A Fradi Női Kézilabda Korosztályai és Történelmi Sikerei
A Ferencvárosi TC szakosztályainak múltját ismertető sorozatunkban a kézilabdához érkeztünk, amely a futball után ma is az egyik legnépszerűbb sportág, mérkőzéseit sok fradista látogatja. A következőkben a női kézilabdáról írunk, bemutatva a klub meghatározó generációit és azok eredményeit.
A Kézilabda Gyökerei és Magyarországi Megjelenése
Ahogy az olvasó már megszokhatta, most is távolabbról indítunk. Vannak olyan munkák, amelyek egészen az őskorig nyúlnak vissza, hiszen a kézilabda alapmozgásai, a futás, az ugrás, a dobás az ősemberek létfenntartásának is az eszközei voltak. Persze, ekkor még nem beszélhetünk sportról, akkoriban valóban a lét volt a tét. Később, az ókorban azonban már megjelent a sport, mindenkinek ismerős ez a görög mitológiából. Létezett már a labda is, amit természetesen kézzel is dobtak, hajítottak.
Gyors időutazásunkat folytatva a középkorba érünk, ahol a sport és a testgyakorlás egyre inkább az emberi tevékenység részévé vált. Különösen a reneszánsz kor alatt indult látványos fejlődésnek a sport, amikor a nemesek változatos sportágak űzésére speciális játéktermeket építettek. Természetesen az eddig felsorolt, kezdetleges és többnyire rövid életű játékok nem tekinthetők kizárólag a kézilabdázás őseinek. Azok inkább a labdás csapatjátékok előfutárai, és együttesen egy olyan közös gyökeret alkotnak amelyből a többi, szintén kézzel játszott labdajáték mellett a kézilabda is kifejlődött.
Az újkorban a sport újra látványos fejlődésnek indul. A testkultúra egyre inkább teret hódított a különböző társadalmi rétegekben, és a mindennapi élet szerves részévé vált. Felgyorsult a különböző sportágak specializációja, ami lökést adott a kézilabdázás fejlődésének is. Így jutunk el a XIX. század végére, ahol a modern kézilabda előfutárai, mint a dán haanbold, a cseh hazena és a német torball megszülettek. Ezen játékok népszerűsége és a szabályok egységesítésének igénye vezetett ahhoz, hogy Karl Schelenz német sportember 1917-ben Berlinben megalkotta az egységesített nagypályás kézilabdázás szabályait.
A sportág fejlődését a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 1946-os koppenhágai újjáalakulása is új irányvonalat adott. Magyarország, mint sportnagyhatalom természetesen nagyon hamar felfigyelt az új, intézményesített sportágra. 1928-ban megalakult a hazai szövetség, amely rögtön tagja lett a frissen létrejött nemzetközi szövetségnek, kiírták a férfi- és női nagypályás bajnokságokat. 1951-től kezdődően, követve az új nemzetközi trendet elindultak a kispályás bajnokságok is. 1959-ig mind nagy-, mind pedig kispályán bonyolítottak le bajnokságot és kupát. Az idő múlásával azonban a kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást.
A Fradi Női Kézilabda Szakosztály Megalakulása és Az Első Évek
A bevezető után itt érkezünk el a Fradihoz, egészen pontosan az ÉDOSZ-hoz, hiszen ilyen név alatt, 1950-ben alakult meg a kézilabda szakosztály. Kis- és nagypályán, férfiak és nők egyaránt elkezdték a sportág űzését. Az új szakosztály az ötvenes években elsősorban a nagypályára koncentrált, ott ért el jó bajnoki helyezéseket, bár az elsőség megszerzése nem sikerült. Viszont egy alkalommal elnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát (MNK). Aztán 1960-tól megszűnt a nagypálya, így az erőket a kispályára lehetett összpontosítani.
Az Első Nagy Generáció: Elek Gyula Korszaka (1960-1980)
Az elején folyamatos fejlődés jellemezte az FTC kézis lányait, hiszen 60-ban a 9., 61-ben a 7., 62-ben a 4., 63-ban pedig már a 2. helyen végzett. A szurkolók is vették a lapot, nagyon gyorsan a lányok mellé álltak, 64-ben már bajnoki címet vizionáltak. Ehelyett azonban kisebb visszaesés jött, hiszen ebben az évben csupán a 6. lett a csapat, amit egy év múlva egy 5. hely követett.
Elek Gyula első edzői évében, 1966-ban bajnoki címet nyert a lányokkal. Mint ősfradista tért vissza az egyesületbe, ahol korábban maga is kézilabdázott. Tervszerű, következetes munkája amellett, hogy azonnal eredményt hozott, megalapozta a Fradi nevéhez méltó jövőt. Az esélyeket a csapat évről-évre eredményre is váltotta. 1966-tól 1980-ig, nem kevesebb, mint 15 esztendőn keresztül minden bajnoki évben a dobogón végzett a csapat. Négyszer bajnok (66, 68, 69, 71), hétszer második (67, 70, 72, 73, 76, 77, 78) és négyszer harmadik (74, 75, 79, 80) lett. Ez volt az első nagy generáció.
Kiemelkedő alakja volt a kapus Elekné Rothermel Anna, aki korának legjobb kapusa volt. Nem itthon, a világon. Nemzetközi szaktekintélyek tartották annak. Amit igazolt is a statisztika, hiszen akkoriban rendre az FTC kapta a legkevesebb gólt a bajnokságokban, akkor is, ha éppen nem lett bajnok. Takácsné Giba Márta, Szőkéné Bognár Erzsébet és Csiha Magdolna rettegett gólvágók voltak, akiknek ha elhagyta a kezét a labda, a kapusok általában már csak a hálóban találkoztak vele.
