Állami milliárdok a Fradi mögött: A Ferencvárosi Torna Club finanszírozásának részletes elemzése
Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga - így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot az éppen tíz éve megválasztott Kubatov Gábor elnöksége alatt. Miután 2011. február 25-én Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, második nekifutásra pedig a Fradi elnöke lett, azt mondta, „mögöttem egyetlen szponzor sem áll, csak a tisztességem, és egy út létezik az FTC számára, a tiszta, átlátható gazdálkodás”. Tény, hogy amikor elnök lett, a Fradi a magyar sport nincstelen hétszilvafás nemese volt, még a családi ékszert is a zálogból kellett kiváltania.
A Ferencvárosi Torna Club felépítése és vezetése
Mindennek az alapja a sportegyesület, vagyis a Ferencvárosi Torna Club; ennek az elnöke 2011 óta Kubatov Gábor. Fontos, hogy az FTC-nek nem tulajdonosai vannak, hanem tagjai. A klub legutóbbi, 2019-es beszámolója szerint a rendes tagok 166-an vannak, mellettük 18 pártoló és 374 örökös tagot tartanak számon: ők választják meg az egyesület vezetését. Természetesen ennél sokkal többen, az utánpótláskorúakkal együtt háromezren sportolnak a klubban.
Az alapszabály szerint tagok sportolók, edzők, szakosztályvezetők lehetnek, jellemzően olyanok, akik egzisztenciálisan függnek a vezetőktől. Ebbe a civil szervezetbe nyomult bele 2010 után a kormánypárt vezetése: Kubatov mellett Bácskai János, Ferencváros volt fideszes polgármestere szintén a testület tagja, és korábban az volt Kocsis Máté, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője is. Az FTC húsz szakosztályra tagolódik, mellettük az egyesület által birtokolt gazdasági társaságok működnek. Az egyesületnek jelenleg 21 cégben van részesedése, közülük a legismertebb a futballcsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. Utóbbi cég igazgatóságában is jelen van Kubatov Gábor egy másik fideszes politikus, a kőbányai polgármester, D.
A Ferencvárosi Torna Clubot tíz éve vezető Kubatov nevét az egész ország ismeri, elsősorban a róla elnevezett, a választók fideszes kötődését számon tartó adatbázis, a „Kubatov-lista” miatt. Pártigazgatóként háttérben maradó szereplő - 15 éves parlamenti képviselősége alatt egyszer szólalt fel -, mégis elvállalta az ország legismertebb sportklubjának a vezetését. Ferencvárosi kötődése egyértelmű, hiszen a 90-es évek hírhedt szurkolói csoportja, a „2-es szektor” környékén mozgott. Sportvezetőként Kubatov ellentéte a háttérben maradó politikusi énjének: rendszeresen és markánsan nyilvánul meg a klub ügyeiről, konfliktusokat vállal, például a Csányi Sándor vezette fociszövetséggel vagy a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István Videotonjával.
Az FTC-t napi szinten nem Kubatov irányítja, hanem az operatív igazgató, Nyíri Zoltán, aki a pártigazgató korábbi, autószerelőként szerzett kapcsolatrendszeréből érkezett. A szurkolói múltjából ismerte a gyilkosság miatt tíz évet ült Szabó „Szőke” Ferencet, aki 2015-ig a Fradi biztonsági szolgálatának „szurkolói koordinátora” volt, és hatékony segítséget nyújtott a pártigazgatónak a Fidesz-székháznál zajlott 2013-as tüntetésen, valamint a vasárnapi boltzár elleni népszavazás elgáncsolásánál. Kubatov Gábor a tíz év alatt érdekes „különmeccset” vívott a Fradinál megkerülhetetlen szurkolókkal is. A 2000-es évek végétől Molnár Krisztián változatos módszerekkel próbálta kiterjeszteni befolyását a ferencvárosi szurkolók között, célpontjai közé tartozott, tartozik a klub biztonsági szolgálata is. Ezeket az éveket fenyegetések, lelátói balhék, megfélemlített szurkolók fémjelzik.
