A Magyar Labdarúgókupa Története és Jelentősége
A magyar labdarúgókupa, korábbi nevén Magyar Népköztársaság-kupa vagy Arany Ászok-magyarkupa, a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese automatikusan indulhat az Európa Ligában, ami tovább növeli presztízsét.
A kupát először 1909-ben írták ki, azóta összesen 84 alkalommal rendezték meg, és a lebonyolítási forma többször is módosult az idők során. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros, amely történelmének jelentős részét a kupasorozat sikereivel is öregbítette.
Érdekesség, hogy a labdarúgás őshazájában, Angliában, az első versenysorozat nem a bajnokság (1888-ban indult útjára), hanem az Angol Kupa (FA Cup) volt, amely 1872-ben kezdődött. Magyarországon az első jelentős országos kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára szervezendő kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta az ötletet, és közadakozásból megalapította a kupát mint örökös vándordíjat.
Az első Magyar Kupa kiírására 1909. augusztus 13-án került sor, kieséses rendszerben, 28 egyesület - 18 fővárosi és 6 vidéki - részvételével. Az első kupagyőztes az MTK lett, miután a megismételt mérkőzésen 2:1 arányban legyőzte a Ferencvárost. Az első világháború miatt a küzdelmek 1911-1921 között szüneteltek, majd az 1923-1924-es sorozat a párizsi olimpia miatt háttérbe szorult. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1921-től az MLSZ az örökös vándordíj kisebbített mását adta át a győztesnek.
Az MLSZ 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, ami kezdetben azt jelentette, hogy csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak a kupában. Később azonban a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle "Hadi-kupákkal" színesítették a labdajátékot.
A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új néven - Magyar Népköztársaság-kupa - kiírt új kupára. Az 1953-as kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt.
Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is, melyek erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban, a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára, kiírták a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben a Magyar Népköztársaság Kupája (MNK) utolsó helyezettje, a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben, mivel Magyarországon nem volt kupaküzdelem, a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviselte a magyar színeket. A KEK kiírása arra ösztönözte az MLSZ-t, hogy újra kiírja az MNK-t. 1964 óta szinte minden évben zajlanak a küzdelmek, egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás miatt fél évig szüneteltek a küzdelmek.
1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, de kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt: anyaga nem ezüst, hanem ezüstözött bronz volt, és csak az MTK neve olvasható rajta. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot.
A MOL Magyar Kupa 2023-2024-es kiírásának döntőjében a Paksi FC 2-0-ra legyőzte a Ferencvárosi TC-t, megvédve címét. A 2024. május 15-i mérkőzésen a Paks góljait Varga Barnabás és Böde Dániel szerezte.
A Magyar Kupa negyeddöntőiben a Ferencváros 5-0-ra legyőzte a Kazincbarcika SC-t Miskolcon, ezzel bejutva az elődöntőbe, ahol a bajnoki listavezető ETO FC Győrrel találkozott. A Ferencváros korábbi mérkőzésein is magabiztosan szerepelt, például a másodosztályú Csákvár ellen 4-0-ra győzött a nyolcaddöntőben.
A 2025. május 7-i döntőben a Ferencvárosi TC 3-1-re legyőzte az MTK Budapestet. A gólszerzők között volt Ramírez, Pesic és Joseph az FTC részéről, míg az MTK-nak Molnár Rajmund talált be. A mérkőzésen az FTC kettős cserékkel frissítette fel csapatát, ami hozzájárult a győzelemhez.
A magyar labdarúgókupa döntőinek eredményei a következők (a teljesség igénye nélkül):
| Szezon | Győztes | Vesztes | Eredmény |
|---|---|---|---|
| 1909-10 | MTK | Ferencváros | 2-1 |
| 2009-10 | Debreceni VSC | Budapest Honvéd | 3-0 |
| 2019-20 | Budapest Honvéd | Gyr ETO FC | 2-1 |
| 2020-21 | Újpest FC | Balmazújváros | 1-0 |
| 2022-23 | Zalaegerszegi TE | FTC | 2-0 |
| 2023-24 | Paksi FC | FTC | 2-0 |
A kupagyőztes nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak tekinthető, ami további motivációt jelent a klubok számára.
