A Ferencváros Szentélyei: Az Üllői úti Fradi Pálya és az Albert Flórián Stadion Története
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) története szorosan összefonódik hazai pályáinak alakulásával és fejlődésével. A klub otthona sosem csupán egy egyszerű sportlétesítmény volt, hanem a közösség, a sikerek és a szurkolói élmény központja. A kezdeti vándorévektől a modern, XXI. századi Groupama Arénáig hosszú és eseménydús utat járt be a Fradi pálya története, melynek minden szakasza hordozza a klub gazdag örökségét.
A kezdetek: A Soroksári úti pálya
Az FTC első pályája az akkori Külső-Soroksári úton állt (ma Soroksári út 79-91.). Igazi társadalmi összefogással épült, a lelkes csapattagok és ugyanolyan lelkes szurkolók együtt alakították ki a vasúti töltés, egy bérház, egy iskolaépület és a már akkor is forgalmas Soroksári út által határolt területen. Lelátóját Antony Tamás, egy igazi lokálpatrióta, Ferenc téri ácsmester készítette. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, a Fradi grundról grundra vándorolt (Rezső tér, Hadi laktanya, Műegyetem mögötti rét).
A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett. A csapat itt szerezte meg első bajnoki címét 1903-ban. Még négy idényt zárt bajnokként az FTC a Soroksári úton, a Fradi-drukkerek száma pedig csak nőtt és nőtt, a hely 1908-ra már alkalmatlan volt a sok ezer néző befogadására. Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség.
Az első Üllői úti stadion (1911-1963)
A főváros a Népligettel szemben, az I. Ferenc József gyalogsági laktanya mellett biztosított területet az építkezéshez. Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. A főváros és a Fradi között 1910-ben létrejött szerződés értelmében megindulhatott az építkezés. A pályát - a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója - Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével.
A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is. Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően. Az Üllői úti pálya avatómérkőzése 1911. február 13-án volt, az utolsó meccset a Soroksári úti pályán 1910. december 11-én játszotta a csapat. A Nemzeti Sport így írt az Üllői úti avatóról: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett.” A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt.
Még ugyanebben az évben az egyesület klubházát is átadták, ami egyáltalán nem volt elhanyagolható eredmény, addig ugyanis a klub ügyeit, így például a jegyértékesítést a Mester utca - Ferenc körút sarkán működő Széchényi Kávéházban, egy arra külön kialakított helyiségben intézték. 1911 szeptemberére angol mintára elkészült a klubház az Üllői úti pályán. 1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.000 néző fogadására volt alkalmas a pálya.
Bővítések és kihívások
A 20-as évekre ismét kezdte kinőni magát a csapat az arénát. 1923-ban elővették Mattyók Aladár terveit, és az akkori vezetőség komolyan elkezdett gondolkodni a stadion kibővítésén. Ismét az anyagiakon múlt a dolog, végül az elnökség kölcsönt vett fel, és ennek köszönhetően 1924-ben megépülhetett az újabb tribün. 1924-ben avatták fel az úgy nevezett B tribünt, ekkortól már mintegy 40 ezer ember nézhette a derbiket a helyszínen (Mattyók Aladár volt ekkor is a tervező). Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. Az első igazi „szentély” tehát elkészült.
Voltak természetesen kudarcok és a nézőket veszélyeztető balesetek is. 1927. augusztus 7-én egy edzőmeccset követően leégett a C tribün. 1947. május 4-én pedig a Magyarország-Ausztria válogatott találkozón a zsúfolásig megtelt stadion egyik lelátórésze összedőlt. Szerencsére senki sem lelte halálát a romok alatt, de több mint kétszázan megsérültek. Már ez az eset is előrevetítette, hogy az 1911-ben épült pálya megérett a korszerűsítésre. Az Üllői úti stadion aránylag épségben átvészelte a második világháborút.
Ez történik a Fradi stadionjában két meccs között (Zöld-fehér hírek) - 9.Tv
Az 1950-es évek és a bontás
Az 1950-es évek azonban inkább a csapat túlélésének jegyében teltek. S bár elvették a nevét és színét is, de ÉDOSZ, majd Kinizsi S. E.-ként sem tudták az akkori hatalom birtokosai a Fradi népszerűségét csökkenteni. 1956 után ismét zöld-fehérben focizhattak az FTC játékosai, és a stadion korszerűsítésének a kérdése is napirendre került. 1962-ben megkezdődött a már igencsak elkorhadt lelátók bontása. A csapat utolsó bajnoki mérkőzését 1963. november 20-án rendezték a pályán (FTC-DVTK 3:0), az utolsó Üllői úti Fradi-gól Juhász István nevéhez fűződik. Ezután a Fradi a hazai meccseit a Népstadionban játszotta.
