A Futball Pénzügyi Labirintusa: Luxusfizetések, Szabályozás és a Jövő kihívásai
A labdarúgás hatalmas üzlet, óriási pénzek forognak a sportágban, a játékosok ára horribilis értékeket ér el, nem csoda, hogy a focisták a privát bankok kedvencei. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) több mint 10 milliárd dolláros bevételre számít a jövő évi világbajnokságon - számolt be róla az MTI. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban sorra kerülő tornán 48 válogatott vesz részt, tizenhattal több, mint a legutóbbi vb-n. Összesen 104 mérkőzést rendeznek, ez negyvennel több, mint 2022-ben Katarban. A július 19-i döntőt New Jersey-ben, a MetLife Stadionban rendezik, amely otthont adott az idei klubvilágbajnokság fináléjának, illetve a New York Giants és a New York Jets amerikaifutball-csapatok hazai meccseinek. Ez a torna harmadik legnagyobb stadionja, mivel 82 500 néző befogadására alkalmas. Már nagyon várjuk, hogy üdvözölhessük a világ minden tájáról érkező szurkolókat. Utasítottam az egész stábomat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a világbajnokság példátlanul sikeres legyen.
A médiumok értesülései szerint a futballtörténelem első 48 csapatos vb-jén már nemcsak a negyeddöntők, hanem a csoportkör után is törlik az addig begyűjtött sárga lapokat. Korábban a játékosokat egy mérkőzésre szóló eltiltással büntették, ha a vb-n megkapták a második sárga lapjukat. Ezt később módosították, és a negyeddöntők után törölték az addigi figyelmeztetéseket, hogy elkerüljék az olyan eseteket, mint ami Michael Ballackkal, a német válogatott csapatkapitányával történt 2002-ben. Azzal viszont, hogy 32 helyett ezúttal már 48 csapat vesz részt a vb-n, az egyenes kieséses szakasz is bővült egy körrel: a legjobb 32 együttes játszik a nyolcaddöntőbe kerülésért, míg korábban a csoportkör után csak a legjobb 16 folytatta.
A Pénzügyi Fair Play és a Fizetési Sapkák Világa
Az európai labdarúgásban a túlzott költekezés és a pénzügyi fair play (FFP) szabályainak megsértése komoly következményekkel járhat. Az UEFA lecsapott Oroszországra, és a pénzügyi fair play megsértése miatt kizárta a Dinamo Moszkvát az Európa-liga mostani idényéből. Az európai szövetség szerint Dzsudzsák Balázs volt klubja vétkes a pénzügyi fair play szabályzat megsértésében, a túlzott futballistafizetésekben és a szabálytalan - az egyesületnek indokolatlanul magas támogatást garantáló - szponzori szerződésekben. Tavaly a PSG és Manchester City volt az a két futballklub, amivel az európai futballszövetség példát statuált, és arra kényszerítette őket, hogy korlátozzák a költéseiket.
A tengerentúli profi bajnokságokban nagyon komolyan veszik a fizetési sapka betartását. A bajnokságban van egy minimum és egy maximum érték, amely alá, illetve fölé nem mehetnek a klubok az adott évben. Bonyolult, részletesen kidolgozott rendszer, amely külön figyeli a játékosok teljesítményét, a ligákban eltöltött évek számát, és a lejáró szerződésű játékosokat is. A lényege, hogy képtelenség az összes, jól fizetett sztárt összevásárolni, hiszen nem férne be az adott évben a fizetési keret közé. Ezzel is az esélyegyenlőséget megteremtve. A sportágaktól függően évről-évre változnak ezek a keretek. Sokszor játékossztrájkhoz is vezetett, amikor a szakszervezetnek a liga vezetőivel, a klubok tulajdonosaival nem sikerült megegyezni. Az NHL-ben például a 2004-2005-ös teljes egészében elmaradt emiatt, de 2013-ban is félszezont játszottak. Az NBA-ben 2011-ben fordult ilyen elő legutóbb.
