A Ferencvárosi Torna Club örökös statisztikái a Magyar Kupában
A tegnapi napon kisorsolták a Magyar Kupa idei kiírásában a harmadik forduló párosításait, amely ismét felhívja a figyelmet e patinás sorozat gazdag történelmére. A Ferencvárosi Torna Club, vagy ismertebb nevén a Fradi, a Magyar Kupa történetének egyik legsikeresebb résztvevője. Tekintsük át a klub örökös statisztikáit és legemlékezetesebb pillanatait a sorozatban.
A Magyar Kupa története és jellegzetességei
A Magyar Kupa létrehozásának ötlete - természetesen angol példa nyomán - Steiner Hugótól és Minder Frigyestől származik. Az első kupamérkőzést 1909-ben rendezték meg, ezzel útjára indítva egy máig tartó hagyományt.
A trófea maga egyedi és jellegzetes. A Magyar Kupa gömb alakú, középső részén két dombormű található: az egyik bölényvadászatot, a másik vitézek hódolatát ábrázolja fejedelmük előtt. Mind a két dombormű ősmagyar alakokkal képzett. A feliratot Stobbe Ferenc, a magyar labdarúgás egyik ősvezére, a hazai futball egyik meghonosítója írta. A kupát pedig Tarján Oszkár szobrászművész alkotta.
A Magyar Kupa a két világháború, valamint különböző kül- és belpolitikai események miatt többször is szünetelt. A II. világháború után, 1951-ben pedig a neve is megváltozott: Magyar Népköztársasági Kupa néven indult újra. Végül 1990-től ismét Magyar Kupának hívják a sorozatot, visszatérve eredeti nevéhez.
Az FTC első lépései a kupasorozatban
A Fradi első Magyar Kupa mérkőzését 1910. május 22-én, vasárnap délután fél hatkor a Millenárison játszotta az NSC ellen, amelyet 4-0-ra nyertek meg. Egy korhű leírás a meccsről így eleveníti fel az eseményeket:
„A mérkőzés elé nagy érdeklődéssel tekintettek a sportkörök, mert sokan meglepetésre számítottak. AZ FTC azonban oly döntő fölényt mutatott, hogy az NSC csak védelemre játszhatott. Állandó fölény mellett 1-0-ra végződik a félidő, melyben Burián ügyesen védi a kapuját. A II. félidőben az FTC mindvégig uralta a helyzetet. Három gólt Schlosser, egyet Bródy révén éri el.”
Érdekesség, hogy az FTC első Magyar Kupa találatát Tóth-Potya jegyezte, ezzel beírva magát a klubtörténetbe.
Az első kupagyőzelmek és emlékezetes döntők
A Ferencváros első Magyar Kupa győzelmét 1913. június 1-jén aratta, a sikert az Üllői úton érték el. A döntőbe mind a mieink, mind a BAK 1-0-s győzelemmel jutott be. A meccset mintegy hatezren tekintették meg. A BAK hosszú időn át gyönyörű kombinációkkal beszorította az FTC-t, amely elszánt védekezés után a legelső kiszabadulását góllá értékesítette. Aztán jött egy Schlosser gól, és máris kupagyőztes volt a „korabeli Fradi”.
Az 1921-22-es kiírásban az FTC és az UTE játszotta a döntőt. Helyesebben a döntőket, mivel az első találkozó döntetlenre végződött, ezért újrajátszás következett. A második döntőben a Fradi 10 emberrel kezdte a találkozót, mert nem volt meg a kijelölt csapata! Az 1927-es döntőben vidéki csapat került először a Magyar Kupa döntőjébe, méghozzá a Hungária legyőzésével. Egy félidőn át a Fradi ellen is remekeltek, az 51. percben még 1-1 volt az eredmény. Aztán eldurvult a játék - a második gól után pedig kitört a botrány. Két játékos megsértette a bírót, erre az egész csapat levonult - majd visszajött és ekkor már nem volt futball.
1933-ban kiütéses győzelemmel zárta a Fradi a döntőt. 1942-ben a diósgyőriek az Újpest 6-3-as legyőzésével, tehát nagy bravúr véghezvitelével jutottak a döntőbe! A fináléban azonban a Fradit már nem tudták megállítani.
