A Fradi évszázados focimeccs-története: A kezdetektől a nemzetközi sikerekig

A Ferencvárosi Torna Club, röviden Fradi, Magyarország egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sportegyesülete, amelynek labdarúgócsapata több mint százéves története során számos emlékezetes pillanattal ajándékozta meg szurkolóit. Történetüket azonban érdemes a gyökereknél, Ferencváros, a IX. kerület kialakulásánál kezdeni, hiszen a klub szorosan összefonódik a városrész múltjával és identitásával.

Ferencváros születése és a labdarúgás megjelenése

Az első ismert hivatalos okirat 1699-ből datálódik, amikor Pest város tanácsa elrendelte, hogy a városfalon kívüli Szentfalva nevű, a törökök által elpusztított települést fejleszteni kell. A majorosoknak ingyen kezdtek földet osztani itt, és hamarosan benépesedett a terület, megindult az élet. A városnegyed körvonalai a XVIII. század végén alakultak ki. 1792. december 4-én a Kecskeméti kapun kívüli és az attól délre eső területet, I. Ferenc császár trónra lépésének alkalmából, Ferencvárosnak nevezték el. Az új városnegyed szépen fejlődött, hiszen 1793-tól - a mai Ráday utcában - már iskolával is rendelkezett. A kisiparosok korai ferencvárosi megjelenésére utalnak a mai utcanevek, mint például az Ipar vagy éppen a Mester utca.

Hazánk már korán, a XVIII. század második felében bekapcsolódott a nemzetközi sportéletbe, elsősorban az angol hatásoknak köszönhetően. A kiegyezés után lendült fel igazán a sportélet, egymás után alakultak az egyesületek. Magyarországon már 1892-től ismerték a labdarúgást, a „rúgósdit”. Az új játék hamar nagy népszerűségre tett szert, mivel a többi sportághoz képest nem volt túl költséges, ezáltal mindenki számára elérhetővé vált. Természetesen a Ferencvárosban élő fiatalokat is gyorsan rabul ejtette az új játék, a labdarúgás. A Mester utcai gyerekek, akiket a „Tizenegyek bandája” néven ismertek, csoportokba verődve rúgták a labdát és űztek egyéb sportokat a Tűzoltó utcában lévő Sturza gyárhoz tartozó telken.

A Ferencvárosi Torna Club alapítása

Ekkortájt érkezett haza Prágából Gabrovitz Kornél, az egykori Mester utcai diák, aki megismerte az angol típusú klubéletet, ami a Slaviánál már működött. Megkereste Weiszt Istvánt, aki ekkor a BTC-ben volt tartalék kapus és rábeszélte, hogy alakítsanak egyesületet. Weisz felkutatta a régi társakat, de még hiányzott a pénz. Mecénásokat kellett találni, ami a Ferencváros jómódú polgárainak összefogása révén sikerült. Először Gráf József pékmester állt az ügy mellé, aki meggyőzte a Ferencvárosi Polgári Kör tagjainak többségét, köztük a kerület egyik legnagyobb tekintélyét, Dr. Springer Ferenc ügyvédet, fővárosi bizottsági tagot.

Az események ekkor felgyorsultak, 1899. április 15-én az Üllői út és a Viola utca sarkán lévő Gutgessel Vendéglőbe összehívták a kerület sportolni vágyó ifjúságát, illetve a leendő támogatókat. Itt elhatározták az egyesület megalakítását. Az alakuló közgyűlés helyét és idejét a Bakáts téri Ferencvárosi Polgári Kör épületébe, 1899. május 3-ára tűzték ki. Addigra Weisz István és Keönch Boldizsár kidolgozták a születendő egyesület alapszabályát, amit a közgyűlés el is fogadott. Ebben benne foglaltatott, hogy a klub neve Ferencvárosi Torna Club (FTC) lesz, jelmondata: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Az alapítók úgy gondolták, hogy a nemzeti lobogó színei közül választanak színeket az új egyesületnek. Miután az akkor legnépszerűbb klub, a BTC már használta a pirosat, meg a fehéret, így úgy döntöttek az FTC színe fehér-zöld lesz. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az elnökséget: az elnök Dr. Springer Ferenc lett.