A tengerentúli futballbajnokságban is - a többi major sporthoz hasonlóan - fizetési sapka működik. A legfontosabb momentum, hogy egy játékos maximálisan 436 250 dollárt kereshet egy évben. Minden csapatnak 28 fős kerettel kell rendelkeznie, ebből húsz játékos fizetése összesen nem haladhatja meg a 3 490 000 dollárt. Ennek a lényege, hogy minden klub megnevezhet három olyan játékost, akinek a fizetése meghaladhatja a fenti határt. Így például ebben az idényben Lampard 6 millió, Pirlo 2,3 millió dollárt keres a New York Cityben. Kakának 7,167 milliót fizet az Orlando, Sebastian Giovincónak 7,115 milliót a Toronto, Giovani dos Santosnak 4,1-et a Los Angeles Galaxy. A kluboknak kötelességük ezeket - az úgynevezett Desginated Players - a játékosnévsort közre adni, és az év közben ezeken már nem változtathatnak.
Az oroszok a nagyon sok idegenlégiós miatt már bevezették a 6+5 szabályt (maximum hat külföldi lehet egy időben a pályán), aminek az lett a következménye, hogy jó páran elszerződtek az orosz bajnokságból. Felmerül a kérdés, hogy Oroszországban, de bárhol Európában be lehetne-e vezetni a fizetési sapkát? A jelenlegi feltételek mellett egészen biztosan nem. Ha a Premier League-t figyeljük a 2015-2016-os idényben a Chelsea 572,25 millió euróval a legértékesebb klub lett, míg az újonc AFC Bournemouth 49 millió euróval a legkevésbé értékes. A lenti táblázat alapján is nehezen elképzelhető, hogy valaha is közel azonos szintre lehet hozni egy európai topbajnokságban szereplő csapatok anyagi szintjét.
Klubtulajdonlás és Átláthatóság Kérdései
A profi futballklubok Európában olyan gyorsan váltanak tulajdonost mostanában, hogy az ember már követni sem tudja a rengeteg adásvételt. Azonban csak néhány európai ország próbálja szabályozni a klubtulajdonlást - ráadásul szinte csak pénzügyi szempontból. A tesztet széles körben kritizálják amiatt, hogy hatástalan volt, miután nem sikerült megakadályozni egy sor problémát, beleértve az olyan klubok megszűnését, mint a Bury és a Macclesfield.
Az új rendszer magában foglalná az üzleti terv felülvizsgálatát, a pénzügyi források ellenőrzését és átvilágítását is. „Ez jobb lesz, mint a jelenlegi rendszer, de még mindig vannak emberi jogi aggályaink” - mondja Niall Couper, a Fair Game nyomásgyakorló csoport vezérigazgatója, amely azt a 34 klubot foglalja magában, amelyek változtatni kívánnak a körülményeken. „Vannak klubok, amelyek ellenzik a javaslatot, mások viszont támogatják az ötletet, mivel a tesztrendszer megfelelő kontrollt eredményez. A teszt - amely mindenkire vonatkozna, aki egy klubban 25 százalékot meghaladó részesedést vásárolna meg a jövőben - a cégcsoportokra és a javasolt új igazgatókra is vonatkozna. Sőt, most egy, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséggel együtt kidolgozott átvilágítási elemmel bővítik ki.
Franciaországban a Direction Nationale du Controle de Gestion (DNCG) 1990-ben alakult, miután az előző három szezonban 14 klub vált fizetésképtelenné. A DNCG nem akadályozhatja meg az átvételt, de ennek elmulasztása 250 ezer euróig terjedő pénzbírsággal és a kupasorozatokból való kizárással járhat. Azok a klubok, amelyek a DNCG szerint nem rendelkeznek kellő támogatással, elveszíthetik licencüket, és kieshetnek a regionális ligákból. Hollandiában a Know Your Owner szabályt rossz tapasztalatok után szintén a helyi szövetség, a KNVB fejlesztette ki. Egy évtizeddel ezelőtt a holland Vitesse Arnhem klubot megvásárolta Merab Jordania grúz üzletember, ám olyan vádak merültek fel, hogy az üzlet mögött a Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics áll. A Know Your Owner 2018-ban lépett életbe, mielőtt a holland klubok tulajdonjogára vonatkozó szabályok enyhültek, és mindenkire vonatkozik, aki egy holland klubból 25 százalékos tulajdonrészt vagy többet vásárol. John Textor amerikai üzletember nemrégiben megvásárolta az RWD Molenbeeket, így a belga 1B Pro League 8 klubja közül hét már külföldi tulajdonban van. A pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó új nemzeti szabályok 2021 júliusában léptek életbe Máltán. Az új tulajdonosi teszt bevezetésének hajtóereje az volt, hogy Málta 2021 júniusában felkerült a Financial Action Task Force (Pénzügyi Akció Munkacsoport) „szürke” gazdaságainak listájára. A FATF a globális pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás ellenőreként szolgál, és úgy véli, hogy Máltán nagyobb a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának kockázata. Az Európai Unión kívül - különösen Kelet-Európában - a futballba juttatott pénzek ellenőrzésének gondolata sok labdarúgó-szövetség számára elhanyagolható fontosságú. Ha a szurkolók birtokolják a szavazati jogok többségét, az a legjobb megoldás arra, hogy a futballtól távol maradjanak a rosszakaró, haszonszerző üzletemberek. Nem tökéletes, de a legjobb.
