Gera Zoltán labdarúgó karrierje: A mélységektől a csúcsig

Gera Zoltán Pécsen született, 1979. április 22-én, majd ott, a Mecsekalján kezdett futballozni is. Gyermekkora és fiatalkori küzdelmei azonban mély nyomot hagytak pályafutásán, még mielőtt igazán beindult volna.

A gyermekkori háttér és a mélypont

Pécsett nőtt fel, az átlagosnak mondható magyar család szintjén éltek. Édesapja postásként dolgozott, míg édesanyja a helyi sörgyárban vállalt munkát. A kis Zolival különösebb probléma nem volt, az általános iskolát jó eredménnyel végezte. Kilenc-tízévesen gyakran lejárt az iskola aulájába kikapcsolódni, az idejük nagy részét csocsózással, biliárdozással és zenehallgatással töltötték. A gondok akkor kezdődtek, amikor az aulában idősebb fiúk is megjelentek, akik azzal dicsekedtek, hogy rendszeresen dohányoznak, és gyakran nem az otthonukban töltik az éjszakát. Ezt követően elkezdték járni a Kertvárost a nagyobbakkal, és elkezdődött a züllés lassú folyamata. Az iskolából való igazolatlan hiányzások száma megnövekedett, kialakult a játékszenvedélye, aminek költségeit a reggelire adott pénzből fedezte.

Tizenegy-tizenkét éves korában már javában dohányzott, és a szülei válása még tovább rontotta a helyzetet. Eleinte az apjához került, ahol nem részesült a szükséges nevelésben. Később visszakerült az édesanyjához, de akkorra már kezelhetetlenné vált. A mélypontot az jelentette, amikor 13 évesen az alkohol és a cigaretta az élete szerves részét képezte, mi több, elkezdett szipuzni is. Élete legsötétebb korszakáról így beszélt: „Elmentem egy játékterembe, ahol megismerkedtem néhány sráccal. Megkérdezték: nem próbálom-e ki a szipuzást? Kíváncsiságból, elmentem megnézni, hogy csinálják.” Apja életvitele sem mutatkozott jó példaként előtte, aki Zoli nevelését hanyagul végezte, a barátnőit pedig állandó jelleggel cserélgette. A sok italozás, dohányzás és drogfogyasztás a szervezetére is mindinkább kihatott, aminek látható jelei is voltak. Növekedésében elmaradt a megszokottól, sovány testalkatú tizenéves lett.

Fordulópont és a Hit Gyülekezete

A 21 éves Gera addigra túl volt már élete legnehezebb csatáján, amelyet saját magával kellett megvívnia. Nagyon fiatalon rossz társaságba keveredett, amelyben barátai lettek a játékgépek, az ital és néha a kábítószer is. Meglepő és tiszteletre méltó nyíltsággal emlékezik erre a korszakra, soha nem feledve, hogy Isten, a hit és a gyülekezet adott neki erőt a talpra álláshoz. Hisz benne, hogy őszintesége, amellyel saját élete zsákutcájáról beszél, másoknak is erőt ad az újrakezdéshez. „Ha nem fordulok Istenhez, lehet, hogy már nem is élek, de valószínűleg egy kábítószeres, semmittevő ember lennék” - sommázza az emlékeit.

Azonban hirtelen hatalmas változás állt be előbb apja, majd Gera életében is. Zoli éppen egy kaszinóban múlatta az idejét, amikor megjelent apja, és szólt, hogy menjen haza vele. Az odáig vezető úton elmesélte fiának, hogy a Hit Gyülekezetében volt, és a következő alkalommal szeretné, ha Zoli is vele tartana. Gerzson nem akart eleget tenni apja kérésének, végül mégis engedett neki, és a következő istentiszteletre elment vele. „Mikor mentünk haza kérdeztem apámat, miért van az, hogy az emberek énekelnek, tapsolnak. Elmagyarázta, hogy azért, mert Istennek énekelnek, valóságosan megtapasztalták Isten jelenlétét, és megismerték Jézust. Hazafelé jó érzés töltött el.”