Az állami finanszírozás kezdetei és az Üllői úti stadion visszavásárlása
A futballcsapatot működtető cég és az Üllői úti stadion tulajdonosa is az angol Kevin McCabe volt - ő viszont szabadulni akart a számára kizárólag veszteséget termelő befektetéstől. Bár a befektető korábban 3 milliárdért jutott a stadionhoz és annak összesen 8 hektáros területéhez, legalább 9,2 milliárdot szeretett volna viszontlátni; az alku vége 6,2 milliárdos vételár lett, amiből még levonták a stadionfejlesztés McCabe által vállalt, de ki nem fizetett 1,2 milliárd forintos költségét.
Az Üllői úti stadion állami visszavásárlása idején már látszott a pártigazgató érkezésének jótékony hatása: a Szerencsejáték Zrt. 2011-ben 100 millióval dobta meg a futballcsapatot, a gyorskölcsöneiről ismert Provident három évre 210 millióval támogatta meg a klubot és egyenként 10-20 millió forintos összegekkel a ferencvárosi, a józsefvárosi és a kőbányai önkormányzat, valamint a 11. kerület. A gyorsan mozdítható önkormányzati források már Kubatov első évében megjelentek a klub költségvetésében, az állami, önkormányzati cégek 2012-től álltak be bátrabban a támogatók közé.
A finanszírozás felpörög - önkormányzati és állami milliárdok
Az akkor még részben fővárosi tulajdonú Főgáz Zrt. meg nem nevezett - feltehetően 100 millió feletti - összeget adott éves szinten, azzal az indoklással, hogy „a szponzorációval lehetőség nyílik számunkra, hogy tovább növeljük a Főgáz országos ismertségét”. A légi irányítást végző, állami Hungarocontrol Zrt.-től 50 millió érkezett, míg a Szerencsejáték Zrt. Igazából azonban 2013-tól borult rá a széfajtó Kubatov Gábor klubjára. Az önreklámra kevéssé szoruló Fővárosi Csatornázási Művek két évre összesen 350 millió forinttal segítette meg az FTC-t. A Föld-Trans 2001 Kft. 52 millióval, a Market Zrt. 265 millióval támogatta az egyesületet - éppen akkor, amikor ez a két cég bontotta a régi stadiont és építette az új Groupama Arénát állami milliárdokból.
Ekkor már minden szempontból stabil lábakon állt a klub, mert a folyamatos támogatás mellett két nagy értékű sportingatlan vagyonkezelői jogát is megkapta az államtól, amire kevés példa van a magyar sportban. Az FTC tartja fenn ezeket az sportlétesítményeket, a hasznaikat szedheti, miközben az állam rendszeresen milliárdokkal támogatja az üzemeltetésüket, fejlesztésüket. Már 2013 végétől az egyesület volt a legtöbb szakosztálynak otthont adó népligeti sporttelep vagyonkezelője. Ám az, hogy az itthon kivételes módon nyereséggel működő Groupama Aréna mennyit hoz az FTC-nek, nem ismerhető meg: az üzemeltetéssel megbízott, Európában számtalan létesítményt fenntartó Sportfive (2020-ig: Lagardere Unlimited Stadion Solutions) vezetői ugyanis határozottan kijelentették, üzleti titok, mennyit fizetnek a Fradinak. A Sportfive/Lagardere beszámolóiban annyi utalhat a Fradival kötött megállapodásra, hogy a kiadások között szerepel egy stabil összeg (valamennyi évben körülbelül 1,5 milliárd forint), amely a „stadion üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások” néven fut.