Mivel az európai futballklubok immár harmadik szezonját zavarta meg a Covid-19 világjárvány, a magánbefektetők általi kivásárlások továbbra is gyors ütemben folytatódnak. Ennek következtében a jó szándékú szurkolói csoportok - akik az egyes csapatok mögött állnak - már egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt ezekkel a - sokszor kétes szándékú - befektetőkkel. Németországban több szigor és felelősségtudat szorult a klubokba. Ott valódi egyesületként működnek a klubok, ötven százaléknál nagyobb tulajdonrészt főszabályként senki sem birtokolhat. Nem véletlen, hogy a Bayernt az aktuális igazolásoktól függetlenül minden évben oda kell sorolni a BL esélyesei közé. A bajor klub képviseli az állandóságot. A PSG-nek is sikeresnek kell lennie a piacon, a túlzott támogatásokat ugyanis nem engedik a futball gazdasági szabályozói. A PSG-nél viszont van egy erős francia politikai háttér is a katari soft power mellett. Kevesen tudják, de Emmanuel Macron már-már a magyar miniszterelnökkel azonos szinten elkötelezett a futball, a PSG mellett, és Macron úr is tisztában van a futball társadalmi erejével, hatásával, politikai hasznával.
A Járvány Hosszú Árnyéka a Futball Pénzügyeire
A világ egyik legerősebb bajnokságánál, az angol Premier League-nél úgy kalkulálnak, hogy egymilliárd fontot, azaz körülbelül 1,14 milliárd eurót buknak a hirdetési bevételek és a közvetítési jogdíjak elmaradása miatt, ha nem tudják befejezni az idei szezont. Ezért is erőlteti az UEFA, hogy lehetőleg a pályán fejeződjenek be a nemzeti bajnokságok. A Bundesligában szereplő Union Berlinnél és a Borussia Mönchengladbachnál is lemondtak fizetésük egy részéről a futballisták, hogy segítsék nehéz helyzetben lévő klubjukat.
Évi 115 milliárd euró is lehet a hosszú COVID költsége
A fizetéscsökkentés nem mindenhol ment simán: Angliában kisebb botrány lett a futballisták fizetéséből. A járványhelyzet miatt a brit kormány bevezette, hogy egy bizonyos szintig (a bér 80 százalékig, de maximum havi 2500 fontig) állja az alkalmazottak bérét annak érdekében, hogy minél kevesebben munkahely szűnjön meg. Ez hatalmas felháborodást váltott ki, mert a játékosok bérét ugyanúgy fizették tovább, miközben a legnagyobb sztárok bőven 100 ezer font felett keresnek. Csak néhány példa: Mohamed Szalah 200 ezer fontot, Robert Firmino 180 ezer fontot és Harry Kane 200 ezer fontot keres klubjában (ezek még csak nem is a csúcsgázsik, David De Gea, Raheem Sterling, Kevin De Bruyne, Paul Pogba és Mesut Özil ennél is többet kapnak), de a kisebb csapatoknál is (Norwich City, Bournemouth) találni több ezer fontos béreket. Valószínűleg az sem javított a futballisták megítélésén, hogy Jack Grealish (Aston Villa) és Kylie Walker (Manchester City) megszegte a járvány miatt elrendelt kijárási tilalmat. Walker prostituáltakat hívott a hétvégi házához, Grealish pedig bulizni ment, majd másnap parkoló autókat tört össze. Politikusok sem hagyták szó nélkül a klubok és a futballisták magatartását. „Az élsportolóknak meg kell érteniük, hogy milyen nyomás nehezedik a rosszabbul fizetett munkatársakra, közösségekre és szurkolókra” - nyilatkozta Oliver Dowden digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős államtitkár. Még keményebben fogalmazott Julian Knight parlamenti képviselő, a sportért felelős bizottság elnöke, aki egyenesen „morális vákuumról” beszélt. A Manchester United korábbi csatára, a 34 éves Wayne Rooney viszont megvédte a szakszervezet döntését. Szerinte a politikusok az egész bérkérdéssel csak el akarják terelni a figyelmet arról, hogyan kezelte a kormány a járványt. „Könnyű célpontok vagyunk."