A hazai termekből a nemzetközi színtérre lépve az első nagy eredményét 1970/71-ben érte el a Fradi, amikor bejutott a BEK döntőjébe, ahol az akkor világelső szovjet válogatottal egyenlő Spartak Kievtől hatalmas csatában 11-9-re kapott ki. A KEK-ben 1977/78-ban viszont sikerült a nagy bravúr, az FTC megnyerte a sorozatot. A döntőben a keletnémet SC Leipzig csapatát verték egy igen izgalmas mérkőzésen 18-17-re a Körcsarnokban.
Az első bajnokcsapat névsora: Czitkovics Éva, Giba Márta, Huszár Erzsébet, Jányáné Bognár Erzsébet, Nagy Ida, Nagy Teréz, Pencz Júlia, Rothermel Anna, Ruff Ilona, Stern Judit, Szegedi Ida, Szilágyi Gizella, Zubor Gáborné, Zsidai Zsuzsa.
A Visszaesés Évei és Az Újjáépítés Kezdete (1980-as évek)
A nagy generációt nem követte hasonlóan sikeres korosztály, a 80-as évek a visszaesés évei voltak. A bajnokságban rendre a középmezőnyben vagy még lejjebb végzett a csapat.
A Második Aranykor: Németh András Generációja (1990-es és 2000-es évek)
A következő sikerszéria alapjait Németh András rakta le, akinek vezetésével 1992/93-ban jött az első mutatós eredmény, egy ezüstérem. Hogy egy évvel később már az arany követhesse. 23 hosszú év után 1993/94-ben sikerült újra bajnoki címet nyerni a lányoknak. Ha már az élre jutottak, éveken át le sem jöttek onnan. A következő három év bajnokságát is megnyerték. Az 1994/95-öst ráadásul nem is akárhogyan, hanem 100%-os teljesítménnyel. Ahogy az első aranycsapat, úgy ez is több mint egy évtizeden át mindig a dobogón végzett.
A Második Aranykor Bajnoki Helyezései (1993/94 - 2008/09)
| Évad | Helyezés |
|---|---|
| 1993/94 | 1. hely |
| 1994/95 | 1. hely |
| 1995/96 | 1. hely |
| 1996/97 | 1. hely |
| 1997/98 | 3. hely |
| 1998/99 | 2. hely |
| 1999/00 | 1. hely |
| 2000/01 | 2. hely |
| 2001/02 | 1. hely |
| 2002/03 | 2. hely |
| 2003/04 | 3. hely |
| 2004/05 | 3. hely |
| 2005/06 | 2. hely |
| 2006/07 | 1. hely |
| 2007/08 | 3. hely |
| 2008/09 | 3. hely |
Ez a periódus 16 éven át tartott, eggyel meg is sikerült fejelni a korábbi nagy korszak hosszát, mint ahogy az aranyak számában is. Összesen 7 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzérem fűződik ehhez az időszakhoz. A periódus vége a 2008/09-es bajnokság volt. Természetesen a kupagyőzelmekkel sem maradt adós ez a generáció.
Legendás játékosai közé tartoztak a kapus Farkas Andrea és Sugár Tímea, a mezőnyben pedig Kökény Bea, Farkas Ági, Pádár Ildikó, Siti Eszter, Kirsner Erika, Szarka Éva, Tóth Beatrix, Tóth Tímea, Takács Gabriella. Kimeríthetetlen kincsesbányája volt ez a másfél évtized az egész magyar kézilabdáás sportnak. Ha egy-egy sztár el is igazolt, a helyébe tudtak lépni olyanok, akik azonnal pótolták és lettek ugyancsak válogatottak.
Ezen időszakban nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket ért el a Fradi. 1995/96-ban a BL-ben jutott az elődöntőbe a csapat, amely teljesítményt egy esztendő múlva megismételt. 2000/01-ben újra BL elődöntőt ért a Fradi szív, ám egy évvel később már a legrangosabb európai kupáért játszhatott a csapat. 2004/2005-ben immár az EHF Kupában vitézkedett a csapat, amikoris bejutott a legjobb négy közé. Egy év múlva ezt licitálta felül, amikor, 2005/06-ban megnyerte az EHF Kupát.
Női kézilabda Magyar Kupa Győri Audi ETO KC - FTC -Rail Cargo Hungaria elődöntő 2026.05.02.
A Harmadik Nagy Generáció Építése és A Jövő
2009/10-ben, csakúgy mint az első aranycsapat szétesése után, új időszámítás kezdődött. Új edző jött Elek Gábor személyében, akire az a nem kis feladat hárul, hogy édesapjához, Elek Gyulához hasonlóan ő is nagy csapatot építsen, a harmadik nagy generációt. Minden esélyünk megvan arra, hogy ez az építkezés ne legyen olyan hosszú, mint a nyolcvanas években. Az első év ugyan elment, az ötödik helyen végzett a csapat, ám a fiatalok igen gyorsan fejlődtek.
A jövő generációjának kinevelése folyamatosan zajlik. Mások mellett Cirjenics-Kovacsics Anikó is várja majd a 2014 és 2018 között született gyerekeket júniusban, megalapozva ezzel a Fradi női kézilabda jövőjét és a következő sikeres korosztályt. Reméljük, csapatunk nemsokára újra megismétli a korábbi generációk nagy eredményeit.
tags: #fradi #kezilabda #korosztaly
