Fradi Meccsekhez Kapcsolódó Incidensek és Tragédiák Részletei
A magyar labdarúgás történetében számos emlékezetes mérkőzés mellett sajnos balesetek és rendbontások is tarkították a Ferencváros (Fradi) futballklubhoz köthető eseményeket. Legyen szó szurkolói összetűzésekről, váratlan stadionincidensekről vagy tragikus balesetről, ezek az események mély nyomot hagytak a sportágban és a kollektív emlékezetben. Ez a cikk a közelmúlt és a múlt jelentős Fradi meccsekhez kapcsolódó baleseteit és rendkívüli eseményeit mutatja be.
Incidens az Újpest-Fradi derbin: félbeszakadt mérkőzés és szurkolói rendbontás
Igen eseménydús volt a vasárnapi Újpest-Fradi derbi. Félbeszakadt az Újpest és a Fradi focimeccse a Szusza Ferenc stadionban, miután a vendégek 4-0-ra vezettek, elvesztették a türelmüket a hazai szurkolók a második félidő közepén. A magyar labdarúgó bajnokság, a Fizz Liga 32. fordulójának záró mérkőzésén az Újpest a Fradit fogadta. A címvédő győzelmi kényszerben érkezett a Megyeri útra, mert ha veszít, akkor a Győr már behozhatatlan előnyre tesz szert, és megnyeri a bajnoki címet.
A hazai csapat játékosai fogadkoztak a meccs előtt, azt remélve, hogy véget vetnek a klub 2015 óta tartó nyeretlenségének, de ez nem jött össze. Az Újpest 2015. decemberben győzte le a zöld-fehéreket legutóbb, nagy meglepetés lett volna, ha ezúttal sikerül. Erre szinte semmi esélye nem volt Szélesi Zoltán csapatának, mert helyzetekig ugyan eljutott az első félidőben, a gólokat a vendégcsapat lőtte már az első félidő előtt is.
A norvég Zachariassen egy szabadrúgás-variáció végén fejelt közelről a kapuba, míg az izraeli Kanikovszky 22 méterről bombázott nagy erővel a léc alá. Gruber Zsombor előtt is nagy lehetőség adódott, de kihagyta. Az Újpest német légiósa, Arne Maier tehetett volna arról, hogy szorosabb legyen a meccs a szünet előtt, de centikkel fölément a labdája.
A második félidőt Joseph találata nyitotta - kapásból lőtt a kapuba -, a pontok sorsa ezzel el is dőlt. A második félidő elején Joseph is betalált egy közeli kapáslövésből (0-3). Majd ismét ő volt eredményes, Gruber újabb parádés átadásából. A zöld-fehérek gyakorlatilag lefocizták a lilákat, és 4-0-nál elszakadt a cérna.
A 75. percben, 4-0-s Fradi-vezetésnél a meccs félbeszakadt, mert a hazai drukkerek egy csoportja a kapu mögül a másik kapu mögötti vendégtábor felé indult. Így indult a rendbontás, a drukkerek elhagyták a szektorukat. A hazai szurkolók fenyegetőleg megindultak a vendégek felé, a rendőrség fellépése kellett, hogy ne legyen nagyobb baj. Megindultak a vendégtábor felé, a még nagyobb botrányt a rendőrök akadályozták meg. A biztonságiak és a rendőrök ezt észlelték, az első kerítésen átjutottak, utána viszont megakadályozták őket az áttörésben, így a két csapat drukkerei ugyan közel kerültek egymáshoz, de a rendőrsorfal és a kerítés mögül üzengettek egymásnak.
Balhés jelenetek játszódtak le a Szuszában - a pályán egy pirotechnikai eszköz landolt, a rendőrök munkában. Perceken át zajlott a tanácskozás, miközben volt olyan drukker, aki beszaladt a pályára. A bíró pedig úgy látta jobbnak, ha így nem folytatják a meccset. A játékvezető így is félbeszakította a meccset. Volt egy drukker, aki befutott a pályára, őt a biztonságiak elvezették.