A Liverpool különösen rosszul jött ki az ügyből. Jürgen Klopp a járvány kezdetétől fogva együttérzést mutatott, a liverpooli játékosok azon is dolgoznak, hogy létrejöjjön valamiféle egyezség a fizetések csökkentéséről. Még inkább csalódottak, mert a városi rivális Everton nem nyúlt hasonló eszközhöz. Szurkolók tiltakozásának hatására hasonlóan tett a Tottenham is. Hétfőn jelentette be a londoni klub, hogy visszavonják korábbi döntésüket, ugyanúgy fizetik tovább az alkalmazottaikat, egyedül a klubvezetés tagjainak fizetését csökkentik. Ez vonatkozik David Levy klubelnökre is, aki tavaly például hétmillió fontot keresett. A Tottenham Hotspur Szurkolói Klub (THST) szerint ez egy komoly lépés, hogy helyreálljon a bizalom a klub és a szurkolók között. Kedden a Bournemouth is csatlakozott a Liverpoolhoz és a Tottenhamhez. "Ugyan jók voltak a szándékaink, tudomásul vesszük a kritikákat" - írta a közleményében a klub, ahol 50 dolgozót szabadságoltak. A futballisták becsületét a Championshipben, az angol másodosztályú bajnokságban szereplő Leeds és Birmigham City mentette meg, mindkét csapatnál önként vállalták a fizetéscsökkentést a játékosok és az edzők. A Southampton nem várta meg, hogy dűlőre jusson a liga és a szakszervezet. Eddig egyedül a West Ham United követte a Southampton példáját. Az Arsenal még kivár, abban az esetben csökkentik a játékosok fizetését, ha nem jön össze a Bajnokok Ligája-szereplés. Amire minden esély megvan, mivel nyolc ponttal vannak lemaradva a már BL-selejtezőt érő negyedik helyen álló Chelsea-től. A hírek szerint még nincs megegyezés az ajánlatról a játékosok és a klubvezetés között.
