A Ferencváros és a Kispest történelmi mérkőzései és statisztikái
A magyar labdarúgás egyik legrégebbi és legpatinásabb párharca a Ferencvárosi Torna Club (FTC) és a Kispest-Honvéd FC közötti. Miközben a közelmúltban, a 2014-ben megnyitott Groupama Arénában a Ferencváros hibátlan mérleggel áll a kispestiek ellen, érdemes visszatekinteni a múltba, hogy felidézzük a két csapat közötti legendás összecsapásokat és gólzáporos győzelmeket, melyek örökre beíródtak a magyar futball történelemkönyvébe.
Legendás gólzáporos győzelmek a múltból
A két fővárosi klub összecsapásai számos emlékezetes pillanatot tartogatnak, különösen a korai évtizedekből, amikor a Fradi lenyűgöző dominanciát mutatott a Kispest ellen.
Kispest-FTC 1-9 (1930)
1930-ban egy kiemelten izgalmas mérkőzésnek nézhettünk elébe. A Ferencváros az Újpesttel vívott hatalmas csatát a bajnoki aranyért, és már csak két forduló volt hátra az évadból. A lila-fehérek két ponttal előrébb álltak a táblázaton, így a Fradinak mindenképpen győznie kellett a Kispest ellen.
A mérkőzésen a Ferencváros nem bízott semmit a véletlenre. Már 30 perc játékidőt követően öt góllal vezettek a mieink, az akkori beszámolók szerint támadóink olyan szélsebesen cikáztak a védők között, hogy az egyébként szilárdnak tekinthető kispesti védelem csak kapkodta a fejét. A végeredmény 9-1 lett a Ferencváros javára.
Kispest-FTC 0-8 (1932. szeptember 4.)
Alig két évvel később, 1932. szeptember 4-én a kispestiek kapujában ismét Dénes József állt, mint az 1-9-es találkozó alkalmával, és ezúttal sem szerzett szebb emlékeket a Fradi ellen. Bajnoki címvédőként látogatott a Ferencváros Kispestre, ahol ismét gálát rendezett a csapat. Az ötszörös gólkirály Takács II József megint triplázni tudott, és a Fradi 8-0-ra nyert.
Az összecsapás legérdekesebb momentuma a lefújást követően jött. Klement Sándor, a Ferencváros intézője így nyilatkozott támadóink teljesítményéről:
„A számszerű eredmény kielégítő, a belső hármas azonban kevésbé. Nincs gólratörés a csatársor közepén.”
Gólszerzők (Kispest-FTC 0-8, 1932)
- Takács II (3 gól)
- Toldi (2 gól)
- Turay (1 gól)
- Kohut (1 gól)
- Lázár (1 gól)
FTC-Kispest 10-0 (1937. március 21.)
Az elképesztő, tízgólos sikerhez hozzátartozott az is, hogy a vendégek legjobb védője, Szabó II, eleve sérülten kezdte meg a mérkőzést, majd idő előtt be is kellett fejeznie a meccset. Ettől függetlenül ismét lehengerlő teljesítményt nyújtott a Ferencváros csapata, Sárosi és Toldi egyaránt 4-4 gólt vállaltak a sikerből.
Az akkori lapok kritikusan fogalmaztak a Kispest teljesítményéről:
„… ha ő [Szabó II] egészséges, a Ferencváros legfeljebb hét gólt ér el.”
FTC-Kispest 11-5 (1941. augusztus 24.)
A párharc történelmének egyik legemlékezetesebb összecsapása egy 16 gólos mérkőzést hozott. Azokban az időkben jellemző volt, hogy igen kritikusan írtak egy-egy nagykülönbségű győzelem után is. A sokgólos mérkőzés után ezt írták a Fradiról:
„A Ferencváros úgy nyert, ahogy akart. Úgy látszik, csak hatgólnyi különbséggel akart. Vajon mikor fog már leszokni a Fradi-védelem a sokgólos vezetés utáni könnyelműsködésről?.."
