A gyep tápanyag-utánpótlásának átfogó útmutatója
A gyepápolás egyik legfontosabb feladata a rendszeres tápanyag-utánpótlás, melynek során hasznos makro- és mikroelemekkel látjuk el a talajt. Bármilyen kertről, sportpályáról, zöldterületről beszélünk, általánosságban nagy arányban tartalmaznak ezen területek pázsitféléket. A gyep hűti és párásítja a környezetünket, port köt meg, csökkenti az erózió mértékét. Fontos azonban, hogy ezen fűfélék folyamatos tápanyag utánpótlást igényelnek speciális gyeptrágya (gyep műtrágya és/vagy szerves trágya) formájában.
A rendszeres fűnyírás és öntözés során folyamatosan tápanyagot vonunk ki a talaj felső rétegéből, pontosan abból a zónából, ahol a gyep gyökerei dolgoznak. A gyep akkor tud sűrű, egységes és ellenálló maradni, ha minden növekedési időszakban megkapja a szükséges tápanyagokat. A megfelelő tápanyagellátás nemcsak a fűszálak állapotát javítja, hanem a talajéletre is kedvezően hat. A gyep folyamatos igénybevételnek van kitéve. Nyírjuk, tapossuk, öntözzük, és közben elvárjuk tőle, hogy egész évben szép maradjon. Ez azonban csak akkor működik, ha a kivont tápanyagokat vissza is juttatjuk a talajba. A jól táplált gyep sűrűbb lesz, kevesebb gyom tud megtelepedni benne, és ellenállóbbá válik a betegségekkel, valamint az időjárási stresszel szemben.
A gyep tápanyag utánpótlás kérdése sok kerttulajdonosnál csak akkor kerül elő, amikor a fű már sárgul, ritkul vagy gyengén regenerálódik. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy egy jól időzített és megfelelően kiválasztott gyeptrágyázás kis ráfordítással látványos eredményt hoz. A gyepnek meghatározott mennyiségű makro- és mikroelemre van szüksége egy szezon során. Ezt az igényt jellemzően évi 3-4 alkalommal végzett gyeptrágyázással lehet biztonságosan kielégíteni.
A gyep számára legfontosabb tápanyagok és szerepük
A növényeknek, így a fűféléknek is a legfontosabb tápelemei a nitrogén, a kálium és a foszfor. Az ember számára is léteznek ajánlások, hogy mely vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, mikro- és makroelemek azok, melyek az élet fenntartásához elengedhetetlenek. Szintén felsorolható néhány olyan elem, amely a gyep számára szükséges a kiegyensúlyozottság eléréséhez. A legfontosabb gyeptrágya alkotóelemekkel jobb, ha mindenki tisztában van. Nézzük meg ezeket részletesebben:
A legfontosabb tápanyagok jellemzői
N - Nitrogén
A fű növekedéséért és megerősödéséért felelős elem. Tavasszal extra mennyiségben, nyáron és ősszel jóval kisebb mennyiségben, télen pedig minimális mennyiségben szükséges a gyep számára. A nitrogén a fehérjék építőköve. Amennyiben a növény nem jut elengedő nitrogénhez, akkor a levelei nem nőnek elég nagyra, színük halványzöld lesz, a megtermékenyülés esélye sokkal korlátozottabb, maga a növény sem éri el a várt nagyságot, úgynevezett “törpenövés” áll be, veszít rugalmasságából, a tartása merev lesz. Azonban túlzásba sem szabad vinni a nitrogénhasználatot, ugyanis annak is lehetnek káros mellékhatásai.
P - Foszfor
A fű gyökérképződéséért felelős elem. Gyepszőnyeg telepítésnél és vetésnél van rendkívül nagy szerepe, hogy minél magasabb %-ban tartalmazza a gyeptrágya. A foszfor nukleinsavakban, nagy energiájú foszfátokban, sejthártyában található. A foszforhiány egyik jellegzetes tünete, hogy a virágképzés és az érés időpontja a vártnál jóval későbbre esik.
K - Kálium
A fű ellenállóságát növeli a nyári hőséggel és a téli fagyokkal szemben. Nyáron és télen szükséges a gyep számára leginkább.
MgO - Magnézium-oxid
A fűszálak gyönyörű szép zöld színében játszik nagy szerepet. Tipp: Az üde zöld színhez a zöld színtesteknek magnéziumra van szüksége, hogy kinője a gyepszőnyeg a téli fásultságot.
Fe - Vas
A mohásodás kezelésében, megakadályozásában segít. A magnézium és vas nélkülözhetetlen a megfelelő fotoszintézishez.
