A Fradi Ultrák Konfliktusokkal Terhelt Története és Visszatérése a Stadionba
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) szurkolói élete az elmúlt években a klubvezetés és a szervezett ultracsoportok közötti feszültségektől volt terhes. Ezek a konfliktusok odáig vezettek, hogy a "B-közép" tagjai több éven keresztül távol maradtak a hazai mérkőzésektől, lemaradva egy bajnoki címről és három kupagyőzelemről.
A Fradi Szurkolói Kultúrájának Gyökerei és az "Igazi" Meccshangulat
Sokak számára a Fradihoz való kötődés családi hagyományokon alapul, mások számára pedig egy különleges érzelmi tartalommal bír. Ahogy Trunkos András, Fradi szurkoló és az Omega zenekar egyik fontos láncszeme is kifejtette, a Ferencvárosban mindaz az érzelmi tartalom benne van, ami ha az ember Magyarországon él, akkor azt csak ennél a klubnál érezheti. Számára a Fradi meccsek alatt érzett hangulat hasonlítható az Omega, Beatrice, Piramis vagy Led Zeppelin koncertekhez. Ilyen hangulat nélkül a futballnak nincs értelme. Az ultrák, vagy ahogy gyakran emlegetik, a "12. játékos" nélkül a futball hangulatát veszti.
A Fradi tábora mindig is meghatározó eleme volt a mérkőzéseknek. Az arénát betöltő hangjuk, a Népstadionban olykor 50 ezer embert számláló közösség az ellenfél lábát is megremegtette. Az 1980-as évek elején, amikor az ellenfél megbénult a hangorkántól, a szurkolók ereje mind szellemileg, mind erkölcsileg erőt adott a csapatnak. A szurkolók szerint "a zöld ár", a tábor, az igazi, hamisítatlan meccs-hangulat elengedhetetlen része a Fradi szeretetének.
Trunkos András Fradihoz fűződő viszonya
Trunkos András elmondása szerint sokáig Honvéd drukker volt, de a rendszerváltás után a magyar futball színvonalának csökkenése miatt elmaradt a mérkőzésektől, érdektelenségbe fulladt az egész. Később egy erős Fradi kötődésű közegbe került, ahol újra rátalált a foci érzelmi oldalára. Miután valaki elkezd a Ferencváros mérkőzéseire járni, azt veszi észre, hogy már nem tud másnak drukkolni. Ez az elkötelezettség még külföldi médiaturnék során is megmaradt, és a cége is tele van Fradi szurkolókkal. A teljes szurkoló vezérkar itt dolgozik nála.
„Mi mindenkit gyűlölünk!” – Az Újpest–Fradi meccs előtt szurkolókat kérdeztünk I Blikk
A Vénaszkenner Ügye: A Konfliktus Központja
A Ferencváros vezetése és az ultrák közötti szembenállás kulcsa a vénaszkenner bevezetése lett. A tavaly augusztusban átadott, Groupama Aréna névre keresztelt stadiont olyan beléptető rendszerrel szerelték fel, amely a tenyérből nyert biometrikus adatokkal azonosítja a regisztráló szurkolót. A szervezett szurkolói csoportoknak ez volt az utolsó momentum, erre mondták azt, hogy szakítanak a klubbal és nem szurkolnak az új stadionban.
Kubatov Gábor Álláspontja: Rend, Átláthatóság és Kultúraváltás
Kubatov Gábor klubelnök szerint a vénaszkennerre azért van szükség, hogy ha valaki balhét csinál a stadionban, akkor a következő mérkőzésen már ne legyen erre lehetősége, hiszen a bajkeverőt ki tudják tiltani, nem tud többet bejönni, ugyanis mindenkinek felelősséget kell vállalnia a tetteiért. Elmondta, hogy sok szurkoló jegy nélkül járt a meccsekre, aminek véget akartak vetni. Az elnök hangsúlyozta, hogy a biometrikus adatok nem sértenek személyiségi jogokat, és a rendszer a rendbontók kiszűrését szolgálja. Hibának nevezte, hogy a vénaszkennerről szóló kommunikáció kezdetben nem volt elég tudatos és átlátható.
