Labdarúgó Akadémiák Rangsorai és Hatásuk a Játékosnevelésre

Az utóbbi években világszerte egyre több labdarúgó akadémia nyílik. A alapítók számára érdekes befektetési lehetőséget jelentenek, a játékosoknak és családjaiknak pedig reményt adnak, hogy új Maradonává vagy Messivé válhatnak.

A labdarúgásban az akadémiai rendszer a sikeres jövő záloga, és mindenki egyetértett abban, hogy nagyon kell. A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) folyamatosan készíti el a világ legerősebb futballakadémiáinak rangsorát, ahol elsősorban a teljesítmény számít, ha már egy akadémiát azért alapítottak, hogy ott a legjobb futballnevelést kapják az oda járók.

A szülők sem azért bólintottak rá a gyerekük akadémiai képzésére, hogy az NB II.-ben figyeljék, mennyire dadog náluk a labda, hanem inkább egy jó külföldi szerződés és a válogatottság ígérete miatt. Az akadémiák produktivitásáról persze éveken át lehetne vitatkozni, hiszen a magyaros észjárás kitalálta a legjobb indokot a sikertelenségre: mi elsősorban nem is futballistákat, hanem embereket nevelünk.

2014-ben, a felcsúti Pancho Aréna átadóján a helyi akadémia alapítója, Orbán Viktor azt mondta, hogy az intézmény Európa tíz legjobb akadémiája között van. Még abban az évben kijött a belga Double Pass auditja a hazai akadémiákról, ami megállapította, infrastruktúrában valóban egyedi a felcsúti műhely, de még az itthoni rangsorban is csak a kilencedik helyre futott be.

A CIES Rangsorai: Teljesítmény és Minőség

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) által most kihozott százas lista, ahol elsősorban a teljesítmény számít, a következőképpen állítja fel a sorrendet: megvizsgálta Európa 31 számottevő bajnokságának futballcsapatait az előző szezonban - természetesen a magyart is -, és ha egy adott játékos 15-21 éves kora között minimum három szezont lehúzott egy klubnál, azt tekintette a nevelőműhelynek. Európához 55 tagállam tartozik a futballban, az európai szövetség (UEFA) rangsorában Magyarország most a 28. helyen áll, amiben komoly szerepet játszott a Ferencváros szereplése az előző három évben.

Két Magyar Akadémia a Százban

Magyarországról két akadémia került fel ebbe a százas rangsorba, az MTK és a Honvéd. Mindkettő elsősorban a saját piacra termelt, Gulácsi Péteren (RB Leipzig, Németország) és Bese Barnabáson (Leuven, belga) kívül nincs más európai ligában, aki MTK agárdi bázisáról került volna ki. A Honvéd a Partizan Belgrád jelenlegi játékosát, Holender Filipet tudja felmutatni mint értelmezhető légióst, aki egy svájci kitérő után visszatért szülőhazájába. Az MTK 2019-ben még fel tudott úgy állni a mérkőzéseire, hogy alig volt idegenlégiósa, és zömmel saját nevelésű játékosokra épített.

Az MTK 28 és a Honvéd 22 akadémistát adott az európai futball vérkeringésébe, akik legalább eljutottak az NB I.-ig, és emiatt a CIES kimutatásába is bekerültek.

Európa Legjobb Akadémiái a Játékosszám Alapján

Az európai 10 legjobb akadémia sorrendje a játékosok száma alapján, akik eljutottak az első osztályba, a következőképpen alakult:

1. Ajax (81 játékos 31 bajnokságban)
2. Sahtar (75)
3. Sporting (70)
4. Dinamo Kijev (70)
5. Dinamo Zagreb (70)
6. Partizan (69)
7. Real Madrid (62)
8. Benfica (60)
9. Sparta Praha (58)
10. Barcelona (57)

A rangsor érdekessége a Sahtar második helye, mert az ukrán klub ugyan jellemzően sok légióssal áll fel a Bajnokok Ligájában, de Ukrajnát, és más régiókat is képes ellátni jó minőségű futballistákkal. Elég csak a ferencvárosi Olekszandr Zubkovra gondolni, aki válogatott szintig vitte.

