A Fradi Tábor Visszatérése: Egy Korszakkal Későbbi Ébredés és Történelmi Örökség

Örömteli a hír, mivel újra valódi élettel telhetnek meg a magyar lelátók, de sajnos mégsem lehet felhőtlen az örömünk. Az elmúlt sok-sok évben együtt voltunk veletek jóban, rosszban. Együtt tartottunk ki a stadionon kívül, veletek együtt tértünk vissza, együtt nyertünk bajnokságot és együtt kalandoztunk Európában. Oly sokszor tértünk már vissza a történelem során, de mindig EGYÜTT tértünk vissza.

A hétvégén a Ferencváros a Diósgyőr együttesét fogadja az NB I-ben. Az enyhítéseknek köszönhetően a Groupama Arénába bizonyos feltételek betartása mellett a zöld-fehér drukkerek is visszatérhetnek. Régen látott valódi meccshangulat uralkodott egy Fradi-meccs lelátóján! A Groupama Arénában első ízben volt - jó értelembe vett - hátborzongató hangulat, ugyanis a 2014. augusztus 10-én átadott stadion egyidős volt a ferencvárosi fanatikusok bojkottjával - egészen 2017. november 4-ig.

Az Újraegyesülés Hosszú Útja: A Bojkotttól a Megegyezésig

A Ferencváros új stadionját, a Groupama Arénát 2014. augusztus 10-én adták át. A klub vezetősége bejelentette, ekkortól kezdve a belépést az új létesítménybe vénaszkenneres ellenőrzéshez kötik. A Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül névre hallgató szervezet tagjai többször is kifejezték nemtetszésüket a klubvezetés vénaszkenneres beléptetése ellen. 2015. január 14-én a vénaszkenneres beléptetés ellen tüntető ferencvárosi szurkolók Kubatov Gábor háza előtt fenyegették meg halálosan a zöld-fehér klub elnökét és családját. Több mint három év után egyeztek meg a Ferencváros vezetésével. A felek másfél évig tárgyaltak egymással, mire megegyeztek arról, hogy november 4-én, a Debrecen elleni hazai NB I-es találkozón visszatér a drukkerhad, s a jövőben mind az otthoni, mind pedig az idegenbeli meccseken ott lesz.

Kubatov Gábor, a Fradi elnöke így nyilatkozott a megbékélésről: „Római katolikus vagyok, ennyit mondanék a megbocsátásra. Mindannyiunknak voltak sérelmeink, ezeket megbeszéltük, túlléptünk rajtuk. Rájöttünk arra, hogy bizonyos kereteken belül változnia kell a szurkolói kultúrának. Arra a felvetésre, hogy melyik fél győzött, azt válaszolnám, egyik sem. A Ferencváros érdekeit helyeztük előtérbe, örülök, hogy elértük, amit szerettünk volna.” A Groupama Arénában és az FTC idegenbeli találkozóin a vendégszektorban továbbra is kötelező lesz a szurkolói kártya kiváltása, ezt kétféleképpen tehetik meg a drukkerek.

A bojkott és a visszatérés fontosabb dátumai:

Visszatérés a Groupama Arénába: Az Első Meccs és a Verekedés Árnyéka

Bár a visszatérés örömteli volt, az első mérkőzésen egy incidens beárnyékolta az eseményt. Együtt nézték meg a Groupama Arénában történt szombati, lincselést idéző verekedésről készült felvételeket a Ferencváros és a stadionba visszatérő ultrák vezetői. Nagyon úgy tűnik, hogy a Kubatov Gábor klubelnök és a stadion 3,5 évig bojkottáló szurkolók közötti október végi megállapodás a verekedés ellenére érvényben marad. Kubatov Gábor, a Fradi elnöke azon az október 25-i sajtótájékoztatón, ahol bejelentették Kubatov és az ultrák nagy békülését, azt mondta: „A stadionnak nincs olyan pontja, amit kamera ne látna.”

