A Ferencváros és az Újpest Rivalizálásának Története: Játékosok, Meccsek és Legendák

A Ferencváros és az Újpest közötti ellentétről alighanem azok is hallottak már, akiket nem nagyon érdekel a sport. Ez a rangadó, a "Derbi", mindig többet jelentett egy labdarúgó mérkőzésnél. A Margitay Richárd és Margitay Zsolt Ferencváros-Újpest: A futballháború című könyve mélyére ássa a magyar focitörténelem híres rivalizálásának hátterét. Nem csupán kerületi- és színbeli ellentét húzódik a csapatok között, hanem ezen túlmenően vallási, kulturális és politikai szembenállás is jellemezte egykoron az összecsapást. Ez a párharc a világ 21. legnagyobb futball rivalizálásának számít.

A Rivalizálás Gyökerei és Kialakulása

Az Alapítás és a Kezdeti Viszony

Az Újpesti Torna Egyletet 1885. június 16-án alapították, míg a Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án. Előbbinek Egység, Épség, Egyetértés, utóbbinak Erkölcs, Erő, Egyetértés volt a jelszava. Az Újpest 1950-ig vidéki csapatnak számított, mivel csak akkor vált Budapest részévé. A rivalizálás alapja kezdetben a Budapest-vidék versengés volt, mivel Újpest csak 1950-ben lett Budapest része. A kisvárosi csapat évtizedekig nem is számított a Ferencváros igazi ellenfelének, az 1920-as évekig az FTC-MTK meccs számított az igazi nagy rangadónak. A rossz viszonyt éppen az alapozta meg, hogy míg az FTC egy fővárosi nagyágyúnak számított, az újpestiek inkább egy feltörekvő vidéki kiscsapatnak, akiket vidéki parasztoknak csúfoltak a fradisták.

Vallási és Társadalmi Eltérések

A szurkolói bázis eltérő volt: a Fradi katolikus csapat volt asszimiláns német kispolgári háttérrel, addig az Újpest egy vegyes társadalmi összetételű együttesként funkcionált, amelyben németek és zsidók is megtalálhatóak voltak a szimpatizálóik között. Ráadásul az osztályharc is előkerült, mivel a Ferencváros szurkolói a jómódú katolikus középosztálybeliek, míg az újpestiek jellemzően munkások voltak, vallásilag is jóval vegyesebbek. A rivalizálás a rendszer összeomlása után is megmaradt.

Politikai Befolyás a Rákosi-Korszakban

A valódi ellenségeskedést mégis a Rákosi-korszak hozta el, amikor 1950-ben az élklubokat ágazati felügyelet alá vonták, sőt a nevüket is megváltoztatták. Az 1950-es években pedig a klubok életébe való állami beavatkozás idézte elő azt, hogy a két gárda gyűlölt ellenséggé vált egymás szemében. Így lett a Fradiból ÉDOSZ SE, majd Budapesti Kinizsi, az UTE-ból pedig Budapesti, majd Újpesti Dózsa. A Fradi a kommunizmusban igazi ellenzéki csapat volt, míg az Újpest a Belügyminisztérium focicsapataként üzemelt. Meghatározó volt a szurkolók számára az azonosulás szempontjából, hogy az ötvenes évektől az Újpest a Belügyminisztérium csapata lett, a Fradi meg ellenzékinek számított. A változás a lila-fehéreknél okozott nagyobb károkat, mivel a Belügyminisztérium csapataként közutálat tárgya lett. Ez a korszak annyira beleégett a köztudatba, hogy még mindig vannak olyan ferencvárosi drukkerek, akik a mai napig Dózsaként hivatkoznak az Újpest FC-re.

Az Első Összecsapások és a Ferencváros Dominanciája

Az első Ferencváros - Újpest összecsapásra 1905. február 19-én került sor, s ezen a zöld-fehérek 2:0 arányban győztek a Soroksári úton. A mérkőzés mindkét gólját az a Weisz Ferenc szerezte, aki 1920 és 1922 között az újpesti csapat edzőjeként tevékenykedett. A két csapat első 22 találkozóját minden esetben az FTC nyerte meg, a lilák első győzelmére egészen 1917. június 24-ig kellett várni, amikor is az Újpest 4:1-re megverte a zöld-fehéreket a bajnokságban. Egészen addig az újpestiek csak asszisztáltak a ferencvárosi diadalokhoz. Az újpestiek már az elején sok nagyarányú vereségbe beleszaladtak a Fradival szemben.

