A Bírói Osztályozás Kihívásai és a Rangadók Feszültsége a Magyar Sportban
Nem kell hozzá nagy matematikai készség, hogy kiszámítsuk: Magyarországon senkit sem sértegetnek annyian, mint a labdarúgó-mérkőzéseit játékvezetőit. Az NB I-ben a legnagyobb a közönség, tehát itt a leghangosabb a füttykoncert. Az alsóbb osztályokban már kevesebb a néző, de annál kitartóbb a fütty. S minél lejjebb megyünk az osztályok rangsorában, annál több a sértés, sőt az inzultus, a tettlegesség is. Mégis mindig akadnak, akik „vállalják a veszélyt”, elmennek játékvezetőnek, pedig tudják, mennyi „jókívánságban” lesz részük. Egyetlen játékvezető sem örül a füttynek; mindegyikük közmegelégedésre szeretne működni.
A Játékvezetők Rendszere és Előmenetele
A játékvezetők karrierje és minősítése szigorú rendszerben zajlik. Az alsóbb osztályúak feljebb próbálnak jutni, az NB I-eseknek a nemzetközi minősítés a céljuk s nem érdekük, hogy elvágják maguk előtt az utat. A FIFA bírók már presztízsből sem engedhetik meg maguknak a részrehajlás gyanúját. A Játékvezetők Testülete is nagyon ügyel arra, hogy tagjai a legkorrektebbül, a szubjektivitást kiküszöbölve, a szabályok szellemében bíráskodjanak.
Minden NB I-es mérkőzésen megjelenik egy ellenőr is, aki osztályozza a játékvezető tevékenységét és részletes jelentést is készít. A jelentést megtárgyalja az ellenőrző bizottság, és ha a játékvezető nagyobb hibát követett el (például nem adott meg egy jogos tizenegyest), maga elé idézi a bírót, aki megkapja a megérdemelt fejmosást. A jelentést és az osztályzatot nagyon komolyan figyelembe veszik a bíróküldésnél és a minősítésnél is.
A biztonság kedvéért több mérkőzésre szuperellenőrt is küld a JT. Az ellenőrök nem tudnak egymásról, csupán akkor derül ki, hogy szuperellenőr működött, amikor összevetik a jelentéseket. Alapelv, hogy egy-egy bírót csak azonos vagy magasabb képesítésű játékvezető ellenőrizhet. Az ellenőrök között van jó néhány volt FIFA bíró is, tehát a magyar FIFA játékvezetőknek is van megfelelő ellenőrük. Az ellenőrzés és a kiválasztás is gondosan történik.
A Játékvezetői Karrier Útja
Hosszú az út, amíg valaki eljut az NB I-ig. Az alábbi táblázatban látható a tipikus előmeneteli út:
| Fokozat | Mérkőzések Típusa | Leírás |
|---|---|---|
| Kezdő | Serdülő, Ifjúsági | A pályafutás első lépcsőfokai, az alapok elsajátítása. |
| Helyi szint | Megyei és Budapest-bajnoki | Tapasztalatszerzés regionális bajnokságokban, a szabályok és a játékvezetés gyakorlati alkalmazása. |
| Nemzeti Bajnokság | NB III, NB II | Feljebb lépés a nemzeti ligarendszerben, fokozódó nyomás és elvárások. |
| Csúcs | NB I | A legmagasabb hazai szint, ahol a teljesítményt szuperellenőrök is figyelik, és a legfőbb cél a közmegelégedésre való működés. |
| Nemzetközi | FIFA, UEFA keret | A legmagasabb elismerés, nemzetközi mérkőzéseken való bíráskodás, presztízs és tapasztalatgyűjtés. |
Idén négyen léptek a legfelső osztályba: a 35 esztendős budapesti Somlai Lajos, az ugyancsak budapesti, 38 éves Pusztai Jenő, a 42 esztendős kecskeméti Hegyes Gyula és a 46 éves szegedi Kasza Ferenc. A szegedi újonc NB I-es játékvezető életkora is jelzi, hogy ma már - nagyon helyesen - az MLSZ elnöksége megadja a működési engedélyt a 45 évnél idősebb játékvezetőknek is. Nincs korhatár, mindenkit egyénileg bírálnak el. Szinte pótolhatatlan hiányt jelentene, ha az idei bajnokságban már nem működhetnének az NB I-ben az olyan tapasztalt játékvezetők, mint a 49 éves Aranyosi, a 48 éves Fehérvári, a 47 éves Gere, Soós Gábor és Kaposi, vagy a 46 esztendős Vadas, illetve Zsolt István.
