A Ferencvárosi Torna Club Magyar Kupa Győzelmeinek Gazdag Története
A Ferencvárosi Torna Club, Magyarország legsikeresebb labdarúgócsapata, gazdag törtélemmel rendelkezik a Magyar Kupában is. A klub számos alkalommal hódította el a trófeát, ezzel toronymagasan vezeti a sorozat örökranglistáját. Az elmúlt évtizedekben a Fradi nem csupán a bajnokságban, hanem a kupasorozatban is letette névjegyét, felejthetetlen pillanatokkal és történelmi győzelmekkel gazdagítva a magyar futballt.
A Magyar Kupa Története és Az FTC Első Diadalai
A Magyar Kupa létrehozásának ötlete - természetesen angol példa nyomán - Steiner Hugótól és Minder Frigyestől származik. A sorozat első mérkőzésére 1909. november 7-én került sor. A Magyar Kupa gömb alakú, középső részén két dombormű található: az egyik bölényvadászatot, a másik vitézek hódolatát ábrázolja fejedelmük előtt. Mind a két dombormű ősmagyar alakokkal képzett. A feliratot Stobbe Ferenc, a magyar labdarúgás egyik ősvezére, a hazai futball egyik meghonosítója írta, a kupát pedig Tarján Oszkár szobrászművész alkotta.
A Fradi első Magyar Kupa mérkőzését 1910. május 22-én vasárnap délután fél hatkor a Millenárison játszotta az NSC ellen, és 4-0-ra győzött. Az első igazi bravúr azonban még váratott magára. Az ország legsikeresebb futballcsapata már a sorozat harmadik kiírásában, 1912-ben eljutott a döntőbe, ott azonban nem állt ki, mert vitatta a pályaválasztás jogát, így az MTK lett a kupagyőztes.
Egy évvel később, az 1912-1913-as kiírásban már a csúcsra jutott a Ferencváros. 1913. június 1-jén csapatunk megszerezte az első Magyar Kupa győzelmét az Üllői úton, a döntőben a Budapesti Atlétikai Klub ellen győzve 2:1-re. A meccset mintegy hatezren tekintették meg, és bár a BAK sokáig beszorította az FTC-t, az első kiszabadulásból Tóth-Potya gólt szerzett, majd egy Schlosser találat biztosította a győzelmet.
Az 1921-22-es kiírásban az FTC és az UTE játszotta a döntőt, melyet újrajátszás követett az első mérkőzés döntetlenje után. A második döntőben a Fradi tíz emberrel kezdte a találkozót, mégis győztesen került ki a párharcból. Az első két profi idényben, 1927 és 1928 tavaszán is kétszer a Ferencváros hódította el a kupát. Ez az időszak a zöld-fehérek életében különösen sikeres volt, hiszen mindkét évben bajnoki címet is nyertek, sőt, 1928-ban, a magyar csapatok közül elsőként, a Közép-Európai Kupa is az övék lett. Az 1928-as finálé volt az első, amelyben „igazán vidéki” csapat is részt vett: a Fradi ellen 5:1-es vereséget szenvedett a miskolci Attila FC.
Meglepetést hozott az 1930-1931. évi kiírás, amikor a III. Kerület az Üllői úton nyert a döntőben a teljes csapatával kiálló Fradi ellen 4:1-re. Azonban nem sokáig kellett várni a következő diadalra. 1933-ban kiütéses győzelemmel, 11:1-re verte Blum Zoltán Fradija az idény végén a bajnoki címet elhódító Újpestet. A Nemzeti Sport is lelkesedett, kiemelve a Ferencváros remek játékát. 1934-1935-ben a döntőt a Fradi 2:1-re nyerte a Hungária ellen.
Az 1940-es évek ismét a Fradi idejét hozták el a kupában. Ritka vendég volt a bajnoki siker ezekben az években az Üllői út környékén, ellenben a Magyar Kupát sorozatban háromszor is megnyerte a csapat. Először 1942 júniusában, a Hungária körúti (akkor) MOVE-pályán, a Diósgyőr ellen 6:2-re aratott győzelmet a Sárosi doktor nélküli tizenegy. Egy évvel később megint a Fradi szerezte meg az országos kupát, ezúttal a Salgótarján 3:0-s legyőzésével. A triplázást pedig a Kolozsvári AC elleni kétmeccses döntő jelentette 1943 júniusában-júliusában. 1944-ben a Fradi már 2-0-ra vezetett, de a lelkes ellenfél kiharcolta a megismételt döntő lehetőségét. A második mérkőzésen a Fradi kitűnő második félidei játékával megérdemelten győzött, különösen a két gólt jegyző Sipos Vilmos remekelt.
