A magyar labdarúgás aktuális eseményei és az újszászi közösségi élet kiemelkedő alakjai
Újszász az Alsó-Zagyva térségének földrajzi és kulturális központja, valamint Szolnok után legnépesebb települése. Két folyó (a Zagyva és a Tápió) találkozásánál fekszik, évezredek óta lakott hely, ősi és modern országutak keresztezik itt egymást. Száz éve jelentős vasúti csomópont, így elsőrangú közlekedési adottságokkal rendelkezik. Termőföldje kiváló, állattartásra és növénytermesztésre egyaránt kitűnően alkalmas. Nem csoda, hogy az Orczy bárók is uradalmi központjukká tették.
Településünk szerkezete jellemzően kertvárosias, szinte az egész város egyetlen lakó-pihenő övezet. Itt az emberek még figyelnek egymásra. Újszászon pezsgő a sport és kulturális élet is. Közel ötven civil szervezet működik aktívan a településen: labdarúgó, sakk, önvédelmi, tollaslabda, fitnesz, stb szakosztályok várják a sportolni vágyókat, és itt van a székhelye a többszörös európa- és világbajnokokat kinevelő Magyar Lábtoll-labda Szövetségnek is. Többszörösen díjnyertes néptánc és modern tánccsoportokkal, népdalkörrel, kamarakórussal is büszkélkedhetünk. Ifjúsági és nyugdíjas klubjaink összefogják településünk lakosságát, az önkéntes munkában élen járó alapítványok és egyesületek rászoruló családokon segítenek, gyermekeket táboroztatnak, vagy éppen elhagyott hulladékot gyűjtenek ha kell. Településünk életében a hitélet is kiemelten fontos szerepet játszik. Újszász Város Önkormányzata mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a településünkön élők szociális és oktatási-nevelési ellátása magas minőségű legyen.
A magyar labdarúgás eseményei és emlékezete
MTK és a holokauszt emlékezete
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján emléktáblát avattak az MTK és annak 1926 és 1940 közötti profi labdarúgóklubja, a Hungária a vészkorszakban megölt sportolóinak, sportvezetőinek, szurkolóinak emlékére. A megemlékezésen részt vett Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke.
Pandzarisz Sándor, a kezdeményező MTK Baráti Kör elnöke így fogalmazott az avatáson az MTI tájékoztatása szerint: „Régi adósságunkat törlesztjük a mai napon azzal, hogy emléket állítunk a MTK és a Hungária vészkorszak idején elhurcolt és meggyilkolt sportolóinak és sportvezetőinek.”
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszédében aláhúzta, azok az emberek, akikre emlékeznek, rengeteget tettek az MTK-ért, a zsidóságért, a jóért és másokért, ugyanakkor tehetségükkel öregbítették a magyar sport hírnevét is.
NB I rangadó: Ferencváros - Újpest
A Ferencváros nyerte az Újpest ellen a derbit, a zöld-fehérek 2-0-ra győztek odahaza a labdarúgó NB I 8. Ez a mérkőzés kiemelt jelentőséggel bírt mindkét csapat szurkolói számára.
A derbi előtt Szerhij Rebrov, a Ferencváros edzője így nyilatkozott: „Minden játékos álma olyan találkozókon játszani, mint amilyen a Barcelona elleni idegenbeli csoportmeccs volt. Persze az eredménnyel nem lehetünk elégedettek, de nem könnyű a világ legjobbjai ellen játszani. Mindenki értékes tapasztalatokkal gazdagodott, a szintlépéshez elengedhetetlen, hogy folyamatosan különböző ingerek érjék a játékosokat. Tudjuk a dolgunkat, sűrű a menetrend, de az Újpest elleni találkozón is csak a győzelem lehet a célunk. Tudom, hogy a szurkolóinknak nagyon fontosak az Újpest elleni derbik, így nincs más dolgunk, mint kiszolgálni őket!”
Predrag Rogan, az Újpest edzője is harciasan állt a mérkőzéshez: „Meg kell mutatnunk a Ferencvárosnak, hogy képesek vagyunk a végsőkig küzdeni. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy győzelmet arassunk.”