A második Üllői úti stadion (1974-2013)
1968 márciusában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy öt éven belül elkészül az új sportközpont. A bemutatott terveken a gyepszőnyeg körül már nem szerepelt atlétikai pálya, a nézőtér közvetlenül a játéktér mellé került. A terveket a Budapesti Műszaki Egyetem Tervezési tanszékén tanító Kapsza Miklós, Schall József és Pattantyús Ádám építész-hármas készítették. Az elképzelések egy része végül megfelelő anyagi háttér hiányában nem valósult meg.
1974 május elejére már szinte minden lényeges alkotóelem elkészült, a május 19-ére kitűzött átadási ünnepségre pedig hatalmas érdeklődés mutatkozott. A Képes Sport május 14-i számában részletesen bemutatták az új stadiont: „A lelátó szerkezeti része, monolit harántfalas vasbeton pilonokra helyezett, előregyártott, lépcsőzetesen elhelyezett elemekből készült. A lelátó nyitott, a jelenlegi férőhely 29 700. Az érkező nézőket a lelátó alatti széles folyosó osztja szét, ahonnan műkőlépcsők vezetnek a felső körüljáró szintre, és innen felülről tölthető a lelátó. A Fradi-pálya a legkorszerűbb honi labdarúgó-létesítmény. A futópálya nélküli megoldás révén kitűnő rálátási lehetőség adódik, ezt egyébként a lelátó parabola szerkesztése is elősegíti. A küzdőtér 66x110 méteres, körülötte süllyesztett árok a rendőrség, rendezők részére.”
Az avatás és a fejlődés
1974. május 19-én nagyszabású ünnepség keretében adták át az új stadiont: az FTC szakosztályainak bemutatkozásával, öregfiúk-mérkőzéssel és Fradi-Vasas bajnoki találkozóval kezdődött az új korszak. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A hivatalos pályaavatón a Vasas 1-0-ra győzött. A fejlesztés a megnyitóval egyébként nem állt le, mert a világítástechnikával még sok munka adódott. 1978 szeptemberében üzemelték be a pályát megvilágító reflektorokat, ettől kezdve este is lehetett edzéseket és meccseket rendezni. A Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszéke négy, egyenként 52 méter magas, 62 tonna súlyú oszlopot tervezett, amelyen egy-egy oszlopfejről 60 darab 2000 wattos izzó világította meg a játékteret. Az új stadiont hamar megszerették a szurkolók, és bár a faszerkezetes pályáról az idősebbek továbbra is csak a legnagyobb tisztelet és szeretet hangján beszéltek, ők is az új helyet tekintették Budapest, sőt az ország központjának.
A pályával kapcsolatos jeles események közé tartozik az alapító elnök, Springer Ferenc felújított szobrának átadása is. Dr. Springer Miklós, az FTC alapító-elnökének unokája így emlékezett: „A hetvennégyben épített stadionról az a legkedvesebb emlékem, hogy hetvenhétben a klubház és a pálya között újra felállították nagyapám szobrát. A pincében volt, mindenki megfeledkezett róla, szerencsére Dalnoki Jenőnek eszébe jutott, aztán a restaurálást követően felállították.” A felújított Springer-szobor átadása 1977. szeptember 24-én történt, a restaurálást Bálint István építész szakértelme dicséri.
Az UEFA a kilencvenes évek elején a nemzetközi kupában szereplő klubokat kötelezte, hogy a stadionjaikban kizárólag ülőhelyek legyenek. A lelátó átalakítását 1991. november 30-án fejezték be, a stadion befogadóképessége a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkent. Az 1990-es évek elején műanyag székek felszerelésével a stadion befogadóképessége 18 100 főre csökkent.