A 10 felsorolt akadémia közös vonása, hogy nemcsak az utánpótlás-rendszerük működik megfelelően, hanem a felnőtt klub is, hiszen nyolcan a BL-ben szerepelnek, a Sparta az Európa Ligában, míg a szerb Partizan az idén létrehozott EKL-ben.

Súlyozott Rangsor: Minőség és Játékidő Alapján

A CIES arra is kíváncsi volt, hogy a kitermelt játékosok milyen minőséget képviselnek. Megnézte ugyanis, milyen UEFA-koefficiensű klubokban játszanak, és nem utolsósorban mennyit, az érintettek. Ezek után alakított ki egy súlyozott sorrendet:

1. Ajax (102,3)
2. Sporting (91,8)
3. Real Madrid (81,4)
4. Dinamo Zagreb (77,9)
5. Benfica (76,4)
6. Barcelona (75,6)
7. Sahtar (66,3)
8. Partizan (65,5)
9. PSG (64,1)
10. Anderlecht (62,8)

Az élen annyiban változott a sorrend, hogy az Ajax mögé a második helyre a Sporting zárkózott fel, a harmadik helyen pedig a Real Madrid áll. Ezen a listán a Szoboszlai Dominiket is felnevelő Salzburg már a 13. pozíciót foglalja el, noha csak az elmúlt 10 évben álltak rá a szisztematikus játékosnevelésre. A Benficával egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, mert a portugál sztárcsapat campusa 2006-ban indult el, és eddig 500 millió euróért értékesített játékosokat. A horvát Dinamo is egészen kivételes műhely, a jelenleg Svájcban futballozó Bolla Bendegúz édesapja nem véletlenül döntött úgy, hogy oda viszi a gyerekét.

A két magyar klub, az MTK a 91. helyen, a Honvéd pedig a 99. helyen szerénykedik ebben a rangsorban.

Hasonlóságok a Környező Országokkal

Az alábbi táblázat összehasonlítási alapot nyújt a hazai akadémiák és a környező országokban működő, mégis elfogadhatóan dolgozó versenytársak teljesítményére a CIES súlyozott mutatói alapján.

Kik Látják El a Topcsapatokat?

A CIES nem elégedett meg ennyivel, még egyet szűkített, és arra is rávilágított, hogy a topligák játékosai melyik intézményekből érkeznek. Az öt európai topligában (angol, német, spanyol, olasz, francia) koncentrálódnak a legjobb játékosok, és a legjobb válogatottaknál topligás bőség van. Az Ajax ebben az összevetésben a 15. helyre szorult vissza, a 81 játékosából ugyanis húszan tartoznak most topligás egyesület keretéhez, ami így is hihetetlenül magas szám.

Csak egy gondolattal érdemes visszautalni Orbán 2007-es merész álmára, aki 50 folyamatosan pályán lévő magyar topligás játékost látott maga előtt, ettől elég messze járunk jelenleg. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a Salzburg egyébként kilenc topligást tud felmutatni, elsősorban a Lipcsének adnak el játékosokat, ha már azonos a tulajdonos-főszponzoruk (Red Bull).

A teljes élmezőny, hogy melyik akadémiákról indultak a topligákban szereplő játékosok, így néz ki:

• Real Madrid és Barcelona (42)
• Lyon (32)
• PSG és Rennes (30)
• Valencia, Arsenal, St. Etienne (mindhárom 25)
• Chelsea, Manchester United, Monaco (mindhárom 23)

A listavezető Real Madrid akadémiájának utolsó magyarja Szalai Ádám volt, aki a Mainz csatára jelenleg, és 200-nál is több német élvonalbeli meccsen szerepelt. A Barcelonánál éveket töltött tinikorában Tajti Mátyás, aki most itthon játszik, a ZTE középpályása.

A többi, elsősorban a topligára fókuszáló klubnál nem volt magyar szál, magyar játékos nem keltette fel a megfigyelők figyelmét. Érdemes viszont még kiemelni a Dárdai Pál miatt ismert Herthát, mert 17 egykori berlini nevelés játszik most a topligákban, és a német klubok közül ezzel a harmadik helyen állnak a Bayern München és a Hoffenheim mögött. A Hoffenheim példája pedig arra is rámutat, hogy nem kell mindenáron bentlakásos akadémiában gondolkodni, mert ők azt a modellt választották, hogy nem szakítják ki a családi környezetéből a gyerekeket, hanem buszokkal viszik edzeni a fiatal játékosokat.

