A Digitális Magyar Vízjel Adatbank (DMVA): A Magyar Vízjelkincs Megőrzése és Hozzáférhetősége
A vízjelek kulcsfontosságú dokumentumazonosítók. Kor-, eredetiség- és helymeghatározó szerepüknél fogva identifikálják a hordozó papírt. Elárulják, hogy mikor és hol készült, ki készítette, milyen célra szánták. A vízjelek digitalizálása, járulékos adataik rögzítése, motívum alapú vízjel adatbázisba rendezése és világhálóra töltése bárki számára elérhetővé teszi a vízjel azonosítást és meghatározást.
A Vízjelek Jelentősége és a DMVA Szerepe
Miért Fontosak a Vízjelek?
A hétszáz éves papírhasználat szorosan kapcsolódik több tudományághoz is. Az első kétszáz évben külföldi papírokat használtunk, a fennmaradó ötszázban azonban már hazai gyártásút is. A magyar vízjel-örökségben számos ritka emlék található. Az összeségében mintegy 200 papírmalom és 104 papírgyár több ezer vízjelet hagyott az utókorra, amelyek feltárásra, dokumentálásra, bemutatásra érdemesek. A hatalmas örökségből mintegy 25.000 hazai vízjel került feltárásra, amelynek jelentős részét azonosították is.
A Digitális Magyar Vízjel Adatbank (DMVA) Létrehozása és Céljai
A világhálón - a The Memory of Paper - Bernstein portálon - ingyen elérhető a DMVA, a Digitális Magyar Vízjel Adatbank, amely látványhű, azonosításra és meghatározásra alkalmas digitalizált vízjelrajzokat és azok minden járulékos adatát tartalmazza, lehetővé téve az összehasonlító vízjelvizsgálatok elvégzését. A DMVA létrehozásának célja a magyar vízjelkincs megőrzése, dokumentálása és közzététele, a méret- látvány- és adathűség alapelveinek alkalmazásával.
A digitális gyűjtemény létrehozásának a célja a magyar vízjelek digitális megjelenítése, digitális tárolás és megőrzése valamint a könnyű hozzáférhetőség tartós biztosítása volt. A vízjelrajzok elkészítésénél alapvetően három alapelvet követtek: a mérethűség, a látványhűség és az adathűség, tehát az adatbankban a vízjelek eredeti átnézeti látvány szerint vannak ábrázolva. A mérethűség a befoglaló méret szerinti és a leírásban összes ismert adat pontosan van feltüntetve. A DMVA-t a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) jegyzi.
A DMVA Fejlődése és Jelentősége
A Digitális Magyar Vízjel Adatbank (DMVA) alap-adatbázisának, a Magyar Vízjel Adatbanknak (MVA) a felépítését 1995-ben kezdtük meg. Az Adatbankot 2010-ben, a Vízjeltörténeti Kiállításon nyitottuk meg az első internetes adatbázisát 1200 vízjel 30 ezer adatával. A Nemzeti Kulturális Alap támogatta az Adatbankot és a vízjelek egy részének digitalizálását 2009-ben.
2013. április 9-én Sólyom László akkori Köztársasági elnöke indította el a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Kiállításon a nyilvános elérhetőséget. A vízjelek digitalizálása és az adatbank bővítése jelenleg is folyamatban van. 2019-re az MVA-ba helyezett vízjelek számát 40 ezerre növeltük. Jelenleg több, mint 1250 vízjel érhető el az adatbankban, mintegy 30.000 adattal.
Az összegyűjtött, rendszerezett anyagot azonban 2010-ig nem lehetett elérni az interneten keresztül. Emellett az Európai Unió legtöbb országa már rendelkezik internetes papír és vízjel adatbázissal. Ezek szerepe és jelentősége kihat a gazdaság, a kultúra és az oktatás számos területére. A XX. század második felétől nemzeti törekvések figyelhetők meg ezen adatbázisok létrehozására, korszerűsítésére, bővítésére. Számos nemzetközi vízjelprojekt működik eredményesen. Ennek ellenére számos európai közgyűjteményében, vízjelkatalógusában találhatunk ismeretlennek nyilvánított magyar vízjeleket. A DMVA így mondhatjuk, hiánypótló.
1310-től napjainkig, az itáliai FABRIANO malom vízjeleitől kezdve a holland HONIG vízjelein át az angol Whatman-vízjelekig számos nemzet legjellegzetesebb, legérdekesebb és legkülönlegesebb vízjeleit találhatjuk meg az adatbankban.
