Az FTC Vízilabda Komjádi Kupa Története és a Sportág Kezdetei

A vízilabda, avagy a vízipóló sportág története mélyen gyökerezik a brit szigeteken, ahonnan nem csupán a labdarúgást, hanem ezt a vízi sportot is köszönhetjük. Ők voltak ugyanis azok, akiknek a fejében megszületett az az eretnek gondolat, hogy a futballt a vízben is lehetne játszani.

A Vízilabda Kezdetei és Elterjedése

Egészen pontosan 1870. május 12-én fektette le a Londoni Úszó Szövetség a vízi futball nevű játék első szabályait. Igen, akkor még vízi futballnak nevezték, ami csak annyiban hasonlított a mai vízipólóra, hogy vízben és labdával játszották. Elsődleges céljuk a már akkor is népszerű úszógálák műsorának a színesítése volt. Ez jól sikerült, a játék egyre ismertebb és népszerűbb lett, olyannyira, hogy a szabályait is elkezdték egyre jobban finomítani, amelyek eredményeképp az tényleg elkezdett hasonlítani a ma ismert sportághoz.

A brit szigeten belül az angolokon kívül a skótok is hozzátették a magukét a játék fejlődéséhez, hiszen 1877-ben egy William Wilson nevű újságíró Glasgow-ban az angoloktól függetlenül írt egy vízi futball szabálykönyvet. Ennek már nem úszógálák betétprogramja, hanem kifejezetten közönségszórakoztató önálló sport volt a fő célja. 1890-ben volt az első angol-skót válogatott mérkőzés, amelyet annak ellenére, hogy az angol szabályok szerint játszották, a skótok nyertek meg, akárcsak egy esztendő múltán a visszavágót.

Az angolok „vándorlásával” együtt terjedt a játék, illetve annak híre világszerte. Ausztráliába 1879-ben jutott el, Európa országaiba pedig sorjában, 1893-ban Németországba, 1894-ben Ausztriába, 1895-ben Franciaországba és Belgiumba, majd 1897-ben Magyarországra.

A Vízilabda Megjelenése Magyarországon és az FTC Vízilabdacsapatának Alapítása

Dr. Füzesséry Árpád, a Magyar Úszó Egyesület (MUE) elnökeként Bécsben látta meg az új sportot és egyből elhatározta, meghonosítja azt Magyarországon. Az elhatározásból tett lett, 1897-ben alakult meg a MUE vízipóló csapata. Kezdetben az úszócsapat tagjait két csoportra bontották, és az úszóedzések kiegészítéseként, erőnléti edzésnek alkalmazták a vízilabdát, majd bemutató mérkőzéseket kezdtek játszani. Az első hivatalos mérkőzést 1899. július 30-án, Siófokon, a Magyar Úszó Egyesület két csapata vívta. 1900-ban megalakult a Balatoni Úszók Egyesülete (BUE), majd szép sorban a többi csapat is, olyannyira, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség Úszószakosztálya kiírta az első magyar vízilabda bajnokságot.

Erre a szándékra nem mondhattak nemet a Ferencvárosi Torna Clubban sem, 1904. július 1-jén megalakult az FTC vízilabda csapata, amely azonnal nevezett a szeptemberben lebonyolítandó bajnokságba. Abba a bajnokságba négy csapat, az FTC-én kívül a BUE, a Postatakarékpénztár SE és a Budafok-Kistétény SE indult el. A sportág úttörője, a MUE nem tudott elindulni, mert éppen nem volt játékosa annak következtében, hogy a St. Louis-i olimpia kapcsán néhány játékosa elégedetlen volt a vezetőséggel és kilépett a klubból. Az FTC első játékosai: Waizner Imre, Horn K. Lajos, Horváth Károly, Nagelbach Mihály, Erdős Miksa, Róna Zsigmond és Vargha Ferenc. A hátvédek közül ismerős lehet Horn K. Lajos neve, nem véletlenül. Ő ugyanaz a Horn K. Lajos, aki akkor futballcsapatunk stabil játékosa volt, ő is bizonyította, hogy akkoriban univerzális sportemberek voltak tagjai az FTC-nek.