Tippajánló: Ferencváros - Zalaegerszeg (Magyar Kupa döntő podcast)
Az 1943-as döntőről fennmaradt egy különös leírás: „Az első tíz perc igazi kupahangulata után a játék nagy részében megdöbbentően sivár, unalmas és tervszerűtlen csapkodás folyt, amely alig-alig volt képes élvezetet nyújtani.” 1944-ben a Fradi már 2-0-ra vezetett, de a lelkes ellenfél kiharcolta a megismételt döntő lehetőségét. „A találkozó megérdemelte az igazi kupaküzdelem jelzőt. A mérkőzés a labdarúgás igazi hírverése is volt.” Ugyanebben az évben az első vidéken megrendezett Magyar Kupa döntőn vidéki játékos szerezte az első gólt. A Fradi egyébként kitűnő második félidei játékával megérdemelten győzött, különösen a két gólt jegyző Sipos Vilmos remekelt.
A háború utáni időszak és a Magyar Népköztársasági Kupa
Az MNK mérkőzések 1955-ben kezdődtek és 1958-ban fejeződtek be, és emlékezetes küzdelmeket hoztak. Az 1958-as döntőben küzdelmes, viharos mérkőzés volt - szó szerint hiszen esett, fújt, homokvihar dúlt… 1-1 után a döntő gólt Friedmanszky lőtte a hálóba. Ez volt az FTC első kupadöntője a Népstadionban, a kupaátvétel az akkori csapatkapitány Mátrai Sándor nevéhez fűződik.
1972-ben izgalmas, ragyogó kupadöntő volt - és a nagy csata csak öt perccel a befejezés előtt dőlt el, Albert egy védelmi megingást könyörtelenül kihasznált. A kupát is ő emelte a magasba - a szurkolótábor ekkor láthatta utoljára. 1974-ben a komlóiak hetven percen át 1-0-ra vezettek! Aztán Mucha a hálóba talált, és az egyenlítés után jöttek az újabb gólok. A Ferencváros így - immár az újonnan készült kupát vihette az Üllői úti klubházba.
1978-ban a döntő a rendes játékidő befejeztével 2-2-re állt. Következett a hosszabbítás, ráadásul a mieink Nyilasi kiállítása miatt az 55. perctől emberhátrányban játszottak. De így is mi győztünk. Szokolai, majd Martos góljai alakították ki a megérdemelt 4-2-es eredményt.
Az „újkori” sikerek és a rekordok korszaka
1991-ben a klub történetében másodszor fordult elő, hogy vidéki városban küzdöttek a kupalesőségért. Az első „újkori” kupa végül nagy küzdelemben került a zöld mezesek kezébe. És sporttörténeti tényként jegyezzük fel, hogy a Magyar Kupák történetében először döntött egy idegenlégiós játékos, Nacer személyében. Balogh Tamás, mint a mezőny legjobbja külön kupát kapott a remek védéseiért.
1993-ban a remek kupadöntőt a televízió jóvoltából az egész sporttársadalom láthatta. És aki látta Keller gólját, alighanem soha nem feledi. Ugyanezen évben, a FERENCVÁROS-HALADÁS döntő 1-1-es állás után hosszabbításba, majd tizenegyesekre torkollott. Az új Üllői úti stadionban ez volt az első Magyar Kupa döntő! Kuriózum, hogy a kezdőrúgást az az ifjú Keller Jocika végezte, akinek az édesapja bő két óra múlva a kupát emelhette a magasba. És tett is érte: A 23. percben úgy ment át a vendégek védelmén, mint kés a vajon, és a kapu előtt megosztotta a gólszerzés örömét Fodorral, aki ezen a mérkőzésen még egyszer főszereplő volt, ugyanis a Haladás a 89. percben kiegyenlített! A hosszabbításban is állták a sarat a vasi zöld-fehérek, olyannyira, hogy Teleknek a 102. percben egy az üres kapuba tartó labdát bravúrral kellett hárítania. A 120 perc utáni 1-1-es eredmény után ugyanis a mindent eldöntő tizenegyesek következtek. A Magyar Kupát így tizenegyes rúgásokkal az FTC nyerte. A szurkolók betódultak a pályára, s bizony Puskás Ferenc ezrektől körülvéve adta át a Springer szobor előtt a trófeát Keller Józsefnek, a mieink kapitányának. Sporttörténeti pillanat volt, hiszen a klub történetében ekkor fordult először, hogy az Üllői úton Magyar Kupát vett át ferencvárosi csapatkapitány.