Feszültség volt a visszatérő tábor és a kubatovista drukkereket irányító Bonyha között, ami korábban is nyilvánvaló volt. A távolmaradók egyértelműen árulónak tartották Bonyhát és többször is gúnyolták a Fradi-meccseken produkált, erőtlen szurkolást. Hamberger Ádám, a hosszú bojkottot tartó Fradi-tábor vezetője a meccs előtt egy interjúban is elég egyértelművé tette, hogy Bonyha innentől kezdve elveszítette a vezető szerepét. Az első hírek arról szóltak, hogy Bonyha kereste a bajt, amikor felbukkant az visszatérő ultrák között, kést rántott, nem is egyet, mire összeverték.

A meccs előtt a hvg.hu is forgatott a stadionnál. A stáb tagjai látták Bonyhát - a kezein bandázzsal -, és hallották, ahogy társai megpróbálják rábeszélni, hogy tekerje le. Utólag mindenki másként emlékszik, hogy mi volt a megállapodást Bonyháról. A jól értesült ultrák szerint az volt az alku a klubbal, hogy Bonyha nem megy be a táborba. A poszt szerint a visszatérők előre kitalálták, hogy megverik Bonyhát, negyvenen mentek rá, a többi tíz a barátjára, utóbbinál nem volt kés. Az, hogy Bonyhánál igen, azt a poszt írója sem tagadta, de szerinte az életét védte vele. Konteók vannak arról, hogy Kubatov küldte be, mert ezzel akarta provokálni a tábort, hogy aztán végképp kitilthassa a balhés ultrákat. Ez elég túlgondoltnak tűnik, Kubatovnak az elmúlt években is volt hivatkozási alapja a tábor távoltartására (a háborús bűnös Csatáryt éltető molino például).

A konteó része az is, hogy miért engedték be Bonyhát és társait a kiskapun. Kubatov még a sajtótájékoztatón azt mondta a biztonsági szolgálatról, hogy azt volt rendőrök vezetik, tudják, mi a dolguk. Az aligha földtől elrugaszkodott feltételezés, hogy az addigi vezérszurkolót ismerték az őrök. Ha volt jegye, legfeljebb akkor küldhették volna el vagy irányíthatták volna máshova, ha azt Kubatov kifejezetten kérte volna. A kést ugyanakkor egy alapos motozással itt is megtalálhatták volna nála, mert ennél a kiskapunál is át kellett volna vizsgálni. Többen is arról számoltak be, hogy 10 éves gyereket is alaposan átnéztek a kapuknál, egy kislánytól a Fantáját is elvették. Bonyha simán bevitt egy kést. Erre nyilatkozta azt a Ferencváros biztonsági főnöke, Baranyai Imre, hogy a kést akár a farpofái között is bevihette.

A verekedésről eddig csak két, pár másodperces felvétel jelent meg. Az előzmény egyiken sem látszik. Az elsőn a szürke melegítős, a bandázst ekkor a kezéről már levevő, a markában egy kést tartó Bonyha a lépcső felé hátrál, több tucatnyian veszik körül, és dobálják kukával. Hogy ki kezdte a verekedést, azoknak a kameráknak a felvételeiből biztosan kiderül, amiről még a sajtótájékoztatón Kubatov beszélt. A Ferencváros közleménye szerint annyira értékelhető felvételeik vannak, hogy a verekedésben szervezetten részt vevő 50 ember közül mindenkit be tudnak azonosítani, „senki sem fogja megúszni, azok sem, akik maszkot húztak, vagy akik többször is ruházatot és cipőt váltottak, hogy megnehezítsék a későbbi azonosítást.”

