A Kézilabdasport Fejlődése és a Megyei Szövetségek Kialakulása Magyarországon: A Bács-Kiskun Megyei Példa
A kézilabdasport magyarországi története 1921-ben kezdődött. A nagypályás vállfaj hazai bemutatkozására 1923-ig várni kellett, amíg az elterjedése csak 1927-ben kezdődött meg. Az első nagypályás bajnokságot 1928 tavaszán a Budapesti Labdarúgó Alszövetség kézilabda-alosztálya írta ki. Ezt követően a sportág 1933-ban kilépett a BLASZ-ból, és önálló, a sportág irányítását végző Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségét hozták létre.
A II. világháború kitörése visszavetette a kibontakozó sportág fejlődését. Vidéken a labdarúgás népszerűsége, hagyományai mellett a nagypályás kézilabda nem igazán tudott teret hódítani. Ezzel ellentétben a kispályás változat a könnyen kialakítható játéktér miatt, a fiatalok körében tette elsősorban népszerűvé ezt az új sportágat. A munkába állt fiatal tanítók, tanárok, testnevelők úttörő munkájának köszönhetően kialakultak az első csapatok. Gombamódra, szinte valamennyi általános és középiskola udvarán megjelentek a kisméretű kézilabdapályák.
A Kézilabdázás Fejlődése az 1950-es Években és a Megyei Szövetségek Megalakulása
Az 1950-es évek eleje mérföldkő volt a sportág hazai történetében. 1951-ben volt az első év, amikor már kispályán is rendeztek magyar bajnokságot. Habár a nagypályás bajnokság egészen 1959-ig kiírásra került, a kispályás változat egyre nagyobb teret hódított. A falusi spartakiádoknak köszönhetően a sportág a fővárosi központú nagypályás válfajával ellentétben a vidék második számú sportjává lépett elő.
Emlékek között kutatva megyénk településein először 1951-ből találtunk forrást azzal kapcsolatban, hogy Baján iskolai és felnőtt szinten is pezsgő kézilabdás élet kezdett kialakulni. 1953-tól Baján már városi bajnokságot szerveztek felnőtt és iskolai csapatok számára. A bajai történések hatására Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is csapatok szerveződtek iskolák és sportkörök köré. Kiskunhalason 1954-től találkozhatunk előszőr felnőtt szinten kézilabdacsapattal, akik Kiskunfélegyházával egyetemben megyei bajnokság híján a Csongrád megyei bajnokságban szerepeltek. Az iskolákban az érdeklődés évről évre rohamosan növekedett, és elengedhetetlenné vált egy központi irányító szerv létrehozása.
A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség Alapítása
Mint ahogy az a Kézilabda Históriák évfordulós első számában megíródott, a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség 1959. november 27-én alakult. A Magyar Népköztársaság 34/1951. II. 4./ MT. számú rendelete intézkedett az Országos Testnevelési és Sportbizottság létrehozásáról, valamint a megyei tanácsok mellett megalakuló testnevelési és sportbizottságokról. A Bács-Kiskun Megyei Tanács TSB megalakításáról a VB. 1951. február 14-i ülésén döntöttek. A megalakuló MTSB. elnökének Réthi Józsefnét választották, s a Pénzügyminisztérium rendelkezései alapján a bizottság számát 7 főben állapították meg. A fentiekben idézett rendelet szerint „A megyei tanács végrehajtó bizottság Testnevelési és Sport Tanácsa a megyei Tanács VB-nak szakigazgatási szerve, annak irányítása, ellenőrzése, valamint az MTST felügyelete és szakirányítása alatt áll.” A megyei TST elnökből és 20-30 tagból, elnöksége 3-5 tagból állt.
A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség hivatalos megalakulása - Madár Imre, a szövetség első elnöke dokumentációja alapján - hatvan évvel ezelőtt, egészen pontosan 1959. november 27-ére tehető. A sajtó és a pontos emlékek azonban egymással szemben állnak az alapítás pontos napjának tekintetében. Bár a korabeli sajtó november 13-át jelentetett meg a megalakulás dátumának, Madár Imre, a szövetség első elnökének dokumentumai alapján viszont ez a dátum november 27-e volt.