Az új egyesület, bár kezdetben csak a labdarúgással kívánt foglalkozni, azonban nevébe tudatosan a torna szót emelte, hogy a későbbiekben nyitottá tegye a többi sportág művelésére is. Az 1899. augusztus 24-i ülésre elkészült az egyesület jelvénye is, amit egy forintért lehetett megvásárolni. Dr. Springer Ferenc elnök büszkén jelentette be, hogy júniusban a Székesfőváros ülésén hat évre ingyenesen átengedte az FTC részére a Soroksári úti Népiskola melletti üres telket sporttelep építése céljából. Rövidesen a ferencvárosi tagok saját maguk megépítették az FTC első sportpályáját a külső Soroksári úton. A Soroksári úti pálya befogadóképessége 1500 néző volt, és a pályaépítés 12000 koronába került.

A futballszakosztály megalakulása és az első sikerek

A Ferencvárosi Torna Clubot eredetileg labdarúgócsapatként alapították, ennek ellenére a labdarúgó szakosztályt hivatalosan csak több mint másfél évvel a klub létrejötte után, 1900. december 3-án alapították meg. Az FTC futballcsapata már a szakosztály megalakulása előtt is játszott mérkőzéseket. A korabeli sportlap, a Sport-Világ először az 1900. március 25-én az Óbudai TE ellen 1:0-ra elveszített mérkőzésről számolt be, de nem késett soká az első győzelem, március 31-én az FTC 4:1-re verte a III. kerület csapatát.

Az FTC futballszakosztályának 1900 december 3-i megalakulása az egész magyar labdarúgás szempontjából nagy jelentőséggel bírt. A ferencvárosiak, élükön Kárpáti Bélával, a futballszakosztály vezetőjével, az alakulást követően azonnal kezdeményezték a magyar futballbajnokság kiírását, illetve egy országos szakszövetség megalakítását. A kezdeményezéseket siker koronázta: 1901. januárban megalakult az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége), áprilisban pedig az FTC lejátszhatta első bajnoki mérkőzését a MUE ellen. 1901. április 21-én a MUE (Magyar Úszó Egyesület) volt az ellenfél, és a Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC 17 éves balszélsője szerezte.

Borbás Gáspár nemcsak az FTC, hanem a magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos góljának szerzője is volt: egy 1903. április 5-i, Csehország ellen 2-1-re megnyert mérkőzés 16. percében talált a hálóba. Az első bajnoki címre mindössze a harmadik szezonig, 1903-ig kellett várni. 1905-ben komoly botrányok és óvások után már a második bajnoki elsőségüket ünnepelhették a fradisták. Az első őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot 1906/07-ben rendezték meg, amely ferencvárosi sikerrel ért véget. 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Szintén ez az év hozta az első ferencvárosi nemzetközi kupagyőzelmet, június 13-án a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es győzelmével megnyerte a Monarchia-bajnokságot. Egy évvel később már az ötödik bajnoki címét ünnepelhette a Fradi. Az első ferencvárosi évtized így fantasztikusan zárult: a zöld-fehérek összesen 5 bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 1 bronzérmet gyűjtöttek.

Az Üllői úti pálya avatása és további sikerek

1911. február 12. felejthetetlen nap az FTC életében: az Üllői úti pálya avatásának a napja! A pálya már a premier idején impozáns látványt nyújtott. Az új létesítményben az első gólt a híres gólvágó Schlosser Imre, alias Slózi szerezte. Az új stadionban is ott folytatta a Fradi, ahol a Soroksári úton abbahagyta. 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, a zöld-fehérek 21 meccsen át maradtak veretlenek. A következő év fantasztikusan indult, a Ferencváros először nyert Angliában, a zöld-fehérek a Wokingot gyűrték le a szigetországban. Az 1912-es év is ferencvárosi elsőséget hozott, a bajnokság 11-3-as Fradi győzelemmel zárult (a III. kerület ellen, az eredmény egyébként a mai napig gólcsúcs a klub történetében a bajnokságban). A meccsen "Slózi" is brillírozott, 8 alkalommal volt eredményes. Egy év múlva először nyerték el a Magyar Kupát a zöld-fehérek.

A Fradi ebben az időszakban már nem csak a futballban, hanem más szakosztályokban is jeleskedett. A labdarúgás mellett az első években az atlétika szakosztály szállította a bajnoki címeket. Kóczán Mór például 1906-ban szerezte meg az egyesület történetének első egyéni magyar bajnoki címét gerelyhajításban.

A profizmus korszaka és európai hírnév

Az 1926/27-es idényben, az első profi magyar bajnokságot a Ferencváros nyerte meg. A vezetőedző korábbi játékosunk, Tóth Potya István volt, aki korát megelőző módszerekkel irányította az FTC-t. Ez volt egyébként a Fradi 10. bajnoki címe. Az 1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, az FTC labdarúgó-szakosztály hivatalos jelvényét, amely a mai napig a klub ikonikus szimbóluma.