A kén a kéntartalmú aminosavakban, enzimekben található meg. Amennyiben a növény nem jut elegendő kénhez, akkor a levelei nem sötétednek be, hanem világoszöldek lesznek, majd megsárgulnak. A fentiekben láthattuk, hogy amennyiben a növény nem kap elegendő mennyiségben a különböző makro tápelemekből, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Ezek a következmények a növényeken jelennek meg legelőször, a későbbiekben azonban a nem megfelelő termés miatt a hozamot is befolyásolják, illetve a hozammal együtt a gazdasági eredményt is.

Gyeptrágya típusok és hatásmechanizmusuk
Mit jelent az, hogy gyeptrágya (gyepen is használható trágya)? Mitől más ez, mint egyéb műtrágya fajták? Különböző gyeptrágyák léteznek, amelyek végső soron mind a gyep egészségét szolgálják, de eltérő módon, összetétellel, előállítással stb. dolgoznak. Lássuk tehát mivel is gazdálkodhatunk gyepápolás során. Két nagy csoport létezik, a szerves és a műtrágyák. Ezen belül többféle alkategóriát különböztetünk meg.
Gyeptrágyákról általánosan
1. Gyepműtrágyák, mezőgazdasági műtrágyák
Legfontosabb jellemzőjük, hogy a növény számára felvehető formában tartalmazzák a tápanyagokat. Ezáltal elérhető az azonnali hatás. Ezen műtrágyák használatakor az NPK (Nitrogén-Foszfor-Kálium) tartalomnak megfelelően visszapótlásra kerülnek az egyes tápelemek. Használatával csak a növényt éltetjük, a talajt nem. Hosszan tartó alkalmazásával tönkre tesszük a talajban megbúvó mikrobiológiai élővilágot. Ezen parányi élőlények biztosítják a talaj termékenységét.
Sokan választanak olcsó mezőgazdasági műtrágyát, mert első ránézésre költséghatékony megoldásnak tűnik. A tapasztalat azonban mást mutat. Ezek a készítmények gyorsan oldódnak, hirtelen hatást váltanak ki, amit a gyep „lórúgásszerű” növekedéssel reagál le. Ha csak nitrogén tartalmú pétisót vagy ammónium-nitrátot használnánk, akkor a benne lévő, könnyen oldódó nitrogén azonnal a növény rendelkezésére áll, amitől a levélzet megnyúlik, a bokrosodási csomók - melyek a gyep sűrűségét okozzák - magasabbra kerülnek.
Pétisó vagy ammónium-nitrát használatával gyorsan oldódó tápelemként juttatjuk ki a nitrogént (N). Ezek a nitrogén műtrágyák vízben rendkívül jól oldódnak, így öntözés vagy természetes csapadék hatására gyorsan lemosódnak a talaj alsóbb rétegeibe, a gyökérzóna alá. Hátrányai közé tartozik az is, hogy tapasztalatlanabb kezekben igen könnyen okozhatunk túladagolást, égetést a gyepen. Hazánkban az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, kevés csapadék esetén, nem oldódik időben a műtrágya granulátum, ezért kiégést eredményezhet, sok csapadék pedig az elhordás kockázatával járhat.
További probléma, hogy a mezőgazdasági műtrágyák gyakran kálium-klorid formában tartalmazzák a káliumot. A gyep kifejezetten klórérzékeny, így ez hosszú távon károsítja a növényt és rontja a talaj szerkezetét. Emellett növelik a talaj sótartalmát, ami a talajéletet is visszaveti. A műtrágyák által eredményezett károk alattomosak, mert nem jelentkeznek azonnal, így a hobbikertészek számára nem egyértelmű az ok-okozati összefüggés.
2. Szerves trágyák
Legfőbb jellemzője, hogy ezt a fajta tápanyagot a növény közvetlenül nem tudja felvenni, hasznosítani, ehhez az szükséges, hogy a talajban lévő élet, vagyis a mikroorganizmusok átalakítsák számára is felvehető formára. Ebből az következik, hogy a szerves trágya nem fog azonnali és kiugró hatást produkálni. Nem csak a növényt, magát a talajt is táplálják ezek a trágyák. A szerves trágyák növényi vagy állati eredetű széntartalmú anyagok. Ezen tápanyagok élénkítő hatásúak a talajéletre. A bennük megtalálható tápanyagok szén tartalmú szerves anyaghoz kötöttek. Alkalmazásukkor kimosódás veszélye nem áll fenn. A szerves trágya hosszútávú kedvező hatást biztosít a talajéletnek és az abban fejlődő növényeknek egyaránt.