Az MNK Éra és a Fradi Sikerországa a '70-es Években
A Magyar Kupa a két világháború, valamint különböző kül- és belpolitikai események miatt többször is szünetelt. A II. világháború után, 1951-ben a neve is megváltozott: Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) néven indult újra, és egészen 1990-ig ezen a néven futott a sorozat. Az átnevezett Újpest és Ferencváros közül eleinte egyik sem jutott éveken át a döntőbe. A jég aztán az 1955-1956-os sorozatban tört meg, melynek döntőjét 1958-ban játszották le. A későbbi győztes 1955-ben még Bp. Kinizsi néven rajtolt, majd 1958-ban már ismét Ferencvárosnak hívták. A zöld-fehérek ellenfele a kupatörténet egyik nagy vesztese, a Salgótarjáni BTC volt, akik harmadszor veszítettek a fináléban. A győztes zöld-fehérek mindkét gólját Friedmanszky Zoltán szerezte. Ez volt az FTC első kupadöntője a Népstadionban, a kupaátvétel az akkori csapatkapitány, Mátrai Sándor nevéhez fűződik.
1972-ben, 14 éves szünet után, ismét a Ferencváros nyert a Tatabánya ellen, Vépi és Albert góljaival, utóbbi emelhette magasba a trófeát utoljára a szurkolótábor előtt. A Fradi nagyszerű sorozatba kezdett: attól kezdve négyszer is nyert a páros években. 1974-ben a második vonalbeli csapatként döntős Komlói Bányász ellen győzött, akiket hetven percig tartó hátrányból, Mucha egyenlítő gólja után, újabb találatokkal fordítottak meg. 1976-ban az MTK-VM, 1978-ban pedig hosszabbítás után a Pécsi MSC ellen diadalmaskodtak. Az 1978-as döntő különösen emlékezetes volt, mivel a Fradi Nyilasi kiállítása miatt az 55. perctől emberhátrányban játszott, mégis győzött 4-2-re Szokolai és Martos góljaival. Érdekes, hogy a Ferencváros a hetvenes években csak egyszer tudta megnyerni a bajnokságot, ellenben négyszer győzött a Magyar Népköztársasági Kupában, s még kétszer a második helyen végzett.
A Rendszerváltás Utáni Első Kupasikerek: A Nyilasi-korszak
1990-től ismét Magyar Kupának hívják a sorozatot. Az 1991-es kupadöntőt 1-0-ra nyerte meg a Fradi Diósgyőrben, 8000 néző előtt, a rendszerváltozás utáni első fináléban. A döntőben az algériai Nacer góljával verte 1-0-ra Csank János csapatát, a Váci Izzó MTE-t. A kupát csapatkapitányként Pintér Attila vette át. Nyilasi Tibor, a győztes csapat edzője boldogan nyilatkozott a mérkőzés után: „Kevés nagyobb öröm érheti az embert, mint hogy edzősége első évében bajnoki ezüstérmet szerez a csapatával és megnyeri a Magyar Kupát.”
A következő évben folytatódott a Nyilasi-korszak, az 1991-es Magyar Kupa-győzelem és az 1992-es bajnoki cím után a zöld-fehérek ismét megnyerték a kupasorozatot 1993-ban. A döntőben a Haladás VSE ellen, kétmeccses párharcban, tizenegyesekkel diadalmaskodtak. A szurkolók betódultak a pályára, s Puskás Ferenc adta át a Springer szobor előtt a trófeát Keller Józsefnek, a mieink kapitányának. Sporttörténeti pillanat volt, hiszen a klub történetében ekkor fordult először, hogy az Üllői úton Magyar Kupát vett át ferencvárosi csapatkapitány.
Nyilasi Tibor edzői pályafutása első négy évében egyszer sem maradt trófea nélkül, a bajnoki cím mellett harmadszor nyerte meg a Magyar Kupát 1994-ben. Csapata az Üllői úton Wukovics László, Lipcsei Péter és Páling Zsolt egy-egy góljával 3-0-ra megnyerte az első mérkőzést a Budapest Honvéd ellen, és a visszavágón is nyertek 2-1-re. A mérkőzés utáni ünneplés során azonban a Fradi-tábor egy része összecsapott a rendőrökkel, amely incidens széleskörű visszhangot váltott ki.