Visszatérve a klubműködés finanszírozásának alakulására: a minisztériumi támogatás 2015-ben is nagyot dobott az FTC büdzséjén, hiszen két jogcímen összesen 760 millió érkezett. Ehhez jött még az Opal Zrt. 150 milliója, az ekkor már Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. 140 milliós támogatása, valamint a 9. kerület önkormányzatától további jelentős összeg. 2016-tól már egyértelműen minisztériumi támogatások formájában folyt be a bevételek jelentős része: közel 1,7 milliárd forint érkezett - működési támogatás, valamint ingatlanfenntartás és -üzemeltetés jogcímeken. Ne feledkezzünk meg a fővárosi önkormányzatoktól származó 80 millió forintról sem, amelynek döntő hányadát a 9. kerületi önkormányzat biztosította.
Egy évvel később, 2017-ben még nagyobb, közel 2,5 milliárd forintos támogatás folyt be az Emmitől és a fejlesztési minisztériumtól. Ettől az évtől felbukkantak kisebb valódi vállalkozói támogatók is az FTC körül, de az általuk nyújtott 100 ezer és 5 millió forint közötti összegek együtt sem érték el a 20 milliót. A sportklub jelenleg lezárt utolsó két üzleti éve, 2018 és 2019, még a korábbiakhoz képest is több bevételt hozott. 2018-ban már majdnem 3 milliárd forintot küldött az Emmi és a fejlesztési tárca utódjának számító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A nem kormányzati/önkormányzati támogatások alig haladták meg a 300 millió forintot - és ebben a rubrikában ott van az egyesületi tagdíjak 200 millió forintja is. 2019-ben a 9. kerület is újra jelentős összegekkel támogatta az utánpótlás-nevelést.
Az Opal Zrt. 50 milliója mellett érkezett még 300 millió forint az államközeli energiaszektorból, az MMBF Földgáztároló Zrt.-től, „a magyar válogatottban is szereplő sportolók támogatása” címen. Ebben az évben majdnem 6 milliárd forint volt az Emmitől és az ITM-től érkezett támogatás, amiből működésre és létesítményfejlesztésre is jutott. Feltűnő, hogy sehol nem találtunk utalást arra: 2018 végén az állami MVM Zrt. bejelentette, négy éven keresztül támogatja az FTC-t évi 6 millió euróval, vagyis nagyjából 2 milliárd forinttal.
A Fradi-finanszírozás teljes képe: Évtizedes állami támogatás
Ha összegezzük a Kubatov Gábor vezette sportegyesület gazdálkodásának elmúlt tíz évét, azt látjuk, hogy a bevételek a 2011-es 403 millióról 2019-re a 25-szörösükre, azaz 10,402 milliárd forintra lőttek ki. Ám ha részletesen vizsgáljuk át az éves tételeket, kiderül: ennél jóval magasabb volt az államtól érkezett összeg. A Kubatov-éra alatt így legalább 22 milliárd forint folyt be a költségvetésből, valamint a politikai befolyásnak tulajdoníthatóan. Ráadásul a stadionüzemeltetés után - következtetésünk szerint - öt év alatt befolyó 7,5 milliárd forint is az állam jóvoltából érkezik az FTC-hez. Vagyis a Ferencvárosi Torna Club 2011 és 2019 közötti bevételeinek legalább 80 százalékához, körülbelül 30 milliárd forinthoz jutott közvetlenül vagy közvetve az államnak köszönhetően. A számlálót még pörgethetnénk is felfelé, hiszen - bár nem a klub központi költségvetésén, hanem a szakosztályi cégeken keresztül - tao-milliárdok is növelték a ferencvárosi bevételeket.