Ferencváros 1-2 Kispest Honvéd
Az 1993/1994-es Magyar Kupa döntő: Győzelem és búcsú
Az 1993/1994-es Magyar Kupa döntője a Ferencváros és a Kispest-Honvéd között különleges helyet foglal el a klubok történelmében, hiszen nemcsak egy kupagyőzelmet hozott, hanem egy korszak lezárását is jelentette Nyilasi Tibor edzői pályafutásában.
Az első mérkőzés: FTC-Kispest 3-0
A kupadöntő sorsa gyakorlatilag már május 25-én eldőlt, amikor az első mérkőzésen (ezekben az években oda-visszavágós volt a döntő) a Ferencváros magabiztos, 3-0-s győzelmet aratott Wukovics, Lipcsei és Páling góljaival. Ezzel a jelentős előnnyel vágott neki a visszavágónak a Fradi.
A visszavágó: Kispest-FTC 1-2 és Nyilasi Tibor búcsúja
A 3-0-s előny után a visszavágó már csak formaság volt. Bár Nyilasi Tibor óvatos volt a játékosok pihentetésével, a nagyszámú Fradi tábor biztos volt abban, hogy a döntő után ünneplés fog következni. Nyilasi is győzelemmel szeretett volna búcsúzni, és a csapattól megkapta ezt az ajándékot. Christiansen és Wukovics góljaival a Ferencváros 2-1-re nyert (a Honvéd gólját Vincze lőtte úgy, hogy az Telek lábáról változtatott irányt). Ezzel minden együtt volt ahhoz, hogy Nyilasi Tibor méltóképpen búcsúzzon a Ferencvárostól.
Nyilasi Tibor számára a Ferencváros szinte egyet jelentett, játékosként és edzőként is végigkísérte a klub pályafutását. Amikor 1990 augusztusában először ült le a Fradi kispadjára, bár tudta, hogy ez nem fog örökké tartani, de nem tudta elképzelni azt, hogy egyszer távoznia kell. Az eredmények, melyeket négyéves ténykedése során elért (bajnoki cím, 3 magyar kupa győzelem, 2 szuperkupa elsőség), tiszteletet parancsolnak. 1994. június 15-én lezárult egy korszak. Ahogy az élet más területén, így a Ferencvárosnál is, a lezárással egy új időszak vette kezdetét: a kispadot Novák Dezső foglalta el, és a klub újabb sikerek felé indult, mint például bajnoki cím és Bajnokok Ligája szereplés.
A pályán kívüli események: Rendőri intézkedések
Ez a kupadöntő azonban egy másik, kellemetlen eseménysorozat miatt is emlékezetes maradt, mely túlmutatott a pályán történt eseményektől. Aki ott volt, vagy aki a tévén keresztül látta, az tudja is, hogy mire gondolok. Ráadásul ahhoz hasonló hibás rendőri „intézkedések” azóta is előfordultak, bár olyan még nem fordult elő, hogy játékosok, sőt az edző is kapjon a rendőri ütlegelésből.
A mérkőzés után a zöld-fehér szurkolók a korlátokon át a pályára özönlöttek, de a lovas rendőrök visszazavarták őket. Aki arra járt, ahol a rendőrség megpróbálta kiszorítani az ünnepelni akaró szurkolókat, az válogatás nélkül kapott a rendet „biztosítani” akaró egyenruhásoktól. Nyilasi Tibor is közéjük tartozott. Az összecsapás részleteit az agyam szinte teljesen kitörölte. Nem örömkönnyek voltak, hanem a csalódás és a keserűség könnyei. Egy olyan mérkőzés után, amikor jogosak voltak a könnyek, de azok egyrészt az örömtől, másrészt egy legenda búcsúja miatt kellettek volna előtörniük.
A kupaátadási ceremónia alatt a stadionban újabb összetűzések történtek az FTC szurkolói és a rendfenntartó erők között. Kutyás és lovas rendőrök is érkeztek a kommandós egységek segítségére. Több ferencvárosi szurkolót kiemeltek a tömegből, némelyeket csak a kupával tiszteletkört futó zöld-fehér játékosok mentettek ki az egyenruhások „karmaiból”.