Albert Flórián Stadion
2007 decemberében fontos eseménnyel gazdagodott a pálya története: Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás játékos nevét vette fel a stadion. Albert Flórián 2011. október 31-én, hetvenévesen elhunyt, így már nem élhette meg az új stadion építését. Ebben az időben már a felújítás, illetve egy teljesen új sportlétesítmény építésének a gondolata is megszületett. Néhány év alatt azután az is eldőlt, hogy a „középkorú” stadiont hosszú távon egy, a XXI. század követelményeinek megfelelő pálya váltja fel.
A Groupama Aréna: A modern kor (2014-től)
Kevin McCabe üzletember nevéhez fűződnek az új stadion ötletének alapjai. Cége és az MNV Zrt. 2008. április 9-én kötött adásvételi szerződést az Üllői úti Fradi-pálya ingatlanjaira vonatkozóan. Néhány nehéz év után 2011-től folyamatosan stabilizálódott a klub anyagi helyzete, végül 2013-ban megkezdődött az új stadion építése.
2013. március 18-án megkezdődött az Albert Flórián Stadion bontása, az új aréna pedig 2014. augusztus 10-én nyílt meg. Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében.
A hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós készítette el Európa legnagyobb madárábrázolását. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt.
Sikerek és a Fradi Múzeum
A Groupama Aréna megnyitása óta számos emlékezetes pillanatot élt át a Ferencváros és szurkolói. A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása. 2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt. Labdarúgó-csapatunk 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. A 2019-es évben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, azzal hogy megnyerte a 30. bajnoki címet. 2020-ban ezt csak még tovább fokozták, a 31. bajnoki cím megszerzése után BL-csoportkörben játszott a Fradi, ahol olyan ellenfelekkel találkozhattak, mint az FC Barcelona, a Juventus FC, vagy a Dinamo Kyiv FC. A 2020/2021-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, így sorozatban harmadjára, a klub történetében pedig a 32. alkalommal szerezte meg a bajnoki címet.
Sikerekkel teli volt a 2021/2022-es szezon is a Ferencváros számára. A Ferencváros megszerezte sorozatban negyedik, a klub történetében pedig a 33. bajnoki címét. A győzelmekkel teli szezont megkoronázva a csapat 2017 után újra elhódította a MOL Magyar Kupát. A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét kivívta a lehetőséget, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson, később csoportelsőként végzett az Európa Ligában, és zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban. A 2023/24-es szezonban a Konferencia-ligában nyújtott lenyűgöző teljesítményt, és immáron 35 bajnoki címmel büszkélkedhet a csapat. A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét szerezte meg.
A Ferencvárosi Torna Club büszkélkedhet azzal, hogy történetét hozzáértő módon feldolgozták és egyedülálló módon be is mutatják. A Fradi Múzeum Magyarország első és egyetlen hivatalos klub múzeuma. Közel 200 m2-en több száz sportereklyén keresztül mutatják be a klub múltját és jelenét. A túrák a Fradi Múzeumból indulnak óránként, túravezetőink vezetésével bepillantást nyerhetnek a hazai öltözőbe, kilátogathatnak a pálya szélére, ahol helyet foglalhatnak akár a kispadon, illetve a stadion VIP területét is megtekinthetik. A nyitás és a zárás órájában már nincs túra, ennek értelmében első túrájuk 11 órakor az utolsó hétköznap 16, hétvégén 14 órakor indul!
Az alábbi táblázat összefoglalja a Ferencváros történelmi stadionjainak főbb adatait:
| Stadion neve | Nyitás éve | Zárás éve | Eredeti/Max. befogadóképesség | Főbb események/Jellemzők |
|---|---|---|---|---|
| Soroksári úti pálya | ~1900-as évek eleje | 1910 | 1 500 fő | Az FTC első bajnoki címe (1903) |
| Üllői úti pálya (első) | 1911 | 1963 | 18 000 - 20 000 (kezdetben), 37 000 - 40 000 (max.) | Klubház, B tribün felavatása, lelátóomlás (1947) |
| Üllői úti stadion (második) (később Albert Flórián Stadion) | 1974 | 2013 | 29 700 (kezdetben), 18 100 (ülőhelyesítés után) | Világítás beüzemelése (1978), Albert Flóriánról elnevezve (2007) |
| Groupama Aréna | 2014 | - | ~22 000 (csak ülések) | Albert Flórián és a Sas szobrok, számos bajnoki cím és nemzetközi siker |
tags: #fradi #palya #albert #stadion
