A Ferencvárosi Torna Club szurkolói kultúrája és hagyományai
A Ferencvárosi Torna Club (röviden FTC, Ferencváros vagy Fradi) labdarúgócsapata óriási szurkolótáborral rendelkezik, Magyarországon vitathatatlanul a legnagyobbal. A ferencvárosi szurkolókat általában fradistának nevezik, amely a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. A Ferencváros szurkolóinak nagy része úgy érzi, hogy fradistának lenni egy életérzés, életvitel, életstílus. Sok esetben egyenlő a magyarságtudattal, szívükön viselik a magyarság dolgát, aminek sokszor hangot is adnak.
A szervezett szurkolás kezdetei és a „Fradi-szív”
A kapu mögött helyezkedik el a „Tábor”, ismertebb nevén a Ferencvárosi B-Közép. Korabeli tudósítások számolnak be arról, hogy a ferencvárosi szurkolók már 1928-ban szervezett körülmények között, több száz fővel utaztak idegenbeli mérkőzéseikre. A világon elsőként jelent meg szervezett formában a lelátón a szurkolás, ebben az évben különvonattal, mintegy 600 fővel vonatoztak le Szegedre. Manapság sok csapat táborára használják a B-Közép kifejezést, habár ennek az eredete is a Fradihoz köthető.
A Fradi szurkolók 1929-ben hozták létre az úgynevezett, és a világon is egyedülálló „Fradi szívet”, mely többek között a klubhoz való elkötelezettséget és az összetartást is jelentette. Havi öt koronáért lehetett csatlakozni a B-tribünön helyet foglaló rajongókhoz. Az öt koronát kifizető szurkoló cserébe egy jelvényt kapott, amit a szíve fölött kellett viselnie. A jelvényt viselők együtt utaztak a meccsekre és egységesen szurkoltak. Ebből alakult ki a Fradi-szív fogalma. Két nap alatt 1.000 szurkoló jelentkezett, s ez a szám néhány hét alatt négyezerre emelkedett! 1931. október 25-én, egy Ferencváros-Vasas (5-1) találkozón buzdította a szurkolósereg először "Hajrá Fradi-val" a csapatot.
Magyarországon a Ferencváros a legnépszerűbb labdarúgócsapat; a ferencvárosi meccseket látogatják a legtöbben. A 2000-es években, még az első osztályban általában 6-8 ezren, fontosabb meccsen akár 12-14 ezren is, még a másodosztályban is előfordult, hogy 10 ezernél többen látogattak ki egy meccsre. 2013-ban az Albert Flórián Stadion utolsó bajnoki mérkőzésén, éppen a nagy rivális Újpest ellen, telt ház előtt, 16.000 szurkoló foglalt helyet a lelátón. Még ebben az évben megkezdődött az új Üllői úti stadion építése, így ez idő alatt a Fradi a Puskás Ferenc Stadionban játszotta a hazai mérkőzéseit.
Szurkolói csoportok és a lelátói rangsor
A Ferencvárosi TC-nek van a legtöbb, és a legnagyobb szurkolói csoportja az országban, általában ultra csoportokról van szó. Az évek során számos jelentős szurkolói csoport jelent meg a lelátón:
- Green Monsters
- Eastern Greens
- EEE mozgalom
- Green Family
- XVI. szektor
- Green Tigers
- Új Generáció
- Aryan Greens
- Party Brigád
- Ligeti Egység
- Zöld Patrióták
- Girls
- Szatmári Fradisták
- Vasi Fradisták
- Felvidéki Fradisták
- East Casual Crew
- Green 76 Ultras
- Fradi Donau Boys
- Alisca Greens
- Cosa Nostra
- Stormy Scamps
- 7 side
- Felvidéki harcosok
- Szatmári Fradisták
- Székely légió
Ezen csoportok közül több megszűnt már, de a többségük még aktív. A Fradi szurkolói csoportjai között vannak ultra, casual és hool csoportok is.