1995 is a Fradi elsőségét hozta Novák Dezső irányításával, ismét a váciakkal játszott a zöld-fehér csapat. Az első találkozón 2-0-ra nyertek, a visszavágó pedig hét gólt hozott, ahol Lipcsei Péter mesterhármassal járult hozzá a 4-3-as győzelemhez, így a Fradi kettős győzelemmel lett kupagyőztes.
A 2000-es Évek Diadalai
2003-ban és 2004-ben ismét a Ferencváros neve került fel a trófeára. Az első szezonban Garami József dirigálta a zöld-fehéreket, akik közül Lipcsei Péter és Keller József már a kilencvenes évek sikersorozatának is részese volt. Mindketten ötödször lettek Magyar Kupa-győztesek! Lipcsei 2004-ben megnyerte a hatodikat is. A 2003. május 6-i, a Puskás Stadionban rendezett fináléban a DVSC-MegaForce ellen Szűcs Lajos öngóljával még a Loki vezetett 1-0-ra, de Tököli Attila a második félidőben két gólt rúgva fordított, ezzel megszerezve a Fradi 19. kupagyőzelmét. Tököli a teljes sorozatban tíz Fradi-gólból hetet szerzett. A győzelemnek köszönhetően a Ferencváros a Magyar Kupa történetének rekorderévé vált.
2004-ben már Pintér Attila vezette a Ferencvárost a fináléban, ahol az akkor ugyancsak második vonalbeli Bp. Honvédot kellett legyőzni. A 3-1-es sikert Tököli Attila, Gera Zoltán és Thomas Sowunmi egy-egy gólja hozta meg. Gera Zoltán önkritikus nyilatkozata a meccs után, mely szerint „A győzelemnek örülök, de játékban javulnunk kell valamennyiünknek”, olyan hozzáállásról tanúskodott, ami egészen biztosan hozzásegítette a csapatot a későbbi bajnoki sikerhez. Ezzel a győzelemmel a Ferencváros a 20. Magyar Kupa diadalát aratta.
A Ferencváros Magyar Kupa Rekorderei
| Játékos neve | Magyar Kupa győzelmek száma | Győztes évek |
|---|---|---|
| Lipcsei Péter | 6 | 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004 |
| Keller József | 6 | 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004 (utolsó edzőként) |
| Dr. Sárosi György | 5 | 1933, 1935, 1942, 1943, 1944 |
A Modern Kor Kupasikerei: 2017 és 2022
A 2000-es évek eleji sikerek után hosszú időre eltűnt a Fradi a Magyar Kupa döntőjéből. 2016-ban a Ferencváros a története 22. diadalára készült a legrangosabb és leghosszabb ideje létező magyar futballkupa-sorozat történetében. Az ellenfél az Újpest volt.
A 2022-es Diadal - A 24. Magyar Kupa Győzelem
A Ferencváros a 2022-es MOL Magyar Kupa kiírásában a 24. kupagyőzelmét szerezte meg. A kupamenetelés során a csapat először a megyei első osztályban szereplő FC Hatvant (9-0), majd a szintén megyei ligás VSK Tökölt (7-0) győzte le magabiztosan. Az első igazán komoly ellenfél február 9-én az akkor még NB II-es Vasas FC volt. Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedző a kapuban Bogdán Ádámnak szavazott bizalmat Dibusz Dénes helyett, de a további posztokon nem rotált. A Fradi a várakozásoknak megfelelően a kezdetektől uralta a meccset, Botka Endre góljával már a 9. percben vezetést szerzett, majd Ryan Mmaee a 78. percben alakította ki a 2-0-s végeredményt.
Az elődöntőért vívott összecsapás, a korábbiakhoz hasonlóan, egy meccsen dőlt el, a találkozót 2022. március 1-jén rendezték a Bozsik Arénában. Egy korai gól is elégnek bizonyult a Budapest Honvéd legyőzéséhez - Tokmac Nguen találatával nyertünk, így 2017 után készülhettünk újra kupaelődöntőre! A fináléba jutásért a másodosztályú ETO FC Győrrel kellett megvívnunk. Április 20-án, Győrben csaptak össze a csapatok - Franck Boli és Kristoffer Zachariassen góljával már az első játékrészben 2-0-ra vezetett a Ferencváros, amely a papírformát érvényesítve magabiztosan, 4-1-re győzte le ellenfelét.