A Ferencváros első komoly nemzetközi kupasikerét az 1927/28-as idény hozta. A többi közül is kiemelkedik a 12. bajnoki aranyérem, amelyet az 1931/32-es idényben 100%-os mérleggel, mind a 22 meccsünket megnyerve szereztünk meg. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben is megnyerte a korszak rangos trófeáját, a Közép-Európai Kupát (KK). A harmincas-negyvenes években dr. Sárosi György körül épült ki európai hírű csapat. Az 1948/49-es idényben 140 rúgott góllal nyerték meg a bajnokságot. Deák Ferenc 30 meccsen elért 59 találattal lett gólkirály - ennek azóta a közelébe sem jutott senki.

Az FTC sportolói közül nem csak a labdarúgók értek el kiemelkedő sikereket. Kocsis Antal például 1928-ban az amszterdami olimpián a legkisebb súlycsoportban, légsúlyban versenyzett és írt történelmet: a magyar ökölvívás és az FTC első olimpiai bajnoka lett. Kocsis első gondolata a győzelem utána hazája volt, könnyáztatta szemmel ezt írta az elé rakott papírfecnire: „A trianoni békeszerződésért.”

A háború és az ’50-es évek nehézségei

A második világháború súlyos hatással volt a magyar sportra. Az 1944-es bajnokság a háborús események miatt félbeszakadt. Még olyan szabályokat is bevezettek, mint hogy „Ha a mérkőzést légiriadó miatt nem lehet befejezni, de már csak 30 perc vagy ennél rövidebb idő van hátra a befejezésig és az egyik csapat két góllal vezet, úgy a mérkőzést nem kell megismételni, hanem a pályán a csonka időben elért eredménnyel kell azt hitelesíteni.” Az egyik félbeszakadt mérkőzés éppen a Ferencváros-Újpest találkozó volt 1944. október 29-én.

A második világháborút követően a kommunista vezetés megkezdte a sportegyesületek sajátos megreformálását, aminek keretében az FTC nem kerülhette el a szakszervezeti irányítás alá való bekerülést. A klubot nevétől és színeitől is megfosztották, 1950 és 1956 között előbb ÉDOSZ SE-ként, majd Budapesti Kinizsiként piros-fehér színekben versenyeztek a IX. kerületi egyesület versenyzői. A meggyengült FTC nevét ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire, színeit piros-fehérre változtatták. 1956 szeptemberében már tárgyalások folytak arról, hogy a Fradi visszakapja a nevét és színét. Az ősszel aztán a "Fradi" ismét Ferencvárosi Torna Club lett. December 17-én hosszú évek után játszott ismét hivatalos mérkőzést a zöld-fehér csapat Ferencváros néven, a Fradi a Vojvodinát verte 3-1-re. 1958-ban először közvetített televízió élőben mérkőzést, a képernyő előtt ülők a Ferencváros-Honvéd találkozót izgulhatták végig.

Európa meghódítása és az Aranylabda

A hatvanas években egy sokkal sikeresebb széria kezdődött. Az 1960-as évek ferencvárosi aranycsapatát az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián neve fémjelezte. Tizennégy évnyi várakozás után, 1962/63-ban szerzett ismét bajnoki címet a Fradi. A Ferencvárosi Torna Club az egyetlen magyar csapat, amely a világháború után is nagy európai kupát tudott nyerni; a zöld-fehérek 1965-ben a Manchester United kiverését követően Torinóban a Juventus legyőzésével nyerték meg a Vásárvárosok Kupáját (VVK), a mai Európa Liga elődjét. A döntő itthoni főpróbája nem sikerült túl jól a zöld-fehéreknek: 4-2-es vereséget szenvedtek az MTK-tól, és tovább nehezítette a csapat dolgát a júniusi torinói hőség és szokatlanul kései, este fél 10-es kezdés. A sokáig gól nélküli mérkőzés egyetlen találata a mérkőzés 74. percében született: Novák Dezső jobbról érkező beadását követően a torinói védők szorításában Albert Flórián nem fért a labdához, de a mögötte érkező dr. Fenyvesi Máté közvetlen közelről a kapuba fejelt.

A VVK-győztes csapat meghatározó tagja, Albert Flórián két évvel később, 1967-ben megkapta az európai klubfutball legrangosabb egyéni díját, a France Football által alapított Aranylabdát. Csak néhány név a voksoláson a „Császár” mögött végzők listájáról: Sir Bobby Charlton, Eusébio, Gerd Müller, Franz Beckenbauer. Egy évvel később ismét a Ferencváros nevétől volt hangos Európa, a magyar gárda ismét beverekedte magát a VVK-döntőjébe, de ott a Leeds United jobbnak bizonyult. Az 1975-ös KEK-döntőben veretlenül jutott a fináléba a Ferencváros, azonban a kupát a fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte.