Az első vízilabda bajnokság háromfordulós volt, a Császár Fürdő adta a helyszínt. A bajnoki rajt hidegzuhannyal ért fel, hiszen az FTC 12:0-ra kikapott a BUE csapatától. A második meccs előtt reménykedett a csapat, hiszen a Budafok-Kistétény verhető ellenfélnek tűnt. A félidő ezt is igazolta, 3:0-ra vezetett az FTC, ám a vége mégis 4:3 lett, oda. A harmadik meccsre nem állt ki az FTC, így a történelmi első bajnokságot a negyedik helyen fejezte be. Egy esztendővel később hasonló volt a helyzet, négy csapat közül, ugyancsak pont nélkül a negyedik helyen végzett a csapat, a bajnok ismét az első győztes, a BUE lett, annak ellenére, hogy ekkor már a MUE is elindult.

Az FTC Fejlődése és Első Bajnoki Címe

A második bajnokság végén az FTC-ben valami változott, rájöttek, ez így nem mehet tovább, sokkal tervszerűbben kell ebben a sportágban is a jövőt építeni. Ebből a megfontolásból kiindulva az utánpótlásra, a kemény edzésekre helyezték a hangsúlyt olyannyira, hogy úgy döntöttek, amíg nem lesz versenyképesnek ítélt csapatuk, nem indulnak a bajnokságban. Ez az állapot három esztendeig tartott. Az FTC szorgalmas edzéseinek 1909-re érett be a gyümölcse, ekkor tudott kiállítani egy olyan csapatot, amely nyugodtan kihívhatta az egyeduralkodó MUE együttesét, amely meg is történt. Így az 1909-es magyar bajnokságot eldöntő mérkőzés egy MUE-FTC párharc volt, ahol az FTC 7:5 arányban vereséget szenvedett. Ez a vereség mégis más volt, mint az évekkel azelőttiek, ebben benne volt a remény. A remény, hogy vízilabdában is valós versengés alakulhat ki az egyesületek között, amely emelheti a sportág hazai színvonalát.

Aztán az élet úgy hozta, hogy még évekig nem volt valós versengés a magyar csapatok között, ám a magyar vízilabdázás színvonala mégis emelkedett, sőt világszinten is tényező lett, köszönhetően a Ferencvárosi Torna Clubnak. Az egész történet azon a szép őszi napon, 1909. október 10-én kezdődött, amikor a fentebb idézett bajnoki mérkőzés volt a MUE ellen. Az addig egyeduralkodó MUE csapatánál is látták, hogy az addigi előnyük odalett, a jövő záloga az ellenfélnél van. Fel is vetettek egy érdekes ötletet, fuzionáljon a két csapat, így jöjjön létre egy nemzetközileg is eredményes csapat. Az FTC vezetői hajlottak is erre, ám volt egy kikötésük, a fúzió csak az FTC neve alatt jöhet létre, amibe viszont a MUE nem ment bele. Belement viszont több játékosa, a nagynevű és hírű, osztrák állampolgárságú Freund Jacques, valamint az ifjú, nagy tehetségnek tartott Fazekas Tibor és Hégner Jenő, akik az FTC-hez igazoltak, tovább erősítve az amúgy is jó csapatot.

Az FTC vezetői komoly fantáziát láttak az ígéretes fiatalokból álló együttesben, ezért a továbblépés érdekében merész döntést hoztak: kinevezték a csapat élére az akkor 26 esztendős kapust, Speisegger Ernőt. Ez a kinevezés azt jelentette, hogy innentől kezdve Speisegger lett a csapat mindenese, vezetője, intézője és edzője egy személyben. Feladatai olyannyira megsokasodtak, hogy játékos karrierjével fel is hagyott. Kiderült, hogy ez a húzás fantasztikus volt, Speisegger Ernő elgondolásai maximálisan bejöttek, szervezőképessége, munkabírása páratlan volt, nem véletlenül nevezték el már akkoriban a vízilabda Malakyjának, a futballcsapat legendás intézőjére Malaky Mihályra utalva.