A meccs viszont addig nem folytatódhatott, amíg vissza nem tértek az eredeti helyükre az újpesti ultrák. A rendteremtés tíz percig tartott - ennyi volt a hosszabbítás is -, utána a túlnyomó többség visszatért a saját szektorába. De hogy még nagyobb legyen az elkeseredés, a hajrában még egyet lőtt a Fradi, még egy tőrt döfve a hazai drukkerek szívébe. A 98. percben Abu Fani berúgta az ötödik gólt, ezzel beállította a végeredményt. A Fradi végül 5-0-ra nyert, Abu Fani talált még be szabadrúgásból. Gruber Zsombor három gólpasszig, Lenny Joseph két gólig jutott - a Fradi 5-0-val intézte el az Újpestet a Szusza Ferenc Stadionban, és tapad az ETO-ra.
Hogy aztán a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) miként ítéli meg a történteket, nem tudható, egyelőre nehezen elképzelhető, hogy az Újpest ne zárt kapukkal kezdje a következő szezont. Az utolsó fordulóban dől el a bajnoki cím sorsa. A bajnokság sorsa két hét múlva dől el, amikor az éllovas Győr Kisvárdára látogat, a Ferencváros pedig a ZTE-t fogadja. A két csapat a jövő szombaton a Magyar Kupa döntőjében találkozik egymással, ezért amiatt nem rendeznek fordulót.
Súlyos baleset a Puskás Arénában: szurkoló zuhant le a Ferencváros-Leverkusen meccsen
Borzasztó baleset történt csütörtök este a Ferencváros-Leverkusen Európa-liga-mérkőzés alatt. Megrázó felvételeket publikált a Blikk, amelyek a Ferencváros-Leverkusen Európa-liga-mérkőzés idején készültek csütörtök este. A Puskás Aréna oldalsó tartóoszlopán mászott lefelé egy szurkoló, majd lezuhant onnan. Egy megkülönböztetett mellényt viselő férfi észrevette a szurkolót, de nem tudta megakadályozni a balesetet.
Cikkünk megjelenéséig sem a BRFK, sem az Országos Mentőszolgálat nem adott tájékoztatást az esetről. A sokkoló baleset felvétele a Blikk oldalán megnézhető. Az Országos Mentőszolgálat azt közölte a hvg.hu-val, hogy a férfi súlyos fej-, medence-, valamint mellkasi sérüléseket szenvedett. A gerincsérülés gyanúja is felmerült.
Tragédia az Üllői úton: az 1947-es magyar-osztrák meccs lelátóomlása
1947. május 4-én a Ferencváros Üllői úti pályáján rendezett magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a stadion egyik lelátója. Csodával határos módon senki nem halt meg, és az esetből nem lett országos méretű botrány sem, ahogy igazán messzire ható következményei sem lettek a balesetnek. Viszont valamelyest meggyorsította a Népstadion építését.
A szerencsétlenség körülményei
1947. május 5-én, hétfőn a Népsport az alábbi címlappal jelent meg: Ragyogó kezdés, ragyogó befejezés: Magyarország-Ausztria 5-2 (2-2). Az első oldalt betöltő meccstudósítás fölött egy sort kapott a hír, ami ma újságokat töltene meg: Leszakadt a lelátó a magyar-osztrákon. A két éve véget ért második világháború magasra tehette az ingerküszöböt, ugyanis a - mint később kiderült - 278 sérültet eredményező szerencsétlenség csak a harmadik oldalon kapott helyet, miután a lap az elvárható részletességgel beszámolt a válogatott sikeréről. Fontossági sorrend: előbb a meccs, aztán a resztli.
Az olvasók ekkor tudhatták meg, hogy két baleset is történt a mérkőzés során. Először még az első félidőben adta meg magát a lelátó egy része. „A magyar csapat második góljánál a B lelátó és a Springer-szobor közötti állóhelyen lévők a nagy izgalomban rázuhantak az alattuk lévő korzóülés közönségére. Sok sérülés történt” - írja a Népsport beszámolója. A találkozó az apró közjáték ellenére zavartalanul folytatódott, mígnem „a második félidő 6. percében az elsőnél sokkal nagyobb arányú szerencsétlenség következett be az állóhelynek a város felőli kanyarjában. A lelátóról csak azt lehetett látni, hogy megmozdul a hatalmas embererdő az állóhely teniszpálya felőli sarkában, és lefelé zuhan. Két perccel később már a tett helyszínén voltunk, és így közelről még borzalmasabb volt a látvány.”