Nemzetközi Tekintély és Külföldi Bírók a Hazai Pályán
A játékvezetőkre is vonatkozik az a közmondás, hogy senki sem próféta a maga hazájában. Külföldön nagy a magyar bírák tekintélye. Heten szerepelnek a FIFA keretében (Zsolt, Gere, Emsberger, Schopp, Bíróczky, Wottava és Bírcsák) s közülük az első három az UEFA keretének is tagja. Idén már három jelentős mérkőzésen bíráskodtak magyarok (Gerééknek olyan sikerük volt Isztambulban, hogy mindhármukat ott-tartották egy-egy bajnoki mérkőzés vezetésére is), tavaly pedig Görögországtól, Ciprustól kezdve egész Barcelónáig jártak magyar bírók: összesen 62-szer működött külföldön magyar játékvezető, illetve partjelző.
Magyar női labdarúgó-játékvezető a nemzetközi tornákon: Kulcsár Katalinnal beszélgetünk
Azonban aki alkalmas egy Európa-bajnoki mérkőzés levezetésére, nem biztos, hogy megfelel egy hazai rangadóra. Legalábbis ezt az állítást igazolja a külföldi játékvezetők magyarországi szerepeltetéséről készült statisztika. Az 1962-63. évi bajnokságban húsznál is több mérkőzést vezetett külföldi bíró, de még tavaly is jugoszláv, illetve csehszlovák játékvezetője volt az FTC-Vasas, az FTC-Honvéd, az U. Dózsa-FTC és az U. Dózsa-Vasas rangadónak. A szakemberek nem voltak elragadtatva ezeknek a játékvezetőknek a működésétől, de kétségtelen, hogy a külföldi bírák szerepeltetése - legalábbis a mérkőzés előtt - megnyugtatja a közvéleményt és az érdekelteket. Idén nem jelölték ki előre azokat a mérkőzéseket, amelyekre külföldi bírót akarnak hívni. A bajnokság alakulása majd jelzi, melyek lehetnek azok a rangadók, amelyeken külföldi játékvezetőt vesznek igénybe. Az NB I-es mérkőzések játékvezetőit a februárban összeállított 28 tagú keretből jelölik ki.
Szabályváltozások és a Fegyelmezés Módja
Néhány változást is bevezetnek a bírói gyakorlatban. Így például megszüntetik a játékosok felírását, mert ez a fegyelmezési módszer nem vált be. Az történt ugyanis, hogy a játékvezetők a kiállítás helyett is sokszor csak felírták a játékosokat. Szerepelt például az egyik bírói jelentésben, hogy a salgótarjáni Kocsis a következőképp szólt oda a játékvezetőnek: „Mondja, mi a :... nak van síp a szájában, ha nem fütyül?!” A büntetés egyszerű felírás lett. Volt olyan forduló, amikor az NB I-II mérkőzésein összesen 37 játékost írtak fel, holott jónéhányukat ki kellett volna állítani. Az MLSZ két fegyelmi bizottsága kétféleképp bírálta el a háromszor felírt játékosok ügyeit, legfeljebb abban volt egységes a két bizottság, hogy sokszor csak figyelmeztetésben részesítette a delikvenseket. Figyelmeztetéssel tehát jól el voltak látva a játékosok, csak éppen senki nem vonta őket felelősségre a durvaságért, sportszerűtlenségért. Idén a JT megköveteli tagjaitól, hogy minden esetben állítsák ki azt a játékost, aki rászolgál erre a büntetésre.
A szabadrúgások végrehajtásánál is lesz változás. A labdát azonnal, minden várakozás nélkül el lehet rúgni, de ilyenkor a játékos nem tarthat arra igényt, hogy az ellenfél csapatának tagjai 9 méter távolságban legyenek. A végrehajtás tehát akkor is szabályos, ha a labda a rúgás után a közelben álló ellenfélbe ütközik. A játékosnak azonban joga van arra is, hogy a rúgás elvégzése előtt kérje a játékvezetőtől a 9 méter betartását. Ebben az esetben csak bírói jelre lehet elrúgni a labdát (ez vonatkozik a szögletrúgásra is). Az időhúzást, a sorfal előremozgását és a hasonló sportszerűtlenségeket a játékvezetőnek az eddiginél szigorúbban kell büntetnie. Az eljárás: figyelmeztetés, majd kiállítás. A játékvezetők elméletileg és gyakorlatilag is felkészültek a bajnoki idényre.
Fradi-Vasas Rangadók Bírói Tükörben
A bírói döntések és a játékvezetés minősége különösen a nagy rangadókon kerül fókuszba, ahol a feszültség, a tét és az érzelmek a tetőfokára hágnak. A Ferencváros és a Vasas közötti összecsapások története számos olyan esetet tartogat, ahol a bírói ítéletek kulcsszerepet játszottak.