Szerves trágya gyepben történő alkalmazása esetén ne tipikusan marha- vagy baromfitrágyára gondoljunk. Általánosságban ezek a szerves hatóanyagú trágyák kisebb tápanyag mennyiséggel rendelkeznek, mint a kémiai úton előállított műtrágyák. Dózisa ennek megfelelően magasabb. A gyep tápanyag-utánpótlására nem alkalmas a komposzt vagy az istállótrágya. Ezek talajszerkezet-javító anyagok, amelyeket a gyep kialakítása előtti talaj-előkészítésnél kell a talajba bedolgozni. Ekkor nagyon hasznosak, mert javítják a talajéletet is. TIPP! A szerves trágya kijuttatása az egyik legjobb módja annak, hogy fenntartsuk a talaj termékenységét, illetve a termelékenységét.
3. Folyékony műtrágyák, lombtrágyák
Legfőbb jellemzőjük, hogy nem gyökéren keresztül szívódnak fel, hanem levélen, lombon keresztül. Szinte azonnal hatást érhetünk el vele, de ennek az az ára, hogy rövid, maximum 1-2 hét hatástartammal rendelkezik. Kiegészítésként, vagy speciális esetekben, speciális igények vagy feladatok miatt használjuk. Ha gyors beavatkozásra van szükség, akkor a folyékony lombtrágyákhoz nyúlhatunk. Ha úgy döntünk, hogy csak egyszer szórunk, és 8-9 hónapos hatástartamú burkolt műtrágyát választunk, de néhány nap múlva vendégeket várunk kora tavaszi kerti partira, akkor legyen otthon a kamrapolcon pázsitregeneráló folyékony gyepműtrágya.
Korszerű burkolt műtrágyák és kombinált megoldások
A gyep tápanyag-utánpótlásának legkorszerűbb módja a tartós hatású burkolt műtrágyák alkalmazása. A fűtápokban megtalálható tápelemek burkoltan vannak jelen, ez időben szabályozott lebomlást jelent. A növényi gyanta- vagy kénpolimer burkolatnak köszönhetően tápanyagtartalmuk szabályozottan, lassú ütemben szabadul fel. Folyamatosan elérhető a fű számára, nem mosódik ki, nem illan el a levegőbe. Hatástartamuk 2-3, 4-5, illetve 8-9 hónap lehet. Ezekből lassan oldódnak ki a tápelemek, hosszú időn keresztül egyenletes adagolva tudják felvenni azokat növényeink. A lebomlást gátló burkolat segítségével a tápanyagok kimosódása minimális. Másik alkalmazási előnye, hogy egyenetlen kiszórás esetén a gyep kiégésének veszélyét is csökkenti.
Léteznek olyan szerves gyeptrágyák, melyek műtrágyával vannak dúsítva. Ezáltal lesz egy olyan gyors hatásuk, mint a tisztán műtrágyáknak, és lesz egy lassabb, talajéletet is javító hatásuk is. A tapasztalatom szerint ezek jó termékek, de költséghatékonyság szempontjából nem ideális választás. Ehelyett inkább érdemes egy tisztán műtrágyát és egy tisztán szerves trágyát alkalmazni a megfelelő arányok betartásával.
A tökéletes gyep 7 titka - kertészeti tanácsok
Gyepápolás évszakok szerint
A gyepműtrágyákból különböző tápanyag-összetételű fajták kaphatók, attól függően, hogy melyik évszakban, milyen korú és milyen funkciójú gyepet szeretnénk ápolni. Mivel tavasztól őszig a gyep folyamatosan - és ha rendszeresen locsoljuk, akkor intenzíven - növekszik, nem feltétlenül jó megoldás, ha egy alkalommal nagy adagú műtrágyázással akarjuk megoldani a tápanyag utánpótlását. Ilyenkor az történne, hogy a gyep hirtelen növekedésnek indulna, elhasználva a rendelkezésére álló tápanyagot. Általánosságban elmondható, hogy minimum 3 trágyázás kell ahhoz, hogy egész évben a gyep igényeinek megfelelően tápanyaggal lássuk el a növényt. A tápanyag igény minden növény esetében NPK hatóanyag gramm/m2-ben határozzák meg. A mennyiségek akár +/- 50% mértékben is eltérhetnek a gyep korától.
Tavasszal, nyáron és ősszel más-más összetételű gyeptáp javasolható, mivel az évszak változásával a gyep igényei is változnak.