Mintegy 8 méter magasságban szakadt be a magas betonoszlopokra helyezett padlózat. A deszka- és oszlopdarabok közül véres ruhában, jajgatva másztak elő azok, akik járni tudtak. A helyszínre siető rendőrök, mentők és tűzoltók a romok alól húzgálták ki a sebesülteket. A romok alól kimentetteket a teniszpálya szélén a gyepre fektették le. A 3. oldalon jutott hely a szerencsétlenségnek.
Perceken belül nagy szirénázással tíz mentőautó érkezett, továbbá teher- és személyautókat is igénybe vettek a sebesültek elszállítására. Az egyik szerencsés menekült a következőket mondja a lelátó leszakadásáról: „Nagyon sokan voltunk bepréselve abba a szerencsétlen sarokba. Egyszerre csak azt éreztem, hogy megindult alattam a föld, illetve a deszkapalló, és egymáshoz verődve, szörnyű sikoltozás közben zuhantunk lefelé. Nekem még szerencsém volt, de az a nő, akire zuhanás közben ráestem, a combját törte.”
A mérkőzés a szerencsétlenség ellenére pár perces szünet után folytatódott. A találkozó után a meccsen két gólt szerző Szusza Ferenc így nyilatkozott: „Rettenetes érzés vett erőt rajtunk, jómagam hosszú ideig szinte önkívületi állapotban lézengtem a pályán. Még Pawuza, az osztrák hátvéd is sírt az események hatása alatt.” Az újpesti legendát is sokkolták a történtek.
A felelősség kérdése és a vizsgálatok
A történtek után azonnal megkezdődött a vizsgálat, az illetékes szervek május 7-én egy háromtagú bizottságot (tagjai: Gárdonyi Henrik, Abray Zsigmond dr. és Nagy Lóránt dr.) állítottak fel a részletek tisztázására, az MLSZ pedig kijelentette, hogy nem érzik magukat felelősnek a történtek miatt. „Szerintem az MLSZ-t nem terheli felelősség. A pálya befogadóképességét 38 600-ban állapították meg, ezzel szemben az MLSZ csupán 37 200 jegyet adott ki” - idézi a Sport című korabeli napilap Nagy Marcellt, a szövetség pénztárosát. Nádas Adolf, az FTC ügyvezető elnöke pedig a zöld-fehér klub felelősségét sietett elhárítani: „A mérkőzés előtt hivatalosan megvizsgálták a sporttelepünket, s a mérkőzés lejátszását engedélyezték. Szerintem mi sem követtünk el semmiféle hanyagságot.”
Nagy képzelőerő ugyanakkor nem kellett hozzá, hogy nyilvánvaló legyen: a stadion rendkívül rossz állapota okozta a szerencsétlenséget. Az Üllői úti pályát 1911. február 12-én adták át - a Fradi a Soroksári úti sporttelepről költözött ide -, és a kezdetben 20 ezer fő befogadására tervezett lelátókat fokozatosan bővítették. A kor szokásainak megfelelően fából ácsolt lelátók ki voltak téve az időjárás viszontagságainak.
A B tribün már tíz évvel korábban is jelentős károkat szenvedett: „A tegnap délutáni hatalmas vihar alapos pusztítást rendezett az FTC Üllői úti sportpályáján. Fél hat óra tájban, a vihar kellős közepén hirtelen hatalmas ropogásra figyeltek fel azok, akik az FTC-pálya vendéglőjében tartózkodtak. A borzalmas erejű vihar szinte játszi könnyedséggel kapta fel a B tribün tetejét, amely egy kis darabka kivételével elvált a tribüntől, és átrepült az Üllői út másik oldalára, ahol a Pénzverde kő- és vasrácsos kerítésén darabokra tört, és zúzódva esett szét. Az átrepülés közben a tribüntető alapos munkát vitt véghez a villamosvezetékben, olyannyira, hogy a villamosközlekedés az Üllői útnak ezen a részén megállt, s még a késői órákban is szünetelt” - idézi fel a Tempó Fradi a Népsport 1935. augusztus 14-i tudósítását. A bajokat rendre orvosolták, de a toldás-foldások mindig csak tűzoltást jelentettek, nem pedig tartós megoldást.
