A Fulham felejthetetlen Európa-liga menetelése Gera Zoltánnal
Európa második legrangosabb kupasorozata a 2009-2010-es idény kezdetén kapta meg az Európa-liga nevet, és az UEFA-kupa utódja rögtön egy hatalmas meglepetéssel indult: a Fulham menetelésével! A Gera Zoltánt is a csapatukban tudó londoniak olyan együtteseket búcsúztattak a kieséses szakaszban, mint a Juventus vagy épp a Wolfsburg.
Az út a döntőig: kulcsszereplő Gera Zoltán
Gera Zoltán a hét végi, Everton elleni bajnokin kimaradt a Fulham kezdőjéből, de nem azért, mert rossz formában lenne. Roy Hodgson, a londoniak vezetőedzője a magyar légióson kívül nyolc alapemberét is pihentette, hogy a Hamburg elleni Európa Liga-visszavágón a lehető legjobb és legkipihentebb csapatot küldhesse pályára. Gera nem is titkolta, jól jött neki a pihenő, mert az utóbbi hetek kissé kifárasztották. Volt is miben kifáradnia, hiszen idén sokat (és kiválóan) játszik a Fulhamben, eddig az egyik kulcsfigurája volt annak, hogy a tavalyi hetedik helyezett bejutott az EL legjobb négy csapata közé. Gólpasszain kívül öt gólt is szerzett, a Juventus ellen kettőt.
Kérdéses volt, hogy szerepelhet-e a sérüléssel bajlódó Zamora, a Fulham-drukkerek és Gera Zoltán nagy örömére a csatár bekerült a csapatba. A magyar játékos azért örült az angol támadó kezdőbe kerülésének, mert idén nagyon jól megérti egymást a két játékos. A Wolfsburg elleni villámgól például sokáig beszédtémát jelentett a szurkolók körében, az elődöntőbe jutást érő találatnál Gera remek passza után Zamora szép csel után lőtt gólt a meccs 22. másodpercében. Az exfradista légiós egyébként idén, főleg az utóbbi hónapokban az első angliai évében mutatott formáját idézi, főképp annak köszönhetően, hogy árnyékékként szerepelhet középen, s nem szélsőként kell futballoznia.
Az elődöntő drámája: Fulham a Hamburg ellen
A nagy menetelés következő állomása az elődöntő volt, amelyben a Hamburg ellen kellett helytállniuk Geráéknak. Az első meccs gól nélküli döntetlent hozott, így a londoni visszavágóra maradt a döntés. Az elmúlt napok történései alapján a Hamburg nem számított esélyesnek: vasárnap 5-1-re kikapott a Hoffenheimtől, ami után edzőt váltott a csapat, Bruno Labbadiát addigi helyettese, Ricardo Moniz váltotta a kispadon.
A londoni visszavágó feszült pillanatokat hozott. Már a harmadik percben nagy helyzetet hagyott ki Zamora, parádésan kényszerítőzött Gerával, majd 13 méterről a kapusba lőtt, a visszapattanót pedig már nem sikerült jól eltalálnia. A meccs pörgős volt, mindkét csapat nyomott, ami nem volt nagyon meglepő, hiszen az együttesek tudták: a 0-0 senkinek se jó, ráadásul hosszabbítást eredményezne. A 22. percben - kissé váratlanul - Mladen Petric szabadrúgásgóljával vezetést szerzett a Hamburg: a horvát támadó 24 méterről, ballal tökéletesen csavart a jobb felsőbe (0-1). Gera arról is beszélt a mérkőzés előtt, hogy nagyon sajnálja, hogy nem sikerült gólt szereznie a Fulhamnek Hamburgban, mert eddig a csapat minden idegenbeli meccsén betalált. Az egy héttel ezelőtti idegenbeli góltalanság, így, hogy vezetést szerzett a HSV, valóban problémássá tette a csütörtöki folytatást, hiszen két Fulham-gól kellene a továbbjutáshoz.
A gól után még jobban nyomtak a hazaiak, de nagy helyzetet nem tudtak kialakítani. A Fulham eléggé kinyílt hátul. Az angolok játékában ugyan benne volt a gól, de a többször is hibázó védelem miatt a Hamburg sem állt távol előnye növelésétől.
Már csak bő húsz perc volt hátra, amikor a 69. percben Simon Davies futsalosokat megszégyenítő technikai bravúrokat bemutatva egyenlített (1-1), majd - mindössze hat perccel később - Gera Zoltán is megmutatta, hogy miképp tudta szinte egyedül megverni korábban a Juventust. Egy jobb oldali Fulham-szöglet után hibázott a vendégvédelem, Gera villámgyorsan reagált, jobbal átvette a labdát, ballal pedig azonnal a hálóba lőtt (2-1). Ezzel továbbjutásra állt az angol csapat. A hazaiaknak a folytatásban még szűk negyedórát kellett kibírniuk bekapott gól nélkül az Európa Liga-fináléhoz. A 93. percben még Rost kapus is kifutott a mezőnybe, s csapata labdavesztése után elgáncsolta Dempsey-t, amiért meglepő módon csak sárgát kapott. A diadallal története során először jutott be valamelyik európai kupa döntőjébe a Fulham. A lefújás után óriási örömmámorban törtek ki a Fulham-játékosok, s a legtöbb ölelést Gera Zoltán kapta, ami nem csoda: ő lőtte a mindent eldöntő gólt.