A DMVA Weboldalának Felépítése és Keresési Lehetőségei
Hasonlóan az európai digitális adatbázisokhoz, a DMVA is motívum alapú felosztást követ. Az MVA a vízjelkutatások során megrajzolt, rekonstruált vízjelek leírásának és rajzának adatlapon rögzített nyilvántartása. Az MVA-ban a folyamatos nyilvántartási számmal ellátott vízjelek dokumentálása egyrészt motívum alapon ábécérendben besorolva, másrészt a meghatározott, azonosított vízjelek vonatkozásában papírmalmonként összegyűjtve, kronológiai sorba rendezve történik.
Navigáció a Főoldalról
A főoldalról három irányban indulhatunk el az oldal megismerésére. Választhatjuk a tartalomjegyzéket, a képeket vagy a keresést.
Keresés a Tartalomjegyzék Segítségével
A tartalomjegyzék 13 választási lehetőséget ajánl fel a leggyorsabb és legegyszerűbb keresési módhoz. Jellegéből adódóan látható, hogy akkor célszerű használni, ha a motívum főtípusát ismerjük. Például, ha monogram-vízjelet keresünk, rákattintva az első ilyen típusú vízjelre jutunk, majd a jobb oldalon fent található nyilakkal tovább navigálhatunk egyenként a keresett vízjelre. Az adatok a képpel együtt láthatóvá válnak.
A főbb kategóriák a következők:
- Betű-vízjel
- Címer-vízjel
- Emberalakos-vízjel
- Embléma-vízjel
- Felirat-vízjel
- Geometrikus-vízjel
- Mitikus-vízjel
- Monogram-vízjel
- Név-vízjel
- Portré-vízjel
- Szám-vízjel
- Szimbólum-vízjel
- Védjegy-vízjel
Képek Böngészése
A főoldalról a képek menüre kattintva oldalanként jelennek meg a vízjelek típusonként válogatva. Feljönnek a vízjelrajzok és a róluk tárolt adatok is. Az eléréséig skálán szűkíthető a találati lista.
Részletes Keresési Funkciók
A keresés menüben a vízjelekhez társuló adatok bármelyikére rá lehet keresni. Például: hely, évszám, jelzet, papírmalom, papírkészítő, tulajdonos, monogram, felirat, kiegészítő társmotívumra, forrás(ok)ra és az összes szöveges információra. Három keresési szint közül választhatunk.
1. Keresés a Szövegben
Ez a legegyszerűbb és legnagyobb találati számhoz vezető keresési lehetőség, amely a tárolt szöveges adatok bármelyikére rá lehet találni. Ismeretlen vízjelek azonosításához a rendszer a leggyorsabb, legegyszerűbb keresési módot kínálja fel. Akkor célszerű használni, ha a motívum főtípusát fel tudjuk ismerni, tehát például tudjuk, hogy betű-vízjelet keresünk. Ekkor az adatbankban lévő összes, betű-vízjelet tartalmazó vízjelábra megjelenik. A keresés funkció azonban jelen pillanatban (2020.10.01.) nem működik.
2. Keresés Valamelyik Jellemzőben
Itt legördülő menüből választhatjuk ki a nekünk kellő információt, majd feltételt adhatunk meg. A jellemzőkben összesen 29 lehetőség közül választhatunk, 10 további feltétellel szűkíthetjük keresésünket. Például, ha egy adott papírgyárral szeretnénk keresni, „papírgyár” és „egyenlő” feltételekkel, a keresett értéknél a papírgyár nevét beírva könnyedén megtalálhatjuk a keresett vízjelet.
3. Összetett Keresés a Jellemzőkben
Ez már egy sokkal összetettebb és bonyolultabb keresési lehetőség, amelyet leginkább a témában jártas szakemberek számára ad gyors és specifikus keresési lehetőséget. Ez a lehetőség akkor ajánlott, ha a keresett vízjel adatai közül többet ismerünk vagy több jellemző alapján szeretnénk megkeresni az adott vízjelet. Itt a találati arány jóval szűkebb lesz, mint az előző keresési lehetőségeknél, így hamarabb célba lehet érni vele. A feltétel és a keresett érték mezőkben megadott paraméterekkel itt is tovább szűkíthetjük a találatokat. A végeredmény mezőben pedig befolyásolhatjuk a megadott feltételek teljesülésének a módját.