A Groupama Arénában 19:30-kor kezdődött a találkozó. A koronavírus-járvány miatt különleges intézkedésekre volt szükség: Csupa maszkos szurkoló araszolt a Groupama Aréna irányába. Az „álarc” mögé rejtőző drukkerek jóízűen beszélgettek, a futball mellett - mi más… - legfőképp a kialakult járványügyi helyzet volt a téma. Merthogy immár nemcsak a buszon, villamoson, a boltokban kötelező a maszkviselés, hanem a labdarúgó-mérkőzéseken is. Míg korábban alig volt szurkoló, aki arcát eltakarva érkezett volna a stadionhoz, ezen a szombaton a legtöbben már így haladtak át a beléptetőkapukon. A rendőrség is megadta a módját a védekezésnek: a ferencvárosi ultrákat a Népliget felől terelték az arénához, míg az Újpestről érkezőket különbuszokkal kísérték a létesítményhez. Az Albert Flórián utcát ezúttal is lezárták, a környéken lépten-nyomon biztonságiak posztoltak, a régi idők derbijeit idéző életképből a lovas rendőrök hiányoztak. Míg a játékosok nem is olyan régen kartonpapírból készült bábuk előtt futballoztak, most zsúfolásig megtelt lelátók előtt futhattak ki a gyepre.
Az Újpest kezdőcsapata a mérkőzésen a következőképpen alakult:
| Pozíció | Játékos |
|---|---|
| Kapus | Pajovics |
| Védők | Pauljevic, Kutrumpisz (Máté Zs., 85.), Ristevski, Antonov |
| Középpályások | Csongvai, Onovo, Mitrovic (Szakály P., 75.) |
| Támadó | Simon K. |
A pályán a játékosok azonban nem tévesztették szem elől a labdát. A zöld-fehérek az első pillanattól uralták a játékot, Szerhij Rebrov fél perc elteltével az oldalvonal mellett termett, és intett labdarúgóinak: előre! A csapat szlovák légiósa, Róbert Mak először volt kezdő a Fradiban, a bal szélről indulva kellett zavart keltenie, és rövid idő alatt sikerült is megfelelnie a kívánalomnak. A hazaiak jól mozogtak be a védők mögötti üres területekre, szemüket a labdán tartva lódultak meg Filip Pajovics kapujának irányába, ám a találkozó elején többször is lesre futottak. Így azonban várni kellett a szünet előtti percekig, amikor is a nem éppen a fejes góljairól híres Tokmac Nguen bólintott mesterien az újpestiek kapujába. Az oldalról érkező beadások addig hiányoztak a hazaiak játékából, Lovrencsics Gergő sokadszor érkezett fel a támadással, tekerése pedig a lehető legpontosabb volt.
Álmosabban, lassúbb tempóban kezdte a második félidőt a hazai együttes. Addig nem volt jellemző, hogy az Újpest a zöld-fehérek térfelén járassa a labdát, a fordulás után azonban hosszabb ideig ott pattogott a labda. A brazil Somália mesteri mozdulattal - kapásból lőve szöglet után a hálóba - duplázta meg az előnyt, a játékosok egy kupacban ünnepeltek. Innentől nem volt kérdés, melyik együttes nyeri meg a rangadót. Az Újpest szorosabbá tehette volna az összecsapást, de az egyébként jól futballozó Junior Tallo elhibázta a tizenegyest, elszalasztva az esélyt, hogy csapata megszorítsa a Ferencvárost, és izgalmassá tegye a találkozó hajráját. Szerhij Rebrovnak arra is volt lehetősége, hogy lehozzon néhány kulcsembert a szerda esti BL-összecsapásra gondolva, és Predrag Rogan is próbált cserékkel frissíteni együttesén. Az elhibázott tizenegyest követően végképp érezhető volt, hogy a mostani Újpestben nincs annyi erő, hogy kétgólos hátrányból akár csak döntetlenre hozza a találkozót. A meccs vége tehát nem volt szép, ugyanakkor a Ferencváros újabb fontos győzelmet aratott a bajnokságban.
Szerhij Rebrov a meccs után: „Nehéz helytállni egyszerre az NB I-ben és a Bajnokok Ligájában is, az elmúlt két hétben nagyon kemény meccseket játszottunk. Örülök, hogy a játékosaim átérezték a derbi fontosságát, hiszen ez kiemelt találkozó volt nekünk. A gólok mellett az is hozzájárult a sikerhez, hogy sok helyzetet alakítottunk ki, kontrolláltuk a labdát. Természetesen voltak hibáink, hiszen nem vagyunk a Barcelona, de elégedett vagyok azzal az agresszív játékkal, amit mutattunk az Újpest ellen.”