A változás nem tartott sokáig, Zoli a következő istentisztelet helyett inkább ismét a kaszinóba ment. Talán a történtek hatására azonban az addigi életvitelét egyre kevésbé élvezte. Pár hét múltán úgy határozott, hogy ismét elmegy a Hit Gyülekezetébe. „Az istentisztelet most még jobban tetszett, és a végén azt javasolta apám, hogy térjek meg az Úrhoz, és fogadjam be a szívembe Jézus Krisztust. Nem tudtam, mit jelent megtérni, ezért apámtól megkérdeztem, mi az. Ő elmondta, hogy bánjam meg a bűneimet, és fogadjam el Jézus Krisztust megváltómnak”. Rövid ideig párhuzamosan járt istentiszteletre és játékterembe is, végül tudatosult benne, hogy választania kell. Rájött, hogy addigi élete nem vezet sehová. Elkezdte tanulmányozni a Bibliát, imádkozott és folytatta az abbahagyott tanulmányait is. „Miután Istenhez fordultam már nem volt kétségem afelől, hogy válogatott futballista leszek, és jó csapatokban játszom majd.”

Több éves kihagyást követően ismét elkezdett focizni, eleinte még csak a grundon. Saját elmondása szerint egy igen komoly szövetséget kötött Istennel, miszerint az Úr dicsőségére fog focizni. Pár nap elteltével megkereste egy régi barátja, aki megkérdezte, nem lenne-e kedve a Kinizsiben játszani. Zoli elfogadta az ajánlatot. A visszatérés korántsem ment akadálytalanul, a rossz fizikai állapota miatt még a megye I-ben szereplő ifjúsági csapatba sem fért be eleinte. Még apja is úgy vélekedett, hogy Gerzson legfeljebb az NB III-ig viszi. Az őt körülvevő kételkedés épp ellenkezőleg hatott, Gera még jobban hajtott az edzéseken, hogy bekerülhessen a csapatba, miközben Isten támogatását kérte. Az egészsége fokozatosan helyreállt, karrierje pedig felfelé ívelt.

A magyarországi évek: Pécs és Ferencváros

Gera Zoltán (Pécs, 1979. április 22.) hivatásos pályafutását a harmadosztályú Harkány SE-ben kezdte 1996-ban. Helyi, környékbeli csapatokban, a Pécsi Bőrgyárban, a Pécsi Zsolnayban, a Pécsi Kinizsiben, a Harkány SE-ben játszott. Gera a korábbi életmódja miatt egészen mélyről kezdte, először Harkányban adtak neki bizalmat. Jó teljesítményét és kivételes tehetségét látva a Pécsi MFC leigazolta 1997-ben, ahol Róth Antal keze alatt az NB II-ben játszhatott. 1997 és 2000 között a Pécsi MFC labdarúgója volt.

Az 1999-2000-es szezont még ott kezdte, de kisebb szerencséjére a tavasszal már NB I-es játékosnak mondhatta magát, ám mindezt nem klubváltással érte el. Történt ugyanis, hogy 2000. február 15-én megszűnt a Gázszer FC, miután Németh László klubelnök már nem tudta finanszírozni a csapatot, és az agárdiak helyén a PMFC játszott tovább a Professzionális Nemzeti Bajnokságban. Első gólját 2000. április 1-jén a Győri ETO FC ellen szerezte, Ferenczi vezető találatát egyenlítette ki a 67. percben, így pontot mentett csapatának. Nem sokkal később, a 26. fordulóban április 8-án ismét eredményes volt, ezúttal a Vác FC-nek rúgott győztes gólt. A tavaszi szezonban 15 mérkőzésen játszott, melyeken 4 gól szerzett és 4 sárga lapot gyűjtött be. 14 alkalommal a kezdőcsapat tagjaként vághatott neki a mérkőzésnek, négyszer cserélték le és egyszer cserélték be. Az NB I-es Pécsben hamar kiragyogott a karból, vitte is a Ferencváros - tudva, hogy kincsre lelt.

Az első ferencvárosi korszak

Gerzson nem sokáig mondhatta magát a Pécs NB I-es labdarúgójának, mivel a szezon során nyújtott kiváló teljesítménye felkeltette a Ferencváros vezetőinek érdeklődését. Innen a Ferencvárosba került 2000 júliusában. Az ekkor 21 esztendős labdarúgó hamar az FTC vezéregyénisége lett. Gerzson 2000. július 22-én mutatkozott be a Ferencvárosi TC-ben a Haladás VFC elleni bajnoki mérkőzésen, melyet a csapat 4-0-ra nyert az Üllői úton. A debütálás nem is sikerülhetett volna számára jobban: a 45. percben megszerezte a vezetést az újonnan igazolt játékos. Az alapszakasz folyamán további egy találatot ért el, a 9. fordulóban talált be a Dunaferr SE kapujába, s mentett pontot.