Tippajánló: Ferencváros - Zalaegerszeg (Magyar Kupa döntő podcast)
Az 1995-ös döntőben, ahol a FERENCVÁROS játszott, Szeiler - Telek - Kuznyecov voltak a pályán. Nem ment a játék a Fradinak, egyre türelmetlenebb volt játékos, néző egyaránt. No és az edző is. Egyórai játék után Novák Dezső cserélt. Nagy Zsoltot küldte a pályára, aki még ugyanebben a percben, első labdaérintéséből gólt szerzett! Keller átadására rárajtolt és mintegy 15 méterről kapásból lőtt - a labda a keresztlécről vágódott a hálóba. Azután Novák ismét cserélt, és ez is kitűnő tettnek bizonyult. Czéh előbb a saját kapuja előtt mentett kritikus pillanatban, majd Nagy Zsolt szögletéből az ötösről a kapuba fejelte a labdát.
Szintén 1995-ben, egy váci kupadöntőn a váci pálya világítását hivatalosan ekkor avatták - még papi szentelő is volt. Az eseményt a hazaiak góllal köszöntötték. A 38. percben pedig már 3-0-ra vezettek a váciak. Ezt követően azonban „fényes” Fradi percek következtek. Kopunovics fejese az üres kapu felé tartott, amit Nagy Tibor kézzel kiütött. Kiállítás és 11-es! Lipcsei lába nem remegett… A 72. percben a kapura törő Kellert felvágták - ismét 11-es, és ismét Lipcsei - mesterhármas a kupadöntőn! A váci győztes kupadöntőről egy gyönyörű zöld színű nyitott autóbusz hozta Budapestre a kupagyőztes fiúkat, a „fedélzeten” a Baranyi Miklós szervezte turai cigányzenekar játszott örömmel.
A 2003-as döntőben az első félidőben még a DVSC vezetett Szűcs öngóljával. Történt ugyanis, hogy Vukmir a 16-os előterében túl erősen adta haza a labdát Szűcsnek, aki nem tudta lekezelni a labdát, és a játékszer begurult a kapuba. A második félidőben viszont két Tököli villanással megfordítottuk a találkozót és elhódítottuk történetünk 19. Magyar Kupa győzelmét.
A 2004-es kupadöntőn, ahol a FERENCVÁROS a BP. HONVÉD ellen játszott Molnár l. - Bábik, Vámosi, Budovinszky, Takács Z. felállásban, a mieink magabiztos játékkal megérdemelten szerezték meg a Ferencváros 20. Magyar Kupa győzelmét. Csapatunk ezzel a 20 Magyar Kupa győzelemmel toronymagasan vezeti az MK ranglistát.
Rekordtartó játékosok az FTC színeiben
A Ferencvárosi Torna Club gazdag történelme során több kiemelkedő játékos is hozzájárult a klub kupasikereihez. Az alábbi táblázatban láthatók a Magyar Kupa-győzelmek számát tekintve rekordtartó játékosok:
| Játékos neve | Magyar Kupa győzelmek száma | Évek | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Lipcsei Péter | 6 | 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004 | |
| Keller József | 6 | 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004 | Legutolsó sikerét már edzőként aratta |
| Dr. Sárosi György | 5 | A második legsikeresebb |
Lipcsei Péter és Keller József 6-6 Magyar Kupa-győzelmükkel vezetik a rekorderek listáját. Keller József a legutolsó sikerét már edzőként aratta, bizonyítva sokoldalúságát a klubnál. A második legsikeresebb dr. Sárosi György, aki ötszörös Magyar Kupa-győztes.
tags: #ftc #orokos #statisztikaja
