FTC és Németh Béla Információk: A Klub Története és Egy Zenei Pályafutás
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) története számos izgalmas és olykor drámai fordulatot tartogat, különösen a pártállam időszakában. Egy frissen megjelent sporttémájú könyv, az Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945-1970 között (Inverzmedia, 2019) közel ötven, a pártállam idején beszervezett ügynök tevékenysége segítségével igyekszik bemutatni a Fradi és a kommunista pártállam viszonyát. A kádári állambiztonság 1962-től foglalkozott kiemelten azzal, hogy hálózati úton a Fradi öltözőjébe is bejusson.
A rendszer ideálképe egy középszintű, a bajnokságok végkimenetelét nem befolyásoló, szurkolóit adminisztratív intézkedések és gumibotozások által elvesztő, besúgókkal teletűzdelt csapat volt. E konstrukció formatervezéséhez hozzátartozott a labdarúgók öltözőjének bevétele is.
Az FTC a Pártállam Szorításában
A „Fasiszta” Címke és az Állambiztonság Figyelme
A Ferencvárosi Torna Club az 1956-os forradalom előtti években nem használhatta a nevét. A Rákosi-rendszer 1950. február 16-án bekeményített: az FTC az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének (ÉDOSZ) klubja lett, majd 1951 januárjától Bp. Kinizsi néven működött tovább. Az egyesületet nemcsak a nevétől és a legjobb futballistáitól fosztották meg, hanem klubszíneitől is: az együttes piros-fehérbe öltöztetve játszotta mérkőzéseit.
Rákosi Mátyás hatalomátvételét, a kommunista fordulatot (1948) követően az egyesületet fasisztának bélyegezték, és mint a rendszer ellenségét, a legsúlyosabb módon diszkreditálták. Az 1949-1950-es bajnokság után szétszedték a csapatot, Budai II László és Kocsis Sándor a későbbiekben a Bp. Honvédot erősítette, Deák Ferenc és Henni Géza Újpestre költözött a Dózsához, Czibor Zoltán Csepelre (majd a Honvédhoz).
A Fradin nemcsak hogy rajta maradt a Rákosi-rendszerben ráragasztott fasiszta megbélyegzés, hanem bővült is, mint ahogy azt még a hatvanas évek elején is olvashatjuk belügyi aktákban: „Az FTC köré tömörülő fasiszta, huligán elemek az ellenforradalom leverése óta, mint legális lehetőséget használják fel az FTC köré tömörülő szurkolótábort és ennek égisze alatt népi demokrácia ellenes, uszító, rendbontó tevékenységet fejtenek ki.”
Kádárék féltek egy újabb ötvenhattól, több esetben is attól tartottak, hogy egy-egy Fradi-meccs utáni felvonulás a forradalomhoz hasonló megmozdulássá növi ki magát. Egy ízben a klub megszüntetése is felvetődött, azonban megkegyelmeztek neki. „Nem kell tehát felszámolni, csak középszerűvé tenni” - adta ki a jelszót évekkel a forradalom után Gáspár Sándor. Aztán 1963-ban jött az amnesztia, de nemcsak a politikai foglyoknak, hanem a Fradinak is: „F… gyerek Kádár János, bajnok lett a Ferencváros!” - kiabálták néhányan gúnyból, néhányan komolyan.
Az 1956-os Forradalom és a Fradi Újjászületése
Az ínséges idők az 1956-os forradalom kitörésekor megváltozni látszottak, bár az átalakulás szimbolikusan már 1955-ben kezdetét vette, amikor a hagyományos Húsvéti torna bécsi mérkőzésén a csapat engedély nélkül zöld-fehér mezben lépett pályára. És ha már a szimbólumoknál tartunk: 1956. október 23-án, amikor az első lövések eldördültek a Rádió épületénél, két ferencvárosi jégkorongozó, Schneck János és Kondorosi Tihamér félreverte a Rókus-kápolna harangját, hogy figyelmeztessék Budapest lakosságát a forradalom első fegyveres összecsapására. Innen mindketten a Rádióhoz siettek, ahol egy belügyi forrás szerint részt vettek az épület ostromában is.
A velük kapcsolatos jelentés szerzője, a „Bakos Miklós” fedőnevű ügynök, aki amellett, hogy az ötvenes évek egyik legendás vezérszurkolója volt, az állambiztonság számára közölt heti rendszerességgel értékes információkat az egyesületről. S hogy miért éppen a Fradi volt a célpont? A forradalom leverését követően a sportegyesületekkel kapcsolatos megfigyelések közül a Kádár-rendszer politikai rendőrsége a „fasiszta” FTC felé volt a legaktívabb. Kispéter Mihály az Isten segítségét is kérte az újjáalakuláskor.