A 12 csapatos bajnokságban 21-szer jutott neki szerep, ráadásul 19-szer kezdőként. A felé nyújtott bizalmat további öt góllal hálálta meg, így mindent összevetve 32 bajnokin 7 találatig jutott, az FTC pedig a bajnoki címig. A 2001-2002-es bajnokság első tíz mérkőzésén kivétel nélkül a kezdőcsapatba jelölték. A bajnokságban 2001. szeptember 22-én a Győri ETO elleni mérkőzésen sérülést szenvedett, már a 33. percben le kellett hozni a pályáról. Ennek következtében a Fradi következő tíz bajnoki mérkőzését ki kellett hagynia, visszatérésére a győriek ellen került sor december 2-án. A tavaszi szezont már válogatott labdarúgóként kezdte, miután február 13-án debütált a nemzeti csapatban.

2002. március 8-án a pályafutása egy újabb mérföldkőhöz érkezett. A Kispest-Honvéd elleni idegenbeli 4-0-s győzelemből két gólt vállalt magára. Ezt megelőzően még nem tudott egynél több találatot elérni egy mérkőzésen a hivatásos karrierje során. A Ferencvárosban 2000 és 2004 között, négy szezont játszott - tekintélyes éremkollekciót halmozott fel. 2001-ben és 2004-ben bajnok lett, 2003-ban és 2004-ben megnyerte a Magyar Kupát - azaz, duplázó, sőt a Szuperkupa elnyerése miatt, triplázó csapatból távozott az Üllői útról.

A 2002-2003-as idényben az UEFA-kupa selejtezőjének 2. fordulójában a ciprusi AÉ Lemeszút kapták ellenfélül. Gerzson gólt szerzett a 4-0-s győzelem alkalmával. Az FTC a visszavágón 2-1-re alulmaradt, ennek ellenére 5-2-es összesítéssel ők jutottak tovább a főtáblára, ahol a török Kocaelisport fogadták. A hazai találkozó eredménye itt is 4-0 lett, és összesítésben 5-0-val mentek tovább. A 2. fordulóban már erősebb ellenfelet sorsoltak a Ferencvárosnak, ezúttal a német VfB Stuttgartot kellett legyőzni az összesítésben a továbbjutáshoz. Ez azonban túl nagy feladatnak ígérkezett, a hazai 0-0 után a svábok 2-0-ra nyertek otthon, Geráéknak véget ért az európai kupaszereplés. A hat UEFA-kupa találkozóból kivétel nélkül mindegyiken kezdő volt, négyszer végig is játszotta a mérkőzést, egyszer szerzett gólt.

Noha a téli szünetben több külföldi csapat is érdeklődött iránta, mint például a német VfB Stuttgart, a francia FC Nantes és a legélénkebben érdeklődő török Galatasaray is, Gera végül 2 és fél évvel meghosszabbította a szerződését a Ferencvárossal, így 2005. június 30-ig a zöld-fehér klub rendelkezett a játékjogával. Az idény végén ismételten csak az ezüstérem jutott a Ferencvárosnak és Gerának, azonban a magyar kupa megnyerésével vigasztalódhattak. 2003 júliusában az utolsó szezonját kezdte a Ferencvárosnál. Az augusztus 14-i első mérkőzésen az 5-0-s győzelem alkalmával Gera egyszer betalált, a visszavágón nem szerepelt. A 6-0-s összesítés után a főtáblára került a fővárosi klub, ahol az FC Københavnt sorsolták ellenfélnek. Mivel a hosszabbítás során sem dőlt el a továbbjutó kiléte, így büntetőrúgásokra került a sor, ahol azonban az FTC 3-2-re alulmaradt dán ellenfelével szemben. Geráéknak hamar véget ért a nemzetközi szereplés, megmaradt a hazai porond. 2004. május 5-én játszották a magyar kupa döntőjét a Bp. Honvéd ellen. A Ferencváros 3-1-es sikert aratott, Gera végigjátszotta a döntőt, sőt a 68. perben gólt is szerzett. Magyarországon három alkalommal választották meg az év labdarúgójának (2002, 2004, 2005).

