Szabó Fanni: A Kosárlabda Karrier, Ami Amerikából A Magyar Válogatottba Repítette
Szabó Fanni, a magyar kosárlabdázó, karrierje során lenyűgöző utat járt be, amely az Egyesült Államok legnevesebb egyetemeitől a magyar felnőttválogatottig vezetett. Utazása nemcsak sportteljesítményéről, hanem kitartásáról és a tanulás iránti elkötelezettségéről is tanúskodik.
A kezdetek és a kosárlabda iránti szerelem
"Mikor általánosban a tesitanár azt mondta, hogy kosarazzunk, azt éreztem: jaj, ne, én ebben nem vagyok jó. Egyáltalán nem szerettem kosarazni" - indít egy meglepő vallomással Szabó Fanni. A helyzet egy barátnő segítségével változott meg, akinek a kedvéért elkezdett edzésre járni, és ott dicsérték is a tehetségét. Ez volt a BEAC, ahol egy évet játszott a kenguru korosztályban, majd következett hét év a BSE-nél.
Tizenkét évesen már arra gondolt, hogy Amerikába megy, mert "itthon választani kell az egyetem és a kosárlabda között, én pedig nem akartam választani, olyan helyre szerettem volna menni, ahol mindkettőt magas színvonalon csinálhatom".
Már ekkor megfogalmazódott benne, hogy az Egyesült Államokban az iskolát és a kosárlabdát együtt lehet magas szinten csinálni. "Nem kell az egyiket a másik elé helyezni." Ez volt a fő szempont a választásnál, hogy az egyetemi képzés és a kosárlabda szakmai program is magas szintű legyen.
A kemény munka és az ambíció hamar meghozta gyümölcsét. Szabó Fanni már 21 évesen meghívót kapott a magyar válogatottba. Jelenleg is gőzerővel készül: "Ultrabrutál dobóedzés lesz ma, semmi futkosás, a karod viszont leszakad majd" - figyelmeztetik Szabó Fannit a budapesti egyéni edzése előtt. A pálya különböző pontjairól dobál sorozatokat, öt sikeres kísérlet után változtathat helyet.
Fejlődés Sopronban és a nehézségek leküzdése
Mielőtt azonban az óceánon túlra vette volna az irányt, egy kisebb, de annál fontosabb lépést tett meg. 14-15 évesen a BSE felnőttcsapatában játszott, itt figyelt fel rá a Sopron, amely akkor az ország legjobb csapata volt. "Nagyon szerettem a BSE-t, de úgy voltam vele, hogy a Sopronban rengeteget fejlődhetek, nem hagyhatok ki egy ilyen lehetőséget." Nem is hagyta ki, három évet töltött a városban. Magántanuló lett, mert nem akarta otthagyni a pesti Britannica International Schoolt.
Sopronban már 16 évesen pályára lépett Euroliga-meccsen, majd a második évében, a Targoviste ellen megszerezte az első kosarát a sorozatban, "egy labdaszerzés után végigvittem az akciót ziccerig". A nagy élmények mellett ugyanakkor váratlan nehézségekkel is szembesült: volt két súlyos sérülése, a másodiknál fél évet kellett kihagynia.
"Pont akkor, amikor a Sopronhoz kerültem, kiderült, hogy a bokámból, az ugrócsontból letört egy kis darab. Senki nem tudta, mikor történt, mert nem egy látványos sérülés volt, csak elindult valami magától a bokámon. Kivették a csontdarabot, és azt gondolták, mivel nagyon fiatal vagyok, nő még a csont, és nem lesz probléma azzal a kisebb lyukkal" - meséli, a lábán mutogatva a drámai eseményeket.