Emlékezetes Korai Gólzáporok

• 1907 tavaszán 5:0-ra, fél évvel később pedig 6:0-ra kaptak ki a lilák az FTC-től a bajnokságban, ráadásul mindkét alkalommal hazai pályán.
• Az 1910/11-es szezonban, amikor az Újpest kiesett az élvonalból, mindkét alkalommal 7:1-es vereséget szenvedtek el a zöld-fehérektől.
• Az 1913-as Corinthian-díjért zajló találkozón a Ferencváros 9:0-ra nyert újpesti riválisa ellen, Schlosser Imre négyszer villant.
• 1918 júliusában az FTC újabb 6:0-ás diadallal lepte meg a bajnokságban az UTE-t.

Az amatőr korszak óriási ferencvárosi fölénnyel zárult: 34 mérkőzés, 24 győzelem, 5 döntetlen és 5 vereség, gólarány: 95:35.

Újpest Felzárkózása és Aranykora

A lila-fehérek ezután már folyamatosan kezdtek felnőni a zöld-fehérek szintjére. Az Újpest csapatának hátsó alakzata ebben az időszakban jelentősen feljavult, hiszen ekkor érett össze a híres Fogl-gát. A lila-fehér gárda az 1920-as években méltó ellenfelévé vált a Fradinak, és a feltörekvő csapat már többször le is tudta győzni a kilencedik kerületi ellenlábast. Az 1927-ben az első profi bajnokságot nagy fölénnyel nyerte meg a Ferencváros, megelőzve a két nagy riválist, az Újpestet és az MTK-t. Ekkor született meg a híres mondás: „Ünnepel az egész város, bajnok lett a Ferencváros.”

Újpesti Bajnoki Címek és Nemzetközi Sikerek

Az Újpest sem tétlenkedett, hiszen 1930-ban nemcsak első bajnoki címüket ünnepelhették, hanem még abban az évben a Bajnokok Tornája elnevezésű nemzetközi labdarúgótornát is megnyerték. Ebben az időben a lila-fehér klub sikereinek záloga a kiváló támadó, Avar István volt. Az újpesti csapat felvirágzása a Tungsram alapítójának, Aschner Lipótnak volt köszönhető, aki 1921 és 1934 között a klub elnökeként funkcionált. Külön érdekesség, hogy a lilák előbb nyertek Közép-európai Kupát (1929), mint magyar bajnokságot (1930). Az 1929-es újpesti KK-diadalához az is kellett, hogy a bajnok FTC visszalépjen a sorozattól, ugyanis a zöld-fehérek a Közép-európai Kupa címvédése helyett egy dél-amerikai túrát választottak. Az Újpest csak a harmadik lett a nemzeti bajnokságban az FTC és az MTK mögött, de a Fradi visszalépésével a lilák is részt vehettek a nemzetközi tornán, amit végül sikerült is megnyerniük.

A 'Mágikus Újpest' Korszaka

A 70-es évek elhozták a „Mágikus Újpest” aranykorát. A klub neve többször változott, de a csapat „székhelyének” neve csak az ötvenes években hiányzott (Budapesti Dózsa). 1949-ben keresztelték el Dózsának (belügyminisztérium alá tartoztak), amit 1991-ig meg is tartottak. A rivalizálás végképp elmérgesedett azzal, hogy a lila-fehérek Dózsaként élték aranykorszakukat: 1967 és 1980 között kilenc bajnoki címet nyert az együttes 14 kiírásból. Ezalatt számos legendás játékos, mint Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II és Zámbó alkotott feledhetetlen csatársort, majd jött Törőcsik András és Fekete László. Ez a csapat 9 bajnoki címet szerzett, több mint 500 góllal. 1969-ben VVK döntőben játszottak (vereség a Newcastle-től), 1974-ben BEK elődöntőig jutottak (a Bayern München jutott tovább).

Játékosok Mindkét Klub Színeiben

A klubok történelmében bőven akadtak játékosok, amelyek mindkét csapatban megfordultak, az MLSZ 35 ilyen futballistát tart számon.

• Deák Ferenc "Bamba": Minden idők egyik leggólerősebb csatára, mind a válogatottban, mind a Fradiban (1947-1950: 83/121) több gólt szerzett, mint ahány mérkőzésen játszott. A Bp. Dózsában (1950-1953) 72 mérkőzésen 52 gól volt a mérlege.
• Ebedli Zoltán: Az 1984-85-ös bajnokságban a Fradi legnagyobb riválisánál, az Újpesti Dózsában játszott egy szezont. Ehhez barátja, Törőcsik András segítette hozzá.
• Szűcs Lajos: A korábbi kapus 1995 áprilisában az UTE együttesében mutatkozott be az első osztályban. 1997 őszén még ő volt az első számú kapus, majd a német Kaiserslauternhez igazolt. 1999-ben tért haza, egy rövid és újabb kaiserslauterni kitérőt leszámítva 2006 elejéig a Fradi tagja volt.