Vízjel Adatok Felépítése
A DMVA-ban tárolt vízjeladatok részletesek, például egy címer-vízjel esetében a következő információk szerepelnek:
- MVA: 15842
- Dátum: 1532
- Főtípus: címer-vízjel
- Altípus: papírmalom címer
- Kiállítás helye: Buda
- Papírmalom: LIPTÓSZENTMIHÁLY
- Főmotívum: két keresztbe tett kaszapenge
- Ívfél: B
- Kép: 1
- Eredeti jelzete: MOL-E-254/5
- Monogram: IZ
- Papírkészítő: ZIMA János
- Társmotívumok/megjegyzések: lóhere, Anjou-liliom
A Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) weboldaláról további információkat kaphatunk a vízjelekkel kapcsolatban.
A Magyar Vízjelkincs Típusai a DMVA-ban
A DMVA polihierarchia felépítése 14 típustörzsből indul ki, és a pontosabb meghatározás felé halad. Nézzük meg a legfontosabb kategóriákat részletesebben.
Betű-vízjelek
A betű-vízjelek a filigranológiai írásrendszer egyik alapegysége, írásjegye. Az ábécét egyjegyű és többjegyű betűk alkotják. A vízjelírás grafémája a vízjelbetű. A betű-vízjelek olyan önálló vízjelmotívumok, amelyek egyedi betűkből állnak, és a betű-vízjelek típustörzsébe tartoznak. Az alfabetikus jellegű vízjelek megjelenése a XIV. században kezdődött. Ezek a betűkészletek gyakran a papírmalmok, papírkészítők vagy papírkereskedők nevének, monogramjának vagy védjegyének részei. Két alapvető főtípusukat különböztetjük meg: az egyedi betű-vízjeleket és az olyan betűket, amelyek nagyobb rendszertani egységek (pl. felirat-vízjelek, monogram-vízjelek) alkotóelemei. A betű-vízjel egy vagy több, értelmezhető alakzatot (karaktereket) jelent. A vízjelbetűk egyvonalas vagy kettős kontúrúak lehetnek, perspektivikus szerkesztésűek, talpasak vagy talpatlanok, lehetnek ceruzarajzosak, kalligrafikusak. A betűtest alakja lehet egyenes (egyenes vonalakból álló) vagy kerekített (görbe vonalakból álló), keskeny, normál, vagy széles. Állásuk tekintetében egyenes állású vagy dőlt. A latin írásmód 21 ékezet nélküli betűjének felhasználásával készültek. A magyar nyelvű vízjelek használata alapvetően csak a XIX. század elejétől vált az egész országban gyakori eleme a vízjeleknek. A kisbetűk, vagy másnéven kurrens betűk viszonylag későn, a XIX. század második felében jelentek meg először a papírmalom név-vízjelekben, majd később gyári vízjelekben.
Szám-vízjelek
A filigranológiai számkészlet grafémája a vízjelszám. A szám-vízjelek olyan önálló vízjelmotívumok, amelyek egyedi számokból állnak, és rendszertanilag a szám-vízjelek törzstípusába tartoznak. Ezek a számok (karakterek) különböző típusokat (vízjel-motívumokat) is alkotnak: sarokjelek, gyári számok. Két alapvető főtípusukat különböztetjük meg: az egyedi szám-vízjeleket és az olyan számokat, amelyek nagyobb rendszertani egységek (pl. felirat-vízjelek) alkotóelemei. A filigranológiában az arab vízjelszámok 2 főtípusát különböztetjük meg: az egyjegyű (pl. gyártási számok: 1) és a többjegyű (pl. évszám: 1659) vízjelszámok fordulnak elő. A vízjelszámok számteste lehet egyvonalas vagy kettős kontúrú, talpatlan vagy talpas, egyenes állású vagy dőlt. A keretes számok gyakoriak voltak a XVIII. században (1547). A sarokjelek és alakjelző vízjelek a XVII. században, a gyári alakjelző, római szám-vízjelek pedig a XIX. században kerültek használatba.
Felirat-vízjelek
A felirat-vízjel olyan önálló vízjelmotívum, amely egy vagy több szóból álló vízjel (például: MEDIAN, REGEST, DIÓSGYŐRI POSTA). Írásbeliség, az íráskultúra jellegzetes terméke. A felirat-vízjelek lehetnek többsoros vízjelalakzatok is.
