A Fradi jégkorong apró részletei: Emlékek, statisztikák és a jelen kihívásai
A jégkorong világa tele van emlékezetes pillanatokkal, hősökkel és olyan apró részletekkel, amelyek a sportág igazi arcát mutatják meg. A Ferencvárosi TC jégkorong szakosztályának történelme és jelene is bővelkedik ilyen "apróságokban", legyen szó egy legendás játékos pályafutásáról, a kapusok statisztikáiról vagy a bajnokság izgalmairól.
Emlékezés és anekdoták: Zsitva Viktor pályafutása
A magyar jégkorongsport egyik meghatározó alakja, dr. Zsitva Viktor, 81 éves korában elhunyt, azonban emléke és történetei örökre velünk maradnak. Zsitva Viktort nem könnyű a nyári időszakban Budapesten elcsípni. A kánikula elől ugyanis feleségével rendszerint a balatoni kis tanyájára menekül, amely egyetlen utcányira fekszik a tótól. Zuglói otthonába invitált, ám a hirtelen jött monszunszerű eső miatt képtelenség ernyő nélkül mozdulni. Nem jött zavarba, rögvest felajánlotta, hogy akkor majd ő bejön a szövetségbe. S így is történt, hamarost felbukkant. Éppolyan fiatalosan, gyorsan mozgott, mint hajdanában a szélen. Pedig július 14-én már a 70. születésnapját ünnepelhette.
- A vihar némi kárt okozott itthon, azt tettem rendbe, meg a kerttel bajlódtam, mert az elmúlt hetekben kissé elvadult - mondta miután lehuppant a fotelbe. - Szívesen teszek-veszek, mert amúgy nincs dolgom. Egészen a múlt év végéig aktívan dolgoztam, egy áruháznak voltam a gondnoka, vagy ahogy manapság nevezik, üzemeltetési igazgatója. Ám a válság ezt a céget sem hagyta érintetlenül, s tőlem is elköszöntek. Így most élem a nyugdíjasok csöndes életét, nyaranta meg a Balatonon vagyunk a feleségemmel, és az öt unokánkból hol ez, hol az a gyerek nyaral velünk.
Zsitva Viktor életében a sport központi szerepet játszott. - Sportos család a miénk. Az édesapám indult az első magyarországi öttusaversenyen, ahol második lett. Aztán pedig atletizált, s nem is akárhogyan, hiszen tagja volt az 1936-os berlini olimpián hatodik helyen végzett váltónak. A jégkorong iránti szenvedély is korán megmutatkozott. A halastó közelében laktunk, naná, hogy gyorsan megtanultam korizni, bár mai szemmel nézve elképesztően kezdetleges korcsolyám volt; a pengét az utcai cipőre csavaroztam fel. Hány lábbeli ment tönkre emiatt, te jó ég!
Apám közben minden munkát elvállalt, volt kifutófiú, dolgozott Kőbányán az öntödében, de a "racionalizálás" miatt utóbb innen is mennie kellett. No ekkor csapott fel masszőrnek, és telente a hokisokat, Hircsákékat gyúrta. Nekem meg az a kiváltság jutott, hogy a városligeti meccsek idején én teríthettem a pokrócokat a cserepadra leülők hátára.
Zsitva Viktor nem csak jégkorongozott: - Dehogy nem! Atletizáltam, s nem is voltak rossz eredményeim, úsztam, így élőben láthattam nap mint nap a legendás Szőke Katót, sőt a kajakozással is megpróbálkoztam. Nem volt ez rendkívüli akkoriban, a későbbi újpesti csapattársaim közül például Ádám András és Boróczi Gábor is teniszezőként kezdte, utóbbit édesanyám is edzette. Ám nekem is a hoki jelentette az igazi világomat. Igaz, nem tartoztam a legtechnikásabbak közé, viszont jól koriztam és gyors, robbanékony voltam. Akár tízszer is elrobogtam Raffa Gyuri mellett, de mivel nem voltam nagyon pengés, tízből mondjuk háromszor tudtam túljárni a remek Fradi-kapus, Pozsonyi Lajos eszén.
Az Újpest és a Fradi közötti rivalizálás apró részletei
Bár Zsitva Viktor az Újpest ikonikus játékosa volt, a Fradi elleni összecsapások mindig különlegesek voltak számára.
- A lilák nagyon csábítottak, s akkoriban kiváltságos csapatnak számítottak. Évente kétszer elutaztak például saját busszal Ausztriába, ami álomtúrának számított, hiszen Nyugatra kijutni roppant nehéz volt. De az is imponált, hogy amíg mi a meccsek után egy szál törölközőbe csavarva baktattunk a zuhanyzóba, ők szép lila fürdőköpenyt viseltek. Apróság ez, főként mai szemmel nézve, de akkor más világot éltünk. No, és hogy a lényegről se feledkezzek meg: jó állást is ígértek a "vasutas" fizetésem dupláját jelentő bérrel. Így kerültem a BM-kórházba, s onnan is mentem nyugdíjba. Nem egyedül igazoltam át, jött velem "örökös csatártársam", Bánkúti Árpi is.