A Ferencváros színeiben éppen 1956-ban bajnokságot nyerő két hokissal „Bakos Miklós” a forradalom napjaiban az utcán is találkozott: „A fegyveres terrorakciókat kerülve a Futó utcánál kerültünk az Üllői útra. Itt akkor kezdődött egy tűzharc. Ez elől a volt Ecetgyár kapuja alá húzódtunk. Innen láttuk meg az utcán a körút felől Schnecket és Kondorosit közeledni. Rájuk támadtam, hogy mit keresnek az utcán, miért nem ülnek otthon.” A jelentésben áll az is, hogy Kondorosinál revolvert látott, Schneck pedig állítólag a forradalom leverése után egy gépfegyvert ásott el a háza udvarán. Kondorosi Tihamér később az Ú. Dózsa játékosa lett, Schnecknek pedig meggyűlt a baja a belügyi szervekkel.
November elsején a Fradi újjászerveződött. Az előző napokban megválasztott Forradalmi Bizottság (a vízipólós Németh Jánossal és a futballista Kispéter Mihállyal soraiban) kimondta, hogy az egyesület neve ismét Ferencvárosi Torna Club lesz, a színe pedig zöld-fehér. A több ezer szurkoló jelenlétében zajló ünnepi eseményről a november 2-i Népsport címoldalán számolt be: „Egyszerűen öltözött emberek áradata lepte el a klubház előtti teret, hogy szemtanúja legyen annak a pillanatnak, amikor kimondják: újra megalakult a Ferencvárosi Torna Club. Néhányan bekötött fejjel beszélgettek a tömegben, olyanok, akik tegnap vagy tegnelőtt még fegyverrel kezükben harcoltak a magyar szabadságért, azért is, hogy most ennek az ünnepi eseménynek is tanúi lehessenek.”
„Bakos Miklós” ügynök mint a Baráti Kör hivatalos vezetője is részt vett az alakuló ünnepségen, igaz, akkor még nem állt a belügy szolgálatában. Jelentését csak a forradalom leverése után, felsőbb utasításra készítette el, amelyben mindent leírt, amire emlékezett: „Délután mintegy 4-5000-es tömeg előtt kezdődött az alakuló ülés. A közönség meglehetősen vegyes volt. A sportolók nagy része jelen volt, voltak csöndes szemlélők, fanatikus drukkerek, de szép számmal voltak izgága elemek is… A klubházban folyt a marakodás a funkciók körül… Ekkor az időközben fegyveresei élén odaérkezett Németh Jánoshoz fordultak segítségért… Erre Németh kirohant a klubház lépcsőjére és egy lázító hangú beszédet tartott.”
A labdarúgó-szakosztály vezetésével Sós Károly vezetőedzőt és Ónodi Lajost bízták meg, és olyan régi legenda is feladatot kapott, mint Furmann Károly. Az újjáalakuló ünnepség során Kispéter Mihály boldogan lépett a mikrofon elé: „Arra kérem szurkolóinkat, hogy továbbra is tartsanak ki a csapat mellett úgy, mint ahogyan eddig tették. Segítsen az Isten mindannyiunkat!”
Tíz nappal a forradalom évfordulója előtt, 1957. október 13-án FTC-Vasas (3:2) mérkőzést rendeztek a Népstadionban. A Fradi futballistája, Dékány Ferenc szerint nem véletlenül volt kint a meccsen nagy tömeg, gondolatait a mellette álló ügynökkel is megosztotta: „Nézd, ma ez itt egy népszavazás volt, nem véletlen, hogy itt ma ennyien összejöttek. Itt hatvanötezer ember szavazott, hogy mit akar!” Ám Dékány „Pofi” nemcsak abban tévedett, hogy „téglát” vett a bizalmába, hanem a nézőszámban is: a másnapi Népsport tudósításában 80 ezer szurkolóról írt.
A forradalom napjaiban úgy tűnt, hogy a zöld-fehér szín és a név visszaszerzésével a korábbi demokrácia is visszaköltözik az Üllői útra, sőt, Kocsis és Budai ismét Fradi-játékos lesz. „Nagypéntek nélkül nincs feltámadás, FTC nélkül nincs magyar labdarúgás!” - kiabálta valaki az ünnepségen. Az mindenképpen a fradisták tartását bizonyítja, hogy jóval a forradalom vérbe fojtása után is dacoltak Kádár János rendszerével. Komorettó Béla és Nádas Adolf (mindketten korábbi elnökök) nem adta fel egy független, szakszervezetektől és politikai pártoktól független Ferencváros megteremtésének álmát. Ám hamarosan csalódniuk kellett, mert a klub felépítését és működését tekintve visszatagozódott az ’56 előtti időkhöz, annyi különbséggel, hogy színétől és nevétől nem fosztották meg.