A nemzeti stadionban rendezett döntőre már magyar bajnokként állhatott ki az FTC, így az alig fél éve irányító Sztanyiszlav Csercseszov rövid időn belül a második címét szerezhette meg Magyarországon. A döntőben a Paksi FC volt az ellenfél. A két csapat tizenkét nappal korábban játszott bajnokijához képest (melyet az FTC 2-1-re megnyert Pakson) mindkét oldalon alaposan megváltozott a kezdő tizenegy. A lelátón túlnyomó többségben lévő Fradi-tábor legnagyobb örömére Kristoffer Zachariassen 16 perc után előnyhöz juttatta a Ferencvárost. Előnyüket a folytatásban is őrizték, és ahogy peregtek a percek, úgy vált egyre biztosabbá, hogy 2017 után újra megnyeri a hazai kupasorozatot a Fradi - a klubtörténet során 24. alkalommal. Ezt bebiztosítva a hajrában Franck Boli két lehetőségét is gólra váltotta, így a végeredmény 3-0 lett.
A Legutóbbi Kupa Döntő: 2024 a Puskás Arénában
A közelmúlt legfontosabb Magyar Kupa mérkőzése a 2024-es döntő volt, ahol a Paksi FC hosszabbítás után 2-0-ra legyőzte a Ferencvárost. A Puskás Arénában Magyar Kupa-rekordot jelentő 51 900 néző foglalt helyet a lelátókon, ami igazolta a mérkőzés kiemelt jelentőségét.
A két csapat kupamúltja éles kontrasztot mutat: a Ferencváros harminchárom fináléval büszkélkedhetett, míg a Paksi FC a 2024-es döntőig mindössze egyszer jutott el. Az NB I-be 2006 nyarán feljutó Paks története során először 2022-ben jutott a döntőbe, ahol a Ferencvárostól szenvedett 3-0-s vereséget. A 2024-es döntőre készülve a fővárosiak a jubileumi 25. elsőségért léptek pályára.
Dejan Sztankovics, az FTC vezetőedzője meglepetést okozott a kezdőcsapat összeállításával, míg Bognár György, a paksiak mestere a legerősebbnek vélt csapatát küldhette pályára. A ferencvárosi szurkolók pazar tűzijátékkal és élőképpel fogadták a csapatokat. Az FTC az első pillanattól kezdve óriási fölényt mutatott, Adama Traoré sebességével komoly problémákat okozva a paksi védőknek. A 16. percben Hahn János letámadta Varga Ádámot, ezzel jelezve, hogy a Fradi kapusa is zavarba hozható. Varga Ádámnak több bravúrt is be kellett mutatnia Könyves Norbert lövéseinél.
A mérkőzés jó fél órája tartott, amikor egy bal oldali ferencvárosi szöglet után Szabó János kézzel ért a labdához. A VAR segítségével büntetőhöz jutott a Fradi, de Varga Barnabás lövését Szappanos Péter hárította, majd Adama Traoré ismétlésénél és Ibrahim Cissé fejesénél is nagyot védett a paksi kapus. Nem sokkal később Vécsei Bálint szabálytalanul állította meg Adama Traorét, amiért kiállították, így a Paks emberhátrányba került.
A második félidőben Bognár György támadó helyett középpályást cserélt be, próbálva megerősíteni a védekezést. A Fradi továbbra is nyomás alatt tartotta ellenfelét, de a helyzetek nem jöttek. A 72. percben Böde Dániel lépett pályára a Paksnál, és három perccel később „besárgázta” Menty Abenát, ezzel kiegyenlítve az emberhátrányt. A hajrában Adama Traoré még ziccerbe került, de Szappanos hatalmasat védett. A rendes játékidő végén 0-0 volt az állás, így következett a hosszabbítás. A 98. percben Balogh Balázs szöglete után Papp Kristóf mesteri mozdulattal a hálóba fejelt, megszerezve a vezetést a Paksnak. Már a százhuszadik percen is túl voltak a csapatok, amikor a Ferencváros szöglete után a Paks kontrázhatott, és a néhány pillanattal előtte pályára lépő Haraszti Zsolt eldöntötte a párharcot. A Paks hatalmas sikert aratva, története során először megnyerte a Magyar Kupát, megakadályozva ezzel a Fradit a 25. kupagyőzelem megszerzésében.
tags: #ftc #magyar #kupa #gyozelem