Angliai évek: West Bromwich Albion és Fulham

2004 júniusában az angol West Bromwich Albion csapatába igazolt, ahol 2008 júniusáig játszott. 2004 nyarán a West Bromwich Albion vásárolta meg, 1,5 millió fontért. Első idényében a szezon mind a 38 bajnokiján pályára lépett, és 6 gólt is szerzett. A birminghami klubban Gera az első két bajnoki mérkőzésén még csereként kapott helyet, de a harmadik találkozóján edzője már kezdőként küldte pályára: a szigetországi sajtóban hamar „Magical Magyar”-nak becézett játékos pedig a Tottenham ellen góllal hálálta meg a bizalmat. A ManUnited hajdani sztárja, Bryan Robson által dirigált csapat a 17. helyen végzett, bent maradt az élvonalban, Gerát pedig egyre gyakrabban emlegette „Magical Magyarként” a brit sajtó. „Csúcskategóriás játékos, szeretnék minél több Gera Zoltánt a csapatomban tudni” - mondta róla Robson.

A következő szezonban utolérte minden futballista átka, a súlyos sérülés. Mindössze 15 meccsen léphetett pályára - ez is oka volt, hogy a WBA nem tudta meghosszabbítani a Premiershipre érvényes jogosítványát, kiesett a második vonalba. A 2005/2006-os szezonban több sérülés hátráltatta Gera játékát, de így is 15 bajnoki mérkőzésen pályára lépett. Csapata azonban kiesett, és a magyar labdarúgó hiába nyújtott remek teljesítményt, a 2006/2007-es idényben nem, csak egy évvel később jutott vissza a Premier League-be. A 2006-2007-es szezonban a West Brom, ha hajszállal is, de lemaradt a feljutásról, 2008 kora nyarán viszont siker koronázta az erőfeszítéseket. Gera azonban nem tért vissza csapatával az élvonalba - pontosabban, nem a csapatával, a WBA-vel tért vissza. Általában középpályás, irányító vagy jobb szélső poszton játszik, de csatárként is szerepelt már. Kiváló indításai, váratlan cselei miatt népszerű. 2005 szeptemberében az angol sajtó Gerát Puskás Ferenchez hasonlította. Olyannyira népszerűvé vált Gera addigra, hogy az angol sajtóban a neve mellett egyre gyakrabban feltűnt a Magical Magyar jelző. A brit sajtó felvetésére, miszerint Gera Puskás méltó utódja lehet, a West Bromwich játékosa igen szerényen a következőképpen reagált: „Ez az összehasonlítás szerintem nem állja meg a helyét, közel sem vagyok olyan focista, mint amilyen Puskás volt. Nem láttam játszani, de tudom, hogy míg én az angol élvonal egyik kiscsapatában játszom, addig ő a Real Madrid történetének egyik legnagyobbja.”

2008 januárjában az Independent angol napilap a brit menedzsereket, játékosokat, szakértőket és ügynököket megkérdezve fölállított egy listát a legjobb Nagy-Britanniában, de nem a Premier League-ben szereplő labdarúgókról, Zoltán ezen a 7. helyet szerezte meg. A róla szóló rövid jellemzésben ez állt: „Klasszis szélső, aki stabil Premier League-futballista lehetett volna, ha a sérülések nem akadályozzák meg ebben.”

A Fulham-korszak és az Európa-liga menetelés

Ezt követően Gera - bár hívta a Benfica, a Valencia, a Werder Bremen, az Aston Villa és a Bolton is - a Fulhamhez igazolt, ahol újabb szép éveket töltött el. Elfogadta a Fulham ajánlatát - nem döntött rosszul, a londoni csapatban 2008 és 2011 között 86 bajnoki mérkőzésen lépett pályára (5 gólt szerzett). A Fulhammel egészen a döntőig menetelt az Európa-liga 2009-10-es kiírásában. A 2009/2010-es idényben Gera Zoltán minden eddigi teljesítményét felülmúlta. Csapatával bejutott az Európa Ligába, ahol a magyar játékos profi, higgadt, és roppant eredményes futballjának is köszönhetően döntőt játszhatott. Gera a legjobb 16 között a Sahtyor Donyecknek gólt lőtt, majd a legjobb 8 között a Juventus ellen duplázni tudott. Fantasztikus gólt rúgott a Juventus hálójába.

Az elődöntőben is bravúros futballt mutatott be a támadó, aki a Hamburg ellen ismét betalált, és ezzel belőtte csapatát a Európa Liga döntőjébe. Gera az Atletico Madrid elleni döntőben is pályán volt, és bár a mezőny egyik legjobbja volt, a címet végül a spanyol csapat hódította el. A 2010. május 12-i, hamburgi döntőben is a Fulham legjobbja volt. Remekül vezényelte társait, príma labdákkal tömte a csatárokat és a kapura is veszélyt jelentett - csak hát, neki nem akadt olyan társa, mint amilyen az ellenfélnél Diego Forlan volt. Az uruguayi klasszis két villanása döntött, a hosszabbítás végén 2-1-re győzött az Atlético Madrid.