Az állambiztonság a forradalom leverését követően szervezte be „Bakos Miklós” ügynököt, aki még évekkel az események után is rendelkezett olyan információkkal, amelyek addig ismeretlenek voltak a belügy számára. Jelentett ÁVH-s tiszt bántalmazásában részt vevő ismerősökről, olyanokról, akik fegyvert rejtegettek vagy élelmet szállítottak a Corvin közben harcolóknak, de még olyan barát neve is bekerült a jelentésbe, aki november 4-e után bujkálás közben a lakásán kereste fel. Természetesen a sportolók sem maradtak ki, így a Fradi kézilabda-szakosztályának vezetői sem, akik lelőtt szovjet katonákat fényképeztek, majd a fényképeket Franciaországba juttatták.
A klub egyik emblematikus futballistájáról ezt írta: „Az ellenforradalom október végi napjaiban Dalnoki állandóan a városban csavargott egy kisgazdapárti szalagos gépkocsival. Többfelé látták csoportosulás közepén, ahol lázító, demagóg beszédeket tartott. Ezt alátámasztotta az az ikerpár is, akik 1957-58-ban a Baráti Kör végső működéséig annak tagjai voltak. Ő szerintük a köztársaság-téri Pártház ostrománál Dalnoki a Rákóczi út sarkánál tartózkodott és fűtötte a hangulatot. Magatartása azóta sem változott.”
A kádári hatalom a forradalom leverését követően kiemelten foglalkozott a Ferencvárossal. Ha csak az eseményeket követő első tíz évet vesszük figyelembe, majd’ húsz olyan állambiztonsági ügynököt nevezhetünk meg, akik jelentettek a Fradiról. A politikai rendőrség minden fronton támadásba lendült. Ügynökeit beépítette a szakosztályokba, a csapatokba és természetesen a szurkolók közé is.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei, eseményei és leverése I Röviden, Tömören
A „Mesekocsi” Ügy és Németh Lajos Beszervezése
A kádári állambiztonság beépülési kísérletei egy ártatlan nyaralással kezdődtek 1962-ben: „Bakos Miklós” ügynök nyári szabadsága idején találkozott a labdarúgócsapat két tagjával, Száger Györggyel és Németh Lajossal. Tőlük hallott először a csapaton belül kialakult ellentétekről, amely Mátrai és a többiek, illetve a válogatott és nem válogatott játékosok között húzódott. Az előbbinek politikai (Mátrait besúgónak tartották, tegyük hozzá, minden bizonnyal tévesen), az utóbbinak anyagi vetületei voltak (több prémium jutott a csapat válogatott játékosainak).
Az új információk alapján döntött úgy az állambiztonság, hogy a labdarúgó-szakosztályon is beszervez valakit, aminek előkészítéséhez azonnal hozzá is láttak. Két héttel később már konkrétumokkal is tudott szolgálni „Bakos”, amelyek a csapat dél-amerikai túrájával, valamint egy kocsivásárlási hullámmal voltak kapcsolatosak, amit a belügy cinikus módon „Mesekocsi” fedőnéven követett nyomon.
A dél-amerikai útról hazafelé jövet a csapat rövidebb ideig várakozott Madrid repülőterén, majd egy napot töltött Párizsban. Itt kapcsolatba kerültek több disszidált sportolóval és vezetővel, elsősorban Puskás Ferenccel és Öszterreicher Emillel. Velük kezdték el a tárgyalást, aminek a lelke Orosz Pál volt, az autókról. Össtreicher intézkedett és Bécsben készen várták őket a kocsik. A vételár részét a náluk lévő dollár összeggel egyenlítették ki. A fennmaradt nagyobb részt pedig a Pesten megadott címen fizették le forintban. Az ügyet annyira bizalmasan bonyolították le, hogy további részleteket még a velük lévő játékos sem tudott. Állítólag még a vezetők is igen meglepődtek, amikor a Húsvéti Tornán előálltak az autókkal.