A DELOITTE KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG SZÁMÍTÁSA SZERINT A JÁRVÁNY NÉLKÜL AZ IDEI SZEZONBAN 5,25 MILLIÁRD FONTOT KERESTEK VOLNA A PL-KLUBOK. 2019-ben a világ 20 leggazdagabb futballklubja közül kilenc angol volt, még az olyan középcsapatok is felfértek a listára, mint az Everton (17. hely, 212 millió font bevétel), a West Ham United (20. hely, 197 millió font bevétel) vagy a kormányzati pénzért kuncsorgó Newcastle United (19. hely, 201 millió font). Az összkép ennél azért árnyaltabb. A Premier League-re is igaz, hogy hatalmas szakadék tátong a leggazdagabbak és kicsik között, nem egyenlően oszlanak a gigászi pénzek. A 2018-2019-es szezonban a Liverpool árbevétele 533 millió euró volt, míg a Bournemouthé 131 millió font, a Norwiché pedig mindössze 33,7 millió font. Csakhogy míg a Liverpool és a Tottenham nyereségesen működött (41,9 millió, illetve 87 millió font profit), addig a Norwich és a Bournemouth masszívan veszteséges volt, 30 millió fontot meghaladó mínusszal zártak. A Norwich és a Bournemouth példája még csak nem is kirívó, mert a húszból csupán nyolc klub zárta pozitív mérleggel az előző évet. Rendszerszintű problémáról van szó, egyes számítások szerint 2009 óta összesen 2,74 milliárd font veszteséget termelt a Premier League. A járvány tehát azt is megmutatta, mennyire sebezhetőek pénzügyileg az angol klubok. Hiába keresnek több pénzt, kétszer annyit költenek bérre, mint a német, és másfélszer annyit, mint a spanyol csapatok. Az előző szezon számait figyelembe véve a PL-klubok átlagosan bevételeik 64 százalékát költötték bérre. Valahol érthető a kisebb klubok felelőtlen költekezése, hiszen csak így van esélyük felvenni a versenyt a nagyokkal. Ameddig jöttek a közvetítési jogdíjak, kezelhetőnek tűnt a túlköltekezés. A hírek szerint 762 millió fontot kell visszafizetünk a kluboknak, ha a hátralévő 92 meccset nem játsszák le. A DAZN streamingszolgáltató (Brazíliában, Japánban, Kanadában közvetítik a PL-t) nemrég jelentette be, hogy a bajnokság újraindulásáig nem fizet. Márpedig április 30-ig biztosan nem lesznek meccsek, de az sem lenne meglepő, ha még májusban sem rendeznének mérkőzéseket. Mindezek miatt a Bournemouth-hoz hasonló szegényebb klubok könnyen bajba kerülhetnek egy elhúzódó járvány esetén. Hogy mennyire valós a veszély, jól jelzi, hogy a klubok előre megkapták a ligától a szezon végi helyezésükért járó pénzdíj egy részét, hogy képesek legyenek átvészelni a következő hónapokat.
A Luxusfizetések Hazai Valósága: Az NB I és a Közpénzek
Az UEFA 2021/22-es pénzügyi jelentése szerint az NB I a 18. legtöbb pénzt bérekre költő bajnokság Európában 93 millió euróval, az egy játékosra jutó átlagfizetés pedig 3,8 millió forint. Az NB I-ben játszó labdarúgók átlagosan 3,8 millió forintot keresnek havonta - számolta ki az mfor.hu. Az UEFA jelentése alapján a futballisták bére a fenti összeg 58,5 százaléka. Tehát ha az így kapott összeget elosztjuk az összes NB I-es leigazolt játékossal (amely a Transfermarkt szerint tavaly 473 volt), az fejenként 3,8 millió forintot jelent. Az NB I pedig töretlenül fejlődik - bár nem feltétlenül a játék színvonalában, a fizetésekben mindenképp. A bajnokságban összesen 93 millió eurót fordítottak bérekre a csapatok, ezzel a magyar első osztály a 18. helyen áll a legtöbbet fizetésekre költő bajnokságok között Európában. Az előző évhez képest 14 százalékkal nőttek a bér jellegű kiadások az NB I-ben.
Magyarországon a tavalyi bejelentett esetszám-növekedés azt mutatja, hogy a jelentésre kötelezett szolgáltatók odafigyelnek a pénzmosás elleni szabályokra, és ez a transzparencia segítheti az ország jobb megítélését. A sport területén is zajlanak változások, ám a transzparencián még lehet javítani. Ugyanakkor az új befektetői kör még csak képviselőjét, Kovács Zoltánt küldte el az aláírásra, ám kilétüket egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé. Mint ahogy - ez is magyar sajátosság - az üzlet értékét jó eséllyel soha nem tudjuk meg.