Kubatov szerint az elnöksége alatt a klubon belüli furkálódásokat sikerült megszüntetni, és a pénzügyi viszonyok átláthatóvá váltak. Hangsúlyozta, hogy a Ferencváros ma már közel ötmilliárd forintból gazdálkodik, amelynek közel a kétharmada a labdarúgásra megy. A játékoseladásokból jelentős bevételre tettek szert, és a klub célja, hogy játékosai magasabb színvonalú bajnokságokba kerüljenek, mint például Nagy Ádám a Bolognába. Az elnök szerint "a Fradi-meccseken mindig balhé van" képét kell lerázni, és egy "kultúraváltás" zajlik. Elmondása szerint nem kockáztatja a szponzori szerződéseket néhány olyan ember miatt, akik nem hajlandóak elfogadni a szabályokat.
Az Ultrák Ellenvetései: Adatvédelem és Szabad Véleménynyilvánítás
Az ultrák azonban úgy vélekednek, hogy a vénaszkennerre nincs szükség, hiszen a stadionban található háromszáz darab HD-kamera amúgy is mindent lát, és a szabálysértőket könnyen tetten lehet érni. Szerintük a szkenneres beléptetés lassú és körülményes, és mindenki más életét megnehezíti. Az ultras csoportok vezetői szerint a klubvezetés nem volt hajlandó egyezkedni a vénaszkenner ügyében, Kubatov egy megbeszélésen egyértelművé tette, hogy az nem tárgyalási alap. Sokan attól tartanak, hogy a "hatalom" visszaél a beszkennelt adatokkal. Ráadásul kiderült, hogy a szurkolói kártyára vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) a biometrikus adatok megadása csak opcionális lehetőségként szerepel.
A szervezett szurkolói csoportok bojkottja sokkal több embert tartott távol a stadiontól, mint a taglétszámuk. Az ultrák szerint a stadionba járó közönség egy része hiányolja a hangulatot, amit ők teremtettek. Hamberger Ádám, a tábor egykori előénekese, akit a klub jegy nélküli bejárás vádjával tiltott ki, tagadta a vádakat, mondván, hosszú évekig volt bérlete, és csak az utolsó évben járt tiszteletjegyekkel. Mások nem tagadják, hogy jegy nélkül jártak meccsre, de ez a klub által alkalmazott biztonsági szolgálat segítségével történt, akik szemet hunytak a jegy hiánya felett.
Az ultrák véleménye szerint a túlzott leszabályozás tönkreteszi a lelátói kultúrát. Bár elismerik, hogy a rasszista megjegyzéseknek nincs helye a stadionban, Trunkos András szerint "a cigányozás, a buzizás, a kurvanyázás, a mocskos lilák, a lila majmok, a lila kurva, a faszszopó Újpest az ön kápósága idején is megafonból ment a lelátóról". Ez mind más, mint a zsidózás. Azt állítják, hogy ők maguk is igyekeznek kontrollálni a szurkolói közeget, és megakadályozni a leginkább sértő rigmusokat. Emellett felhívják a figyelmet számos pozitív kezdeményezésükre, mint a gyerekkórházaknak való gyűjtés, a hajléktalanok étkeztetése, vagy a sportolási lehetőségek biztosítása a bokszklubjukban. Az ultrák szerint rengeteg pozitív kezdeményezésük van, és az is, hogy mérkőzéseken nem fogyasztanak alkoholt.
A Csatáry Molinó Incidens
A feszültség egyik meghatározó momentuma a Csatáry molinó kifeszítése volt. Kubatov szerint a feliratot becsempészték a stadionba, míg a tábor vezetői azt állítják, előzetesen bemutatták azt a klub által kirendelt személyeknek. A molinó, amely Csatáry László haláláról emlékezett meg egy MTK elleni mérkőzésen, hatalmas felháborodást váltott ki. Csatáry László az 1944-es kassai gettó parancsnoka volt, irányítása alatt tizenötezer embert deportáltak Auschwitzba. Az ultrák szerint ez az eset is a "szurkolók kriminalizálásához" hasonló, ahol egy-egy cselekedet miatt az egész tábort megbélyegzik.