A modern Fradi: Bajnokok Ligája és visszatérés a csúcsra

Az 1970-es éveket az ezüstcipős Nyilasi Tibor fémjelezte, aki az 1980/81-es szezonban Európa második legeredményesebb játékosaként Ezüstcipőt nyert. Az 1995/96-os idényben a Ferencváros, immár Novák Dezső irányításával első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára.

A 2003/04-es idényben a Lipcsei Péter és Gera Zoltán fémjelezte csapat duplázott, megnyerte a bajnokságot és a kupát is itthon, majd a következő idényben bejutott az UEFA-kupa csoportkörébe. A Ferencváros NB I-ből való kizárását dolgozta fel a Nemzeti Sportrádió magazinja, a 2006-ban és azután történtek a mai napig érvényes tanulsággal szolgáltak. Az ügy pillanatok alatt a magyar futball egyik legnagyobb botrányává vált, a Ferencváros több mint száz év után először a másodosztályban kezdte meg a bajnoki idényt. Az FTC száműzetése az NB II-be nemcsak a klub, hanem egy korszak lenyomata is. Ezt követően a csapat fokozatosan tért vissza a magyarországi csúcsra: 2013-ban megnyerte a Ligakupát, 2015-ben a Magyar Kupát, majd 2016-ban a magyarországi duplát. A 29. bajnoki címet ráadásul rekordot jelentő, 21 pontos előnnyel szerezte meg, 2019-ben pedig meglett a 30. A Ferencváros labdarúgócsapata 2020-ban megvédte bajnoki címét, majd egy évvel később a 32. NB I-es trófeáját is begyűjtötte.

A Fradi magyar csúcstartó; összesen 36 bajnoki címmel, illetve 24 magyar kupagyőzelemmel büszkélkedhet. Máig több mint száz évig az FTC volt az egyedüli csapat, amely az 1901. évi indulás óta az összes első osztályú bajnoki idényben szerepelt. A Ferencváros története során közel kétszáz játékost adott a magyar labdarúgó válogatottnak, akik közül többen olimpiai bajnoksághoz, illetve világbajnoki ezüstéremhez segítették a nemzeti csapatot.

Az FTC sikerei számokban

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettől valamennyi első osztályú magyar bajnokságban részt vett. A klub büszkélkedhet a legtöbb bajnoki címmel és kupagyőzelemmel Magyarországon.

Az FTC-ről világszerte ismert, hogy fanatikus szurkolótábor támogatja a hazai és sokszor az idegenbeli mérkőzéseken is, legyen szó labdarúgásról, kézilabdáról vagy akár jégkorongról. Olykor a lelátón is akadnak showmanok. Zöllei János „Kalap” névre hallgató cukorkaárus kiérdemelné a szurkolókirály méltán elnevezést. Óriási érzéke van ahhoz, hol lehet jó sportprogramot kifogni. El is megy oda és sajátságos módon tudja tűzbe-lázba hozni a közönséget. Egy Népstadionbeli magyar-angol mérkőzés előtt hatalmas nemzetiszínű zászlót lengetve körbefutotta a salakos futópályát, találta ki a ma már országszerte meghonosodott bíztatást: Ki a jobb? Mire a kórus: Magyarok!” Az 1970-es évektől kezdve nem volt sem Fradi-meccs, sem Népstadion-beli kettősrangadó Kalap nélkül.

Napjainkban az FTC szakosztályai közül a labdarúgás mellett a női kézilabda számít az egyik legnépszerűbbnek. Az 1950-es években még ÉDOSZ néven, és a régi szabályok szerint nagypályán játszó női csapat 1960-ban csatlakozott be a már kispályán zajló női bajnokságba, ahol több biztató szezont követően 1966 lett az első aranyos év. Emellett Csányi Béla, a 2023-ban elhunyt egykori sportolót és edzőt minden túlzás nélkül nevezhetjük a sportág korszakos legendájának, hiszen az eredményei alapján minden idők legsikeresebb tekézőjének számít.

tags: #fradi #szulinapra #focimeccs

Népszerű bejegyzések:

• A Bajnokok Ligája budapesti döntője
• Budapest-Manchester útvonal a Pelikánnal
• Rendszerindítási sorrend optimalizálása
• Olvasd el a Manchester Derby teljes történetét
• A Real Madrid-Valencia Szuperkupa múltja