A Magyar Honvédség Gripen Vadászgépeinek Riasztásai és a NATO Légtérvédelmi Feladatok
A Magyar Honvédség (MH) JAS-39 Gripen vadászgépei és pilótái kulcsszerepet játszanak mind a hazai légtér védelmében, mind a nemzetközi szövetségi kötelezettségek teljesítésében. A Gripen flotta bevezetése óta eltelt két évtizedben a magyar légierő képességei jelentősen fejlődtek, lehetővé téve a részvételt olyan komplex NATO-műveletekben, mint a Balti Légtérrendészet.
A Magyar Honvédség Gripen Flottája: Képességek és Történelem
2026. március 21. jelentős mérföldkő a Magyar Légierő számára: 20 éve üzemelnek a Gripen vadászgépek. Az ezredfordulón Magyarország egy meghatározó döntés előtt állt: miként váltsa le a szovjet korszakból örökölt vadászgép-flottáját, és egyúttal igazodjon a NATO-szabványokhoz is, miután 1999-ben csatlakozott a Szövetséghez. 2001-ben Magyarország a Gripen mellett döntött, és 2003 februárjában aláírták a 14 Gripen C/D repülőgépre szóló lízingszerződést. 2006. Az évek során a magyar Gripen-flotta kiváló képességű és sokoldalúan bevethető erővé fejlődött.
A Magyar Légierő szélesebb fegyverrendszer-kínálatból választhat: IRIS-T - egy infravörös, látótávolságon belüli légiharc-rakéta (WVR); GBU-49 - egy modern, lézervezérelt levegő-föld bomba; valamint Meteor - egy fejlett, nagy hatótávolságú, radarral irányított, látótávolságon túli (BVRAAM) légiharc-rakéta, amely kategóriájában kiemelkedő teljesítményt nyújt. 2024 februárjában Magyarország és Svédország szerződést írt alá további négy Gripen C vadászgép beszerzéséről. A Saab első osztályú katonai és civil védelmi megoldásokat, szolgáltatásokat nyújt a globális piacon. A Saab a világ összes kontinensén rendelkezik létesítményekkel és alkalmazottakkal.
A Balti Légtérrendészeti Missziók
A pilóták gyorsan túllépték a kizárólagos nemzeti légtérrendészeti feladatokon. A repülőgépek azóta számos NATO-műveletben vettek rész, köztük a balti légtérrendészeti misszióban is, ahol a magyar Gripenek több száz bevetést hajtottak végre és számos riasztásra reagáltak a szövetséges légtér védelmében. A NATO 2004 óta látja el a balti államok légvédelmét, a mostani, magyar vezetésű váltás a hatvanadik ilyen missziója a szövetségnek. Az MH Balti Fegyveres Légvédelmi Készenlét Alegység blokk 69 állománya augusztus 1-je és december 1-je között Észtország, Lettország és Litvánia légterének védelmét látta el négy Gripen vadászgéppel, valamint 80 fős személyi állománnyal. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a visszafogadó ünnepségen megköszönte szolgálatukat.
Az úti cél Litvánia, közelebbről a Šiauliai légibázis, ahol a Magyar Honvédség légierejének kijelölt állománya augusztus eleje óta, immár harmadik alkalommal látja el a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának vezető nemzeteként a balti országok légterének védelmét. A négy hónapos küldetésre 77 fő (pilóták, repülőműszakiak, logisztikai és egyéb támogatást adó katonák) és Puma Harcászati repülőszázad négy JAS-39C Gripen vadászgépe települt át Litvániába. A magyar kontingens úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el. A magyar légierőn kívül ugyanezen a bázison a cseh légierő is jelen van, úgynevezett megerősítő erőt adnak, szintén négy Gripennel, valamint Észtországban a német légierő adja a megerősítést, Eurofighter Typhoon vadászgépekkel.
A misszió augusztusi indulása óta közel 124 órát töltöttek a levegőben a pilóták, az elfogásokon kívül különböző gyakorlatokon vesznek részt, valamint díszelgő repüléseket is végrehajtottak valamely balti állam felett, így reprezentálva Magyarországot. Szentesi Norbert logisztikáért felelős alezredes arról számolt be, hogy a misszió előkészítése 2024 novemberében kezdődött, ugyanis a feladat ellátásához 60 tonnányi, 16 konténernyi felszerelést kellett Litvániába szállítani. Ezt egy AN-124-es, és egy C-17-es típusú katonai szállítógéppel valósították meg. Wenhardt Tamás őrnagy, törzsfőnök hangsúlyozta, hogy a kontingens számos civil kezdeményezésben vesz részt.
Riasztások és Elfogások: Alpha és Tango
A Magyar Honvédség Gripen-pilótáinak mérlege a baltikumi légvédelemben több mint 400 repült óra, 22 éles és 87 gyakorló riasztás. A 20 éles riasztás mellett 76 alkalommal úgynevezett TANGO riasztás keretében gyakorló elfogást és 53 kiképzési repülést is végeztek a magyar légierő pilótái. Az éles riasztásokat, vagyis az úgynevezett „Alpha” riasztásokat jellemzően olyan orosz gépek, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltják ki, amelyek azonosítatlanul repülnek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben, többnyire Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között.