Egy darabig egészséges maradt, de aztán újabb csontdarab tört le, a repedést pedig csak egy komolyabb műtéttel lehetett megállítani. "Mozaikplasztika a módszer: kivettek egy porcdarabot a térdemből, azt tették a bokába." Több mint hat hónapot kellett kihagynia, mert meg kellett várni, míg a csont beépül és terhelhető lesz. A sérülés azonban még sokáig éreztette a hatását, mert "nem tudtam a bokámat 90 foknál jobban visszahajtani, így védekezésben sem tudtam lemenni rendesen". A sípcsonton egy kinövés gátolta a mozgást, ezt eltávolították, így végre teljesen rendbe jött. Azóta lehúzott két szezont az amerikai egyetemi bajnokságban, és nem került elő a probléma.
Az Ivy League kapujában: Dartmouth
Szabó Fanni jelenleg pszichológiát hallgat Amerikában, sportpszichológus szeretne lenni, és bár ebben nem játszott szerepet a sérülése, "biztosan sokat segít majd, ha ilyen helyzetben kell tanácsot adnom".
Először a Stanfordnak küldött videót, megnézték volna Sopronban, de egy héttel a meccs előtt derült ki, hogy műteni kell. Úgy viszont nem adhattak szerződést, hogy nem látták élőben játszani, ezért új lehetőség után kellett néznie. Januárban, már a jelentkezési határidő után két egyetem is megkereste: az Ohio State és a Dartmouth. Az utóbbit választotta, mert a sportban is magas szinten van. Igaz, az Ohio kosárban erősebb a Dartmouthnál, de az utóbbinak is divízió egyes a csapata. "Ha csak a kosár számított volna, itthon is maradhattam volna - csakhogy én pont nem ezt akartam. Nem a magyar oktatástól akartam elszakadni, inkább az volt a lényeg, hogy a kosarat és a tanulást egyszerre tudjam csinálni."
A Dartmouth egy úgynevezett Ivy League-egyetem, tehát a nyolc amerikai elit egyetem egyike. Csak a jelentkezők négy százalékát veszik fel, ezért óriási dolog itt tanulni. "Fel kellett kötnöm a gatyámat, itt nem lehet lazsálni." Segít viszont, hogy nagyon kicsi a város, az egész az egyetemről szól. "Bárhová mész, mindenkit ismersz, mindenhol diákokkal találkozol." Az egyetlen negatívum a rettentő hideg: "ezen a télen átlagban mínusz húsz fok volt, hóviharokkal megspékelve, de ezt át lehet vészelni. Az első perctől tudtam, hogy szeretni fogom."
A professzorok eredményei, a végzett diákok által megszerzett állások, a tudományos hivatkozások és egyéb szempontok alapján a világ összes egyeteme közül a 136. helyre rangsorolta a témában mértékadónak számító QS a Dartmoutht. Összehasonlításképpen, ugyanebben a rangsorban a Szegedi Tudományegyetem a legjobb magyar szereplő, az 551-600. helyen áll.
Az Egyesült Államok kilencedik legrégebbi egyetemén van is hajtás: már reggel hétkor kondiedzés van, 8.45-től délután kettőig-háromig előadások, majd délután öttől következik egy maratoni, háromórás edzés, technikai elemek gyakorlásával, taktikával, egymás közti játékkal. "Utána a csapat közösen megvacsorázik, majd mindenki megy a szállására tanulni." Profi szinten megoldották a sport és a tanulmányok összeegyeztetését. "Nagyon kemény edzések voltak, ahol fizikálisan megerősödtem." Ezt úgy kell elképzelni, hogy reggel 6 órától volt kondi edzés, utána ment mindenki a különböző kurzusokra. Fanni kedvező helyzetben volt, mert sokat játszhatott. Az elejétől kezdve kezdőként számítottak rá, és ez sokat segített a fejlődésében. "Megkaptam a szükséges játékperceket."
Szabó Fanni a második évében egyedüli dartmouthosként helyet kapott az Ivy League második legjobb csapatában, és akár Budapesten is játszhat hamarosan amerikai egyetemi bajnokit. Egy hagyomány szerint ugyanis az edzők a végzős játékosok szülővárosába szerveznek meccseket, hogy a családjuk megnézhesse őket az utolsó szezonjukban. Szabó Fanni kapott egy ígéretet, hogy hozzá is eljön a csapat.