Az 1966-os Rangadó: Vasas - Ferencváros 4:4
Érdekesen alakult a Fradi számára a bajnokság első felének a vége. Az utolsó három fordulóban az ellenfelek sorban: az Újpesti Dózsa, a Vasas, majd a Bp. Honvéd voltak, mindannyian a Népstadionban. A Dózsát 5:2-re ütötte ki az FTC, majd következett a bajnokságban vezető Vasas, amely nagyon gyorsan 3:0-ra elhúzott. Azonban a Fradi még az első félidőben lőtt két góljával szorossá tette a mérkőzést, de a Vasas megint góllal válaszolt, így a csapatok 4:2-es Vasas vezetéssel vonultak az öltözőbe.
A második félidőt a Fradi végigtámadta, ám a 90. percig még mindig 4:3 állt az eredményjelzőn. Ekkor a bizonytalankodó Vasas védők között Albert átvette a labdát, de lövése előtt buktatták, a bíró 11-est adott. Erősen felizzott a pályán a hangulat, Mészöly Kálmán nem is bírt az idegeivel, megsértette a játékvezetőt, aki kiállította. Több perc telt el, míg Novák Dezső a 11-es pontra letett labda mögé állhatott. Helyén volt a szíve, a kapust szokása szerint becsapva értékesítette a büntetőt, így lett 4:4 a nagy rangadó. A 4:4-re végződött Vasas elleni mérkőzésen Albert az első Fradi gólt lőtte. Az őszi szezon már nem sikerült ilyen jól. A Vasas simán győzött 3:0-ra, a Honvéd is visszavágott 3:2-re. Az említett hármasból csak a Dózsát sikerült újra megverni, ezúttal 5:3-ra.
Az 1980-as Kettős Rangadó Fordulatai
1980. szeptember 6-án, a 7. fordulóban került sor egy újabb emlékezetes Vasas-Ferencváros összecsapásra. Jó időben emberemlékezet óta nem voltak ilyen kevesen kettős rangadón a Népstadionban. Kilencezren váltottak belépőt, pedig a főműsorban - amelyet ugyan egyenes adásban a televízió is közvetített - a legnépszerűbb honi csapat, a Ferencváros is pályára lépett. A szurkolóknak jó az orruk, ez nem új keletű megállapítás. Az első mérkőzésen, amelyet az MTK-VM és az Ú. Dózsa vívott egymással, legfeljebb az óriási kapushibák érdemeltek említést. Ezért aztán, ha lehet, még nagyobb várakozással tekintettek a Vasas-Ferencváros küzdelem elé a szurkolók.
Igaz, a Vasas nagyon tartalékosan állt fel, de éppen azok a játékosok, akik szokványos helyzetben is élvezik az edző bizalmát, azok keltettek csalódást. Kissről és Izsóról szinte semmi jót nem vethetünk papírra, de nem játszott sokkal jobban náluk Somogyi sem, Kántor sem, Birinyi sem. Éppen az egyik kiegészítő ember, Híres volt az, aki példát mutatott lelkesedésből, küzdeni tudásból. A Ferencváros sem kezdett jobban ellenfelénél. Az is igaz, hogy a második játékrészben, elsősorban akkor, amikor Szokolai és Koch is pályára lépett, „megrázta magát” a Ferencváros (egyébként a csereemberek most már mérkőzések sorának tapasztalatai alapján állíthatjuk, lendítenek a csapatjátékon, és a kérdés jogosan merülhet fel, miért nem ők kezdenek?!) és tartós fölénybe került. A Vasasnak jobbára ellentámadásokra futotta az erejéből, néhány gólhelyzetet így is elügyetlenkedett az angyalföldi legénység. A tartós fölény, a sok támadás meghozta a ferencvárosi sikert.
Az első vitatott eset a mérkőzésen Szokolai gólja volt, amelyet Jaczina játékvezető óriási meglepetésre Bay partjelző beintése alapján, érvénytelenített, pedig teljesen szabályosnak tűnt. Ebedli reklamált, ezért sárga lapot mutatott fel neki a bíró. Később Ebedli minden elkeseredését beleadta egy tizennyolc méteres lövésbe, és ezt a kitűnően védő Mészáros sem tudta hárítani. Viharos ferencvárosi támadások végén Mészáros már az első percekben három alkalommal is kitűnően lépett közbe. A 35. percben azonban meleg pillanatok voltak a ferencvárosi kapu előtt. Izsó hét méterről éles fejest küldött kapura. Kakas már verve volt, úgy látszott, hogy a labda a bal kapufa mellett a hálóba kerül, de Mucha résen volt és kivágta a labdát! Egy alkalommal Kakas remek kifutással tisztázott Kiss elől. A 39. percben a Vasasnak volt szerencséje. A második félidő elején is mindkét csapat hagyott ki gólhelyzetet. Heves harc alakult ki a győztes gólért.