A szurkolói élet amolyan underground mozgalom, ahol egy rangsor van kialakulva, ami nincs kimondva, de azért mindenki érzi, hol a helye. Nincs konkrét választás, és olyan sincs, hogy felállok, hogy én akarok lenni a kápó. A "föl a kerítésre" kifejezés például rangot jelent a szurkolói nyelven, az előénekes szerepét jelölve.
A "kápó" szerepe és a lelátói irányítás
A kápó szerepéhez karakánság és karizmatikus fellépés szükséges. Fontos, hogy képes legyen azonosulni a táborral, és ki tudja alakítani a tekintélyt. A legfontosabb, hogy az ember szívből csinálja. Egy szurkolói vezető szerint ők irányítják ezt az egészet, amennyire csak tudnak, kontrollal vannak a szurkolói közegre. Ennek bizonyítékaként említhető, hogy ha ő elkezdene zsidózni, mindenki zsidózna, mert követik a szavát. Ugyanakkor nem egyszer fordult elő például MTK-meccsen, hogy páran elkezdtek zsidózni, máskor meg huhogni, mire ő belemondta a megafonba, hogy tessék ezt abbahagyni, és elkezdte a "Hajrá Fradit".
Szabályok, tiltások és a klub üzenete
A klub a szurkolók támogatását nagyra értékeli, ugyanakkor szigorú szabályokat fogalmaz meg a mérkőzéseken való viselkedésre vonatkozóan. Tisztelettel megkérik minden kedves szurkolójukat, hogy kerüljenek minden olyan kézmozdulatot, amelyet az UEFA náci karlendítésnek vagy antiszemita jelképnek értelmezhet, és erre figyelmeztessék szurkolótársaikat is. A néző semmilyen pirotechnikai eszközt, füstölőt, petárdát, hanggránátot stb. nem vihet be a stadionba.
A viselt ruhadarabok nem ábrázolhatnak diszkriminatív, sértő, erőszakos, obszcén, kirekesztő, politikai vagy sportszerű tartalmat, önkényuralmi jelképeket, illetve más népeket, nemzeteket, embercsoportokat vagy szexuális kisebbségeket diszkrimináló kifejezéseket. Azon nézők, akik szabályszegő magatartást tanúsítanak, súlyos anyagi és erkölcsi kárt okoznak a klubnak.
Az UEFA fegyelmi bizottsága korábban már megbüntette a klubot az Anderlecht elleni idegenbeli mérkőzés után. A pénzbüntetés mellett az UEFA az FTC szurkolóit is eltiltotta egy idegenbeli mérkőzésről, de ezt az intézkedést két évre felfüggesztette. Aki nem tartja be a fent leírt magatartási szabályokat, valamint pirotechnikai eszközöket használ, és azokat bedobálja, az azt kockáztatja, hogy az egész Fradi kollektív büntetést kap amiatt.
A Csatáry-molinó és a véleménynyilvánítás határa
A Ferencvárosi szurkolói kultúra egyik vitatott aspektusa a véleménynyilvánítás szabadságának kérdése. Pályabezárás a 2013. augusztusi Fradi-MTK-meccsen a táborban kifeszített, Csatáry-molinó miatt sem volt. Csatáry László 1944-ben pár hétig a kassai gettó parancsnoka volt, irányítása alatt tizenötezer embert deportáltak Auschwitzba. A háború után nevet változtatott, Kanadában telepedett le; távollétében, 1948-ban Csehszlovákiában háborús bűnök miatt halálra ítélték. Amikor 1997 augusztusában kiderült valódi személyazonossága, a nemzetiszocialistákkal való kapcsolata elhallgatása miatt megfosztották kanadai állampolgárságától. Az ő haláláról emlékeztek meg a Fradi ultrái, s mit ad isten, pont az MTK elleni mérkőzésen.