Speisegger alapelgondolása az volt, hogy a fejlődéshez minél több, komoly ellenfelekkel vívott mérkőzés kell. Mivel idehaza csupán egyetlen ellenfél volt, így a bajnokságok egyetlen meccsen dőltek el, a hazai lehetőségek nem jöhettek számításba, maradtak a nemzetközi összecsapások. Ha pedig nemzetközi mérkőzések, akkor azok legyenek a legjobb, európai hírű ellenfelekkel, így lehet igazán fejlődni. Az elgondolás teljesen ugyanaz, mint a labdarúgóknál ugyanazon időkből, hisz tudjuk, ők is akkoriban alapozták meg a magyar futball és a saját tekintélyüket szerte Európában. A történéseket ismerve elmondhatjuk, nemcsak az elgondolás, az eredmény is ugyanaz lett, az FTC a vízilabdában is megalapozta úgy a saját, mint a magyar póló tekintélyét.

Az FTC Első Nemzetközi Sikerei és a Bajnoki Cím Körüli Vitatott Események

Kezdjük ezt az emlékezést a legelején, a legelső nemzetközi mérkőzéssel, amely még 1909. július 25-én volt. Nem annyira az FTC szervezte, hiszen a Budapesten vendégeskedő osztrák bajnokcsapat, az Austria eredetileg a magyar bajnok MUE-vel mérkőzött volna. Mivel azonban az osztrákok közül három, jónak tartott játékos is hiányzott, így ők kérték, hogy az akkor gyengébbnek tartott FTC legyen az ellenfelük.

1910, ahogy az előzmények ismeretében várható volt, a sikerkorszak kezdetének éve lett. Az FTC pólósai Európában számos nagy tornát nyertek és megszerezték első bajnokságukat. A nagycsapat, az aranycsapat, a sporttörténeti könyvek, publikációk csak így említik az 1910-ben kialakult FTC vízilabda csapatot. A nagycsapattá válásnak előfeltétele volt a nemzetközi ismertség és elismertség, ami Speisegger Ernő alapvetése volt. Már 1910-ben több olyan külföldi csapattal találkoztak a pólósok, akik régebben és szervezettebben űzték ezt a sportágat.

1910. február 13-án jött el a nap, hogy a csapat először játszott külföldön mérkőzést a német Neurer SV Breslau ellen, amelyet 5:4-re megnyertek. Majd benevezték az FTC-t az osztrák vízipóló bajnokságba, ahol 1910. március 13-án és április 3-án, Bécsben nagyszerű győzelmekkel nyitottak az Union ellen 5:1, az Amateur ellen 5:2 arányban.

Nem volt megállás, a csapatot meghívták Magdeburgba egy nagy nemzetközi tornára, ahol négy nemzet hét csapata szerepelt. Résztvevő volt a német és svéd bajnok is, ám a tornát általános meglepetésre az FTC csapata nyerte, miután a döntőben 7:4-re legyőzte a német bajnok Germania együttesét. Az FTC csapata méltán lehetett büszke az idegenben kivívott sikerére, hiszen a résztvevő német, magyar, belga, svéd csapatok az illető országok legjobbjai voltak és így a kivívott győzelem értéke szinte felért egy kontinentális bajnoki küzdelemben kivívott győzelem értékével. Ezt erősítette a következő nagy diadal is Frankfurtban. Az FTC nevezett a „nagy frankfurti úszás” keretében megrendezett hármas vízilabda tornára, ahol rajta és a vendéglátó frankfurtiakon kívül a belga bajnokcsapat, a Cercle de Natation de Bruxelles vett részt, amely gyakorlatilag megegyezett az Európában elsők között jegyzett belga válogatottal. Az FTC 4:3-ra legyőzte a belgákat, végleg beírva magát az európai élcsapatok közé.

Gondolhatnánk, a fenti sikereknek Magyarországon mindenki örült. Valószínűleg igaz volt ez, ám néhány kivétel akadt a MUE és a MUSZ (Magyar Úszó Szövetség) keretein belül, akik bizony furcsa dolgokat vittek véghez. Az egész ott kezdődött, hogy a két csapat (az FTC és a MUE) nem tudott megegyezni a fúzióról, aminek egyik következménye az lett, hogy a MUE három játékosa (Ádám Sándor, Hégner Jenő és Fazekas Tibor) az FTC-be igazolt. A MUSZ egy szabálya kimondta, hogy az átigazolást követően három hónapig ún. úszózárlatot kell tartani, ami azt jelentette, hogy ezen idő alatt itthon nem indulhattak nyilvános versenyen, pólóban nem vehettek részt hazai mérkőzésen. Ennek ellenére mindhármukat eltiltotta a MUSZ, noha Ádámnál és Hégnernél a három hónap zárlati idő is eltelt. Ádám eltiltása 1910. július 20-ig, a másik két játékosé 1910. szeptember 1-ig szólt.