Ványik Attila alezredes, a jelenlegi váltás, a „BAP 60” (ez a kontingens a hatvanadik váltás) parancsnoka arról tájékoztatott, hogy már hat alkalommal kaptak éles riasztást a magyar Gripenek, ezek mindegyike orosz katonai gép légtérsértését jelentette. Az oroszok ugyanis rendszeresen a legalapvetőbb légiközlekedési szabályokat megszegve, kommunikáció nélkül repülnek a balti államok környéki nemzetközi légterekben, nem adnak le nemzetközi repülési tervet, ha hívják őket rádión, az irányításnak nem válaszolnak és a gépek kötelezően használandó, úgynevezett válaszjeladóit - ami a gép azonosítóját, magasságát, sebességét, süllyedését/emelkedését küldi a repülésirányítás felé - is kikapcsolják. A magyar pilóták által elfogott gépek között volt katonai szállítógép, de bizony volt Szuhoj vadászgép is, amelyet vizuálisan kellett azonosítaniuk. Az éles elfogások körülményeinek lefestésekor hangzott el a mondat, vagyis amikor a Gripenek „találkoznak a szembelévő féllel, akkor mindenki megmutatja, hogy mi van a hasa alatt", vagyis a gépet oldalra döntve jelzik a pilóták, hogy éles fegyverzettel vannak ellátva. A NATO-nak nem célja az eszkaláció növelése, ezért lehetőleg nem mennek közel az orosz gépekhez. Állandó problémát okoz az orosz olajszállító árnyékflotta tevékenysége.
A Magyar Honvédség Gripen bevetéseinek statisztikája (kiemelt adatok)
| Kategória | Darabszám / Adat |
|---|---|
| Repült órák (összesen a baltikumi missziók során) | Több mint 400 óra |
| Éles riasztások (összesen a baltikumi missziók során) | 22 |
| Gyakorló riasztások (összesen a baltikumi missziók során) | 87 |
| Éles riasztások (BAP 60. váltás) | 6 |
| Gyakorló riasztások (BAP 60. váltás) | 37 |
| Kiképzési repülések (külön adat) | 53 |
| Személyi állomány (BAP 60. váltás) | 77 fő |
| Vadászgépek (BAP 60. váltás) | 4 db JAS-39 Gripen |
Jenei András és a Gripen Vadászgép
Egy Riasztás Folyamata: A Készültségtől az Elfogásig
A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisról indulva egy különleges utazásra invitálták a sajtó képviselőit Litvániába, a Šiauliai légibázisra, ahol a magyar Gripenek a NATO Baltic Air Policing missziójában teljesítenek szolgálatot. Hajnali negyed négykor, szemerkélő esőben, a kellemesnél jóval hűvösebb levegő fogadta az utazókat. Az okmányellenőrzés után gyalog indultak a mintegy öt percnyi sétára lévő épülethez, ahol gyors, de alapos csomagellenőrzés, majd egyéni mérlegelés következett. Az adatokat a szobában lévő katona precízen táblázatba vezeti, ami a repülőgép súlypont- és felszállósúlyának kiszámításához szükséges. Közel ötvenen utaztak, így a méregetés közel egy órát vett igénybe. A várakozás során a legtöbben a repülés alatt várható, nem mindennapi látványosságról beszélgettek: a terv szerint a litván légtérbe érve, egy úgynevezett „Tango” riasztás keretében „elfogták” volna az utasszállító gépet a magyar Gripenek, vagyis az utasok lettek volna a „légtérsértő” repülőgép, amelyre riasztást kap a BAP magyar állománya.
Fél hatkor indultak a géphez, a még mindig sötét ég alatt, halkan duruzsoló segédhajtóművel várta őket a 604-es oldalszámú szürke Airbus. A fedélzetre lépve kedvesen mosolygó, rendkívül udvarias légiutaskísérő hölgyek és urak fogadták őket, olívazöld repülős kezeslábasban, igényesen hímzett felvarrókkal. A pilótafülkében a fiatal kapitány és női elsőtiszt már a felszállás előkészítésének végén járt. Gyors biztonsági eligazítás, hajtóműindítás, rövid gurulás, és máris a levegőben voltak. Odakint már pirkadt, a gép gyorsan áttörte a felhőket, és néhány perc múlva már a felkelő Nap fénye ragyogta be az utasteret és a pilótafülkét. A felszállás után fél órával már a Tátra fölött repültek, ami elképesztő látványt nyújtott.
Újabb fél óra elteltével két, az eddig látottaktól teljesen eltérő, a gép felé tartó kondenzcsík tűnt fel a jobb oldalon, jóval a repülési magasság alatt. Megjöttek a Gripenek! Legfeljebb két perc telt el, és az ablakon kinézve olyan látvány tárult eléjük, amelyet nagyon kevesen élhettek át testközelből. A két Gripen először az Airbus két oldalára helyezkedett, majd a jobb oldali gép hirtelen lesüllyedt, eltűnt a látómezőből, és mindössze pár másodperc múlva a bal oldalon bukkant fel, ahol szorosan beállt az addigra a szállítógéphez szintén igen közel kerülő másik vadászgép mellé. A géppár ezután ismét két részre vált, az egyik Gripen maradt a bal oldalon, a másik pedig az ekkorra már a leszálláshoz süllyedő Airbus jobb oldalára, kicsivel alá helyezkedett. Ilyen kötelékben süllyedtek, áttörtek a magasabban lévő felhőréteget, majd két felhőréteg között repültek tovább, ami tovább fokozta az amúgy is erős vizuális élményt.