Név-vízjelek
A név-vízjel olyan önálló vízjelmotívum, amely egy földrajzi név, cégnév, intézménynév, papírkészítő vagy papírmalom nevét, vagy ezek rövidítését ábrázolja. Két alapvető főtípusát különböztetjük meg. Az egyedi név-vízjelek betűkből állnak, de már a XVII. században megjelentek rajzolt változatuk is. A papírmalom nevekben a XVIII. században elterjedt az iniciálék használata. A XIX. században a papírkészítő név-vízjelben gyakran a családnév, utána a keresztnév (keresztnevek) formátumot alkalmazták (pl. O. és O. (DEJTE)).
Embléma-vízjelek
Az embléma olyan jelképet tartalmaz, amely egy intézményt, vállalatot, gyárat, céget vagy terméket jelképez. Az emblémák már a XVII. században, míg a papírgyár emblémák a XIX. századi gyáripari korszakban jelentek meg először. Ez egy gyűjtő kategória.
Címer-vízjelek
A címer egy örökletes joggal használt, egyedi jelvény. A címerek rendszerezésével foglalkozó történeti tudományág a heraldika (címertan). A heraldikai címereknek azonban meg kell felelniük bizonyos előírásoknak, ezért a filigranológiai címer nem nevezhető mindig heraldikai címernek. Minden filigranológiai címernek van heraldikai előzménye. A magyar vízjelkincsben sok és sokféle a címerábrázolás. A címer-vízjelek főtípusába tartoznak.
A címer-vízjelek számos altípusát ismerjük:
- Ország (állam) címer-vízjelek: Kezdve a magyar királyi címer az ország címerének számított. A XVI. század elején rögzült. Jelképe az apostoli királyságának jele.
- Országrész címer-vízjelek: Pl. Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Erdély, Bosznia és Fiume. Országrész címer-vízjelek már a XVII. században előfordulnak a magyar vízjelkincsben.
- Vármegye címer-vízjelek: Az ország nagyobb közigazgatási területi egységeinek címere.
- Város címer-vízjelek: Pl. szabad királyi városok. A XVI. században jelentek meg.
- Papírmalom címer-vízjelek: Már a XVI. század második felében megjelentek (Liptószentmihály). A mesterhez, akinek tulajdonában volt a papírmalom, kapcsolódnak.
- Papírkészítő címer-vízjelek: Gyakran a papírkészítő nemesi címere, családi vagy fantázia címere (TEPLIC) adta az alapot.
- Papírkereskedő címer-vízjelek: A papírkereskedők által használt címerfajta.
- Családi címer-vízjelek: Nemesi családok megkülönböztető jelvénye.
- Egyházi címer-vízjelek: Egyházi méltóságok, intézmények címereit ábrázoló heraldikai jellegű ábra.
- Hatósági címer-vízjelek: Különböző hatóságai használhatnak.
Portré-vízjelek
A portré-vízjel egy nevezetes személyt és fantázia személyt ábrázoló arckép. A portré-vízjelek például: I. István, Mátyás, I. Ferenc, II. Ferenc József vízjel képmásai. A fejedelem-vízjel a legfontosabb, mert a többi sokkal kisebb. Fejedelmet ábrázoló portré-vízjel például: I. István király képmása.
Emberalakos-vízjelek
Az emberalakos-vízjel a térbeli formájának, látványának egyik megjelenési formája. Ezek olyan vízjelalakok, amelyek emberi figurát ábrázolnak. Világi alakok, egyházi alakok, fantázia és egyéb alakok kategóriákba sorolhatók. Ilyenek például a dáma és úr képében megjelenő alakok, vagy a papírkészítő alakja. Az általános alakok közül a vándor és a lovas is gyakori.
Szimbólum-vízjelek
A szimbólum egy jelképet jelent. Görög eredetű szó: syn = össze-, együtt- és ballein = dobni. A szimbólum-vízjel olyan önálló vízjelmotívum, amely egy jelképet tartalmaz. Ezek a jelképek lényeket, tárgyakat, dolgokat, fogalmakat jelképezhetnek, mint például a horgony (a remény szimbóluma) vagy a galamb (a béke szimbóluma). Léteznek olyan szimbólum-vízjelek, amelyek csak az adott országra jellemzőek, és csak az adott nyelvi és kulturális környezetben értelmezhetők.