Zsitva Viktor ötszörös bajnok volt. - Biztosan bennünk maradt egy-két bajnoki cím, de én így is büszkén gondolok vissza a pályafutásomra. Hiszen ötször kupagyőztes együttesnek is tagja voltam, és kilencvenhat alkalommal szerepelhettem a címeres mezben. Az 1964-es Innsbrucki Olimpia is emlékezetes maradt: - Innsbruck fantasztikus élmény, még akkor is, ha végül az utolsó, a tizenhatodik helyen végeztünk. Ám ne felejtsük el, hogy az ötkarikás játékokra ekkor már nem volt elég csak nevezni, Innsbruckba selejtezőn át vezetett az út, amelyet sikerrel vívtunk meg.
Egy másik emlékezetes mérkőzés a szovjetek elleni 19-1-es vereség volt, ahol a magyar csapat egyetlen gólját szerezték: - Nem éppen örömteli emlék, ám a szovjetektől elszenvedett 19-1-es vereség manapság is gyakran szóba kerül. - Nem, nem, ez a kérdés már tisztázódott! A gólszerző Rozgonyi György volt, én a passzt adtam. Noha a magyar sajtó számos jeles képviselője a helyszínen nézte végig a találkozót, valami félreértés folytán elterjedt, hogy én ütöttem a korongot a hálóba. Ami viszont tény: a szovjeteket a gutaütés kerülgette a gólunk miatt, s kezüket-lábukat törték, hogy huszat lőjenek nekünk.
Zsitva Viktor a játékvezetői pályáján is elismert volt: - A Ferencvárossal tényleg ádáz csatákat vívtunk, de csakis a jégen. A mérkőzések után a legnagyobb barátságban elemeztük a történteket, olykor egy-egy olyan neves műintézmény asztalánál - ma már talán elárulható -, mint volt mondjuk a Pipacs... Arra büszke vagyok, hogy bíróként a zöld-fehérek is elfogadtak, az újpestiek pedig tudták és tudomásul vették, hogy semmiféle kivételezésre nem számíthatnak. Noha fújtam B-csoportos vb-n is, örömmel emlékszem vissza a gyerekmeccsekre. Azokat ugyanis nem csak dirigálni kellett, hanem afféle pedagógusként is lehetett terelgetni a hokispalántákat.
Családja ma is ápolja a jégkorong iránti szeretetet: - Telente egyszer-kétszer összegyűlik az egész família, a fiúk és a lányok is korcsolyát húznak, letakarítjuk a havat a fóti tóról, és ott jégkorongozunk egy jót.
Az FTC-Telekom jelene és az Erste Liga izgalmai
A Fradi jégkorong csapata ma is a magyar élmezőnyhöz tartozik, és az Erste Liga egyik legversenyképesebb alakulata. A magyar férfi jégkorong-válogatott Svájc ellen játszotta második felkészülési mérkőzését is. A férfi jégkorong ICEHL alapszakaszában is zajlanak a küzdelmek, legutóbb március 1-jén Székesfehérváron a MET Arénában és február 27-én a Tüskecsarnokban. Emellett az Andersen Ligában (OB II) is rendeztek mérkőzéseket, például február 22-én Debrecenben.
Szőke Álmos, az Erste Liga elnöke egyebek közt kifejtette, hogy nem kellett csalódnunk, az utóbbi évek két döntősének távozásával sem zuhant a színvonal. A bajnokság kompetitívebb lett, nőtt az izgalmas és kiszámíthatatlan mérkőzések száma. A tradicionális nagycsapatok nagy része újra nagycsapat lett, különösen igaz ez a Fradira és az Újpestre. Az új csapatok belépése nem hígította a mezőnyt, a visszatérő DEAC az élmezőnyhöz csatlakozott, a Gyergyói HK megállta a helyét, a Hokiklub Budapest és a Schiller-Vasas HC pedig ha lassan is, de belenőtt a ligába, és mindez a Vienna Capitals II-t is arra késztette, hogy sokkal versenyképesebb legyen, mint tavaly. Ennek bizonyítéka, hogy a bécsi farmcsapat második szezonjában bejutott a negyeddöntőbe. További jó hír, hogy talán az erdélyi jégkorong erősebb, mint az utóbbi években bármikor, ezzel sokat hozzátesz a liga értékeihez. A szezon talán legörömtelibb fejleménye pedig az, hogy több tér és lehetőség nyílt a fiatalok játékosok előtt, akik közül nagyon sokan éltek az eséllyel. Az alapszakasz végére és a középszakaszra eltűnt a szakadék a nagyok és a kicsik között.