A kormányzati és kormányközeli kommunikációból ma az látszik, hogy a kormányzat legfőképp a magyarságtudat erősítésében, a nemzet iránti elkötelezettségben látja ezt a közjót, a társadalmi jól-lét részeként kezeli a sportsikereket. A számokról, például a gazdaságosságról, pénzügyi megtérülésről, kevés szó esik. A sporttámogatások „aranyfedezete” a miniszterelnök személyes elköteleződése, amit többekkel ellentétben politikai értelemben nagyon is racionálisnak látok. A nagy, extenzív beruházások, a stadionépítések nagyjából lezárultak, nem is tudom, hogy van-e még olyan futballklub, amelyiknek nem építettek valamilyen stadiont. Van már nemzeti stadionunk, van olyan uszodánk, amely olimpiai szintű, megépül az atlétikai stadion a 2023-as vb-re, az MVM Dome már áll, ami bármilyen rendezvényre alkalmas, mellette ott van a Papp László Budapest Sportaréna. Ez a sportinfrastruktúra Közép-Európában páratlan. Ja, és Debrecenben megépül a Velodrome, épül hokicsarnok Székesfehérváron, készül motorospálya Hajdúnánáson. A sportfinanszírozáshoz szükséges erőforrások megszerzése már nem kérdés a sport számára. Az olyan fogalmak helyébe, mint a megtérülés, ilyenek léptek: nemzet, azonosság, hosszú távú stratégia. Ezek társadalmilag fontosak, de többet kellene elemezni és beszélni a sportra fordított közpénzek gazdaságosságáról és a költések gazdasági hatékonyságáról. Pár éve készült egy terjedelmes interjú a veszprémi kézilabdaklub szurkolóival. És azt mondták a drukkerek, hogy ameddig sikeres a csapat, és ameddig nekik ez ekkora élményt nyújt, addig nekik tökmindegy, hogy ki a klub tulajdonosa. És ugyanezt meg lehet kérdezni attól a pár százezer ferencvárosi szurkolótól is. Hogyha ez a rejtélyes és közvetett támogatói kör eltűnik, és mondjuk a focicsapat a selejtezőkör első fordulójában, július elején elvérzik a kazah bajnokság első helyezettjével szemben, akkor vajon ez kell-e nekik, vagy maradjon meg a jelenlegi struktúra és minimum az Európa-liga-csoportkör.
A Puskás Akadémiánál a bevételek oroszlánrésze a 2018-ban felhasznált 6,7 milliárd forintnyi tao-támogatásból és 6,3 milliárd forintnyi céges adományból származott. Előbbi a társasági adóból sporttámogatásra felajánlható közpénznek, utóbbi az Orbán Viktor alapítványának céljaival szimpatizáló vállalatok önzetlen nagyvonalúságának köszönhető. Addig azonban az adományokból elkönyvelt 23,3 milliárd forint jelenti a legnagyobb bevételi forrást. A felcsúti gyarapodást a bevételek emelkedésén túl kitűnően szemlélteti az is, hogy az alapítvány saját tőkéje az elmúlt kilenc év alatt 1,6 milliárd forintról 27 milliárd forintra nőtt, azaz bő megtizenhétszereződött. Ahol ilyen növekedés van, ott persze a mindennapos kiadások is radikálisan emelkednek, például a személyi jellegű ráfordítások - a bér- és bér jellegű költségek - 2010 óta a tizennégyszeresükre duzzadtak.
A Siker Társadalmi Hozzáadott Értéke és a Jövő Kilátásai
Néhány nappal a wolverhamptoni 4-0-s győzelmünk után, amikor a közvéleményformálók - és a közvélemény - jelentős része azt hangsúlyozza, hogy a sport finanszírozására fordított milliárdok minden fillérje megérte, elég valószínűtlennek tartom a spórolás megkezdését. Az angol-magyart, amelyiken 4-0-ra győztünk, egy vendéglátóhelyen néztem. Nem tudom leírni azt a hangulatot, azt az örömmámort, ami ott uralkodott Sallai, Nagy Zsolt és Gazdag Dániel góljainál. Másnap pedig legalább tizenöten felhívtak, hogy láttam-e a meccset. Én ezt úgy fogalmaztam meg, hogy ennek az országnak volt egy jó estéje. Ilyen nagyon régen volt! Én vidéken, egy teraszon néztem, streamen, aminek van egy harminc másodperces késése a televíziós adáshoz képest. Mind a négy gólról fél perccel korábban értesültem a falu másik végéből érkező óriási üdvrivalgásból. És a meccs végén hatalmas ünneplés volt, soktucatnyi emberrel cseteltem. Az emberek egyszerűen jókedvűek voltak. És azon az estén ez tiszta, mellékzöngék nélküli boldogság volt. Másnap azonban már jött a duma, hogy na, ezt nézzétek, károgók! Ilyen a magyar futball, amit ti temettetek! Nagyon józanul. Hogy lehet azt mondani, hogy szerencsénk volt, meg minden, de ez nem érdekes. Idegenben 4-0-ra megvertük az angol válogatottat. Ezt a helyén kell kezelni. Egy pillanatra mindenki elfelejtette, hogy mennyit keres Szalai Ádám vagy Szoboszlai Dominik, sőt, még azt is elfelejtették az emberek, hogy mennyibe kerül egy stadion felépítése. És még azt is, hogy a kórházba a betegnek kell bevinnie a vécépapírt, vagy hogy 405 forint az euró. Ez nagyon ritkán adatik meg. Ráadásul ez egy józan öröm volt, senki sem akart autókat felforgatni. A futballon kívül semmi más nem képes ilyen élményt adni. Csak nagyon halkan teszem hozzá: igazából egy olimpiai aranyéremnek sincs ekkora hatása, hozadéka.