Elemzésünkben nem a kirakat, vagyis a Fradi futballcsapatának Kubatov-éra alatti pénzügyeire koncentrálunk, hanem a tulajdonos egyesület bevételeire. Persze az FTC állami pénzekkel való kitömése többször megkönnyítette az FTC Labdarúgó Zrt. működését is, mivel a futballcég rendre veszteséget termelt, ám szerencsére ott állt mögötte a stabil lábakon álló klub. Ennek a kisegítésnek a leglátványosabb eleme az volt, amikor a 2018-as évet brutális, 1,3 milliárd forintos mínusszal zárta a zrt., és emiatt, tartalék híján, negatívba fordult a cég saját tőkéje. Az ilyen eseteket azonban szankcionálja a futballszövetség, ezért - ahogy a G7.hu akkori cikke rávilágított - a klub kétszer is pénzhez juttatta a futballcéget. Ennek bevett módszere egy zrt. tőkeemelése.
A tárcáktól érkezett 17,6 milliárd mellett a Ferencváros a sportági szakszövetségektől is kapott 42 millió forintot, ami azt jelenti, hogy jelentős mértékben állami támogatásokból tartja el magát az egyesület. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) tavaly 590 millió forint érkezett a kiemelt sportegyesületek működésének támogatása címszó alatt, amit teljesen egészében el is költött a Fradi: sportszakmai célokra és működési kiadásokra használták fel a pénzt. A szakosztályaik részére 223,1 milliót adtak tovább.
Az Emmi korábban említett 590 milliója mellett kaptak még egymilliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az Emmitől érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak, a támogatás felhasználása még nem történt meg. A központi költségvetésből évek óta kap pénzt a 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztési támogatás jogcímen. A Fradinak 6,8 millió jutott így a tavalyi évben.
Fradiváros és további fejlesztések
A Fradiváros az egyesület harmadik ingatlanberuházása: a népligeti sporttelep kibővítése egy minden igényt kielégítő sportkomplexummá, egyebek között új uszodával, hokicsarnokkal, négycsillagos szállodával, kollégiummal.
Szponzorációs viták és a Mahart Passnave-ügy
Kiderült, hogy mennyit fizetett eddig szponzorként a Fradi női kézilabda csapatának az állami kézben lévő Mahart Passnave. Az RTL-nek adott válasz szerint 176 millió 530 forintot, 9 év alatt. Mindennek azért lett jelentősége, mert a séta- és kirándulóhajózást szervező cég felmondta a szerződését az FTC-vel, amivel alaposan felidegesítették Kubatov Gábort, a Fradi elnökét. „vérlázító, az eljárás és a stílus pedig végtelenül primitív.” Kubatov szerint a Lázár minisztériumához tartózó cég „döntéshozói tájékozatlanok, és döntésükkel - vagyis hogy nem szponzorálnak tovább - ellehetetlenítik a női kézilabdacsapat működését.” Még a nemzeti érzéseket is felemlegette, és a posztjában kirakta a Mahart Passnave-ot irányító Bényi Szabolcs fotóját is, azzal zárva a dörgedelmét, hogy: „Torkig vagyok az ilyenfajta módszerekkel és emberekkel. Erre viszont Lázár János válaszolt. De hiába jelezte Lázár, hogy ő döntött így, Kubatov posztja miatt a Fradi-szurkolók már Bényit találták meg. Aztán újra megszólalt Kubatov is a Hír TV-ben, továbbra is „nagyon barátságtalan és nagyon sportszerűtlen lépésnek” nevezve a szerződés felmondását. „Az ottani vezetőket javarészt ismerem. A miniszterrel is nyilván frakciótársak vagyunk. Úgy bontották fel a szerződésünket, hogy erről nem is szóltak” - mondta az FTC elnök, Fidesz alelnök. De vannak morális problémái is: „A magyar államnak jó példát kell mutatnia a szerződések tekintetében. Ha az állam olyan példát mutat, hogy felmond bármilyen szerződést gyakorlatilag indok nélkül, vagy jogellenesen, hogy várja el az állampolgáraitól, hogy jogkövetők legyenek? Nekem ez a személyes problémám.