A szurkolói tábor szerint az egészet a Ferencváros tábora csinálta. Egy szurkolói vezető elmondása alapján, a Ferencváros akkori vezetőségének, ha nem is magának Kubatov Gábornak, hanem az erre kirendelt személynek előre bejelentették és bemutatták a kiírást, azoknak a személyeknek, akiknek mindig meg szokták mutatni a feliratokat. Ugyanakkor elismerték, hogy ködösíthetünk, „álszenteskedhetünk”, de mindenki tudja, hogy nettó provokáció volt kimolinózni a vészkorszak gyilkosait szimbolizáló Csatáry nevét. Ezt az incidenst a szurkolók kriminalizálásához hasonlítják: „velünk is az van, hogy az ember vagy csinál valamit, vagy nem, lehet, esetleg közülünk az ikszipszilon csinált valamit, és miatta megbélyegeztek mindannyiunkat.”
A szurkolói vélemény szerint a szabad véleménynyilvánítás hívei, és a lelátói közösség a lelátón tud üzenni a külvilág felé: rigmusokon keresztül és molinó által, ez az ő szócsöve. Példaként említik, hogy Fradi-meccseken látni egy kefebajszú, oldalra fésült hajú férfit Fradi-mezben, hátán a felirat: Adolf. „Szíve joga, hogy néz ki. Ha egyszer úgy érzi jól magát.” A szurkolók úgy vélik, hogy „szerintem sem kell a stadionban rasszista megjegyzéseket tenni, de a túlzott leszabályozással sem értünk egyet.” A cigányozás, a buzizás, a kurvanyázás, a mocskos lilák, a lila majmok, a lila kurva, a faszszopó Újpest a megafonból ment a lelátóról, olykor huhogásba is belefutottak az ultrák. Ezt ők másként ítélik meg, mint a zsidózást. A szurkolók szerint „a lelátó sehol nincs ahhoz képest, ami megy kint a világban.”
Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy „inkább azt kéne észrevenniük az embereknek, hogy az ultrák minden évben gyűjtenek a gyerekkórházaknak, ételt osztunk a hajléktalanoknak, rászoruló családokat viszünk nyaralni, és a bokszklubunkban fillérekért biztosítunk sportolási lehetőséget mindenkinek. Rengeteg pozitív kezdeményezésünk van. Eleve az, hogy sportolunk! És az is, hogy mérkőzéseken nem fogyasztunk alkoholt, kampányunk is van rá.”
A vénaszkenner és a Kubatov Gáborral való konfliktus
A szurkolói kultúra egyik legégetőbb modern kori konfliktusa a vénaszkenner bevezetése volt az új stadionban. Azon vesztek össze, hogy az új stadionba vénaszkenneres azonosítás után léphetnek be a szurkolók. Emiatt az ultrák bojkottálják a mérkőzéseket, még a Fradi-Újpest derbit is a Népligetből, egy kivetítőn nézték végig. A konfliktus forrását egyértelműen Kubatov Gáborban látják a szurkolók. Kubatov szerint három és fél éves győzködés után be kellett látnia, az ultrák nem értenek a szép szóból, nem hajlandóak normálisan szurkolni. Márpedig, ha Magyarország nem tünteti el stadionjaiból a rasszizmust, a rendbontást, akkor az UEFA-tól sorra kapják a pénzbüntetéseket, aztán jönnek a zárt kapus meccsek, majd az eltiltás a nemzetközi mérkőzésektől. Mindez azért cserébe, hogy az ultrák felhőtlenül szórakozzanak.
A szurkolók szerint tán pont a vénaszkenner miatti bojkott a szőrszálhasogatás. Az ultrák állítólag attól tartanak, hogy Kubatovék, az állam, a hatalom visszaél a „beszkennelt vénákkal”. Érvelésük szerint a háromszáz darab HD-kamerát, ami ellen egyszer sem emeltek szót, na, azt sem lehet kijátszani. A vénaszkenner bevezetése a kontroll fokozódásának jele: „Tíz éve ön is kinevet, ha azt mondom, hogy 2015-ben ahhoz, hogy meccsre menjen, meg kell adja az összes személyes adatát, szurkolói kártyát kell csináltasson, és a végén még a tenyerét is leolvassák, sőt, ha idegenbe szeretne utazni, megszabják önnek, hogyan teheti. Ma meg itt tartunk!”
