Mao Ce-Tung Élete és Válogatott Művei: Kína „Nagy Kormányosának” Öröksége
Mao Ce-Tung, Kína egyik legbefolyásosabb vezetője, 1893. december 26-án született a kínai Hunan tartománybeli Shaoshan faluban. Szülei jómódú parasztok voltak, akik földművelésből éltek. Életútja során a kínai történelem sorsfordító eseményeinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
Mao Ce-Tung Korai Élete és Politikai Felemelkedése
Mao már 18 évesen katona lett, részt vett a kínai polgári forradalomban. Később tanítói képesítést szerzett, s a pekingi egyetem segédkönyvtárosa lett. Az oroszországi forradalom idején, 1920-ban ismerkedett meg a kommunista mozgalommal és azok eszméivel, amelyek meghatározóvá váltak politikai nézeteiben.
A Kínai Kommunista Párt Alapítása
A Kínai Kommunista Párt megalakulásánál, 1921. július elsején, ő képviselte a hunani csoportot, a párt tizenkét alapítójának egyikeként. Ezért kapta később a nagy kormányos nevet arra utalva, hogy a kezdetek óta rajta tartja kezét a kormányrúdon. A kínai kommunisták többsége eleinte nem a munkásosztályból, hanem a kispolgári értelmiség köreiből került ki. Mao felismerte, hogy a munkásságot is be kell vonni a kommunista eszmék terjesztésébe, ezzel alapozva meg a párt szélesebb támogatottságát.
A Kommunista Mozgalom Megszilárdulása és a Belső Konfliktusok
Politikai karrierje gyorsan ívelt felfelé. 1923-ban már a központi bizottság és a politikai bizottság tagja volt, a következő évtől pedig a központi bizottság szervezési osztályának vezetője. Ettől kezdve rendszeresen dolgozott a Kínai Nemzeti Pártnak is (Kuomintang), ugyanis ekkortájt a szovjet támogatás még nem a kínai kommunistákat, hanem a köztársaságpárti nemzeti erőket segítette.
Szembesülés a Kuomintanggal és a Szovjetunióval
Az 1927-es év fordulópontot hozott, amikor a Kínai Nemzeti Párt kettévált, így Mao szembekerült Csang Kaj-sekkel. Politikai aktivitása is megváltozott: ettől kezdve a kommunista rendszer bármi áron való megteremtése lett a célja. Mao ebben az időben került szembe a Szovjetunióval is, mivel a kínai polgárháborús idők meglehetősen zavaros időszakában Sztálin nem a Mao által elvárt mértékben támogatta a helyi kommunistákat. Mindez nyilvánvalóan szerepet játszott abban is, hogy később a kommunista Kína a maga útját járta, s nem szovjet bábállamként működött.
Az 1930-as évek elején már nyoma sem volt a korábbi kuomintangos egyetértésnek. Csang Kaj-sek igyekezett szisztematikusan kiirtani a kommunista ellenzéket, de ezzel csak azt érte el, hogy az ország számos pontján működő baloldali fegyveres sejtek egy helyre, a Jinggangshan-hegység környékére, majd később Jiangxi tartomány területén csoportosultak, s az ellenőrzésük alá vont területen kialakították a maguk államát az államban. 1930-31-ben igen súlyos támadásokat éltek át: Mao otthon maradt feleségét, Yang Kaihuit elfogták, felnégyelték, s maradványait kitűzték a város kapujára; a kuomintangosok húgát is kivégezték.
A Hosszú Menetelés és a Kínai Népköztársaság Megalapítása
1934-ben a korábbi felállás már nem volt tartható, ezért a kommunista munkás-paraszt vörös hadsereg kitört a Kuomintang gyűrűjéből, s megindult Yanan felé. Ezt az egy év alatt megtett 9600 kilométeres (a hivatalos kínai propaganda szerint 13.000 km-es) utat - melynek 90.000 fő vörös katona vágott neki, de csak 15.000 fő érkezett meg - Hosszú Menetelésnek nevezték el. Mao párton belüli hatalma is ekkor erősödött meg, mivel a Hosszú Menetelés során sok társát elvesztette, s a több mint 70.000 ember értelmetlen halálát képes volt másokra hárítani.
A Hosszú Menetelés Próbái
A japán invázió újabb fordulatot hozott. 1931-ben Japán megtámadta Kínát, Mandzsúria pedig japán kézre került, így Csang Kaj-sek és Mao kénytelen volt szövetségre lépni egymással, amely szövetség 1945-ig, a második világháború végéig tartott. Japán bukása és Mandzsúria felszabadulása viszont újra kiélezte a viszonyt a két fél között, és tovább folytatódott a polgárháború.
1949-ben győzött a vörös hadsereg, mely akkorra már a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nevet viselte, így 1949. október 1-jén megalakulhatott a Kínai Népköztársaság. Csang Kaj-sek maradék katonáival Tajvan szigetére menekült, ahol létrehozta a független Kínai Köztársaságot, amit a „békés” diktatúra jellemzett.