„A földlépcsőkkel kiképzett állóhely hétről hétre mind jobban omlik össze. A földet tartó falécek elkorhadtak, letörtek, a föld pedig omlik utánuk. Az állóhelynek ma már egy igen tekintélyes része nem lépcső, hanem valami kő- és fatörmelékkel vegyes domboldal. A Ferencváros vezetősége évekkel ezelőtt betonlépcsőt ígért a B lelátó elé. Nos, lemondunk már a betonról, csak a meglévő rossz részeket javítsák ki, amíg nem késő, mert rövidesen a meglévő jó részek is tönkremennek és elpusztul a B-közép helye” - ezt már 1941-ben írta a Nemzeti Sport, és, ugyancsak a Tempó Fraditól megtudjuk, hogy egészen 1943-ig kellett várni a rendbetételre. A stadion a háborúban nem szenvedett súlyosabb károkat, csak az A és a B tribün kapott találatot, így nem is látták szükségesnek az újjáépítést. Paradoxon, de talán mégis jobban jártak volna, ha egy nagyobb pusztítás nyomán újra kell építeni a stadiont.
A Népszava már május 6-án tényként közli, hogy „Korhadt deszka okozta 278 ember sérülését”. Az országos politikai napilap másnap már igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, egyúttal mintha bagatellizálná a történteket: „Szakértők jelenlétében a nyomozó hatóságok a helyszínen állapították meg a szerencsétlenség okát. Megállapította a vizsgálat, hogy a 44 000 férőhelyű sporttelepre vasárnap 37 211 jegyet adtak ki (a férőhelyről eltérő számokat olvashatunk 37 és 44 ezer között, a magyar-osztrák nézőszáma viszont mindenhol ugyanennyi - a szerk.). Hangos felütés, békés folytatás. Itt egyébként meg kell említeni - folytatja a lap -, hogy ezeket a tribünöket ötszörös túlterhelésre méretezték. A tömegszerencsétlenség körül támadt zűrzavart egyes lapok hírkeltése okozta. Nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy a rendőrség az üggyel kapcsolatban bárkit is őrizetbe vett volna. A véletlen szerencsétlenségért nem lehet felelősségre vonni sem az MLSZ-t, sem az FTC-pálya vezetőit” - szögezi le a Népszava.
A stadion betiltása és a Népstadion építése
A Fradi-pályát mindenesetre betiltották, bár erről is megoszlanak a vélemények. A május 9-i Népsport „Az Üllői-úton kerül sor a Ferencváros-MTK találkozóra(!?)” címmel közölt rövid cikket, azt írva, hogy „labdarúgó körökben az a hír járja, hogy az FTC-pálya betiltását visszavonták”. „Az MLSZ nem tud az FTC-pálya újraengedélyezéséről, hiszen hivatalosan még a betiltásról sem értesült” - fokozta a káoszt Kenyeres Árpád, a szövetség főtitkára. Mester György, a Ferencváros pályaigazgatója viszont értesülhetett ilyesmiről, ő ugyanis ugyanabban a kis cikkben így nyilatkozott: „A kerületi mérnöki hivatal és a rendőrség hajlandó hozzájárulni a pálya újra való engedélyezéséhez”, ha a Fradi elvégzi a kért átalakításokat. Ebben az esetben a zöld-fehérek már az Üllői úton fogadhatják az MTK-t. A munkálatok dicséretes gyorsasággal haladhattak. A május 15-i Fradi-MTK beharangozó címe tényként közli, hogy az Üllői úton lesz a meccs, az első oldalon szó sincs a tíz nappal korábban történtekről - sőt az oldal alján már a hétvégi salakmotorversenyt is hirdetik. Aztán a 2. oldalon egy kurta bekezdésben elintézik a dolgot: „A műszaki bejárás megtörtént, megadják az engedélyt a csütörtöki és a vasárnapi mérkőzés (azaz a SZAC és az MTK elleni meccsek - a szerk.) lejátszására. A három állóhelyrészt elkerítik, de így is kényelmesen elférnek majd a nézők. 20 000 nézőt várnak a kettős mérkőzésre. Az említett kettős mérkőzésre (Szolnok - Szentlőrinci AC és FTC-MTK) végül a másnapi lap beszámolója szerint 25 000 néző ment ki.