Az MVM kiemelt szerepe a Fradi támogatásában
"Folytatja sikeres szponzorációját Magyarország legnépszerűbb sportklubjával az MVM. Az MVM és az FTC 2018. december 1-jén kezdte meg nagyszabású, a legtöbb szakosztályra és korcsoportra kiterjedő szponzorációs együttműködését. Az FTC az elmúlt négy évben számos kiemelkedő sikert ért el, több szempontból rekordokat döntött. A legnagyobb hazai szurkolótáborral rendelkező NBI-es férfi labdarúgó csapat négy egymást követő idényben végzett az első helyen a magyar első osztályban, így immár harmincháromszoros rekordbajnok. 2019-ben és 2021-ben is bejutott az Európa Liga csoportkörbe, 2020-ban a Bajnokok Ligája elit mezőnyében szerepelhetett. A labdarúgókhoz hasonlóan kiemelkedő eredményeket produkáltak az FTC más szakosztályai is.
A női kézilabdacsapat 2021-ben magyar bajnoki címet ünnepelhetett, 2022-ben a Magyar Kupát hódította el, és minden évben bejut a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé. A férfi vízilabdázók 2019-ben a klub első Bajnokok Ligája győzelmét szerezték meg, folyamatosan a világ élvonalába tartoznak, 2021-ben ismét a LEN-bajnokok ligája döntőig jutottak. A csapatsportok mellett olyan egyéni sportágakban is országos és világsikereket érnek el az egyesület versenyzői, mint az atlétika, a birkózás, a kajak-kenu, az ökölvívás, a teke, a torna, a triatlon, az úszás vagy a vívás. Kajak-kenuban Kozák Danuta révén az FTC olimpiai aranyérmet is szerzett Tokióban 2021-ben.
Az újabb négy évre szóló megállapodással az MVM immáron kibővített tartalommal támogatja a továbbiakban is az FTC szakosztályainak eredményes és sikeres működését. A 2,1 millió szimpatizánst maga mellett tudó FTC szponzorációjának éves összesített értéke nettó 6,6 millió euró (mintegy 2,65 milliárd forint - a szerk.), valamint 1 milliárd forint. Az FTC teljes labdarúgáshoz kapcsolódó szervezete mellett a szponzorációs együttműködés a következő csapatokra és sportágakra terjed ki: felnőtt női kézilabda csapat, felnőtt férfi kézilabda csapat, felnőtt férfi jégkorong csapat, felnőtt férfi vízilabda csapat, felnőtt női vízilabda csapat, felnőtt curling csapat, női akrobatikus torna, atlétika, birkózás, férfi torna, kajak-kenu, kerékpár, női torna, ökölvívás, szinkronúszás, teke, triatlon, úszás, vívás. - Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország legnagyobb energetikai közműszolgáltató cégeként hozzájárulhattunk a legnépesebb szurkolói tábort maga mögött tudó hazai torna club sikereihez.
A mögöttünk álló négy év bebizonyította, hogy ha a legnagyobbak összefognak, abból mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés születik. A szponzorációs együttműködésünk nagymértékben támogatta az MVM márka újrapozícionálását és lakossági bevezetését, messzemenőkig összhangban van az MVM társadalmi felelősségvállalási stratégiájában foglalt alapelvekkel, hiszen kiterjed az utánpótlás, a tömegsport, a versenysport teljes körére, szinte az összes szakosztályra” - mondta Bozóky Anita, az MVM Zrt. - Az MVM immáron négy éve a Fradi család tagja, ami büszkeséggel tölt el bennünket. Az MVM-mel közös együttműködésünknek köszönhetően számos sikert tudtunk elérni mind hazai, mind nemzetközi szinten. Büszkék vagyunk elért eredményeinkre, amellyel meg is tudtuk hálálni szponzoraink bizalmát. Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a cég támogatása több ezer gyermeknek biztosít magas szintű sportolási lehetőséget. Mert nemcsak az eredmények számítanak, hanem az is, hogy milyen körülményeket tudunk biztosítani a fiataloknak. Megtisztelő számunkra, hogy Magyarország második legnagyobb vállalata úgy döntött, hogy továbbra is kiemelten támogatja a Fradi sikeres működését. A szponzorációs együttműködés keretében az MVM a fent említett felületeken kívül többek között szektornévadó szponzori státuszt kap, amelynek köszönhetően a C Szektor elnevezése „MVM C Szektor” névre változik. A szponzorált a szektorhoz kapcsolódó összes felületen megjelenteti az MVM arculati elemeit és hirdetéseit. A Népligeti Sportközpontot a szerződés teljes időtartama alatt mindennemű hivatalos, illetve a nyilvánosság előtti megjelenésben „FTC - MVM népligeti Sportközpont” néven tüntetik fel.