Ezen eltiltás következtében a MUSZ megtiltotta, hogy az FTC a három játékosát kivigye Frankfurtba a nagy megmérettetésre. A frankfurti rendezők kérelemmel fordultak a MUSZ-hoz, hogy az eltiltást függesszék fel a torna idejére. A MUSZ engedett, de az indoklásban kimondta, hogy ezt tisztán a németekkel fennálló jó viszony érdekében, nem pedig az FTC-re való tekintettel tette. Ezek után nyert az FTC! Joggal zenghetett, „Szép volt fiúk!”.

Fazekas és Hégner még az eltiltását töltötte, amikor az FTC-ét augusztusban meghívták Drezdába a szász király által felajánlott vándordíjért folyó nemes küzdelembe. Az FTC a szövetséghez fordult, amelyik engedélyt adott arra, hogy két héttel az eltiltásuk lejárta előtt, augusztus 14-én Drezdában vízbe ugorhassanak. Meg is tették, az FTC az Austria ellenében hazahozta a vándordíjat.

Nem sokkal később, 1910. szeptember 5-én, a SportVilág arról tudósított, hogy a MUSZ kiírta az 1910-es vízipóló bajnokságot szeptember 18-ra, amelyet a MUSZ megbízásából az FTC rendez. A nagy ellenfél, MUE képviselői azonban megint érthetetlent húztak. „Az úszószövetségben nagyon elszomorító jelenségek merültek föl mostanában. - Olvasóink tudják, hogy a MUSz intéző bizottsága engedélyt adott két polójátékosnak arra, hogy az aug. 14-i drezdai versenyen a FTC csapatában játszhassanak, amihez különben 2 hét múlva már úgy is joguk lett volna. - Elhihető-e, hogy akadt sportegylet, aki utólag ezt az engedélyt megfellebezte? Sajnos, igen. A Magyar Úszó Egyleté ez a dicsőség, hogy ezt megtette. - És mit tett a szövetség tanácsa? Ez aztán csak az érdekes. Először utólag jóváhagyta az engedélyt, aztán kimondta, hogy azért mégis bünteti a 2 játékost. Erre voltak, akik a pólóbajnokságban való részvételtől akarták eltiltani őket. Ezt leszavazták.”

Az idézett két heti felfüggesztés szeptember 15-én lejárt, a bajnokságot szeptember 18-ra írták ki. A bajnokságra két csapat, az FTC és a MUE szabályszerűen nevezett, szeptember 18-án azonban a meghirdetett időpontban a MUE nem jelent meg, nem volt mérkőzés. Kihirdették, a 2010-es vízipóló bajnokságot az FTC csapata nyerte. Nos, erre a MUE fellebbezett, mondván őket a rendező egyesület nem kellő időben értesítette a mérkőzés helyéről és idejéről. A MUSZ ezt a fellebbezést október 12-én elfogadta, apró szépséghiba, hogy a fellebbezést tárgyaló ülésükre az FTC képviselőit meg sem hívták, őket meg sem hallgatták, a MUE bemondására ítéltek. A lényeg, hogy elsőfokon kimondták, nem bajnok az FTC. Az FTC vezetőit nem is az a tény bántotta, hogy megsemmisítették a bajnokságot, sokkal inkább az, hogy őket meg sem hallgatták, ezért megfellebbezték az elsőfokú ítéletet.

Közben persze a vízben is bizonyították, hogy a MUE-nek nem sok keresnivalója van, hiszen a jogi procedúra ideje alatt, 1910. október 10-én, a MAC és a MAFC úszóversenyének a végén megmérkőztek a MUE csapatával és 6:1-re legyőzték. Jóval később ezt a mérkőzést tekintették bajnoki döntőnek, ám a fent leírtak szerint nem volt az. A MUSZ az FTC fellebbviteli kérelmét befogadta és 1910. december 31-én hozott döntésével az FTC vízipóló csapatát hivatalosan is bajnoknak nyilvánította. „Hírek az Úszószövetségből. A Magyar Úszó Szövetség tegnap esti ülésén foglalkozott az 1910. évi vizipolóbajnokság ügyév..."