A történeteknek egy másik stadionra is volt némi hatásuk. A szerencsétlenség után két nappal a Népsport első oldalán „Tragikus figyelmeztető!” címmel szerkesztőségi jegyzet jelent meg, melyben a lap határozottan kiáll egy új, modern nemzeti stadion építése mellett, ami a Népstadion nevet viselné. A sportszakmai okok melletti leplezetlen politikai állásfoglalásban helyet kapott a Horthy-korszakra történő visszafelé mutogatás, és az egyre erősebb, pár hónap múlva a (nyilvánvalóan elcsalt ún. kékcédulás) választásokat megnyerő Magyar Kommunista Párt (MKP) programjának reklámozása is. „A vasárnapi magyar-osztrák mérkőzés nézőseregének tízezrei előtt lejátszódott tömegszerencsétlenség kegyetlen nyíltsággal világított rá a magyar sport egyik legnagyobb bajára: a megfelelő sporttelepek hiányára. ... Üllői út, FTC-stadion, 1949: MHK próba élsportolóknak. Az MTK futballistái készülődnek, balra szemben Hidegkuti Nándor. A legtöbb európai állam fővárosában és nagyobb városaiban is már a húszas években rátértek a korszerű vasbeton lelátók építésére, melyek teljes biztonságot nyújtanak a vasárnapihoz hasonló balesetek ellen. A Horthy-rendszer sportvezetői ilyesmivel azonban nem törődtek, pedig a mainál összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi lehetőségeik voltak.” A lap ezután felhívja a figyelmet arra, hogy az MKP már az előző év novemberében közkinccsé tett hároméves tervében beharangozta egy hetvenezer főt befogadó „Népstadion” építésének tervét. Szó volt még felelősök „legszigorúbb felelősségre vonásáról” is - de mint láttuk, ilyeneket nem találtak.
Hatvanezres Fradi-pálya helyett Népstadion
Május végén az FTC vezetése tett egy kísérletet arra irányulóan, hogy esetleg ők kapjanak egy, a korábbinál nagyobb stadiont. Nádas Adolf, a klub ügyvezető elnöke a Népsportban tényként közölte, hogy hamarosan indulhat egy vadonatúj, 60 000 néző befogadására alkalmas Fradi-pálya építése. „Öt év alatt akarjuk teljesen felépíteni a pályát. Három év mulva lelátók nélkül kész lesz és akkor negyvenezren férnek majd el. A lelátók felépítése utána 60.000-es befogadóképességű lesz majd a pálya. Rövidesen megkapjuk az építési engedélyt. Ebben az esetben megkezdjük a földmunkákat is."
Pezsgőt, reméljük, nem pazaroltak a nagy bejelentésre, az új stadionból ugyanis semmi nem lett. Éppen ellenkezőleg: a Fradi a kommunista hatalom szemében a magyar sport fekete báránya lett, nemhogy új stadiont nem kapott, de még a nevét és klubszíneit is elvették, ahogy legjobb játékosairól is le kellett mondania. A kommunista párt a választások után minden téren gőzerővel látott munkához, és 1948. július 12-én az első kapavágással meg is kezdődött az ekkor már 70 000 néző befogadására megálmodott Népstadion építése, amely 1953. augusztus 20-i átadása napján már kereken 100 ezer magyar dolgozónak kínált helyet - a hat évvel korábban az Üllői úton történtekről ekkor már senki nem beszélt.