Pénzügyi kihívások és a jövő
Ettől függetlenül nem teljesít jól Kubatov egyesülete. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) nyilvánosságra hozta a beszámolójat, ebből kiderült, hogy a csapat mögött álló gazdasági társaság, és az egyesület is mínuszt könyvelt el - vette észre az mfor.hu. A 2017-es évben összehozott 197,7 milliós veszteség után 2018-ban, - 130 millió forint lett az FTC eredménye. Bár a Ferencváros toronymagasan a legnagyobb büdzsével rendelkezik a magyar bajnokságban, kevésnek bizonyult az a 16,5 milliárdnyi rendelkezésre álló forint, amely beérkezett a klubhoz az elmúlt 5 esztendőben. Ebbe azonban mindenki fizetése benne van a focistától az irodistáig.
A szponzorációból befolyó összeg esett a legnagyobb mértékben, 2023-ban mindössze 1,47 milliárd forintot tett ki, pedig előtte ez az forrás 5,4 milliárdot jelentett. A beeső bevételekkel azonban nem sikerült szinkronban tartani a kiadásokat. Fél milliárdos megszorítás mellett 1,1 milliárdot költöttek anyagjellegű dolgokra, s még a fizetéseken is spóroltak 1,5 milliárdot, ám így is 4,3 milliárdot tett ki a bérköltés. s ilyenre még nem volt példa a magyar NB I. Összesen mintegy 17 milliárd forintból gazdálkodott a magyar labdarúgó NB1 tizenkét csapata, legalábbis ez derül ki a kedd estig beadott céges beszámolókból. A piaci alapú működéstől továbbra is nagyon messze vannak a klubok, szinte mindenhol a tulajdonosoknak kell kipótolniuk a büdzsét valamilyen formában. Ilyen utoljára 2018-ban volt példa, így valamelyest már könnyebben érthető, hogy miért kell a klubnak egy új, tőkeerős külföldi szponzor.
Januárban szokott feltűnni a médiában Kubatov pártigazgató úr, aki idén is végiglátogatta az összes haveri sajtóorgánumot - némelyiket többször is -, ahol a 9. kerület vezetése is szóba került. Kubatov amiatt siránkozott, mennyire rettenetes, hogy a kerület immár nem ad évente 50 milliót utánpótlás-nevelésre, amit aztán el lehet költeni minden másra. Ahogy arról sem esett sok szó ezekben az interjúkban, hogy miközben pártunk és kormányunk lassan az alapműködést veszélyeztető pénzelvonásokkal bünteti az ellenzéki önkormányzatokat, addig a Fradi stadionjára, a „legmodernebbre”, ahol „NASA-szerverpark” üzemel („Kubatov: A szerverszobánk akkora, mint a NASA-é”, Magyar Nemzet, 2015. február 11.), érkezett egyszer csak a kormánytól 3 milliárd forint „stadionfelújításra”, benne informatikai fejlesztésekre. Hogy mit kell felújítani egy néhány éves stadionon, azt mi el sem bírjuk képzelni.
tags: #ftc #17 #milliard #allami
