál is magasabb bérigényű játékosok leigazolásával áll összefüggésben.
Egy gondolat erejéig érdemes kitérni ezúttal az egyéb ráfordításokra is, itt ugyanis 790 millió forint után tavaly 1,08 milliárdot számoltak el. Bírság, késedelmi kamat, bírósági ítélet soron ugyanis a korábbi 9,1 millió után 318 millió forintot számoltak el. Peres eljárások határozatai alapján közel félmilliárd forintot kellett kifizetnie a Fradinak tavaly.
A bérverseny és a magyar labdarúgás jövője
2010, vagyis a Fidesz újbóli hatalomra jutása óta európai szinten is példátlan módon gazdagodott a magyar labdarúgó-élvonal: a csapatok átlagos bevétele tizenhárom év alatt a kilencszeresére nőtt! Emiatt aztán a régiós rangsort is kanyarban előztük: míg 2009-ben a szlovákok, csehek, horvátok, de még a románok is előttünk voltak ezen a téren, ma már csak az osztrák klubok előznek meg minket. A cseheknél most feleannyi pénzből gazdálkodnak átlagosan a csapatok, mint nálunk, a szlovákoknál harmadannyiból.
És persze az egyenlők között is vannak egyenlőbbek, így a hazai klubok között is olyanok, amelyek felfelé húzzák az átlagot. Szintén a G7 cikke szerint a Fradi még az NB I átlagát is messze meghaladó módon gazdagodott az elmúlt szűk másfél évtizedben. A futballcsapatot üzemeltető FTC Labdarúgó Zrt. bevétele a 2010-es szűk 425 millió forintról 2023-ra durván 16,6 milliárdra, azaz közel negyvenszeresére nőtt! Ráadásul a bérköltség még ezt is túlhaladta: az a nyolcvanötszörösére emelkedett!
A régiós szinten kiugróan magas fizetések azzal járnak, hogy a magyar bajnokság nem küldő, hanem befogadó hely lesz a játékospiacon - magyarán a csapatok többet költenek a játékosvásárlásokra, mint amennyit az eladásokból beszednek. A hazai bajnokság közben annyira gyenge, hogy a hazai nevelésű focisták egy bizonyos pont után már nem igazán tudnak továbbfejlődni, amiben az is szerepet játszhat, hogy alig kapnak játéklehetőséget a sok légiós miatt. Úgy is fogalmazhatnánk: a magyar klubfutball a ráöntött közpénzbe fog belefulladni.
A légiósok dominanciája
Tizenhét külföldi légiós lépett kezdőként pályára a magyar bajnokság aktuális rangadóján az OTP Bank-liga 8. fordulójának zárómérkőzésén, a Ferencváros-Puskás Akadémia-találkozón. A hazai, zöld-fehér csapatban a dán Gartenmann, a francia Cissé, a brazil Raul Gustavo, a bosnyák Civic, az izraeli Abu Fani, az elefáncsontparti Maiga, a tunéziai Ben Romdhane és a Maliból érkezett Traoré mellett kezdőként játszhatott három magyar is: a kapus Dibusz Dénes, valamint Varga Barnabás és a fiatal Gruber Zsombor. A kevesebb mint kétezer lakosú Felcsút „akadémiai” csapata a következő játékosokat küldte harcba a IX. kerületben: a svéd Maceiras és Levi, a cseh Stronati és Plsek, a finn Soisalo és Nissila, a lengyel Golla, a zöld-foki-szigeteki Duarte, valamint a horvát Puljic mellé épp befért a kapus Pécsi Ármin és a védő Nagy Zsolt.
A rangadót végül a csereként beállt Saldanha döntötte el mesterhármassal a Ferencváros javára - az első két gólnál a gólpasszt a Vargát váltó nigériai Kehindétől kapta, harmadiknál pedig szintén a kispadról beálló Zachariassentől (Norvégia). Zöld-fehérben játszott még pár percet Ramírez (Ecuador) és Pappoe (Ghána). A Puskásnál a pályára lépő cserék Colley (Gambia), Favorov (Ukrajna) és Kerezsi Zalán Márk voltak. Lassan ott tartunk, hogy a világ összes országából lesz légiós a magyar bajnokságban, miközben magyar játékosok csak elvétve kerülnek be a csapatokba, a kezdőben jó, ha mutatóban van belőlük néhány. Hogy miért van így? Talán azért, mert egyszerűen túl sok közpénz ömlik a magyar fociba.
tags: #fradi #jatekosok #fizetesei