A Tábor vezetőit kérni fogják, hogy a sajnálatos esemény után kiadott közleményük szellemében és a napokban elfogadott megállapodásunk alapján, a tárgyi bizonyítékok, a videó felvételek és a fotók megismerése után segítsék az elkövetők azonosítását. A Ferencváros a verekedést rögzítő felvételeket a sajtónak nem adta ki, de a rendőrségnek továbbította. Megkerestük a Budapesti Rendőrkapitányságot, hogy várhatóak-e tovább őrizetbe vételek, amire azt válaszolták, hogy „A nyomozás folyamatban van és jövőbeli, meg nem történt dolgokra a nyomozóhatóság nyilatkozni nem tud.” Nem nyilatkoztak arról, hogy beazonosíthatóak-e a verekedés résztvevői a felvételeken. Mindenesetre a Fradinál korábban azt mondták, hogy a verekedés résztvevőitől visszavonták a szurkolói kártyát. Azt viszont megtudtuk a rendőrségtől, hogy két súlyos (az egyik minden bizonnyal Bonyha, a másik a társa lehet) és egy könnyű sérültje volt a verekedésnek. A két eddigi gyanúsított ellen „csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság, valamint súlyos testi sértés bűntette a megalapozott gyanú a jelenlegi adatok szerint.

Próbáltuk megtudni a Ferencvárostól, hogy mi volt a megállapodás Bonyháról az ultrákkal. Ahogyan azt is, hogy a biztonsági szolgálatuk felelősségét megvizsgálták-e és mire jutottak, de nem kaptunk választ. Kubatov a verekedés óta nem szólalt meg az ügyben. Előtte azt mondta, hogy minden vitás ügyet egy közös fegyelmi testület vizsgál ki, bizonyítékok alapján. Hogy van ilyen testület, arra az ultrák is utaltak a késelés után megjelent közleményükben. Hogy mire jutottak, arról nincs hír. Mindenesetre a késelés után a Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül úgy búcsúzott, hogy találkoznak a következő meccsen, Pakson. Az MLSZ ugyanakkor megkönnyítette Kubatov dolgát, amikor a szombaton történtek miatt három meccsre bezáratta az ultrák által visszafoglalt szektorokat a Groupama Arénában. Jómagam is kint voltam a meccsen, és ki merem jelenteni, egy percig nem éreztem veszélyben a testi épségem késelős eset ide vagy oda. Bár nem vagyok Fradista, igencsak hosszú ideje élek a IX. kerületben ahhoz, hogy jó pár „B-közepes” srácot nagyon régóta a barátomnak tudhassak, és ki merem jelenteni, hogy nagyon megérdemelték ezt az egyezséget, melynek ez a tegnapi adrenalin bomba volt az eredménye!

A Fradi Tábor Jelentősége: Történelmi Pillanatok és A „12. Játékos”

Bárkit kérdezünk meg, hogyan vált FRADISTÁVÁ, mindenkinek, egyéni története van erről. Családi tradíciók mentén kaptam zöld-fehér alapokat, habzsoltam szeretett Nagy Bélánk könyveit, kívülről fújtam a Ferencvárosi TC futball történelmét, csüggtem a TV-n, ha játszott a Fradi, a vereségeknél egy hétig használhatatlan voltam, elkeseredett és „életunt” (tizenévesen), ha nyertünk, akkor rohantam a játszótérre focizni másnap és én voltam, Ebedli, Nyilasi és Pogány (egy személyben…). Később, a győzelmek után, még a házibuliból is elszöktünk többed magunkkal a Blahára, ahol éjfél körül megjöttek az első Népsportok és olvasgattuk az osztályzatokat, habzsoltuk a tudósítást és boldogan szemléltük a tabellát: „1. Ferencváros…”

De volt azért ott még valami. Valami, ami nem igazán SPORT, mégis elmaradhatatlan, utánozhatatlan kelléke annak, a kulissza, a körítés. A Fradi tábora. A 12. Az MI voltunk. Mi, EGYÜTT! Hol 10-, hol 12-, hol 20-, esetenként a Népstadionban 50 ezren. Akiknek a hangja betöltötte az arénát, akik miatt az ellen lába már a gondolattól is megremegett. Az első meccsem az 1980. augusztusi nyitány volt, a Dunaújváros ellen (8-0!). Ott, akkor nem csak a Fradi játéka fertőzött meg végleg. A hangulat, a stadion atmoszférája. Ahogy a beszoruló ellenfél (a 39. percig 0-0 volt) láttán megszólalt a tábor, majd követte Őket kánonban mindhárom további lelátó oldal. Hátborzongató volt, míg az ellenfél megbénult. Az újvárosiak onnantól csak menekültek volna. De nem lehetett, és a Fradi kitömte őket.