Szabados Richárd, az Erste Liga alelnöke az előttünk álló hetekkel kapcsolatos várakozásait és a liga jövőjét érintő elképzeléseket ismertette. Azt mondta, hogy teljesen kiszámíthatatlan playoff előtt állunk, a végső győzelemre esélyes csapatok száma sosem látott mértékben magas. Ez a jövőre nézve is az egyik legfontosabb feladat: jobban jelen lenni a sportközvéleményben, fokozni az érdeklődést a régió legperspektivikusabb jégkorongbajnoksága iránt, becsábítani a csarnokokba az embereket. Ez Szabados Richárd szerint pusztán a vágyak alapján nem megy, szisztematikus munkára és profizmusra van szükség úgy a klubok, mint a liga részéről.
A playoff első körében az FTC-Telekom a Vienna Capitals II-vel, az UTE a Fehérvári Titánokkal, a DEAC a Gyergyói HK-val, az SC Csíkszereda pedig a Brassóval találkozik. Az FTC-Telekom vezetőedzője, Fodor Szabolcs bejelentette, hogy a Vienna Capitals II-t választja ellenfélnek. Mint kifejtette: kielemezték az ellenfeleket, ezután döntöttek a bécsiek mellett, de tudják, hogy nem vár rájuk ujjgyakorlat. Christian Dolezal, a Capitals sportigazgatója arról beszélt, hogy a nyári változások után jó irányba indult el a csapat, és nagy dolog, hogy bejutottak a rájátszásba. "Készülünk a Fradi ellen."
Az UTE részéről Dömötör Róbert elnökségi tag közölte a választást: a lila-fehérek a Fehérvári Titánokkal küzdenek. Fodor András, a DEAC szakosztályvezetője a Gyergyói HK-t választotta, és ezt azzal indokolta, hogy a csapat játéka hatékonyabb volt ezeken a meccseken, mint a Brassó ellen. Az alapszakaszban a négy találkozóból hármat a debreceniek nyertek. Bereczky Szilárd, a Gyergyó általános igazgatója azt mondta, a csapat az elsődleges célját elérte a rájátszásba jutással. A negyedik párban a Csíkszereda és a Brassó találkozik. Csató Kovács Imre a Csíkszereda képviseletében arról beszélt, hogy az alapszakasz második helye után pár rossz meccs a középszakaszban azt eredményezte, hogy kiélezett párharc vár a csapatra már a negyeddöntőben. A DEAC és a Gyergyó párharca február 26-án kezdődik, a második találkozó egy nappal később lesz szintén Debrecenben. A többi negyeddöntő első mérkőzéseit február 28-án, csütörtökön rendezik. Minden párharc négy győztes meccsig tart. Az elődöntő előtt újabb ellenfélválasztás következik.
Nagy Kristóf, a Fradi megbízható kapusa
A Ferencvárosi TC kapujában is zajlik a munka, ahol Nagy Kristóf stabil teljesítményével vált a csapat második számú kapusává. Az 1999 november 30-án született Nagy Kristóf 2019-ben érkezett a Ferencvároshoz Fodor Szabolcs hívására, aki a MAC U20-as csapatában már volt a fiatal hálóőr edzője. A pályafutása első teljes felnőtt szezonját ekkor teljesítő játékos Arany Gergely mögött második számú kapusként élt a lehetőséggel, amikor szerephez jutott, stabil teljesítménnyel tehermentesítette kollégáját.
Nagy Kristóf az elmúlt szezonokban is bizonyította rátermettségét:
| Szezon | Mérkőzések | Védési hatékonyság | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 2019/20 (Erste Liga alapszakasz) | < 40% játékidő | 93,3% | 4. helyezés a kategóriájában |
| 2021/22 (alapszakasz) | 14 | 92,54% | |
| 2022/23 (alapszakasz) | 17 (kezdőként) | 90,12% | 9. helyezés a kapusrangsorban Arany sérülései miatt |
| 2023/24 (alapszakasz) | 19 | 93,1% | |
| 2023/24 (rájátszás) | 4 | 93,6% |
A legutóbbi két idényben is élt a lehetőségeivel, és amikor kellett, kiválóan helyettesítette Arany Gergelyt. A 2021/22-es szezon alapszakaszában 14 meccsen 92,54%-os mutatóval védett, a rájátszásban nem jutott szóhoz. A 2022/23-as évadban is csak az alapszakaszban állt a Fradi kapujában, ekkor viszont Arany sérülései és betegségei miatt a vártnál többször, 17 mérkőzésen szerepelt kezdőként, ezeken 90,12%-os teljesítményt nyújtott, amivel a kapusrangsor 9. helyén zárt. Nagy Kristóf a stabil kapusteljesítményéel meggyőzte a szakmai stábot, így az elmúlt két szezonban is a Ferencváros második számú kapusa volt. 2023/24-ben az alapszakaszban 19 mérkőzésen 93,1%-os mutatóval védett, a rájátszás négy meccsén ez a mutató 93,6% volt.
Stílus és csapatidentitás
Légy sportos, de maradj stílusos a Ferencvárosi TC és Macron közös kollekciójának darabjaival!
tags: #fradi #jegkorong #aprosagok