Mivel az állambiztonság információi szerint Orosz, Albert és Rákosi érkezett haza új autókkal, hármójuk szorosabb ellenőrzését jelölték ki fő feladatnak, hátha fényt deríthetnek az összekötő személyére. „Bakos” végül három hónappal később új adatokkal tudott szolgálni a vásárlás körülményeiről, mivel kapcsolatain keresztül (a labdarúgó Rákosi Gyula unokatestvére, továbbá Száger György edző) tovább informálódott a bécsi üzletemberekről. A közvetítők útján jelentkezőket igen körültekintő és gondos módon ellátják „rokonokkal” és „rokonságot” igazoló papírokkal, majd gondoskodnak a kocsik idejuttatásáról. A politikai rendőrség, amellett, hogy tudomásul vette az autók behozatalát, nem sokat tehetett, hiszen egyrészt az ajándékpapírok megszerzése legalizálta az adásvételeket, másrészt az ügynökjelentéseket egy esetleges nyílt tárgyalás során nem használhatták fel a játékosok ellen.
Ám a belügy mégis aranybányára bukkant, szó szerint, de átvitt értelemben is. A „Mesekocsi” ügy szálainak felgöngyölése során a labdarúgók csempésztevékenységének számos részletét megtudták ügynökeiktől. Az aranylemezekkel és órákkal kereskedő játékosok közül 1963-ban Novák Dezső bukott le, az ő ügye miatt pedig több játékostársát is kihallgatták a rendőrségen, mindazokat, akik vele együtt részt vettek a tiltott üzletekben.
A rendőrségre becitált játékosok között volt a Ferencváros színeiben 1959 óta játszó Németh Lajos is, aki jó kapcsolatot ápolt „Bakos Miklóssal”. Erre elmondta az egész ügyet, most már úgy, ahogy volt. Azt is, mennyire volt ő benne. „Őszintén megmondva, nem értettem, mire akar kilukadni, mert meglehetősen nehézkesen, zavarodottan beszélt. Az volt a benyomásom, hogy valami gátlással küzd. Végül kilukadt oda, hogyan bukott ő meg, és elmondta azt is, mielőtt elengedték, aláíratták vele a beszervezésről szóló írást. Ebben a pillanatban fokozottan éberebb lettem, mert nem értettem, mit akar evvel, hogy ezt közli velem.”
„Bakosnak” oly nagyon sikerült megnyugtatnia Németh Lajost, hogy az elmondott neki egy sor olyan csempésztevékenységet és illegális üzletet, amelyeket sem a rendőrségi kihallgatás során, sem pedig - már beszervezése után - tartótisztjének nem mondott el. „Bár igen óvatosan vezettem nála a beszéd fonalát, annyit sikerült elérnem, hogy lényegesen másképp gondolkodik, mint korábban… Belátta és igazat adott abban, hogy a rábízott feladat nem spicliskedés, hanem komoly munka. Bár kijelentette, hogy nehézséget okoz neki a tegnapi vélt jóbarátok ellen dolgozni, de úgy véli, ezen is túljárt.”
Bár az állambiztonság tisztjei akkor nem tették, mi azért némileg kételkedhetünk „Bakos” előbbi jelentésének valóságtartalmában. A hálózati személy sokéves ügynöki munkája során többször kiderült, hogy saját szerepének súlyát, fontosságát apró túlzásokkal, fontoskodó megjegyzésekkel kívánta túlértékelni a belügy előtt. Az efféle ambícióit tartótisztjei többször is a szemére vetették. Ha megfigyeljük Németh Lajos ügyének végkimenetelét, akkor nehéz elképzelni, hogy egy héttel a letargikus bejelentése, vallomása után már teljesen másként gondolkodott volna.
Sajnos az illegális üzletekbe a behatolás nagyon nehéz. Ennek egyik oka a felfokozott bizalmatlanság, ami mögött Németh Lajos volt játékos súlyos dekonspirációja áll. Németh ugyanis, mint arról Aczél László informált a későbbiek folyamán, nem bírta a rábízott titkot tartani, és a vele történteket ismertette a csapat többi tagjával. Az állambiztonság tehát egyelőre hoppon maradt a játékosokhoz való közelkerülés kapcsán. Ám bő másfél évvel később a klub egyik alkalmazottja már rendszeresen ott ült a játékosok öltözőjében, a csapatbuszon, az értekezleteken, a büfében, és az ott elhangzó dolgokat lelkiismeretesen osztotta meg tartótisztjeivel. Figyelemre méltó az informátor öntevékenysége, hogy a fenti kérdésben meglátta azt, hogy ez bennünket érdekelne, és ezért rendkívüli találkozót kért.