A megalakulást követően 1960-ban került kiírásra az első megyei férfi bajnokság, igaz csak 5 csapat részvételével (Kiskunfélegyházi Fáklya, Kecskeméti Fáklya, Kiskunhalasi Spartacus, Csávoly és Bajai Honvéd). Játékvezetők ekkor még nem álltak a megyei szövetség rendelkezésére, csak képesített edzők. Felismerve a megye nagy területének problémáit, a járási székhelyeken szövetségek kerültek kialakításra, akik járási bajnokságok és játékvezetők képzésében jártak az élen. Már az ötvenes években a középiskolák jelentették a sportág szinterét. A már meglévő Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse mellé csatlakoztak vidéki városok és kisebb települések is.
A Kezdeti Működés és Finanszírozás
A megyei sportbizottság 1960. évi beszámolójában még maga Török János, a megyei TST elnöke is kezdeti stádiumba helyezte a kézlabda szövetség munkáját, annak megalakulását az 1960. munkaévre datálva. A szövetség megalakulásának első hivatalos közlését, az első elnök, Madár Imre érvényes státuszát először az 1960. július 27-én kelt, a Magyar Testnevelési és Sporthivatal Igazgatási Osztálya számára Török János megyei TST elnök által megküldött jelentés tartalmazta. A megyei kézilabda szövetség a megyei TST 1960. évre megállapított, több mint 150 ezer forintos előirányzatából ekkor 2670 forint költségvetési támogatásban részesült, amelynek kapcsán Török János a kezdeti, jobbára a szervezési munkálatokban kimerülő szövetségi munkát emelte ki és magyarázta azzal a tényezővel, hogy a biztosított összegből ennek ellenére a 670 forintot meg tudott takarítani a kinevezett testület.
Kiemelten érdekes tény, hogy a járásokra osztott előirányzatban a bajai járás - 30 ezer forint támogatással - kiemelt pozícióba jutott, nem véletlen tehát a megye déli területein gyorsabban beindult sportágfejlődés és hatékony szövetségi munka. Bizonyíték erre az a járási TST beszámoló, amely a Baja területén, 1959-ben lezajlott sportmunkát foglalja össze. Balazsits István, járási TST elnök a 33 ezer forint járási költségvetésből - a még nem szövetségként működő kézilabda sport számára - 400 forintot biztosított. A megyei kézilabda sport alapjainak - járási szintű költségráfordítás alapján - megteremtésében a bajai járás mellett a kiskőrösi járási TST komoly szerepet vállalt. A beszámolók alapján itt fedezhetünk fel újabb sort a kézilabda sportra fordított anyagi támogatás kapcsán, ugyanis Kolonusz János TST elnök beszámolójában 830 forint, a labdarúgásra fordított összeg kétszerese szerepel. A költség előirányzattól történő eltérést az elnök azzal indokolta, hogy a munkaévben terven felül rendeztek férfi és női kézilabdaversenyeket a kiskunfélegyházi és a kiskőrösi járás között, amelyeken nagyobb részt középiskolások és pedagógusok vettek részt.
A Kézilabdázás Népszerűsége Bács-Kiskun Megyében az 1960-as Években
A Magyar Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézete 1960. novemberében hivatalos felmérés készítése ügyében kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Tanács TSB-t, amelynek célja az volt, hogy megállapítsák a megyében működő sportágakat, a hozzájuk kapcsolódó szakosztályok és játékosok, játékvezetők számát. A Török János megyei TST elnök által készített kimutatás szerint ekkor Bács-kiskun megyében 20 sportágban 981 szakosztály működött, amelyből a kézilabda szakosztály 132 szervezeti egységet tett ki egészen pontosan 3405 sportolóval. Népszerűségben a kézilabdát a futball, az atlétika és az asztalitenisz tudta megelőzni, a futball sportolói létszámával toronymagasan.
| Sportág | Szakosztályok száma | Sportolók száma |
|---|---|---|
| Kézilabda | 132 | 3405 |
| Futball | Magasabb | Toronymagasan magasabb |
| Atlétika | - | - |
| Asztalitenisz | - | - |
Országosan az utolsó olyan megyék között volt Bács-Kiskun, ahol megalakult a megyei kézilabda szövetség. Habár a kitekintésből láthatjuk, hogy a megalakulás előtt is volt kézilabda élet, a 60-es évek első felében a sportág hagyományainak hiányában az osztályozókon rendre alul maradtak a csapatok a jóval nagyobb múltú ellenféllel szemben. Egészen 1963-ig kellett várni, míg a Kiskunhalasi MÁV női csapata osztályozón sikerrel szerepelt. A siker bent maradással párosult és a halasi női csapat megkapaszkodott a női NBII-es közép csoportban.