Marco Rossinak mondtam, mielőtt hazautazott Nápolyba, majd Siracusába nyaralni, hogy nehogy itt hagyjon bennünket, az országnak szüksége van rá. Én öntől hallottam először, még évekkel ezelőtt, hogy ez az edző milyen rengeteget jelent a magyar futballnak. Mármost, ha egyszer kap egy visszautasíthatatlan ajánlatot, és elmegy, akkor egy díszoklevelet kell kiállítani a nevére, talán még szobrot is kell emelni, és csak annyit kell mondani neki: Marco, grazie! Marco, köszönjük! És büszkék vagyunk arra, hogy tőlünk mész a Real Madridhoz/Manchester Cityhez/Bayern Münchenhez/Arsenalhoz - most szándékosan túlzok -, és mi voltunk az ugródeszka a karrieredben. És szívből kívánunk neked sikert a továbbiakhoz.
A 2016-os Eb megmutatta, hogy véletlenszerűen kijöhet a lépés, sőt, akár többször is, és még egy nagy eredmény, egy négy közé jutás sem elképzelhetetlen. A magyar futballt válogatott szinten sokáig agyonnyomta a Puskás-örökség. Mindenki az Aranycsapathoz viszonyított. Már Göröcsék, Alberték generációja is. És most ez a generáció, ami már Rossiék sikerein szocializálódik, mintha megszabadulna ettől a nyomasztó összehasonlítástól. Mi ezt az Aranycsapatot évtizedeken át túlmarketingeltük. Másfelől a mai fiatal játékosok beleszocializálódtak az üzleti alapon szerveződő futballba, itt már produkálni kell, nem elég evickélni a langyos vízben. Továbbá nagyon fontos: Szoboszlaiék, Sallaiék, de Fioláék, Nagy Zsolték is roppant motiváltak. Meg akarják váltani a világot. Érzelem, tudás, motiváltság - ezzel a három dologgal nagyon messzire el lehet jutni. Ahogy egyszer a görögöknek, a portugáloknak, a dánoknak sikerült, miért ne sikerülhetne egyszer nekünk is. A futball a legkiszámíthatatlanabb csapatjáték. Itt van az esetlegességnek a legnagyobb szerepe. A wolverhamptoni meccs nekem azt mutatta, bármennyire is erős egy ország futballkultúrája - és Angliáé minden szinten az -, a magyar válogatott eljutott arra a szintre, hogy semmilyen ország reprezentatív csapata sem engedheti meg magának azt, hogy félvállról vegye. De a félvállat úgy értse, hogy még a topjátékosaiknak is nagyon kiélezettnek, nagyon motiváltnak és nagyon fókuszáltnak kell lenniük, ha meg akarnak verni minket. Ez a szűk két hét, ez a négy meccs már elvehetetlen.
Egy Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosítás megduplázná a kedvező adózás hatálya alá eső jövedelem felső határát a hivatásos, első osztályban versenyző sportolók számára. Mondhatni közpénzből és a köz terhére már mindent megtettünk a magyar futball versenyképességének javításáért.
tags: #futball #luxusfizetes #index