Predrag Rogan értékelése: „Jó mérkőzést játszottunk a Ferencvárossal, büszke vagyok a játékosaimra. Azért jöttünk ide, hogy megmutassuk, milyen potenciál van bennünk, mire vagyunk képesek. Az eredménnyel nem vagyunk elégedettek, de legalább sikerült bizonyítanunk, hogy van bennünk erő, lelkesedés és küzdőszellem. Az első kapott gólt nehezen tudtam tolerálni, dühös voltam, mert Perosevics éppen játékon kívül volt, a kispadunk pedig elszerencsétlenkedte a cserét, nem készült el időben.”
Fizz Liga: Újpest FC–Ferencvárosi TC 0–5 | hosszú összefoglaló
Újszász jeles személyiségei a történelem tükrében
Dr. Csiszér Miklós - Egy elhivatott körzeti orvos
Dr. Csiszér Miklós, Újszász egykori jeles körzeti orvosa Csíkszentmártonban (az erdélyi havasokban, Csík vármegyében) született 1904. január 8-án, és Újszászon hunyt el 1975. június 30-án. A doktor úr Erdélyben, az Olt folyó völgyében fekvő Csíkszeredán érettségizett, és Budapesten, a Pázmány Péter Orvostudományi Egyetem általános orvosként diplomázott. 1934-ben a budapesti Közkórházban volt orvos. Többéves gyakorlat után a Gyergyói-medence északi kapujánál levő Maroshévízre nevezték ki körzeti orvosnak. 1940 februárjában, mint tartalékost, katonai szolgálatra hívták be a budapesti Sas-hegyi úti honvéd laktanyába. 1944. április 1-jétől orvos-zászlósként teljesített katonai szolgálatot a 3. számú Székely Határvadász Zászlóaljnál. 1945 májusában angol fogságba esett. 1945 év végén került haza Budapestre családjához. 1946 áprilisában nevezték ki Újszászra körzeti orvosnak.
A történeti hűség kedvéért meg kell említeni, hogy 1945 után hazánk első perspektivikus 3 éves népgazdasági tervét 1947. augusztus 1. és 1950. augusztus 1. közötti időszakra dolgozták ki. A hároméves terv fő célkitűzése a II. világháborúban elszenvedett károk helyreállítása, az ország újjáépítése és a lakosság életszínvonalának emelése volt. Ennek alapján 1948-ban Újszászon orvosi lakás és orvosi rendelő épületkomplexum létesült, amely a mai Bajcsy-Zsilinszky u. 12. szám alatt található.
Hogyan él Csiszér doktor bennünk, akik még ismertük? Korombeli emberekkel való visszaemlékező elbeszélgetésekből, saját tapasztalataimból, továbbá Grósz Károlynak, az Újszászi Híradó VI. évf. 10. számában (1996. október hó), "A med. univ" címmel megjelent írását is felhasználva megállapíthatjuk: körzeti orvosunk "Csiszér-jelenség", illetve feltűnő személy volt. Az elbeszélők egyik része erélyét, magabiztosságát, szakértelmét dicséri, a másik az esetenként megnyilvánuló "darabosságát", gorombaságát rosszallja. Az egyik felidézi, amikor katonaorvos volt, a másik már újszászi praxisáról beszél. Ahány ember, annyi nézőpont, annyi emlék!