Mitikus (Képzeletbeli)-vízjelek
A mitológia ősi, a természetfeletti lényekkel és a természet jelenségeivel kapcsolatos néphagyományok és vallásos elképzelések, hiedelmek rendszere. Ezek a vízjelek létező, kitalált, mitikus lényeket, bibliai és természetfölötti lényeinek vízjel ábrázolásait tartalmazzák, rekvizitumaikkal együtt vagy anélkül ábrázolják.
Geometrikus Vízjelek
A geometria a térbeli alakzatok a geometria módszereivel írhatók le. A geometrikus vízjelek olyan vízjelalakokat jelentenek, amelyek egyenes vonalúak, görbe vonalúak, vagy egyenes és görbe vonalat egyaránt tartalmazók. Alakzatuk szerint sokszögek, vagy görbék. Állásuk szerint alaphelyzetűek, vagy élére állítottak.
Vízjelek Digitalizálása és Rajzolási Technikák
A Vízjelek Vizsgálatának Alapjai
A vízjelek átvilágított állapotban láthatóak. A vízjelrajzok a különböző típusú vízjelek képi megjelenítésére és archiválására a XIX. század folyamán sokféle módszert dolgoztak ki világszerte. A papírháttér és a vízjel viszonya megszabja az alkalmazható eszköztárat is, függően a vízjel típusától. Nem minden vízjel esetében lehet a nyers rajz alapján egyértelműen azonosítani a vízjel (gyenge) minőségét, pontjait, a betűk valódi állását, illetve jelentését vagy olvashatóságát. Előfordul, hogy a vízjel egyáltalán nem lehet rekonstruálni.
A Vízjelrajzok Készítésének Fázisai
A vízjelrajzok elkészítésének három fázisa van: 1. nyers rajz, 2. digitalizálás, 3. vonalas grafikává alakítás digitalizálással.
1. Nyers Rajz Készítése
A nyers rajzot a vízjel típusának megfelelő módszerekkel kell elkészíteni. Az egyvonalas vízjelekhez a kontúrrajz, az árnyalatos vízjelekhez pedig egyáltalán nem célszerű használni. A vonalas rajzolatú vízjelekhez a különböző, általános grafikai célú vékony papírok a megfelelőek. Az átnézeti rajz valósítható meg. A kettőskontúr rajz, illetve a harmadik a teljeskontúr rajz. A középvonal rajzzal is meg lehet rajzolni a szabálytalan területtel határolt összetett pozitív vízjeleket. A rajzolás egyik módszere a teljes kontúrral történő rajzolás, amely nem automatikusan alkalmazható. A rajz pontatlanabb, és nem lehet vele olyan finoman követni a rajzolásnál, mint a kettőskontúrral. A teljeskontúr rajz lényege, hogy a vízjel mindkét, külső és belső kontúrvonalát meg kell rajzolni, megjelölve a vízjel pontos helyét, valamint helyzetét. A társmotívumokat (figurákat) is fel kell jegyezni. Az árnyékolt vízjel valósítható meg, amely átmenetet képez a vonalas és az árnyalatos rendszerek között.
2. Digitalizálás
A nyers rajz alapján el kell készíteni a végleges változatot. A kidolgozásához a nyers rajzot számítógépbe kell vinni eredeti méretben. Ezt a legegyszerűbben síkszkenneléssel valósíthatjuk meg. A szkennelés történhet féltónusos vagy fekete-fehér formában, a vízjel minősége (fedettsége) szerint kell választani. Az eredeti vízjelrajzok digitalizálásánál célszerű beállítani a kontrasztot és a fényerőt, de a kép minőségénél élesítést nem szabad alkalmazni.
3. Vonalas Grafikává Alakítás Digitalizálással
A szkennelt képet be kell importálni (behívni) egy megfelelő grafikai szoftverbe. A művelet is más-más módon hajtható végre. Ennek során elkészülnek a digitális vonalai a vízjelnek, amelyeket sok pont (egymáshoz közel eső pontok) és kevés pont (hosszú szakaszok) figyelembe véve helyezünk el. Az úgynevezett inverz vízjelek (vízjelek a papír vastagításával készültek) is láthatók. Ezek a pozitív felületen, a világos papírháttér alatt, mögött helyezkednek el, és sötét tónusokat mutatnak.
Vízjelkutatás Problémái és Különbségek a Képi Megjelenítésben
A vízjelkutatás problémái között szerepel a vízjelgyűjtésünk módszertana. A régi könyvek és kéziratok kutatása során azonosított magyar vízjeleket feltárták, és ennek jelentős részét azonosították is.
tags: #digitalis #magyar #vizjel #adatbank