Aki szeretné, nézheti élő streamen a csapat és az egyetemi bajnokság meccseit, így tesznek Szabó Fanni szülei is, akik még a magyar idő szerint hajnali háromkor kezdődő találkozók kedvéért is virrasztanak. A 28 meccses idény felében a konferencia nyolc csapata játszik oda-vissza egymással, a másik felében pedig az edzők által országszerte leszervezett meccseket játsszák. A végeredménybe csak a konferenciabeli meccsek számítanak.
DIGI Sport, Reggeli Start - Szabó Fanni
Hazatérés és a magyarországi karrier (DVTK, PEAC, Szekszárd, Csata)
Már amikor kint voltam, gondolkoztam azon: hogyan tovább és elhatároztam, hogy Magyarországra szeretnék visszatérni. "Úgy voltam vele, hogy nem akarok még tovább távol lenni a családtól." A DVTK egy nagyon jó választás volt. Egy profi klubról van szó, magas szintű szakmai munkát végeznek. Az első ottani szezon nem úgy alakult, ahogy terveztük. "Számomra valóban egy visszatérő év volt és nem csak Amerika miatt." A harmadik soproni évemet egy műtét miatt ki kellett hagynom és Amerikában is szükség volt korrekciós beavatkozásra. A miskolci lett hosszú idő után az első olyan szezonom, amit végig tudtam játszani. "Nem volt annyira egyszerű, mint amilyennek gondoltam." Őszintén szólva én úgy számoltam, hogy játszottam a magyar bajnokságban Amerika előtt és így nem lesz annyira nehéz, mert mindent és mindenkit ismerek. Négy év azonban hosszú idő, erre rá kellett jönnöm. Furcsa volt azzal szembesülni, hogy mennyi minden változott négy év alatt. Inkább ezt az emberi oldalát éreztem szokatlannak. Magába a játékba visszaszokni nem volt furcsa.
A második évad DVTK-nál fordítva alakult, mint az első. Csapatszinten a bajnokságban a döntőig meneteltek. "Teljesen megváltozott a csapat. Új edző, új játékosok érkeztek. Mindössze hárman maradtunk az előző évi keretből." Eredményes szezonjuk volt akkor. "Amikor pályára kerültem, mindig megpróbáltam segíteni a csapatot. Összességében pozitívan tekintek arra az évadra is."
A PEAC-os év jó volt arra, hogy nagyobb önbizalma legyen, meccsrutinra tegyen szert. "Maximálisan megkaptam ilyen szempontból azt, amiért odamentem." Ez a szezon sem úgy sikerült csapatszinten, mint azt előzetesen várta. "Nem állt össze a kémia, többre voltunk hivatottak. Többet kellett volna kihoznunk magunkból." Látszott, amikor oda tudták tenni magukat és minden összejött, akkor a Sopront is meg tudták verni. Ezt az összhangot azonban kevés meccsen találták meg. "Igen, nagyon kellett az, hogy játsszak és el tudjam engedni magam a pályán. Tehát, hogy ne csak feszengjek, hogy ezt jól kell csináljam, mert különben legközelebb nem kapok lehetőséget, hanem egy kicsit fel tudtam szabadulni."
A Szekszárdra igazoltásról Fanni elmondta, hogy nagyon régóta kapcsolatban állt a szekszárdi klubbal és többször beszéltek arról, hogy ott fogja folytatni. Már az egyetem utáni évre hívták. "Mindig közbejött valami, de nagyon örülök neki, hogy most végre megvalósulhatott a közös munka." Most egy eredményorientált, mély kerettel dolgozó csapathoz lépett előre. "Nagyon jó kihívás. Izgatott vagyok, hogy induljon végre a közös munka. Én szerintem készen állok erre a feladatra. Most érzem magam lelkileg és fizikálisan is olyan állapotban, hogy ezt a lépcsőfokot meg tudom lépni. Ebben sokat segített ez a pécsi kerülő."