Az eseményekről többen is nyilatkoztak:
- „Nagyon sajnálom, hogy ilyen körülmények között kellett átadnom a kupát a Ferencvárosnak, mert ami a meccs után történt, az nagyon elszomorít.”
- „Való igaz, a lovas rendőrök engem is osztottak.”
- Kozma Mihály, a Kispest-Honvéd FC klubigazgatója mondta: „Ami a mérkőzés után történt, arról a rendőrség illetékeseit kell megkérdezni.”
A visszavágó mérkőzés részletei (1994)
A Bozsik-stadionban rendezett visszavágón a vendégcsapat, a Ferencváros kedvezőbb pozíciója ellenére is aktívabban kezdett. Akárcsak az első mérkőzésen, most is Lipcsei okozta a legtöbb gondot a kispestieknek, aki után Plókai gyűjtött be egy sárga lapot, majd szabadrúgását védte Brockhauser. A 11. percben Lipcsei mesterien indította Albertet, tőle az egyedül álló Wukovicshoz került a labda, ám a ferencvárosiak házi gólkirálya 12 méterről a vetődő Brockhausert találta el.
A 20. percben Illés sorra cselezte ki a zöld-fehér védőket, de Szeiler jól mozdult ki kapujából. Két perc múlva Pisont ismételte meg Illés mutatványát, majd összeütközött Szeilerrel, akit ápolni kellett. A piros-feketék ezután gyakrabban jöttek át a felezővonalon, de a zöldek ellentámadásai voltak a veszélyesebbek. Albert kétszer is nagyszerű labdát tett Christiansen elé, ám a dán csatár nem tudta gólra váltani a lehetőségeket. A 39. percben aztán javított, kihasználva a kispesti védők elmélázását, egy bal oldali szögletet az ötösről a hosszú sarokba csúsztatott (0-1).
A gól után Hrutka szorult ápolásra, mert egy ütközés után vérezni kezdett a feje, s ezért turbánnal volt kénytelen folytatni a játékot. Wukovics növelhette volna a vendégek előnyét a félidő utolsó percében, de ígéretes helyzetből fölé lőtt. A fordulást követően gyors góllal egyenlített a Kispest. A 47. percben Vincze a 16-os sarkáról talán csak beadni akarta a labdát, de az egy védőn megpattant és a meglepett Szeiler mellett a rövid sarokban kötött ki (1-1).
Az egyenlítő gól után esett az iram, majd tíz percnyi „lazsálás” után újra beleerősítettek a csapatok. Vincze labdája alig gurult mellé, majd a másik oldalon Christiansent szerelték 11-es gyanús körülmények között, ám Hartmann sípja néma maradt. Mivel a kupa sorsa gyakorlatilag már eldőlt, a közönség IX. kerületi része már a 65. perctől elkezdte az ünneplést. A pályán eközben Hamar és Szekeres összekapott, s mindketten a kiállítás sorsára jutottak. Egyre több volt a kemény belépő, az ápolás, játék annál kevesebb. Hazai próbálkozások következtek, majd a 82. percben egy újabb gyors ferencvárosi kontra gólt eredményezett. Albert a kezdőkörből indította a bal szélen robogó Wukovicsot, aki a kapu elé érve 14 méterről a bal alsó sarokba helyezett (1-2). A 85. percben Sallói egyenlíthetett volna, de pöndörítése egy arasszal elcsúszott a kapufa mellett.
Háromgólos előnye ellenére a Ferencváros kezdettől fogva nem állt be védekezni, ezzel esélyt sem adott a Kispestnek arra, hogy lefaragjon hátrányából. A középpályán Lipcsei ismét elemében volt, Christiansen gólja után pedig a zöldek már a kezükben érezhették a kupát. A Ferencváros összesítésben 5-1-gyel nyerte a Magyar Kupát, története során immár 17. alkalommal.