Szervezeti Változások és Fejlődés a Későbbi Évtizedekben
A szövetség elnöki tisztségében változás történt. Madár Imrét Szabó Zoltán követte az elnöki poszton és sportág népszerűsítésért tett erőfeszítések jelentős fellendülést hoztak magukkal a 60-as évek második felében. A Kiskunhalasi MÁV női, míg a Kecskeméti FGT férfi csapata már az NBI/B-s bajnokságban szerepeltek. Az NBII-es bajnokságban női vonalon már ott volt a Jánoshalma, a Kiskőrös és a Kecskemét is. A megyei bajnokságokban rendre 12-12 csapatos bajnokságot tudtak rendezni. Az 1966-os bajnoki évben női vonalon 16 női csapat állt rajthoz, amely csapatokat északi és déli csoportra osztottak. Mindemellett a járási szövetségek is megrendezték a saját bajnokságaikat.
A további lineáris fejlődésnek azonban gátat szabott a szakképzett edzők hiánya. A megyei szövetség a szervezéssel kapcsolatos teendői miatt későn ismerte fel a csapatok és szakosztályok kezdetlegességét. Pár kiváló ellenpélda kivételével minden csapat problémákkal küzdött. Az ötvenes években tömegesen kézilabdázni kezdők kezdtek a sportágból kiöregedni, a megfelelő utánpótlás pedig hiányzott a rendszer további bővítéséhez. A folyamatos nevelő munka megszakadásának kiküszöbölésére a megyei szövetség edzői tanfolyamokat szervezett és minden erejével azon fáradozott, hogy megyénk iskoláiban tevékenykedő testnevelők kézilabdás szakképesítést szerezzenek. A Testnevelési és Sport Tanács látva a sportág eredményeit, tovább erősítette a kézilabda tömegbázisát. Bevezetésre került, hogy az általános iskolák 7-8. osztályában kötelezően kézilabdát kell oktatni.
Az 1970-es és 1980-as Évek Fejlődése
A sportág tovább fejlődése ennek a döntésnek köszönhetően új lendületet vett. Az iskolai úttörő versenyek egyre nagyobb színvonalat hoztak. Rengeteg gyermek űzte a sportágat, és Bács-Kiskun megyében a sportági szakfelügyelők is a kézilabda szerelmesei közül kerültek ki. Az 1970-es évek elején a szabályos kültéri pályák száma rendkívül megemelkedett. Szinte minden kézilabdacsapatnak a megyénk gyéren tagolt település hálózatán volt saját pályája. 1979-es adatok alapján 184 szabályos méretű kézilabdapálya volt megyénkben, amelyből 79 db bitumenes volt. A pályák nagytöbbsége iskolák udvarában volt, ennek is köszönhetően a 60-as évek végén fellelhető hullámvölgyből egy létszámában és minőségében folyamatosan fejlődő kézilabdás megyéje lettünk az országnak. Az 1970-es évek közepére már megyei 1/A és 1/B osztályban 12-12 résztvevős bajnokságot tudott rendezni Bács-Kiskun megye.
A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség 1970-es években meghatározott célkitűzései közé tartozott az akkori tömegek megtartása, esetleg növelése mellett a játék színvonalának emelése. Ennek érdekében a megyében négy helyen: Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason és Kiskőrösön úgynevezett kézilabdabázist kívántak létrehozni, amelyek városokban rendelkezésre álltak a szükséges anyagiakon kívül a személyi feltételek is. Szemenkár György elnök azt az álláspontot képviselte, mely szerint „Képzett edzők irányításával jó képességű játékosokat, csapatokat lehet kialakítani, amelyek képesek lesznek arra, hogy megyénket esetleg már a magasabb osztályban is méltóképpen képviseljék. Ezenkívül arra is törekszünk, hogy a megye nagyobb községeiben, ahol népszerű a kézilabdázás, felkaroljuk és jó munkára ösztönözzük a sportköröket, illetve a szakosztályokat. Legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy tovább szélesítsük az edzőképzést, mert még mindig ez a fejlődésünk egyik legnagyobb akadályozója.”