A látvány még a sokat látott katonákat is lenyűgözte, az ablakra tapadva nézték és fényképezték ők is a mellettük repülő vadászgépeket. A pilóták elképesztő profizmusról tettek tanúbizonyságot, úgy tartották az Airbus szárnyától mindössze két-három méterre lévő Gripeneket pozícióban, mintha a három repülőgépet összeragasztották volna. Még néhány percig élvezhették a csodát, ezután a jobb kísérő felülről „kerülte” meg az Airbust, felzárkózott a vezérhez, és a géppár egy emelkedő balfordulóval kivált a kötelékből, majd eltűnt a messzeségben. Az Airbus néhány másodperc múlva belemerült a zárt felhőzetbe, aztán amikor kibukkant belőle, már mindössze néhány száz méter magasan volt Litvánia felett. Legfeljebb másfél perc múlva puhán betont fogtak a futóművek, megérkeztek.
Az állóhelyre begurulás után a hajnali kecskeméti időnél is csípősebb levegő fogadta az utasokat. A repülőtéren Ványik Attila alezredes fogadta őket. Egy betonbunkernél álltak meg, ahol Ványik alezredes, mint a jelenlegi váltás, vagyis a „BAP 60” parancsnoka tartott egy rövid eligazítást a sajtó számára.
A tájékoztató után újra kimentek a szabadba, és egyfajta időutazáson vettek részt, ugyanis ezúttal azt nézték meg, hogy mi történik az előtt, hogy elfogják a légtérsértő gépet, vagyis újabb „Tango” riasztás következett. A riadójel elhangzása után (az előírt 15 perces idő helyett legfeljebb 10 perc múlva) már meg is érkezik a készültségi géppár eddigre már teljesen beöltözött két pilótája. Ez nem kis teljesítmény, tekintve hogy a vadászpilóták öltözete nem egy dzseki, hanem a pilótaruhán kívül teljes testet vízmentesen tartó speciális vízálló és hőtartó ruha, a nagy túlterhelés hatásait csökkentő „G”-ruha, a különböző kiegészítők, és a többi. A pilóták futva közelítik meg a gépeket, felszaladnak a létrán, gyorsan beülnek az ülésbe, a földi személyzet segítségével bekötik az öveket, csatlakoztatják az oxigén-, kommunikációs, „G”-ruha rendszereket és máris indítják a hajtóművet. Közben a földi, fegyverzetért felelős személyzet eltávolítja a fegyverek biztosítékait és a féktuskókat. Ez mindössze pár perc alatt zajlik le, mégis: kapkodásnak nyoma sem volt, látszik hogy minden mozdulat, eljárás pontosan meg van tervezve és be van gyakorolva.
A Légtérsértések és a Regionális Feszültség
Ismételten vadászgépeket riasztott a NATO a légtere közelében, a Balti-tenger fölött repülő orosz harci repülőgépek miatt. A NATO Szövetséges Légi Parancsnokságának közlése szerint magyar Gripeneket riadóztattak csütörtökön a litvániai Siauliai város bázisáról, hogy azonosítsanak és kísérjenek öt orosz katonai repülőgépet Lettország partjainál a NATO légtere közelében. A tájékoztatás szerint a litvániai Siauliai légibázisról szállt fel a két magyar Gripen. Összesen egy Szu-30-as, egy Szu-35-ös és három Mig-31-es repült Lettország felé, Dánia irányába.
Az utóbbi időszakban Oroszország többször megsértette egyes NATO-tagállamok légterét: Lengyelországban orosz drónokat lőtt ki a légvédelem, Romániában szintén orosz drónokat észleltek, múlt pénteken pedig kikapcsolt jeladóval repült három orosz vadászgép Észtország légterében. Délelőtt számoltak be arról, hogy lezárták a Dánia északi részén található Aalborg repülőteret, miután drónokat észleltek a légterében. Három másik kisebb repülőtér szintén dróntevékenységről számolt be, de azokat nem zárták le. A NATO a behatolásokat követően kedden ülésezett, és közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország tetteit. Figyelmeztetett, hogy minden szükséges katonai és nem katonai eszközt bevet az önvédelemre.
Hazai vonatkozásban is előfordultak Gripen riasztások: a keleti országrészben megjelent azonosítatlan repülőeszköz miatt riasztották a Honvédség vadászgépeit. Azonosítatlan repülőeszközt jelzett a radar május 6-án a késő esti órákban, ezért a Magyar Honvédség légvédelmi szolgálata riasztást adott ki, és felszállást rendelt el a Légvédelmi Készenléti Szolgálatban lévő Gripen számára.