Egy modern kori NB I. rangadó (kora 2000-es évek)
A közelmúltból is találhatunk emlékezetes összecsapásokat. Egy NB I-es alapszakasz mérkőzés előtt a Kispest és a Ferencváros szurkolótábora békét kötött egymással, ezért békésen vonult be a stadionba mindkét drukkercsoport. A mérkőzés közepes színvonalú, küzdelmes volt.
A mérkőzés részletei és edzői értékelések
A Ferencváros jól és a mérkőzés egyes szakaszaiban látványosan játszott, a harmadik gól után azonban visszavett a tempóból.
Edzői nyilatkozatok:
- Garami József (Ferencváros edzője): „Amit a télen gyakoroltunk, azt próbáltuk ma játszani. A mai győzelemből a terveknek megfelelően mindenki kivette a részét. Örülök, hogy megküzdöttünk a rossz minőségű talajjal is. A korán rúgott gól megnyugtatta a csapatot, a második félidő elején szerzett találat pedig végleg eldöntötte a meccset. Sajnos Kriston kiállítása nem jött jól, hiányozni fog az Újpest ellen, hiszen egy stabil csapattag esett ki. De mindent összevetve nagyon örülök a mai győzelemnek.”
- Détári Lajos (Kispest edzője): „Készültünk a Fradiból, készültünk a pontrúgásokra, hiába. Ez egyelőre nagy probléma nálunk, ezen a téren sokat kell javulnunk.”
Játékos nyilatkozatok:
- Marek Penksa: „A múlt héten is azt mondtam, hogy egy új játékosnak minden meccsen mutatnia kell valamit, egy csatártól pedig gólokat vár a közönség.”
- Pinte Attila: „Azt hiszem a pálya talaja ellenére jól játszottunk, és látványos gólokat rúgtunk. Gera Zoli első gólja gyönyörű volt, de azt hiszem kevés játékos lenne képes arra a mozdulatra is, amelyet Marek mutatott be a második gólnál. A saját gólomnál örültem, hogy estében még el tudtam találni a labdát.”
A mérkőzés fontosabb eseményei és gólszerzői:
- 22. perc: A lyukas ferencvárosi védelmen Dubecz átadása után Horváth Gy. szerzett gólt a Kispestnek.
- 23. perc: Egy jobboldali bedobást Gera mellel átvett, gyönyörű mozdulattal továbbperdítette a labdát és Tóth M. a kapuba juttatta.
- 61. perc: Szabó T. tálalt Torghelle elé, aki 14 méterről a bal sarokba lőtt, ismét előnyhöz juttatva a Kispestet.
- Később Marek Penksa és Pinte Attila is gólt szerzett a Ferencvárosnak, biztosítva ezzel a győzelmet.
Csapatösszeállítások:
Ferencváros: Szűcs L. - Cheregi, Dragóner, Hrutka - Kriston, Lipcsei, Gyepes (Vén 79.), Keller (Nagy N. 67.) - Pinte, Tóth M., Gera (Fülöp Z. 16.)
Kispest: Tóth J. - Plókai, Lőrinc, Téger, Szekeres - Dubecz, Szabó T., Pintér (Babos Á. 69.), Buzás - Kovács B.
Jelentős játékosok és góllövőlisták
A két klub közötti történelem során számos kiváló játékos lépett pályára, akik nemcsak a csapatuk, hanem a liga góllövőlistáján is előkelő helyet foglaltak el.
Góllövőlista-kiemelések (releváns játékosok):
- Wukovics (Ferencváros): Egyik alkalommal 10 gólos, máskor 13 gólos.
- Mátyus (FTC): 6 gólos volt egy adott szezonban.
- Horváth P. (Ferencváros): Kétszeres gólszerzőként szerepelt egy listán, máskor pedig 16 góllal vezette.
- Gabala (Kispest): 6 gólos volt egy adott szezonban.
- Kabát (Kispest): 6 gólos volt egy adott szezonban.
