A Fradi név eredete és a Ferencvárosi Torna Club sokszínű története
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC egy budapesti sportegyesület és futballcsapat a Ferencvárosból. Bár teljes nevét, a Ferencvárosi Torna Clubot ritkán használják a köznyelvben, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, azonban még gyakrabban hallani a Fradi becenevet. Ez a név olyannyira beépült a köztudatba, hogy szinte nincs is olyan magyar ember, aki ne ismerné a futball szcénában Magyarországon az FTC nevét vagy a Ferencvárost.
A "Fradi" becenév eredete
A "Fradi" becenév eredete a klub székhelyéhez, a IX. kerülethez, azaz Ferencvároshoz kötődik. Ez a becézés a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. Aki ismeri Budapest és Ferencváros történelmét, azonnal tudja, hogy korábban Franzstadtnak is hívták a főváros ezen részét. A kerületet pedig 1792-ben nevezték el az éppen trónra kerülő I. Ferencről.
A Ferencvárosi Torna Club alapítása és jelképei
A Ferencvárosi Torna Club alapításának napja 1899. május 3. Ezen a napon dr. Springer Ferenc lett az első elnök. A klub színei a zöld és fehér lettek, a jelmondat pedig az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” lett. Az emblémában a három E jelentése pontosan ezt a három alapértéket tükrözi. Az öt zöld és a négy fehér sáv a kilencedik kerületre, Ferencvárosra utal.
Az egyesületnek 1900. december 3. óta van „Football”-szakosztálya, és az első szakosztályok között az atlétika, kerékpár, torna és úszás is szerepelt.
A Fradi stadionja és a "Szentély"
Az egyesület történetének jelentős állomása volt az első Fradi-pálya, mely a Soroksári úton működött. Ezt azonban viszonylag hamar kinőtte a csapat és közönsége. Ezért épült meg az Üllői úti új pálya, melynek első hivatalos mérkőzésére 1911 februárjában került sor. Ez a hely vált a szurkolók számára a „Szentély”-lyé, egy olyan hellyé, ami sokkal több, mint egy egyszerű stadion.
Az évek során fokozatosan jött létre a stadion szerkezete, A, B illetve C fatribünök létrehozásával. A kezdeti építkezés jelentős összegbe került, ezért részvényeket lehetett vásárolni, amely bevétellel járt a Clubnak és a részvényesnek is. A ferencvárosi közönség jelentős segítséget nyújtott a részvényvásárlással, majd azt fokozatosan adta vissza a Clubnak, további segítséget nyújtva ezzel.
A Ferencváros sikerei és nehézségei
A Ferencvárosi Torna Club hosszú évtizedek óta Magyarország legnépszerűbb futballcsapata. A magyar bajnokság első osztályának alapítása (1901) óta egyedüliként a futballcsapatok közül folyamatosan tagja volt, egészen a 2006/2007-es szezonig.
Főbb mérföldkövek és eredmények
A Ferencváros gazdag története során számos sikert könyvelhetett el, amelyek hozzájárultak a "Fradi" név legendás státuszához. Íme néhány kiemelkedő adat:
- Bajnoki címek: Alapítása óta 30 alkalommal avatták magyar bajnokká. A 2015/16-os idényben rekordot jelentő, 21 pontos különbséggel szerezte 29. bajnoki címét a férfi csapat. Labdarúgócsapatunk az NB I 2018/2019-es szezonjában megszerezte 30. bajnoki címét, ezzel felkerült a harmadik csillag a Ferencváros címere fölé.
- Magyar Kupa győzelmek: 20 alkalommal hódította el a magyar kupát, ezzel a Fradi rendelkezik a magyar csapatok közül a legtöbb Magyar Kupa győzelemmel.
- Nemzetközi sikerek: Egy alkalommal nyerte meg az UEFA-kupa elődjét, a vásárvárosok kupáját. 1965-ben labdarúgóink a magyar klubfutball legnagyobb sikerét aratva megnyerték a Vásárvárosok Kupáját. Ezen kívül háromszor hódított el neves nemzetközi kupát, mely teljesítményével toronymagasan Magyarország legeredményesebb csapata.
- Aranylabda: A csapat vezéregyénisége Albert Flórián volt, aki 1967-ben egyetlen magyar labdarúgóként megnyerte az Aranylabdát.
- Bajnokok Ligája: Labdarúgócsapatunk 1995-ben bejutott a Bajnokok Ligája 16-os főtáblájára.
A klub más szakosztályai is kimagasló sikereket értek el:
- 1912-ben a stockholmi olimpián már Fradi-sportolók is képviselték Magyarországot.
- 1928-ban szerezte első olimpiai bajnoki címét a Ferencváros: ökölvívónk, Kocsis Antal a könnyűsúly aranyérmese lett.
- Az 1950/51-es idényben szerezte első bajnoki címét jégkorongcsapatunk, majd 1956-ban férfi kézilabdázóink is a csúcsra értek.
- Az 1952-es helsinki olimpia kiemelten sikeres volt: Szőke Katalin úszó két aranyérmet nyert, és más sportolók is érmekkel tértek haza.
- 1957-ben az asztaliteniszező, Mossóczy Lívia női párosban szerezte az FTC történetének első világbajnoki címét.
- Az 1970-es években a vízilabdázók érték el a legtöbb nemzetközi sikert.
Kihívások és névváltások a történelem során
A Fradi története azonban nem csupán sikerekről szólt. A klubnak számos kihívással kellett szembenéznie.
A sztálinista terror szomorú éveiben nem FTC néven szerepelt az egyesület, és zöld-fehér színösszeállítását sem tarthatta meg. A Fradi népszerűsége szálka volt a kommunista uralom szemében, az egyesület nevét is törölték - ÉDOSZ SE lett. Ekkoriban Czibort és Kocsist arra kényszerítették, hogy hagyják el a Ferencvárost, és a Honvédban játsszanak.
A demokrácia sem volt áldás a Fradinak, egy sor botrány sok pénzbe került, és a szurkolók is nehéz időket éltek át. A csapatot 2006-ban - a bíróság megállapítása szerint jogszerűtlenül - kizárták az első osztályból, majd az NB II-ben három idényt töltött el. Ezen nehézségek ellenére a Fradi név fennmaradt és tovább élt a szurkolók szívében.
A Fradi - több mint egy klub
Ahogy a klub ismertsége és eredményei növekedtek, a "Fradi" név is fogalommá vált. A Fradi minden emberből kivált valamit, ez a klub az évek során nem csak ismertté, de fogalommá vált. Éppen ezért léteznek a következő fogalmak: fradizmus, fradista, Fradi-szív. Nem véletlen, hogy csak nálunk van ilyen, és a Fradista szurkolók számára ez nem csak egy Club, hanem egy életforma, egy vallás, egy szerelem, egy életérzés. Sokan úgy gondolják: "Én Fradistának születtem és Fradistaként is fogom elhagyni ezt a földi létet!" Ahogy egy szurkoló mondta: "A Ferencváros, mi, szurkolók vagyunk, és ezt nem vehetik el a szívünkből."