A molinó ügye Kubatov részéről az "egyéni felelősség" elvének hangsúlyozásához vezetett, miszerint számára "nem létezik tábor", csak egyéni felelősség. Az ultrák azonban a szabad véleménynyilvánítás hívei, és úgy vélik, hogy a lelátói közösség a rigmusokon és molinókon keresztül tud üzenni a külvilág felé. Ugyanakkor elismerik, hogy létezik jó ízlés, és a Csatáry-molinó nem ott lett felemelve, ahol a "többi ferencvárosi" ül.
Az Ultrák Visszatérése: Egy Fordulópont?
Három és fél év távollét után, 2016. október 19-én megegyezett Kubatov Gábor klubelnök és az ultracsoportok vezetői. Ennek eredményeként a november 4-i, Debrecen elleni mérkőzésre visszatért nagyjából nyolcezer ultra, így ismét telt ház, húszezer ember előtt rendezték a mérkőzést. Sokan, akik életükben először látták a stadiont belülről, aludni sem tudtak az izgatottságtól.
Az ultrák petárdákkal, zöld füsttel és skandálva vonultak be, kifeszítve a "A pokol lassan, de biztosan megérkezett… Visszatértünk" molinót, majd koromfekete füstöt eregetett a tábor. Ez az egy meccs annyi nézőt vonzott, mint egy komplett NB I-es forduló. Bár a hvg.hu stábját nem engedte be az FTC a stadionba, a hangulatról sokat elárultak a beszámolók és a látványos elemek.
A Jövő Kilátásai: Közös Alapok Keresése
A visszatérés ellenére a konfliktus nem oldódott meg teljesen. Bár kifelé nagy az egység, némi törés mutatkozik a tábor álláspontjában is, mivel több forrás szerint a csoportok tagjai közül többen inkább bemennének a stadionba, feladva a "sehová sem vezető kívülmaradás politikáját". A klubvezetés és az ultrák közötti kölcsönös vádaskodások - a szurkolói fenyegetésektől a klub biztonsági szolgálatának túlkapásaiig - továbbra is fennállnak. Egy informátor szerint a klubvezetés hajlandó tárgyalni minden szurkolói követelésről, kivéve a vénaszkenner ügyét. Kubatov pedig úgy véli, az ultrák nem értettek a szép szóból, nem hajlandóak normálisan szurkolni.
Az ultrák azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy ők nem mennek be a stadionba, amíg a kapuk nem nyílnak meg a saját feltételeikkel. Kifejezték, hogy számukra nem Kubatov Gábor a lényeg, hanem az, hogy bemehessenek szurkolni. Azt vallják, hogy "az ultrákat nem lehet csak úgy elküldeni, nélkülük nincs Ferencváros, és ők sincsenek a Ferencváros nélkül". Véleményük szerint "a Fradi-tábor nem az a társaság, akit birka módjára lehet irányítani."
„Mi mindenkit gyűlölünk!” – Az Újpest–Fradi meccs előtt szurkolókat kérdeztünk I Blikk
Ferencváros adatok és szurkolói felmérések
A Ferencváros egy országos brand, a felmérések szerint Magyarországon több mint másfél millió Ferencváros-szimpatizáns van, és ez a szám jóval meghaladja a többi klub szurkolóinak számát. A klubvezetés célja a nézők visszacsábítása, hiszen a szurkolói kártyát kiváltók számához képest a hazai mérkőzések látogatottsága még nem éri el a teljes teltházat. A jegyárakkal kapcsolatosan Kubatov elmondta, hogy bérletesként akár 1400 forintért is lehet meccsre járni, ami kevesebb, mint egy mozijegy ára.
Az alábbi táblázat a Ferencváros szimpatizánsok számát mutatja a 2015-ös reprezentatív közvélemény-kutatás alapján, összehasonlítva a legnépszerűbb magyar klubokkal:
| Klub | Szimpatizánsok száma (2015) |
|---|---|
| Ferencváros | 1 684 000 |
| Debrecen | Jócskán lemaradva a Ferencváros mögött |
| Újpest | Harmadik helyen |