Az említett labdarúgókon kívül többek között Wukovics László - aki emlékezetes módon két gólt lőtt az Üllői úton, amikor a lilákhoz szerződött -, Kecskés Zoltán, Goran Kopunovics, Füzi Ákos, Eszenyi Dénes, jelenleg a Szombathelyi Haladást irányító Horváth Ferenc, Szekeres Tamás, Vasile Miriuta vagy éppen Rósa Dénes is játszott mindkét együttes színeiben. Szerdán lesz a legújabb derbi, a vendégek keretéből Leandrót vehetjük igazi, vérbeli fradistának, aki komolyan átérzi a rangadó hangulatát, hiszen már 2002 és 2006 között a csapat játékosa volt, 2015 óta pedig újra az, mégha inkább csak epizodista is Szerhij Rebrov keretében.

Emlékezetes Rangadók és Fordulópontok

Kettős Rangadók a Népstadionban

A két klub közti bajnoki összecsapásokat 1954 és 1987 között jellemzően a Népstadionban rendezték, kettős rangadók keretében. Ezekről a felejthetetlen és örökké emlékezetes meccsekről sok történetet hallottunk már azoktól, akik részesei lehettek ilyen mérkőzéseknek. Teltház a nézőtéren, fergeteges hangulat, legendás játékosok és felejthetetlen összecsapások. Az 1965. augusztus 1-én, az őszi idénynyitót nagy érdeklődés kísérte, 60 ezren szorongtak a lelátókon. Az amerikai túra után a fáradt Fradinak adták a kevesebb esélyt. Balogh Sándor, az Újpesti Dózsa edzője a mérkőzés előtt azonban így nyilatkozott: "Lehet, hogy fáradtak a lábak, de én mégis félek - a Ferencváros szívétől!" A félelme beigazolódott, a Fradi Albert Flórián vezetésével 3:1-re nyert. Ahogy az 1967. április 16-án rendezett rangadón is, amelyen a Lakat Károly vezette FTC 3-0-ra nyert Rákosi Gyula, Szőke István és Albert Flórián találatával 76 ezer néző előtt. Pedig a másik oldalon is olyan játékosok játszottak, mint például Bene Ferenc, Fazekas László, Göröcs János, vagy éppen Dunai Antal. 1987-ben, harminchárom év népstadionbeli játék után költöztek vissza a csapatok az otthonukba.

Rekordgyőzelmek és Fájdalmas Vereségek

• Már az ÉDOSZ korszakban, 1950. május 21-én született meg az eddigi legnagyobb gólkülönbségű ferencvárosi győzelem Czibor, Kocsis (3-3 gól) valamint Deák (2 gól) találataival: ÉDOSZ - Bp. Dózsa 8:1.
• 1976. május 15-én, a Népstadionban, 50 ezer néző előtt az újpestiek arattak óriási győzelmet. A Fazekas-Törőcsik-Fekete csatársor a második félidőben szétzilálta a zöld-fehérek védelmét. A vége 8:3, mely minden idők egyik legnagyobb és legfájdalmasabb vereségei közé sorolható.
• A „visszavágásra” nem kellett túl sokat várni. 1979. szeptember 22-én, a Népstadionban, 40 ezer néző előtt a Nyilasi-Ebedli-Takács-Mészöly tengely által vezényelt Fradi nem bosszút állva, 7:1-re gázolta le az Újpesti Dózsát.
• 2010. szeptember 11-én történelmi, 6-0-s sikert aratott a lila-fehér klub.
• 12 évvel később, a 2022/23-as bajnoki szezon első mérkőzésén a Fradi nyert 6-0-ra a Szusza Ferenc Stadionban a lila-fehérek ellen, amivel "visszaadta" a korábbi vereséget.