A Világ Legprofitábilisabb Akadémiái

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) izgalmas adatokat közölt a világ legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiáiról. Az intézet azt mérte fel, hogy melyik az a száz klub, amelyik a legmagasabb bevételt érte el a saját nevelésű játékosainak eladásából az elmúlt tíz évben, azaz 2014 és 2023 között. Adódik a kérdés, hogy ki számít saját nevelésűnek: a kutatók az általánosan elfogadott elvet használták, vagyis az minősül a klub neveltjének, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet játszott az egyesületben.

A kimutatás globális, tehát a világ minden akadémiája „versenyben volt”, és nem meglepő, hogy az európai dominancia elsöprő. Néhány brazil és argentin klub tudta megközelíteni csak az élmezőnyt: a dél-amerikaiak közül legjobb számokat a Flamengo (228 millió euró) és a River Plate (223 millió euró) produkálta, amellyel előbbi 13., utóbbi 14. a rangsorban.

A lista legelején éppen azok az európai akadémiák szerepelnek, amelyek az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az utánpótlás-nevelés terén. Toronymagasan első a Benfica, amely 516 millió eurót kapott a saját nevelésű játékosainak - például Bernardo Silva, Rúben Dias, Joao Félix vagy Goncalo Ramos - értékesítéséből. A különbségek a második helytől kezdve viszont csökkennek: az Ajaxot, az Olympique Lyont és a Real Madridot 6-6 millió választja el, az ötödik Chelsea pedig 2019 és 2023 között több mint 300 millió euróért adta tovább a fiataljait.

A legjobb tíz között három angol, két portugál, két francia, egy holland, egy spanyol, valamint egy olasz együttest találunk, míg a teljes százas mezőnyben húsz angol, tizenegy-tizenegy spanyol és francia, kilenc-kilenc olasz és brazil, illetve nyolc argentin csapat szerepel.

Sportteljesítmény és Profitabilitás Összefüggése

Az önmagában is érdekes adatsort érdemes tágabban értelmezni, és megvizsgálni, milyen sportteljesítmény társul a kiemelkedő gazdasági sikerhez. A CIES adatai és az ábrák alapján is világosan kirajzolódik, hogy a sok saját nevelésű játékos értékesítése, illetve az utánpótlás-, valamint felnőttfutballban várható sikerek között összefüggés van.

Kétségtelen, hogy kitűnő anyagi befektetés fiatal játékosokat magas áron eladni, topbajnokságokba - ahogyan az egyébként a Ferencváros 18 éves támadójával, Lisztes Krisztiánnal történt 2023-ban -, mert az hosszú távon megalapozhatja a klub pénzügyi stabilitását. Először azt tekintettük át, hogy a saját nevelésű játékosok eladásából legmagasabb bevételt elérő klubok hogyan szerepeltek a vizsgált időszakban a Bajnokok Ligájában. A tíz együttes tíz év alatt összesen százszor juthatott volna a sorozat csoportkörébe, ami 65 alkalommal sikerült is, sőt hétszer valamelyik gárda nyerte a legrangosabb európai kupát. Ez persze mindössze azt bizonyítja, hogy a kitűnő nevelőmunkát végző klubok a legmagasabb szinten is jól érvényesülnek, ám ezeket a sikereket zömében már felnőttjátékosokkal érik el.

Az UEFA Ifjúsági Ligában az elmúlt tíz esztendőben a dobogóra jutott csapatok húsz csapat közül tizenkilenc megtalálható a CIES által közzétett ranglistán. A Chelsea, a Real Madrid, a Barcelona és a Benfica is négyszer jutott a legjobb négy közé az ifi BL-ben és Szoboszlai Dominik egyik nevelőklubja, az osztrák Red Bull Salzburg is háromszor végzett a dobogón. Egyedül a Hoffenheim az, amelyik nem került be az elitbe az saját nevelésű játékosok tekintetében.

A magyar futballkedvelőket persze a leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet a hazai csapatokkal. A helyzet nem túl fényes, hiszen a legjobb száz között egyetlen magyarországi akadémia sem található, ellentétben a szomszédos országos együtteseivel. A legkitűnőbb mutatót a Red Bull Salzburg tudhatja magának, hiszen az osztrák együttes a CIES rangsorában csak 1 millió euróval maradt le a legjobb tízről - így tizenegyedik lett.