Gera Zoltán később ezt nyilatkozta: "Ez volt életem legfontosabb gólja."
Hogyan jutott be a Fulham az Európa-bajnokság döntőjébe?
Európa Liga elődöntő, visszavágó: Fulham - Hamburg
| Csapatok | Eredmény | Gólszerzők | Továbbjutó |
|---|---|---|---|
| Fulham (angol) | 2-1 (0-0) | Davies (70.), Gera (76.) | Fulham, 2-1-es összesítéssel |
| Hamburg (német) | Petric (22.) | ||
| London, Craven Cottage, 25 700 néző | |||
A 2010-es Európa-liga döntő: Fulham - Atlético Madrid
A május 12-ei finálét épp a csütörtökön elbúcsúztatott ellenfél stadionjában, a hamburgi HSH Nordbank Arenában rendezték. A Fulham ellenfele a spanyol Atlético Madrid volt, amely hosszabbításban 2-1-re kikapott ugyan Liverpoolban, ám idegenben lőtt góllal továbbment az elődöntőben.
Mindkét együttes feszülten kezdte a találkozót, az első öt percben sok volt a pontatlan passz, de többet birtokolta a labdát a Fulham. A 12. perc elején a pálya középső harmadán eladta a labdát az angol csapat, Agüero indította Forlánt, aki 15 méterről gurított a jobb sarok felé, azonban a kapufát találta el. Négy perccel később szabadrúgáshoz jutott a spanyol együttes, Reyes lövését Schwarzernek kellett hárítania. Az első húsz percben a Fulham háromszor próbálkozott kapura lövéssel, ebből kettő Gera nevéhez fűződött, de Davies felső léc alá tartó 20 méteres kapáslövése volt a legveszélyesebb. A félidő felénél magára talált az Atlético, s néhány percen keresztül folyamatosan veszélyeztetett, az angol gárda védelme azonban minden próbálkozást hatástalanított.
A Madrid egy szerencsés találattal szerezte meg a vezetést, ettől megélénkült az összecsapás, s öt perc múlva Gera gólpassza után sikerült egyenlítenie a Fulhamnek. A félidő utolsó perceire beszorult az angol együttes, a spanyolok egymás után hat szögletet végezhettek el, de ezekből komoly helyzet nem alakult ki.
A második játékrész elején Gera kapott nagyszerű indítást Zamorától, de hosszan vette át a labdát, így a kivetődő De Gea megszerezte azt. Az Atlético játéka a szünet után veszélytelenebbé vált, a 65. percig - két beadás kivételével - szinte el sem jutottak Schwarzer kapujáig. A második félidőben csökkent a színvonal, kevesebb volt az izgalom, úgy tűnt, mindkét alakulat a hosszabbítást várja. Két perccel a rendes játékidő vége előtt Gera harcolt ki szabadrúgást 20 méterre a madridi kaputól, Murphy lövése azonban a sorfalról lepattant. A ráadásban nem sokat változott a játék képe. A Fulham erőltette a támadásokat, de igazán nagy lehetőség egyik futballista előtt sem adódott, a Madrid pedig csak elvétve tudott veszélyeztetni.
Ennek ellenére a 105. percben Agüero óriási helyzetben lőtt a kapu mellé két méterről, miután Forlán beverekedte magát a 16-oson belülre, középre gurított, s a védők által szorongatott argentin támadó elé pattant a labda. A kupa sorsa a 116. percben dőlt el, amikor a fáradt Fulham-játékosok nem tudtak reagálni Agüero bal oldalról érkező beadására, amelyre Forlán csapott le, s közelről Schwarzer kapujának közepébe pörgetett. Az Atlético Madrid 2-1-re győzte le a Fulhamet a döntőben.
Gera Zoltán történelmi szerepe
A meccs magyar szempontból is jelentős volt: Gera Zoltán szerda este hosszú szünetet szakított meg, ugyanis külföldi csapat játékosaként magyar futballista utoljára Kű Lajos személyében volt érdekelt egy európai kupadöntőben. Kű a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a belga FC Bruges játékosaként lépett pályára a Liverpool elleni 1978-as fináléban, amelyet az angolok 2-0-ra nyertek meg. Ezt követően két magyar labdarúgónak is lehetősége lett volna szerepelni egy ilyen rangos mérkőzésen, ám Lisztes Krisztián a VfB Stuttgarttal a Kupagyőztesek Európa Kupájának (KEK) 1997/98-as kiírásában, majd Buzsáky Ákos az FC Portóval az UEFA Kupa 2002/03-as szezonjában nem kapott lehetőséget a fináléban. A legtöbbször Puskás Ferenc és Kocsis Sándor játszott európai kupadöntőben, mindketten három alkalommal.