A Komjádi Kupa: Utánpótlás Tehetségek Megmérettetése

A Komjádi Kupa a magyar vízilabda utánpótlás egyik legrangosabb versenye, mely évről évre izgalmas küzdelmeket hoz a fiatal tehetségek számára. A döntők gyakran telt ház közeli állapotban, óriási szurkolói hangulatban zajlanak a Császár-Komjádi Sportuszodában, amely a magyar vízilabda egyik ikonikus helyszíne.

Friss Eredmények a Férfi Vízilabda Komjádi Kupáról

A közelmúltban a Ferencváros és a Pécs jutott be a fináléba a 21 éven aluliak számára a Tüskecsarnok Uszodában megrendezett férfi vízilabda Komjádi-kupán.

FÉRFI VÍZILABDA KOMJÁDI-KUPA ELŐDÖNTŐK

• FTC-PQS Waterpolo-ZF-Eger 9-5 (2-1, 3-2, 1-1, 3-1)
  • Gólszerzők: Gál 3, Szőke 2, Vogel, Fülöp, Irmes M., Goschi, ill. Korózs 3, Magyar M., Tamir Fried
• Pécs-Racionet-Honvéd 11-5 (1-2, 1-0, 5-2, 4-1)
  • Gólszerzők: Gogov 4, Csaba, Macsi, Safrankó 2-2, Csacsovszky, ill. Dömötör, Irmes P. 2-2, Reibel

A szerdai nap első mérkőzése a bronzéremért folyt, ahol a Honvéd és az Eger csapott össze. Már a mérkőzés elején elhúzott a Honvéd. A kőér utcaiak három góljára a túloldalon Kórozs tudott válaszolni, 3-1. A második negyedben közelebb jött az Eger. Bár Reibel találatával már 4-1 volt az állás. A nagyszünetben eggyel ment csak a Honvéd, 4-3-ra. A fordulás után begyújtotta a rakétákat Tóth Imre csapata és Kalanovics vezérletével már 7-4-re növelték a különbséget.

A nap második mérkőzésén a Fradi és a Pécs nézett egymással farkasszemet a fináléban. A zöld-fehér együttes címvédőhöz méltóan kezdett. Irmes, Pohl és Gál góljára csak Macsi tudott válaszolni, így 3-1-re vezetett Péter Imre csapata. A második negyed derekára utólérte a Pécs ellenfelét, sőt Lajkó góljával átvette a vezetést is, amit a félidőig megtartott a mecsekaljai gárda. A harmadik nyolc percben nem dőlt el semmi, hiszen 9-9-el várhatták a csapatok a záróakkordot. Az FTC gólszerzői a döntőben: Fekete 5, Molnár 4, Vigvári 2, Varga V. (Ez az adat egy másik döntőhöz, az Eger ellenihez is kapcsolódik a forrásban, de az általánosság kedvéért itt említve marad, mint FTC gólszerzők egy Komjádi döntőben).

Egy Izgalmas Honvéd-FTC Komjádi Kupa Döntő

A vízilabda minden szépségét felvonultatta a Honvéd és a Ferencváros közötti Komjádi-kupa-döntő, amelyet a Honvéd nyert meg. „Libabőrös vagyok, hát milyen hangulat van már itt” - szólt le a kommentátorállásból hozzánk a lelátóra Szabó Zoltán a Honvéd-Ferencváros Komjádi-kupa-döntő alatt. Hasonlót láthattunk a 2019-es ifi döntőben, ahol az UVSE és a KSI játszott nagy létszámú közönség előtt, Benedek Tibor az első vezetőedzői sikerét ünnepelhette akkor.