Hazai Akadémiák és az MLSZ Rendszere

Az MLSZ kategorizálta és rangsorolta a labdarúgó akadémiákat. A bizottság által összeállított szempontok alapján, a helyszínen történt látogatások alapján Magyarország legmagasabb pontszámot elért akadémiája ebben az évben az ILLÉS BÉLA FOOTBALL AKADÉMIA lett. A három éve alakult akadémia történetének eddigi legnagyobb sikere ez a minősítés. Az elmúlt évi értékelésben akadémiánk (Illés Akadémia) a hatodik helyen végzett és nem került be az elit akadémiák közé. Két tényező miatt rengeteg pontot vesztettünk: a HVSE 2006 óta nem tudta kiharcolni a kiemelt U 19-U 17 bajnokságba való visszajutást, s nem volt az akadémiának rehabilitációs helyisége. Az utóbbi problémakört közel hét millió forintos beruházással az Illés Sportalapítvány segítségével sikerült megoldani.

A Double Pass Audit és Eredményei

Az MLSZ-elnökség 2013-ban hároméves szerződést kötött a Double Pass belga tanácsadó céggel a hazai utánpótlás-nevelési műhelyek átvilágítása és fejlesztésére. A vizsgálat az MLSZ döntése alapján tizenöt, a hazai utánpótlás-nevelésben meghatározó sportegyesületre, alapítványra terjedt ki. Az auditot végző szervezet a labdarúgó utánpótlás-nevelésre szakosodott szakértő intézet, amely számos élen járó európai szövetségnél és klubnál rendelkezik referenciákkal.

A Double-Pass audit rangsora a részletes vizsgálati eredmény alapján:

1. Debreceni Labdarúgó Akadémia
2. Illés Akadémia
3. Magyar Futball Akadémia
4. Sándor Károly Labdarúgó Akadémia
5. Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia
6. Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
7. Vasas Kubala Akadémia
8. UTE
9. Bozsik József Labdarúgó Akadémia
10. Békéscsabai Előre 1912 SE
11. Ferencvárosi Torna Club
12. Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola
13. Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
14. Kaposvári Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia
15. Diósgyőri Labdarúgó Akadémia

Az MLSZ a jelentéshez kapcsolódóan további döntéseket is hozott. Az egyik ilyen döntés értelmében a központi költségvetésből a kiemelt utánpótlásképzésre érkező forrásokat 100 százalékban a jelentés eredménye alapján osztja fel a vizsgált szervezetek között oly módon, hogy a Double-Pass által vizsgált szempontokon belül kiemelt súlyt ad az ún. produktivitásnak. A produktivitás annak mérőszáma, hogy az adott utánpótlás-műhely hány tehetséges fiatalt nevelt fel, termelt ki felnőtt klubcsapatok, a korosztályos válogatott számára, akik potenciálisan akár kiemelt európai bajnokságokban folytathatják pályafutásukat. Ez a mutató tehát végeredményben a képzés hatásfokát hivatott mérni.

A hazai sportegyesületek számára egyértelmű üzenetet fogalmazott meg ezzel az MLSZ elnöksége: a támogatásokhoz való hozzáférés alanyi jogosultsága megszűnik, azt a jövőben egyértelműen a munka minősége, a teljesítmény határozza meg.

Az MLSZ Produktivitási Indexe

Az MLSZ néhány évvel ezelőtt létrehozta a produktivitási indexet, amely azt mutatja meg, hogy mennyi időt - és milyen szinten - töltenek pályán azok a labdarúgók, akik az adott klub utánpótlásában nevelkedtek. A felcsútiaknak az isztambuli Galatasarayban szereplő Sallai Roland gyűjtötte a legtöbb pontot, aki 6,7 évet játszott a klubban. A második helyen, alig lemaradva a Győri ETO áll: leginkább a Premier League-es Bournemouth-ban remeklő Kerkez Milos, a török Rizesporban légióskodó, Mocsi Attila, valamint a Puskás Akadémia kapusa, Pécsi Ármin képzése volt kifizetődő a Rába-parton. A harmadik helyen az MTK áll, a kék-fehérek Kata Mihály, Schäfer András, Bolla Bendegúz és Balogh Botond után kapják a pontok zömét. És mindenképpen érdekesség, hogy a negyedik helyen a Szoboszlai Dominikot - és Bollát - nevelő székesfehérvári Főnix-Gold áll.