Amikor, később, már újságíró igazolvánnyal a nyakamban, egy DVSC elleni meccsen a klubházból a játékos kijárón át mehettem be az Üllői úti pályára a csapatokkal együtt, ott és akkor értettem meg igazán, miért is mondták azt a vidéki játékosok, hogy már a Budapest táblát meglátva elvesztették a meccset. Alig lehettek 8-10 ezren a tribünön, de a Fradi induló dallamára beérkezve a hangorkán szinte a földhöz szegezett bennünket.

Amikor 1983 tavaszán egy fordulóval a bajnokság vége előtt FTC-Tatabánya meccsre és - párhuzamosan, egy időben - Bp.Honvéd-Rába ETO rangadóra került sor, az állás szerint a győriek egy pont előnnyel vezették a tabellát. Azaz: ha kikap a Győr és győz az FTC, elsők vagyunk az utolsó forduló előtt, pontelőnnyel! 25 000 reménykedő zöld-fehér szívű fanatikus volt a körítése a meccsnek… Jól indult a derbi, Pogány Laci korai góljával vezettünk, de nem sokkal később Hermann kiegyenlített, majd az idő előrehaladtával - ahogy a játékunk egyre reménytelenebbé vált-, már a szurkolók sem hittek igazán abban, hogy itt fordulat következhet be…mígnem: Idézzük csak fel a korabeli sportújságot: „És mit tesz a technika? A Bp.Honvéd második, vezető gólja után olyan hangorkán tört ki a ferencvárosi szurkolókból, hogy valósággal megbénította a vendégeket, és a 75.”

Ahogy a korabeli sporttörténet elsárgult lapjairól olvashatjuk, a három E - Erkölcs, Erő, Egyetértés - közül az Erő, nem csupán a fizikai erőt, vagy a hangerőt jelentette, hanem a szellemi-erkölcsi erőt legalább annyira! A B-Közép nem egyszer háromszoros éljent kiáltott az ellenfélre is, az MTK betiltásakor a klub és szurkolói külön küldöttséget indítottak a nagy rivális megmentése érdekében például. Ilyenformán óriási a felelősség is az Ultrák részéről, hogy ne okozzanak kárt a jelenlétükkel, hanem az elődeikhez méltó módon segítsék a csapatot! Ezt várjuk tőlük és önmagunktól is azért, hogy a „modernkori Peterdy Pálok” újra leírhassák azt, amit a nagyszerű újságíró anno, 1983-ban, egy FTC-Újpest meccsen, ahol a lila tábor kántálta a szokásos „Újpest, Újpest!” rigmusát, majd: „Ak akkor megmozdult az óriás, és csendre intette a törpét!” Jött a Fradi tábor és hangerejével elsöpörte az ellenfél szurkolóit és erőt adott a mieinknek! Gyerekként és már felnőttként is a Fradi szeretetéhez hozzátartozott a „zöld ár”, a tábor, az IGAZI, hamisítatlan meccs-hangulat! Köszöntünk Benneteket újra Itthon és azt a dalt is várjuk, de nagyon, hogy: „Mikor holnap leszáll az est, Ünnepel majd Budapest!

tags: #fradi #tabor #visszateres

Népszerű bejegyzések:

• játékos írásmódszerek
• események és szabályok
• Magyarok a CS:GO e-sportban
• Utánpótlás-nevelés Norvégiában
• Előzetes a Rolex 24 Daytona futamról