A vízben a szezon egyik legjobb meccsét láthattuk, az összes korosztályt, tehát a felnőttet is idesorolva. A Fradi Bajnokok Ligájában is edződő, válogatott játékosokkal (Fekete Gergő, Vigvári Vendel) állt fel, el is húzott 4-0-ra és 5-1-re, de a Honvéd a hatalmas tempóhoz alkalmazkodva visszajött és 6-6-nál utolérte előzetesen esélyesebbnek tartott riválisát. Sőt, 8-6-ra és 9-7-re már a Honvéd vezetett. Élmény volt látni, hogy ezúttal a másodhegedűs szerepét vállaló, az irányítást kollégájának, Derekas Szilárdnak átadó Szivós Márton minden egyes Honvéd-gólnál, védésnél, labdaszerzésnél űzte, hajtotta övéit a kispadról felpattanva, és olyan tűz lobogott benne, amelyet a 2013-as barcelonai világbajnokságon láttunk tőle, akkor még játékosként, élete legjobb világversenyén. A zseniális fotóssal, Kovács Anikóval külön figyeltük az egykori klasszis reakcióit. Amíg mezőnyben, a Ferencváros irányításában és védekezésben megtette a magáét Vigvári, a góllövés ezúttal nem ment neki, 6/0-s lőlappal zárt, mondjuk nehezítette a dolgát, hogy (túl) sok időt töltött rosszkézen, nem mindig kapásoldalon játszott. Sok hibával játszott Fekete és Gábor Lőrinc is a nevesebb FTC-pólósok közül.

9-9-nél és 10-10-nél volt még egál, de 12-10-nél megint a hatgólos (!) Ekler Bendegúz repítette Honvéd ment kettővel. 12 másodperccel a vége előtt a Fradi legjobbja, a négy találatig jutó - centerakciógólt is szerző - Molnár Erik révén még szépítettek a zöld-fehérek, de a Komjádi-kupát idén a Honvéd nyerte.

A legjobb kapusnak járó Bródy György-vándordíjat Farkas Domonkos kapta, honlapunknak nyilatkozott is a díjátadó után: „A csapatjátékunk juttatott el idáig minket, nem volt egyszerű utunk a döntőig sem, három idegenbeli túrával. Itt is mindig volt olyan játékosunk, aki, amikor kellett, gólt lőtt, vagy blokkolt, labdát szerzett. Mindenki kivette a részét a védekezésből és a támadásból is, ez volt a sikerünk kulcsa. Erős csapatunk van, sokan az OB I-ben játszunk, csapatjátékkal tudtunk 1-5-ről felállni a Fradi ellen. Volt ebben tapasztalatunk, mert a Komjádi-kupában mindhárom meccsen rosszul kezdtünk korábban, az első negyedben kaptuk a legtöbb gólt, de mindig fel tudtunk állni, és jól játszottunk három negyedet. Doma elképesztő teljesítményt nyújtott a kapuban, amikor nagyon kellett, ott volt, le a kalappal előtte. A kulcs a csapatjáték volt, azt láttam a többieken is, hogy nagyon akart mindenki. Még fel se dolgoztam, Komjádi-kupát nyerni nem kis dolog, nagyon boldog vagyok. Nagyra értékelem, mert utánpótlásszinten ez a legrangosabb kupa, helyén fogom kezelni nyilván. Büszke vagyok mindenkire, megyünk tovább. Elképesztő munkát raktunk bele, ez most kifizetődött. Nagy lökést adhat nekünk, fiataloknak, és a mi lendületünk átragadhat a felnőttekre is.”

A mérkőzésről így vélekedett egy másik fél: „Ki-ki meccs lett belőle, eggyel nyert végül a Honvéd, de mi is győzhettünk volna ugyanúgy. Nagyon pontatlanul játszottunk, ennél többet kellett volna tenni mindenképpen egy döntőben. Ő csak tudja, tavaly zárt kapuk előtt rendezték a sorozat négyes döntőjét, ahol bronzérmes lett a Honvéddal. Amikor leszállt, még mindig nem hitte el, hogy csapata nyert, és hogy micsoda élményben volt része, melynek ő volt az egyik tevékeny részese. Akik ott voltak, vagy streamen nézték ezt a fenomenális mérkőzést, tudják, hogy ez egy fantasztikus finálé volt, amelyet a hatalmas szívvel játszó Honvéd megérdemelten nyert meg. Ennél jobb reklámot nem is kaphatott volna a magyar vízilabda.”

Komjádi Kupa Győztesek (2001-2016)

Az alábbi táblázatban a Komjádi Kupa győztesei és helyezettjei láthatók 2001 és 2016 között:

tags: #ftc #vizilabda #komjadi #kupa

Népszerű bejegyzések:

• tudj meg többet Kovács Sándor amerikai futball karrierjéről
• Fedezd fel az akrobatikus kosárlabda világát
• A kalocsai röplabda friss sikerei
• A szerb főváros futballkultúrája és a magyar klubok mérkőzései
• A Roland Garros mérkőzései és eredményei