Németh Béla Pályafutása
Németh Béla zenei tanulmányait a Bessenyei György Tanárképző Főiskola ének-zene, karvezetés (1999), a Zeneakadémia egyházzene (2004) és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet zeneismeret (2019) szakjain végezte. 1999-től 2019-ig a Nagykátai Liszt Ferenc Zeneiskolában szolfézstanár, kórusvezető, majd ugyanitt egyházzene-tanári, korrepetítori és kamarazene-tanári feladatokat is ellát. 2016-2019-ig az intézmény tanszakvezetője. A nagykátai Mátray Gábor Általános Iskola kórusával az Éneklő Ifjúság sorozatban arany minősítést ér el. A nagykátai Muzsika Színház egyik zenei vezetője, előadások hangszerelője, betanítója és karmestere. Főiskolás korában megalapítja a debreceni Szent Család Templom szkóláját és kórusát (1996-2006). 2009-től a VI. kerületi Szent Család Templom zenei vezetője. Kórusával a liturgikus szolgálat mellett több oratórikus művet is előadott.
A Footgolf Felemelkedése és az FTC Szakosztálya
A Footgolf, mint Új Sportág
A footgolf a labdarúgás és a golf ötvözetéből 2009-ben született sportág, amelyben a játékosoknak a golf szabályait követve, minél kevesebb rúgásból kell a megfelelő méretű lyukba juttatniuk a futball labdát. Az első lépéseket, illetve stílszerűen rúgásokat Hollandiában tették meg. Golfpályán vagy footgolf pályán játsszák. A játékszabályok alapvetően az eddig ismert golf szabályokra épülnek.
A sportág legnagyobb vonzereje abban rejlik, hogy a labdarúgás népszerűségét a golf hagyományaival és eleganciájával ötvözi, ezáltal széles tömegeket tud megmozgatni. A footgolf igazi családi sportág, nemtől és korosztálytól függetlenül mindenkinek kiváló szórakozást nyújt. Hamar népszerű lett, hazánkban is gyorsan felfigyeltek rá. A holland kezdet után Magyarországon is már az indulás évében, vagyis 2009-ben megalakult az Első Magyar Footgolf Egyesület. A szervezet célja volt, hogy kedvet teremtsen ehhez a világon egyedülálló sportághoz. Feltett szándékuk, hogy hazánkban is egyre többen hódoljanak ennek az aktív kikapcsolódást biztosító sportnak. A labdába rúgók között a lelkes amatőrök mellett profi sportolók, válogatott futballisták és olimpikonok is szép számmal szerepelnek.
Az FTC Footgolf Szakosztálya és Sikerei
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az FTC is hamar felfigyelt a lehetőségre, 2014-ben megalakította a saját footgolf szakosztályát, amelyet a futsal szakosztályba integráltak. Lehet, azért, mert a sportág egyik legnagyobb híve és legjobb művelője a futsal szakosztály vezetője, Németh Péter, aki korábban, 2012-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett.
Az FTC footgolf szakosztálya megindulásának évében írták ki az első footgolf országos bajnokságot, amelyet azóta minden évben megrendeznek. Ez a bajnokság tornaszerűen épül fel, 8-10 verseny összesített eredményei alapján hirdetnek bajnokot, férfi, női, senior, junior, mindezek alapján pedig abszolút kategóriában, plusz még csapatbajnoki címet is hirdetnek.
Footgolf Bajnoki Címek - FTC Sikerek
| Év | Kategória | Bajnok |
|---|---|---|
| 2015 | Férfi | Bogár Krisztián |
| 2015 | Női | Major Ilona |
| 2016 | Női | Major Ilona |
| 2018 | Női | Ujvári Izabella |
| 2019 | Páros (Match Play) | Balán Zoltán |
| 2019 | Férfi csapat | FTC |
Az FTC első bajnoki címét 2015-ben Bogár Krisztián szerezte. Ugyanebben az évben a nők között Major Ilona lett bajnok, aki egy év múlva duplázni tudott. 2018 újra két bajnoki címet hozott, a férfiak csapatbajnoki elsősége mellett a női bajnokságot Ujvári Izabella nyerte. És a sikerek azóta sem maradnak el, versenyzőink szinte minden versenyről hoznak érmeket, kupákat, elsőségeket. Nem kivételek a bajnokságok sem. 2019-ben Balán Zoltán párosban nyerte meg az ún. match play bajnokságot, majd a férfi csapat az országos bajnokságot. A pandémia gyakorlatilag egy évre megbénította a sportágat, szüneteltek a bajnokságok, a versenyek.