A szurkolók ugyanakkor elismerik, hogy „aki olyat csinál a stadionban, ami nem odavaló, bedobál, befut, mert balhézni akar, verekszik, horogkeresztes zászlót lenget, azt igenis tiltsák ki!” Hallani, az ultrák egyelőre azzal is megelégednének, ha csupán az ő szektoruk lenne szkennermentes. Azonban felmerül a kérdés: annak mi értelme, hogy pont a legbalhésabbakat mentesítsék? A szurkolók szerint „ha kint álldogálnék huszadmagammal, azt mondanám, biztos mi vagyunk a lázadók, a rendszerellenes hülyék, de az Újpest alatt, ahogy mondtam is, hatezren voltunk a Népligetben! Hatezer ember gondolkodna rosszul?!”
A bojkott ellenére a szurkolók elhivatottak: „Mi nemcsak nézni akarjuk a játékosokat, hanem atmoszférát teremteni, telt házakat csinálni a csapatnak. Kintről nehéz tizenkettediknek lenni.” A Ferencváros tábora annál inkább alapja a klubnak, mint Kubatov Gábor: „Amennyiben valóban így gondolja, szerintünk neki kell mennie, s nem nekünk. Mi eddig is itt voltunk, ezután is itt leszünk. Az ultrákat nem lehet csak úgy elküldeni, nélkülük nincs Ferencváros, és ők sincsenek a Ferencváros nélkül.”
Hagyományok és modernizáció dilemmája
A Fradi tábor jubileumi évet tartott, hiszen 90 éve alapították a B-Közepet. Látványos koreográfiákat, pirotechnikai bemutatókat csodálhattak a szurkolók ebben az esztendőben, emellett számos új dal is született. Az évben egy régi hagyományt felélesztve, kétszer is különvonatos túrára vállalkozva utaztak el idegenbeli találkozóikra a szurkolók, Debrecenbe és Miskolcra. Továbbá szintén megdőlt egy nagyon régi csúcs, ez pedig a hazai átlagnézőszám volt.
A modernizáció azonban nem minden esetben találkozik a szurkolók elfogadásával. Az új Fradi-sast „furának” találják, és a modernizált Fradi-induló, amire bevonulnak a csapatok, sem a klasszikus, hanem valamivel gyorsabb, a hangszerelése is más. Egy szurkoló szerint „Nekem ez akkor sem tetszik. Azért vannak a kluboknak színei, hogy abban szerepeljenek.” Szerintük „a hagyományok!” a lényeg, és ez az egész többek között az UEFA hibája, ami a csapatok egységesítéséhez vezet.
Szurkolás külföldön és a sport szelleme
Az FTC rajongói, Magyarország egyik leghírhedtebb szurkológárdája, külföldön is elhíresült a drukkerek csoportja. Amikor a Ferencváros csapata idegenbeli mérkőzésen lép pályára, például Görögországban a PAOK ellen az Európa Ligában, a klub arra kéri a szurkolókat, hogy a szervezett menettel érkezzenek a Toumba Stadion vendégszektorába, a 8-as kapun keresztül. Ne menjenek közvetlenül, egyéni módon a stadionhoz, és a mérkőzés előtt ne jelenjenek meg annak környékén olyan ruházatban, amely a klub vagy szurkolók szimbólumait tartalmazza.
A szurkolók elutasítják azt az elképzelést, hogy a labdarúgás csupán üzlet. Nem hiszik, hogy Barcelonában, Madridban az „iparág” programozná a szurkolókat. Nem fogadják el azt az érvelést sem, hogy más európai kluboknál "gyűlölet nélkül, a játékosok sporttársak, a szurkolók meccs után együtt söröznek, hazafelé a metrón eszükbe nem jut egymásnak ugrani". Azt állítják, hogy „ez így nem igaz! Meg lehet nézni, hogy például a Dortmundnál hányszor fordul elő pályára beszaladás, símaszkban pirotechnikai eszközhasználat, utcai balhé, és miket énekelnek. Ott is van szidalmazás, sőt…” A labdarúgás számukra nem csupán nézni a játékosokat, hanem atmoszférát teremteni, telt házakat csinálni a csapatnak.
tags: #fradi #szurkolok #gyakori