Hosszú Fradi-böjt és a "Boli-show"

A 2000-es években is voltak emlékezetes derbik, ám közel sem annyi, mint korábban. Persze ebben nagy szerepet játszik a Ferencváros 2006-os kizárása az NB II-be, amikor a két csapat nem találkozott egymással. Érdekesség, hogy 2000. november 30-án 1-0-ra nyert az FTC a Megyeri úton Dragóner Attila góljával, utána viszont sorozatban 12 Megyeri úti mérkőzésén képtelen volt nyerni a zöld-fehér csapat (7 újpesti siker mellett 5 döntetlen született). Az idegenben 12 nyeretlenül megvívott rossz szériát 2014. április 4-én zárta le a Ferencváros.

A 2019. október 19-én, 19 ezer néző előtt rendezett derbin indult útjára a "Boli-show". A 23. percben Heister beadására érkezett remek ütemben, ezzel megszerezte a lilák elleni első gólját, mely három pontot is ért a Fradinak. A "Boli-show" a két csapat utolsó derbijén is folytatódott. 2020. október 24-én megszakadt a "Boli-show", de nem szakadt meg a Fradi győzelmi szériája.

A Ferencváros Jelenlegi Dominanciája

A Ferencváros az előző kilenc, Újpest elleni összecsapását megnyerte, ráadásul ezeken a rivális mindössze két gólt szerzett. A legutóbbi lila-fehér győzelemig több mint hat évet kell visszamenni az időben: 2015 decembere óta 17 bajnoki meccsen és egy ízben a Magyar Kupa döntőjében maradt nyeretlen az újpesti csapat. A 2021/22-es bajnoki szezon második derbijén a Megyeri úton, 2022. január 30-án Loncar gólja döntött, ezzel zsinórban, kilencedik alkalommal is győzni tudott a Fradi.

A Fradi sorozatban tizenötödször fektette két vállra a lilákat, ezúttal saját stadionjukban kaptak egy ötöst 2024. február 25-én. 2024. május 19-én a Fradi zsinórban a 16. derbit is megnyerte, ezzel megdöntötte az eddigi rekordot. 2024. augusztus 17-én sem történt „csoda”, a Fradi Kehinde 92. perces lőtt góljával sorozatban 17. alkalommal győzte le a lilákat. A második mérkőzésen tovább folytatódott a lilák nyeretlenségi sorozata, bár nem kaptak ki, de utoljára 10 éve tudtak győzni a zöld-fehérek ellen.

Magyar Kupa Összecsapások

A legrangosabb és leghosszabb ideje létező magyar futballkupa-sorozat történetének legeredményesebb alakulata a Ferencváros története 22 diadalára készül. Ellenfele, az Újpest kilenc elsőséggel büszkélkedhet, ezzel a harmadik legeredményesebb alakulat a zöld-fehérek és az MTK mögött. Az első FTC-UTE finálé, s zöld-fehér győzelem 1922-ben született. Az első két profi idényben, 1927 és 1928 tavaszán kétszer is a Ferencváros nyert.

Emblematikus Kupa Döntők

• 1933: A Magyar Kupa-döntő hozta az addigi legnagyobb különbséget. Az idény végén a bajnoki címet elhódító Újpestet 11:1-re verte Blum Zoltán Fradija.
• 1941-1943: A Magyar Kupát sorozatban háromszor is megnyerte a Ferencváros.
• 1969: Öt elveszített döntő után az Újpest nyert először Magyar (Népköztársasági) Kupát, miután Dunai II Antal, Bene Ferenc és Nagy László egy-egy góljával 3:1-re verte a Bp. Honvédot.
• 1975: Az Újpesti Dózsa lett a győztes. Horváth József a második félidő közepén nyolc perc alatt három gólt fejelt, ezzel segítve kupagyőzelemhez a lila-fehéreket.
• 1991: A rendszerváltás utáni első MK-döntőben a Fradi 1-0-ra verte a Váci Izzó MTE-t.
• 1992: A Kovács Ferenc által irányított Újpesti TE nyert hosszabbításban a Vác ellen Eszenyi Dénes góljával. Ekkor készült a korszak egyik leghíresebb magyar futballfotója.
• 1994: A Fradi kettős győzelemmel lett kupagyőztes a Vác ellen, Lipcsei Péter két büntetőgóllal brillírozott.
• 2002: Az Újpest 2-1-re megverte a Haladást, Robert Vagner góljával a 120. percben. A Fradit a harmadik fordulóban büntetőkkel búcsúztatták.
• 2003, 2004: Ismét a Ferencváros neve került fel a trófeára. Tököli Attila volt a főszereplő, különösen 2003-ban, amikor két góllal fordított a DVSC ellen.