Grósz Károly visszaemlékezése szerint: 1968-ban az apja elvitte Csiszér doktorhoz, mert fájt a foga. Foghúzás lett a vége, de hogyan? Csiszér megkérdezte: Félsz? - És a számba nyúlt. Féltem. A doktor szemüvegétől, szederjes orrától, különös hangjától. Grósz magában gondolva: Mikor kezdi már el? Csiszér: Miért nem öblítesz te mamlasz? Nesze, tedd el emlékbe! Amikor pedig a foghúzás után injekciót kaptam, lehülyéztem, és dühösen kiabálva, bömbölve kirohantam (letolt gatyával?) a rendelőből. Grósz: ".Ma már tudom, nem érdemelte meg. Halála után több mint 30 évvel is, több érdekes anekdota lengi körül Csiszér Miklós doktor urat. Jelleméről, orvosi elhivatottságáról nekem is van egy emlékképem. Ez a következő: dr. Csiszér Miklós, Volter Kálmán, Egyed Gáspár ultiztak az iparos körben. Mellettük ültem, élveztem fondorlatos, szellemes játékukat. Egyik laposztásnál nagy volt a tét, a bemondott piros húszszáz ultimó kontrázva, rekontrázva lett. Eközben egy fiatal fiú futott be a terembe. A futástól lihegve, kipirult arccal, esendően kérte a doktor bácsit, azonnal jöjjön, az édesanyja nagyon beteg. Csiszér doktor úr a kártyáit "arccal" leborította az asztalra, az asztaltól-mellől felállt, kezébe vette orvosi táskáját, a nagy karimájú jellegzetes kalapját, társaitól elnézést sem kérve azt mondta a fiúnak: vezess! Láss csodát! A kártyapartnerek a legtermészetesebben viselkedve, nyugodtan beszélgettek, közben kisfröccsöztek és várták a doktor úr visszatérését. Idő múltával a doktor úr valóban megérkezett, és folytatták a kártyacsatát ott, ahol abbahagyták. Bizonyára máskor is előfordult ilyen eset. Nagy munkabírású, jól felkészült, határozott orvos volt, aki éjjel-nappal a lakosság szolgálatában állt. Volt olyan időszak, amikor Újszász, Szászberek, Zagyvarékas, és a környező tanyavilág összes betegét egyedül látta el. A helyi betegeket hóban-fagyban, esőben-sárban gyalogosan, a távolabb lakókat hintón, szekéren utazva kereste fel. Még a későbbi időszakban is, amikor már két orvos volt Újszászon, naponta 100-nál is több beteget kezelt. Szüléseket vezetett, ficamokat rakott helyre, sebeket varrt, fogat húzott. Jelentős volt az anya- és csecsemővédelemben végzett munkája. Munkája elismeréseként 1970-ben a Magyar Népköztársaság Munka Érdemrend kitüntetésben részesült. Bizonyosra vehető, hogy Újszász lakosságának egyetértésével találkozott a város képviselő-testületének döntése, amikor dr. Csiszér Miklós körzeti orvosnak - Rózsa Imre középiskolai igazgatóval egyetemben - a város életében első alkalommal "Posztumus Pro Urbe" kitüntetést adományozott. Az erkölcsi elismerés átadására 2000. Dr. Csiszér Miklós úr már több mint 30 éve halott, de emléke még mindig elevenen él.
Dr. Mazúr Gyula - A közösség szolgálatában
Dr. Mazúr Gyula, Újszász tisztelt és nagyra becsült egykori körzeti orvosa Homonnán (Homenné: szlovákiai város) született 1902. február 1-jén és Újszászon hunyt el 1959. A középiskolát Kalocsán, az Orvostudományi Egyetemet Budapesten végezte. Az orvosi diploma megszerzése után 1925-ben a Somogy megyei Igal községbe került körzeti orvosnak. 1930-ban érkezett Újszászra, ahol haláláig ugyancsak körzeti orvosként működött. 1936 decemberében kötött házasságot Kneiss Ilonával. A házasságból három leánygyermeke született: Ilona "Sziszi" (1938), Judit "Tuti" (1939) és Márta "Baba" (1944). A "Mazúr doktor-féle" családi ház Újszász, a mai Kossuth L. u. 2. szám alatti épület volt, amely egyben körzeti rendelőként is szolgált.
Mazúr doktor úr a II. világháború vérzivataros időszakában - a háború elől nem elmenekülve - halált megvető bátorsággal gyógyította a sebesült katonákat, "civil" betegeket. Felesége, Ilona asszony nagyban segítette nyelvtudásával a munkáját. A háború végnapjaiban a felettese (elöljárója) kézigránátja felrobbant, amelytől életveszélyesen megsebesült. Viszontagságos körülmények között, a halál közvetlen fenyegetettségében tért haza Újszászra. Hálája jeléül, hogy életben maradt, háza kertjében az utcafrontra egy emlékművet állíttatott 1947-ben Kaszap István tiszteletére.