Kiemelt Akadémiák Támogatása és Eredményei

Jól működik a rendszer, amelyet 2020 óta rengeteg kritika ért? Öt éve, 2020 januárjában hirdette ki a kormány az államilag elismert sportakadémiák listáját. A magyar rendszer sajátossága, hogy ezek az akadémiák adófizetői pénzből működnek - külföldön többnyire magántulajdonban vannak -, a kormány ugyanis 2019. novemberben határozott úgy, hogy állami feladat a 10 kiemelt akadémia támogatása. 2020-ban a legtöbb pénzt a Felcsút kapta, az 5 milliárdos keretből egymilliárdnál is több jutott egy félévre, a másik kilenc akadémia a közel 4 milliárd forinton osztozott.

A 2020 óta befejezett négy évad dobogósait gyűjtöttük össze három évjárat (U19, U17, U16) kiemelt csoportjából. Az összesen 36 dobogós helyből 34-et valamelyik államilag elismert akadémia együttese szerezett meg. A legtöbb érmet a Puskás Akadémia fiataljai nyerték: öt aranyat, két ezüstöt és egy bronzot. Az éremtáblázat második helyén a Budapest Honvéd végzett két első, két második és egy harmadik hellyel, míg a Vasas két bajnoki címmel, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik a rangsorban. A Debrecen négyszer állhatott dobogóra a vizsgált korosztályokban - egy arany, négy bronz -, a Ferencváros és a Kisvárda háromszor, az Illés Akadémia pedig egyszer.

A Sikeres Átmenet és a Jövő

„Szerintem nem lehet egyetlen mutató alapján rangsort állítani. Eltérő felfogásban működnek az akadémiák, ezért gyakran nem szerencsés, csak egy aspektust figyelembe venni.” - hangzik el szakértői vélemény. A jelenlegi struktúrában már nem tudom elképzelni, hogy amiatt elkallódjon egy kiemelkedően ügyes gyerek, mert nem veszik észre.

„Nagyon előremutatónak tartom, hogy kettőskarrier-programok működnek az akadémiákon, amelyek elsősorban azoknak fontosak, akik nem lesznek profi labdarúgók. A húszfős korosztályos keretekből általában négy-hat játékos jut el arra a szintre, hogy felnőttként a futballból éljen. A többieknek is adni kell valami, ezért akár egyetemekkel is együttműködve sportpszichológiai, dietetikai, erőnléti képzést biztosítanak az akadémiák, sokakat pedig később szakemberként alkalmaznak is a csapat körül.”

Az átmenet sok összetevőn múlik, ez az egyik legnehezebb kor: például egy családi tragédia vagy szakítás is visszavetheti a karriert. A klub második csapatában már tizenhat éves kortól be tudnak mutatkozni a gyerekek, és tapasztalatot gyűjthetnek. Amint azt kinövik, sokan elmennek kölcsönbe - akár külföldre is - a minél több játéklehetőség és az új kihívások érdekében. Ez az időszak rendkívül érzékeny, és ha a klub nem jól menedzseli, akkor évekre megtorpanhat a fejlődés, megakadhat a pályafutás.

Az MLSZ képzési struktúrája egyébként úgy épül fel, hogy ideális esetben a gyerekek a grassrootsból, a körzetközponton, majd a tehetségközponton át jutnak be valamelyik akadémiára. A Debrecen-Budapest-Szombathely tengely alatt nincs akadémia, így a 2024. január 1-jei adatok alapján a 157 ezer fős Szegedről vagy a 140 ezres Pécsről is elég nehezen megközelíthetők a hazai utánpótlás csúcsintézményei. A baranyai megyeszékhelyről a leggyorsabban a kispesti Magyar Futball Akadémiát lehet elérni, a Google térképe szerint mintegy 2 óra 18 perc alatt teljesíthető a táv.

tags: #futball #akademiak #rangsora

Népszerű bejegyzések:

• Élő közvetítések a magyar labdarúgó-válogatott meccseiről
• FC Barcelona vs. Levante: részletes beharangozó
• A liter és más mennyiségek átváltása
• Rögbi-világbajnokság mérkőzések élőben
• Út a BL csoportkörbe