A kommunista hatalomátvétel után Kína terjeszkedni kezdett. 1951-ben hatalomra jutott a Kommunista Párt, amely expanzív politikát folytatva (a tibetiek tiltakozása ellenére) újra megszállta Tibetet, mely korábban, 1644-1912 között, már állt kínai fennhatóság alatt, ám a köztes időszakban függetlenségnek örvendett. A következő években több sikertelen felkelés szerveződött országszerte, de a kínai túlerővel szembeni esélytelen harcoktól menekülve, 1959-ben a dalai lámával együtt több tibeti lakos is külföldre, főleg Indiába menekült.
Mao a Hatalom Élén: Gazdasági és Politikai Átalakulások
1954-ig Mao a központi népi kormány vezetője, 1954-től pedig államfő lett. Irányítása alatt Kína jelentős gazdasági és társadalmi változásokon ment keresztül.
A Kollektivizálás és a Szovjet-Kínai Szakítás
Mao bevezette a kollektív gazdálkodást, ami felgyorsította az iparosítás folyamatát. Azonban a Szovjetunióval fenntartott viszonya fokozatosan megromlott, míg végül a két hasonló társadalmi berendezkedésű ország között nyílt fegyveres konfliktus robbant ki egy Amur-folyói sziget miatt (1969. március 15.). A határincidensek olyan mértékben elfajultak, hogy a Szovjetunió komolyan foglalkozott egy megelőző atomcsapás tervével.
Ez a fotó indította el a kínai kulturális forradalmat
A Kulturális Forradalom és a Nagy Ugrás
1964-ben vette kezdetét a nagy proletár kulturális forradalom, ami egészen 1976-ig, Mao haláláig tartott. A kulturális forradalom alatt számos értékes műemléket leromboltak, könyveket égettek el, s általában is igyekeztek radikális módszerekkel megszabadulni az évezredes kínai történelem kulturális örökségétől.
Pusztítás és Éhínség
Mao Ce Tung vörösgárdista légiók létrehozásán munkálkodott, amelyeknek Mao ellenfeleinek likvidálása volt a fő feladata. Végül 1969-ben, amikor már nem volt szükség rájuk, Mao Ce Tung utasítást adott a hadseregnek, hogy számolja fel a vörösgárdisták légióit.
Az országot a „Nagy Ugrás” gazdaságpolitikája is sújtotta. 1959-1961 között Kína a „Nagy Ugrás” hatásainak következtében gazdasági-társadalmi válságba zuhant, s több mint húszmillió ember halt éhen. A válságot, mely a hetvenes évek végéig elhúzódott, Mao utódai a nyugati gazdaságfilozófia felé történő nyitással kísérelték meg rendezni. Mikor kiderült, hogy Mao-nak gyógyíthatatlan betegsége van, szinte azonnal kijelölte utódjául Hua Guofenget. Mao Ce Tung 1976. szeptember 9-én halt meg. Bebalzsamozott teste a mai napig megtekinthető.
Mao Ce-Tung Válogatott Művei: Bevezetés a Kötetekbe
Mao Ce-Tung gondolatai és politikája jelentősen formálták Kína modern kori történelmét, és ezeket részletesen dokumentálják a különböző kiadványokban, mint például a „Mao Ce-Tung Válogatott Művei” sorozat. Ezek a kötetek átfogó képet adnak a kínai forradalomról, a kommunista párt építéséről és Mao saját ideológiai fejlődéséről. Az alábbiakban bemutatjuk a III. és IV. kötet tartalmának egy részét.
Részletek a Válogatott Művekből (III. kötet)
| Mű címe | Dátum |
|---|---|
| A japánellenes háború időszaka (II) | |
| A május 4-i mozgalom | 1939 május |
| Az ifjúsági mozgalom fejlődésének iránya | 1939 május 4 |
| A kapituláns törekvések ellen | 1939 június 30 |
| Zabolázzuk meg a reakciósokat | 1939 augusztus 1 |
| Beszélgetés a "Hszinhuazsipao" tudósítójával a nemzetközi helyzetről | 1939 szeptember 1 |
| Beszélgetés a "Csungjongsö" hírügynökség, valamint a "Szaotangpao" és a "Hszinminpao" című lapok tudósítóival | 1939 szeptember 16 |
| A Szovjetunió és az egész emberiség érdekeinek egysége | 1939 szeptember 28 |
| A "Kungcsantangzsen" című folyóirat első számának megjelenéséhez | 1939 október 4 |
| A jelenlegi helyzet és a párt feladatai | 1939 október 10 |
| Vonjuk be nagy arányokban az értelmiséget | 1939 december 1 |
| A kínai forradalom és a kínai kommunista párt | 1939 december |
| A kínai társadalom | |
| A kínai nép | |
| A régi feudális társadalom | |
| A jelenkori gyarmati, félgyarmati és félfeudális társadalom | |
| A kínai forradalom | |
| Az elmúlt évszázad forradalmi mozgalma | |
| Ki ellen irányul a kínai forradalom? | |
| A kínai forradalom feladatai | |
| A kínai forradalom hajtóerői | |
| A kínai forradalom jellege | |