A visszatérése óta három évben három különböző edzővel, három különböző szakmai felfogással találkozott. Most egy negyedik irány jön majd Zeljko Djokic vezetésével. "Minden évben teljesen más volt. Amikor visszajöttem én sem feltétlenül úgy terveztem, hogy három év, három edző és mivel nagy változások történtek a két miskolci szezonom között, így gyakorlatilag három új csapat. Én úgy érzem, hogy keresem a helyem. Keresem azt a csapatot, azt az edzői felfogást, ami fekszik nekem. Zeljko nagyon jó abban, hogy meglátja az emberben a legnagyobb erősségeit és ki tudja a játékosaiból hozni a maximumot. Látszik Szekszárdon, hogy nagyon profi csapat formálódott, hogy sokat tesznek az eredményességért. Ki más, ha ők nem tudják kihozni belőlem a maximumot."
Szabó Fanni teljesítménye a Csata csapatában (2022/23-as szezon)
| Kategória | Átlag |
|---|---|
| Játszott percek | 25.2 |
| Pontok | 8.5 |
| Lepattanók | 2.9 |
| Asszisztok | 2.1 |
| Labdaszerzések | 1.5 |
A magyar válogatottban többször is megforduló Szabó 30 mérkőzést játszott a legutóbbi évadban. A Csata minden találkozóján parkettre lépett az alapszakaszban, a rájátszásban és az EuroCup selejtezőiben egyaránt. Legeredményesebb a Szekszárd ellen volt, 16 pontot szórt a tolnaiaknak.
A városmajori csarnokban járva-kelve sokan tölthettek időt a folyosón elhelyezett régi tablók, csapatképek nézegetésével. Többször ismerős arcokra bukkanhattunk, akik a korábban kosárlabda fellegvárként ismert BSE növendékei, játékosai voltak egykoron. Középiskolás éveit Sopronban töltötte, ahol szintén az ország egyik legjobb bázisában pallérozódott, egyetemi éveire pedig az Egyesült Államokba szegődött a Dartmouth alakulatához. Pszichológiát tanult a tengerentúlon, ősztől pedig jó eséllyel megkezdi az MSc Sport mentáltréner képzést a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen.
Alig egy hónapja a 3×3-as válogatott tagjaként részt vett a krakkói Európa Játékokon.
Válogatott és a 3x3 kosárlabda
Szabó Fanni 21 évesen meghívót kapott a hazai Eb-re készülő felnőttválogatottba. Átszabta a tanrendjét, hogy a kinti holtszezonban hazajöhessen gyakorolni, így találkozhattunk vele a Honvéd csarnokában. Stefan Svitek stábja rajta tartja a szemét, és ha minden rendben lesz, a június 11-28-ig tartó, Romániával közösen rendezett Eb-n játszani is láthatjuk majd.
Most az 5:5 válogatottba nem kapott meghívást, viszont a 3×3-ba igen. "Igen, mindig nagyon érdekelt a 3×3, de ilyen szinten még nem volt alkalmam kipróbálni magam. Eddig az 5:5 válogatottban szerepeltem, illetve előtte, amikor ez a szakág elindult felfelé, akkor még kint tartózkodtam Amerikában. Kíváncsi vagyok, hogy milyen."
A 3x3 kosárlabda fokozott sérülésveszélye miatt sokan aggódhatnak, de Fanni nem tart ettől. "Soha nem szabad félni a sérüléstől, mert mindig akkor következik be. Nekem nagyon sok évbe telt megtanulni, hogy nem szabad félni. Sok éven keresztül az volt a problémám, hogy amikor sérülésből visszajöttem és elértem a várt szintet, mindig jött egy újabb sérülés. Rájöttem, hogy ez nem jó hozzáállás. Így ugyanis soha se közelíteném meg a maximális tudásomat. Ez pedig nekem sem jó és a csapataimnak sem az. Megtanultam, hogy nem szabad félni egy sérüléstől. Bele kell adni apait-anyait. Ha jön egy sérülés, akkor pedig azzal kell foglalkozni és meg kell gyógyulni."
tags: #szabo #fanni #kosarlabda