Oláh Károly volt újszászi plébános: "Új élet Újszászon a háborús romokon 1944. november 10. után" című (1994) emlékeiből idézve: "Dr. Mazúr doktor urat az újszászi hívők egyházközösségi (világi) elnöknek választották. Abban az időben az ilyen tisztséget nem igen jutalmazták. Tiszta jellemére, szakmai munkájára, példaértékű szorgalmára figyelemmel azonban e tisztséget sosem rótták terhére. Igaz, állami kitüntetést sem kapott. Az újszászi emberek máig élő szeretete, megbecsülése, tisztelete övezi személyét, ez az ú jutalma, kitüntetése. Azok közé tartozott, aki orvosi esküjének megfelelően "tetőtől talpig" gyógyított. Az általa készített fogsorok, a szülészeti, a sebészeti és egyéb szakorvosi feladatokat igénylő tevékenységek ellátására mindenkor készen állott. Akik még ismertük, gyógyító munkáját igénybe vettük, emlékezzünk és emlékeztessünk szeretett és nagyra becsült körzeti és háziorvosunkra, Mazúr Gyula doktor úrra. Kedves Doktor úr!"
Kaszap István emlékművével kapcsolatban Szabó Pál Antal: "Újszász vallási életének emlékei" című, Helytörténeti Füzetek 1/2001. számában a következőket olvashatjuk: "Az orvos 1958. évi halálát követően családja elköltözött Újszászról. Az emlékművet elszállították, és tudomásunk szerint balatoni nyaralójuk udvarán állították fel újra."
Szegedi Gyula professzor és a sport szeretete
Dr. prof. Szegedi Gyula, szülővárosában végezte az általános iskolát (1950). A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte az Orvostudományi Egyetemen (1954-1960) "Sub auspiciis reipublicae" kitüntetéssel. Az elemi iskola első osztályától az orvosi diploma megszerzéséig mindig kitűnő tanuló volt, 1962-ben avatták "Sub auspiciis publicae rei popularis"(1) kitüntetéssel orvosdoktorrá. Szülőhelyéhez ezer szál köti. Újszász olyan örökség, emlék számára, amelynek elfelejtésére rövid egy emberélet.
1942-ben Újszászon kezdte az elemi iskolát. A településen 1948. 07. 10-ével történt az iskolák államosítása, így 1950-ben már általános iskola elvégzéséről szól a végbizonyítványa. Az iskola legkitűnőbb tanulója; az iskola labdarúgó-válogatottjának meghatározó játékosa; az 1946-ban alakult "Magvető" cserkészcsapat kiscserkésze, majd a cserkészség megszűnésével az általános iskola úttörőcsapatának tagja, egyik vezetője volt. Az általános iskolai rendezvényeken szívesen, példamutatóan vett részt. Részese volt a Hatvanban rendezett Eucharisztikus Napokon (1947) dicséretesen szereplő egyházi ifjúsági énekkarnak; a Radnóti Mária tanítónő által az újszászi templom leégéséről írt 3 felvonásos színdarab bemutatójának. A Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játéknak, a betlehemezésnek aktív közreműködőjeként vett rész (1948).
Házilag készített betlehemi kistemplommal, jászollal, benne a kisdeddel jártuk Újszász utcáit házról-házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítettük fel Jézus születésének eseményeit. A betlehemezésből befolyt pénzből futball-labdát vettünk. A vásárlást Gonzales Béla(4), tanár úr és Szegedi Gyula bonyolították le Szolnokon. 1949-ben a Budapesten megrendezett Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) II. találkozójának Rákóczifalva térségében volt az egyik főpróbája. Szegedi Gyula szívéhez mindig nagyon közel állt a sport. Kitűnő testi felépítéssel, ragyogó kombinatív játékkészséggel rendelkezett. Jól asztaliteniszezett, sakkozott, futballozott. Ez utóbbi állt hozzá a legközelebb. Családi házuk előtt, az "Epresben", a mai piactér, a Szász-étterem és az új általános iskola hossztengelyében levő területen, szűnni nem akaró labdarúgó meccseket játszottunk. Gátszegi Zsuzsanna(5) tanítónő nem egy esetben állt ki az Illés tanítóról elnevezett iskola kapujába, és Fiúk! - kérlelő szóval, ütemes tapssal jelezte: fejezzük be a focit, menjünk az órájára. A válaszunk mindig ugyanaz volt: tanító néni! Még csak egy gólig! Már 2-3 gól is esett, de az az egy gól sosem akart megszületni. Szegedi Gyula kiemelkedő jobb összekötő játékosa volt a Mihályi István által fémjelzett újszászi "arany" ifjúsági labdarúgócsapatnak, amely hosszú ideig verhetetlen volt. Már l6 éves korában az első (felnőtt) csapatban szerepelt ne...