| A kínai forradalom perspektívái | |
| A kínai forradalom kettős feladata és a Kínai Kommunista Párt | |
| Sztálin - a kínai nép barátja | 1939 december 20 |
| Bethune emlékezete | 1939 december 21 |
| Az új demokráciáról | 1940 január |
| Merre tart Kína? | |
| Új Kínát akarunk felépíteni | |
| Kína történelmi fejlődésének sajátosságai | |
| A kínai forradalom a világforradalom egy része | |
| Az új demokrácia politikai rendje | |
| Az új demokrácia gazdasága | |
| A burzsoázia diktatúrája ellen | |
| A baloldali szájhősködés ellen | |
| A vaskalaposok ellen | |
| A régi három népi elv és az új három népi elv | |
| Az új demokrácia kultúrája | |
| A kínai kulturális forradalom történelmi sajátosságai | |
| A négy időszak | |
| Elhajlások a kultúra jellegének kérdésében | |
| Nemzeti, tudományos tömegkultúráért | |
| Küzdjük le a kapituláció veszélyét, változtassunk gyökeresen a helyzeten | 1940 január 28 |
| Tömörítsük a japán területrablók elleni harc erőit, harcoljunk a vaskalaposok kommunistaellenes klikkje ellen | 1940 február 1 |
| Tíz követelés a kuomintanghoz | 1940 február 1 |
| A "Csungkuo kungzsen" című folyóirat első számának megjelenése alkalmából | 1940 február 7 |
| Több figyelmet az összefogásra és az előrehaladásra | 1940 február 10 |
| Az új-demokratikus alkotmányos kormányzásért | 1940 február 20 |
| Milyen hatalom legyen a japán megszállókkal szembeni ellenállás támaszpontjain? | 1940 március 6 |
| A párt jelenlegi taktikája a japánellenes egységfrontban | 1940 március 11 |
| Bátran segítsük kibontakozáshoz a japán megszállók ellen harcoló erőket, verjük vissza a vaskalaposok kommunistaellenes klikkjének támadásait | 1940 május 4 |
| Tartsunk össze mindvégig | 1940 július |
| Pártunk politikájáról | 1940 december 25 |
| Parancs és nyilatkozat az anhuj tartomány déli részén lezajlott eseményekkel kapcsolatban | 1941 január |
| A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő Forradalmi Katonai Tanács parancsa | Jenan, 1941 január 20 |
| A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő Forradalmi Katonai Tanács képviselőjének nyilatkozata a "Hszinhua" hírügynökség tudósítója előtt | 1941 január 22. |
| A második kommunistaellenes kampány szétzúzása utáni helyzet | 1941 március 18 |
| A második kommunistaellenes kampány szétzúzásának eredményei | 1941 május 8 |
Részletek a Válogatott Művekből (IV. kötet)
| Mű címe | Dátum |
|---|---|
| A japánellenes háború időszaka (III) | |
| Előszó és utószó "A falu vizsgálatának anyagá"-hoz | 1941 március-április |
| Előszó | 1941 március 17 |
| Utószó | 1941 április 19 |
| Szervezzük át oktatásunkat | 1941 május |
| Leplezzük le a "Távolkeleti München" szervezőinek cselszövéseit | 1941 május 25 |
| A fasizmus elleni harc nemzetközi egységfrontjáról | 1941 június 23 |
| Beszéd a Senhszi-Kanszu-Ninghszia határterület népi politikai tanácsának ülésén | 1941 november 21 |
| A pártmunka helyes stílusáért | 1942 február 1 |
| A pártsablonok ellen | 1942 február 8 |
| Felszólalások az irodalom és a művészet kérdéseivel foglalkozó jenani tanácskozáson | 1942 május |
| Megnyitó beszéd | 1942 május 2 |
| Zárszó | 1942 május 23 |
| Rendkívüli fontosságú politikai intézkedés | 1942 szeptember 7 |
| Döntő fordulat a második világháborúban | 1942 október 12 |
| Az októberi forradalom huszonötödik évfordulójára | 1942 november 6 |
| Gazdasági és pénzügyi kérdések a japán területrablók elleni háború időszakában | 1942 december |
| A vezetés módszereinek kérdéséhez | 1943 június 1 |
| Kérdés a kuomintanghoz | 1943 július 12 |
| Indítsunk mozgalmat a támaszpontok területén a földhaszonbér csökkentéséért, a termelés fejlesztéséért, a hatalmi szervek támogatásáért és a lakosságról való gondoskodásért | 1943 október 1 |
| A kuomintang központi végrehajtó bizottságának tizenegyedik teljes üléséről és a harmadik nemzeti politikai tanács második ülésszakáról | 1943 október 5 |
| Szervezkedjetek! | 1943 november 29 |
| Oktatásunk és a jelenlegi helyzet | 1944 április 12 |
| Melléklet: "Határozat Pártunk történetének egyes kérdéseiről" | 1945 április 20 |
| Szolgáljuk a népet! |
tags: #mao #ce #tung #valogatott #muvei #3