Reformok és Új Vezetés az 1980-as Években
Az 1976 és 1980 közötti elnökséget 1980-tól Tüske János elnökletével egy új testület, egy megújult szövetség váltotta, amely a megyei kézilabda reformját, gazdasági stabilitás megteremtését tűzte zászlajára. Az új elnökségben a főtitkári pozíciót Liptai György, a játékvezetői bizottság elnöki tisztségét Madár Imre, a szervező és ifjúsági bizottság vezetői posztját Kabók József, a fegyelmi bizottság elnöki pozícióját pedig Sárközi Sándor töltötte be. Az újonnan alakult szövetségben 15 fő vállalt feladatot, amelynek az 1970-es években, megyeszerte kialakult játékvezetők és edzők között feszülő ellentétek feloldása kiemelt célként szerepelt az új testület céljai között, de talán a legfontosabb ügy mégis a megyei bajnokságok szervezettségének, problémamentes működésének biztosítása volt. A korábbi idők adósságai közé tartozott a területi és az ifjúsági bajnokságok rendszerességének kialakítása, illetve az általános és középiskolás korosztály versenyeztetésének hiánya, amelynek ügyében előrelépéseket kellett tenni.
Ebben az időszakban három területi jellegű szövetség működött a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség szervezetében. Először is az északi területen, Kecskemét székhellyel, ahol női és férfi bajnokság is működött, majd a megye déli területein Kiskunhalas székhellyel női, Baja központtal pedig férfi bajnokságot bonyolítottak. A vezetőség kiemelt célja volt az utánpótlásképzés fejlesztése és a megfelelő mértékű versenyeztetési forma és alkalom megteremtése, melynek értelmében a megye északi és déli területein (területi bajnokságban) 8 férfi és 8 női csapat mérhette össze az erejét. A középiskolai szintű kézilabdacsapatok versenyeztetésében is kiemelkedően szerepelt Bács-Kiskun megye, ugyanis a területi és országos versenyeken évről-évre kiemelkedő eredményeket ért el Kiskunhalasról a Szilády, Kecskemétről a Berkes és a 607. sz. Szakközépiskola, illetve több kiskunmajsai szakiskola csapata. A megyei kézilabdázás fejlődése, a továbbképzések előtérbe helyezése, a sportág népszerűsége magával hozta a kézilabda minden megyei szegmensének előrelépését is.
Az új szellemiség, és a 10 éven keresztül elnöki teendőket viselő Tüske János komoly eredményeket és előrelépést jelentett a megyei kézilabdásport számára. Olyan személyektől tanulhatott a megyei kézilabda társadalom, mint az akkor VB. ezüstérmes férfi kézilabda válogatott edzője, Mocsai Lajos, aki kétszer is járt Kecskeméten. Megkezdődött a megyei távolabbi területeinek tudatos felzárkóztatása, a Magyar Kézilabda Szövetséggel fennálló kapcsolat szorosabbra fűzése, amely már beadott beszámoló formájában is igazolható volt. A megyei kézilabdázás és a szövetség munkájának kifejezetten intenzív időszaka volt az 1980 és 1990 közötti időszak. „Küzdelmes, de nagyon szép időszak volt. A bajnokságok mellett sok emlékezetes versenyt, nemzetközi tornát rendeztünk és több nemzeti válogatott járt megyénkben, Kiskunhalason és Kecskeméten. A kézilabdasport - a csapatok létszámát tekintve - a labdarúgás után a második a megyénkben. Népszerűsége vitathatatlan és remélhető, hogy a jövőben a színvonal is emelkedik.”
tags: #fuzesgyarmati #sk #noi #kezilabda #szakosztaly #megalakulasa