Szurkolói Kultúra és Incidensek

Kisebb szurkolói csoportok mindig is léteztek. Hogyan épülnek fel ezek a csoportok, mi alapján szervezik meg magukat? A csoportosulás baráti társaságok összeolvadásából szerveződik, amelyet minden esetben a közös érdeklődési kör tart életben, ami maga a klub. Ezek a szurkolói csoportok véleményeznek és kritizálnak, de döntő sportszakmai kérdésekbe nem szólnak bele. A Fradi-szív elnevezés 1929-ből származik. Akkoriban havi 5 pengőért lehetett a szerveződés tagjává válni, amiért a klub cserébe egy jelvényt adott, amit aztán a szívük fölött viseltek a drukkerek.

A Botrányok Kezdete

Mikor és miért alakult ki, hogy a mérkőzéseket rendszeresen botrányok kísérték? Az igazi botrányok a rendszerváltás után kezdődtek a Ferencváros-Újpest rangadókon. Miközben bekúszott az Olaszországban és Angliában kibontakozó ultramozgalom is Magyarországra, amely nálunk ugyan csak a kilencvenes években érte el csúcsát, a látványos koreográfiák és kiírások mellett a gyűlölködésnek és a balhéknak is táptalajt adott. A szurkolóknak miért vált céljukká, hogy háborús helyszínné változtassák a várost? Tudomásul kell venni, hogy sok embernek ez az egyetlen szórakozási lehetősége az életben, mármint az, hogy önfeledten kitombolhassák magukat a mérkőzésen, miközben a csapatuk legyőzi az ősi riválist. Az itt szerzett gólok és győzelmek pedig felérnek egy "orgazmussal". Az persze már más kérdés, hogy ezek az összecsapások milyen károkat és személyi sérüléseket eredményeznek. Ustawkának nevezik, amikor futballhuligánok egy része előre megbeszéli egymással az összecsapás helyszínét és idejét. Itt általában 10-10 ember méri össze az erejét egymással. A történet ezen része viszont már egyáltalán nem a futballról szól. A szurkolók legelvetemültebb része valóban csak balhézni jár a meccsre, kevésbé érdekli őket az eredmény. Számukra fontosabb az ellenfél drukkereinek elpáholása, mint a csapat teljesítménye.

Stadionbiztonság és a "Várvédők"

A Fradi-pályán rendszeressé vált, hogy a legkeményebb szurkolókból állítják össze a stadion biztonsági csapatát. A legkeményebb elemek jelenléte mindig is hatalmas kockázatot jelentett a rendezőkre nézve, azonban minden renitens elemet nem lehet börtönbe záratni a mérkőzés idejére. A klubok pedig rájöttek, hogy sokkal jobb a stadion épsége, illetve a drukkerek biztonsága szempontjából az, ha ezek a személyek inkább "várvédők" lesznek, és nem pedig ostromlók.

Örökmérleg és Jelenlegi Helyzet

Az Újpest és a Ferencváros összesen 234-szer találkozott eddig egymással az élvonalban, 111 Fradi-siker, 62 döntetlen és 61 újpesti győzelem született. A magyar labdarúgás legtöbb bajnoki összecsapását hozta a Ferencváros és az Újpest 121 éves rivalizálása. A két csapat 247. A derbi. Az 56 találkozón közel döntetlent mutat az örökmérleg a Népstadionban, 21 FTC és 20 Újpest siker mellett 15 döntetlen született, és még a gólarány is elképesztően szoros, 99:96.

OTP Bank Liga, 29. forduló (Mintapélda a bajnoki állásra)

Ez a találkozó rendkívül érdekes lesz, ugyanis a Ferencvárosnak megvan rá az esélye, hogy az Újpest ellen nyerje meg fennállása 33. bajnoki címét. A Fradi a nemzetgazdasági ágazattá emelt futballban kivételes helyzetbe került, a Kubatov-irányítás alatt soha nem látott költségvetésből gazdálkodik és üldözi az eredményeket. Ezzel szemben Újpesten mióta Duchatelet letörölte könnyeit és gatyába rázta az anyagiakat az értékesítés és a szinten tartás felé fordult a növekedés helyett, a lelátót mégis címerügyben haragította magára. Az ellentétes utak mentén nem csoda, hogy a 6-0 után csupán két újpesti győzelem született.

tags: #fradi #ujpest #jatekosok

Népszerű bejegyzések:

• Ismerkedést segítő játékok
• Fedezze fel a legjobb focis játékokat
• Védekezés mesterfoka a kézilabdában
• A Fóti úti új otthon
• Országos Diákolimpia kosárlabda eredmények 1998