A szárnyalás után sajnos megint a mélység következett, egy brutális sérülés majdnem kettétörte a „harmadik X-hez” érő Gera karrierjét, de nem adta fel, talpra állt. A 2010/2011-es szezonban az előző év remeklése ellenére kevesebb szerep jutott a számára, ezért 2011 nyarán visszatért a West Bromwich Albionhoz. Újabb három szezonra visszatért a West Bromwich Albionhoz, ahol a publikum imádta.

Visszatérés Magyarországra és a visszavonulás

2014 júliusában hazatért Magyarországra - egy pillanatig sem lehetett kétséges, hogy a Ferencvárost választja. Akár szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy 2014. augusztus 10-én - a Chelsea ellen - ő lőtte a Fradi csodálatos új stadionjának, a Groupama Arénának az első gólját. De, jött a többi siker is… Második ferencvárosi korszakában Gera vezéregyénisége, igazi doyenje a csapatnak. 2015 és 2017 között a Ferencváros „mesterhármast” ért el a Magyar Kupában, és a 2016-os bajnoki aranyérem, no meg pályafutása utolsó medáliája, az OTP Bank Liga 2017-2018-as szezonjának ezüstérme is gazdagítja kollekcióját. Utóbbi idény befejeztével, bár sokan, még mindig marasztalták, úgy döntött elég volt, 40. életévébe lépve, felhagy az aktív futballal.

Gera Zoltán Főbb Klubbeli és Egyéni Eredményei

Válogatott karrier: Az Eb-csúcs és búcsú

2002-ben, 2004-ben, majd már „angolként”, 2005-ben is az Év játékosává választották, és stabil tagja lett a válogatottnak is. Gerzson 2002-ben mutatkozott be a magyar válogatottban. Ebben az esztendőben, októberben, a San Marino ellen máig emlékezetes mesterhármast szerzett. Sokáig úgy tartottuk, a válogatottban a 2002. október 16-i meccse lesz a legemlékezetesebb, amikor a szünet után, 0-0-s állásnál szállt be, majd klasszikus mesterhármassal, szinte egymaga verte meg a miniállam csapatát. Ám, a három évtizedes várakozás után kiharcolt Eb-részvétel, a 2016-os kontinenstorna Portugália elleni meccse (3-3) mindent felülírt. Lyonban olyan csodálatos lövéssel vette be a későbbi Európa-bajnok kapuját, hogy találatát később az UEFA internetes szavazásán a torna legszebb góljává választották. Az Eb után, ősszel pályára lépett és gólt lőtt a Groupama Arénában Andorra ellen.

A válogatottban 25. gólját szerző ferencvárosi középpályás nem kívánt a lehetséges ellenfelekkel foglalkozni, mert mint megjegyezte, „aki túl messzire néz, az könnyen megbotlik”. „Hirtelen nem találok szavakat arra, amit itt átéltünk.”, majd a 2017. március 25-i, lisszaboni vb-selejtező már a tényleges búcsút jelentette számára. Az MLSZ hivatalosan 2019 novemberében, a Puskás Aréna megnyitóján búcsúztatta. Gera Zoltán az A-válogatottban 2002. február 13. és 2017. március 25. között 97 mérkőzésen 26 gólt szerzett. Legtöbször 2004-ben játszott (13), tíz válogatottságot gyűjtött 2007-ben és 2016-ban is. Számos alkalommal volt a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya.

Pályafutás a visszavonulás után

Marco Rossi szövetségi kapitány a visszavonulás után szinte azonnal felkérte, legyen a stábja tagja. A kapitány betegsége idején még meccselt is az A-válogatott élén 2020 novemberében. Egyébként 2019 óta az U21-es válogatott szövetségi edzője. A 2022-2023-as idényben, tekintettel arra, hogy Budapest volt a döntő helyszíne, ő volt az Európa-liga nagykövete az UEFA-nál. 2024. februárjában az NB II-es Vasas vezetőedzője lett, augusztus 21-én távozott a piros-kékektől.

tags: #gera #david #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• A Vasas Akadémia kosárlabda jövője
• Magyar kapcsolatok a stadionépítésben
• Fizikai és mentális felkészülés kapusoknak
• A cívisváros jégkorongsportjának története
• Történet, küldetés és jövőkép