A 74. percben a Ferencváros szabadrúgáshoz jutott. Ennek elvégzése után a labda felperdült a sorfalról, amikor lehullott a 11-es pont táján helyezkedő Szokolai elé, a védők gyűrűjéből rácsapott a labdára és egyből a bal sarokba vágta. Nem látszott szabálytalanság, Jaczina is megadta a gólt. A háborgó közönség néhány perc múlva megnyugodott, mert a 77. percben megszületett a mérkőzés egyetlen és mindent eldöntő gólja. Németh Gyula tudósítása alapján.
Vízilabda OB I Döntő: Fradi Edzői Kiborulás a Bírókra
A bírói ítéletekkel kapcsolatos feszültség nem csak a labdarúgásra jellemző. A címvédő Ferencváros 14-12-re nyert a Vasas ellen a férfi vízilabda OB I döntőjének második mérkőzésén, ezzel egyetlen siker választja el attól, hogy lezárja az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharcot. A Fradi Bajnokok Ligája-győztes együttese ezzel őrzi több mint hároméves hazai veretlenségét - ez volt sorozatban a 99. sikere Magyarországon -, míg a Vasastól legutóbb 11 esztendeje kapott ki.
Ennek ellenére Nyéki Balázs, a Fradi vezetőedzője nagyon dühös volt a lefújást követően, de nem a csapatára, hanem a játékvezetőkre akadt ki. „Ez tényleg botrány, ezt halálosan komolyan mondom. Az, hogy második meccs óta össze-vissza vernek minket, és nyeljük, ameddig lehet, afellett egy szinten túl nem lehet elmenni! Mostantól én is bármit nyilatkozhatok, vagy pedig állítsák le a nyilatkozatokat szövetségi szinten, mert szerintem ez a megoldás. Ami itt volt a medencében, az nonszensz!” - mondta Nyéki Balázs, a Fradi vezetőedzője.
Fradi Európai Kihívásai és a Bírói Döntések
A nemzetközi porondon is akadtak vitatott bírói döntések, melyek befolyásolták a Ferencváros szereplését. Az 1966. február 23-án játszott BEK-mérkőzésen, az akkori idők egyik legnagyobb sztárcsapata, a Világ Kupa győztese, az olasz Internazionale ellen, a tudósítások szerint a négygólos győzelem nem hű kifejezője a látottaknak. Az Inter ugyan jobb volt, de ezt az arányú győzelmet játékvezetői segédlettel aratta. Két vitathatatlan lesgólt megadott a spanyol bíró, majd Horváth jogtalan kiállításával tetézte hibáit.
A Fradi felkészülésképpen január 30. és február 20. között öt nemzetközi mérkőzést játszott, egyet itthon (Dynamo Berlintől kikapott 3:2-re), majd Svájcban 5:1-re verték a Baden, 4:0-ra a Bellinzona és 3:2-re a Young Boys csapatát, míg az FC Luganótól 2:0-ra kikaptak. A visszavágón, 1966. március 2-án az FTC végigtámadta a mérkőzést, akadtak percek, amikor a zöld-fehérek szinte a kapujukhoz szegezték világhírű ellenfelüket. Az Inter időnként 9-10 emberrel védekezett. A Ferencváros jobb helyzetkihasználással győzhetett volna, ám a nagy hátrányt aligha tudta volna behozni.
A Ferencváros az 1966/67-es MNK sorozatban is jól szerepelt, ahol az első ellenfél egy alacsonyabb osztályú csapat, a Hajdúszoboszlói MEDOSZ volt, sima 9:0, papírforma eredmény született. A következő két körben is Debrecenbe utaztak a zöld-fehérek, először a Kinizsi ellen 4:0, majd az MGM Debrecen ellen ugyancsak 4:0 eredmény született. A negyedik körben az addig meglepetésre vitézkedő Kiskunfélegyházi Honvéd következett, 10:0. Négy meccs, négy győzelem, 27:0. Így jutott a legjobb 8 közé, ahol rangadó várt rá, az Újpesti Dózsa csapatával. A bajnokságban aratott két győzelmet megfejelte a csapat, ezúttal 6:3-ra győzte le, ráadásul a Megyeri úton, a Dózsát és jutott az elődöntőbe.
Ősszel pedig újabb VVK menetelés kezdődött, az előző évi bajnokság ezüstérme jutalmaként. Az első ellenfél az Olimpija Ljubljana volt. Az idegenbeli 3:3 után a Népstadionban sima 3:0-ás győzelem jött. A következő körben a svéd Örgryte Göteborg volt az áldozat, Göteborgban 0:0, a Népstadionban pedig 7:1 és továbbjutás. Az említetteken kívül még néhány barátságos nemzetközi találkozó színesítette a palettát, amelyek közül ki kell emelni a lengyel Ruch Chorzow csapatával vívott három mérkőzést.
tags: #fradi #vasas #biroi #osztalyozas