Tavaszi trágyázás
A tél elmúltával gyepünk színe általában halvány, sárgás színű. Ahogy éledezik a természet, márciustól májusig tartó időszakban beindul az erőteljes növekedés. Fontos, hogy ilyenkor nitrogén (N) túlsúlyos komplex trágyát alkalmazzunk! Tavasszal nitrogénben dús műtrágyát jutassunk ki. Tavasszal, március elején indítótrágyaként nitrogéntúlsúlyos, úgynevezett starter műtrágyával erősítsük meg a télen legyengült gyepet. A gyep gyors újrazöldítéséhez a rövidebb hatástartamú, 2-3 hónapos változatot válasszuk. Ha egy kiszórással egész idényre szeretnénk letudni a tápanyagpótlást, akkor a 8-9 hónapos változatot juttassuk ki márciusban.
Nyári trágyázás
Nyáron, a vegetációs idő alatt érdemes minimum kéthavonta (májusban, júliusban majd szeptemberben) fejtrágyáznunk komplex műtrágyával. Nyáron a nitrogénban, magnéziumban és kénben gazdag műtrágyát válasszuk. Ugyanezt a típust az év folyamán még kétszer alkalmazhatjuk, vagy választhatunk egy 4-5 hónapos hatástartamú változatot májusi kijuttatással. Homokos talaj esetén érdemes a nyár elejére időzített trágyát magasabb kálium (K) tartalmú trágyára cserélni, pl. kálium-szulfátra.
Őszi trágyázás
Kora ősszel a melegek elteltével ismét növekedésnek szokott indulni a gyep, igényli a nitrogént. A tél beállta előtt váltanunk kell a műtrágyával: a fű ellenálló képességének javításához káliumhangsúlyos összetételt kell használnunk. Ez javítja a télállóságot és a gyep fagytűrő képességét. Ősszel, legkésőbb október közepéig érdemes kijuttatni az őszi gyeptrágyát, ami segít a gyepnek ellenállóbbá válni a téli stresszhelyzetekkel szemben. Nyáron és ősz elején választhatunk szerves trágyát is, a javított komposzt, és a szervestrágya granulátum is remek megoldást jelenthetnek az általános tápanyag-utánpótlásra.
Az alábbi táblázat egy kiegyensúlyozott, ásványi műtrágyából és szerves trágyából álló éves programot mutat be, amely segít éltetni és megőrizni a talajunkat:
| Időpont | Trágya típusa | Hatóanyagok fő hangsúlya | Ajánlott dózis (g/m²) |
|---|---|---|---|
| Március vége / Április eleje | Nitrogénben gazdag gyeptrágya (pl. starter) | N (nitrogén) | 25-30 |
| Május vége / Június eleje | Kiegyensúlyozott NPK + Mg + Fe tartalmú gyeptrágya | N, P, K, Mg, Fe | 20-25 |
| Július vége / Augusztus eleje | Káliumban gazdag gyeptrágya (pl. téli) | K (kálium) | 20-25 |
| Szeptember vége / Október eleje | Szerves trágya (granulátum) | Szerves anyagok, lassú N, P, K | 30-40 |
Homokos talaj esetén érdemes a nyár elejére időzített trágyát magasabb kálium (K) tartalmú trágyára cserélni, pl. kálium-szulfátra.

A trágyázás előkészítése és alkalmazása
Ahogy a nappalok hosszabbodnak és a talaj felmelegszik, a gyep is újra növekedésnek indul. A tél azonban gyakran hagy maga után nyomokat: elhalt fűszálakat, mohás foltokat vagy akár hópenészt is. A tavaszi gyepápolás első lépése ezért a tisztítás és a talaj fellazítása, majd következhet a tápanyag-utánpótlás. A tél során gyakran marad a gyepen vastag lombréteg vagy elhalt növényi maradvány, leginkább össze nem gyűjtött fűnyesedék. Ha ősszel nem sikerült teljesen eltávolítani az avart, tavasszal mindenképpen végezzük ezt a feladatot, azokon a részeken is, ahol szándékosan hagytuk meg a hullott lombot. A levelek alatt a fű könnyen kipállik, penészesedhet, és foltokban ki is pusztulhat.
A tavaszi gyepápolás egyik legfontosabb művelete a gyepszellőztetés. Ha a gyepet alacsonyra nyírtuk ősszel, akár ezzel is kezdhetjük a tavaszi munkát. Amennyiben azonban 4-5 centiméternél magasabbra hagytuk a gyepet, érdemes először egy kíméletes nyírást végezni. A tápanyag-utánpótlás előtt az ideális fűmagasság kb. 5 cm. A szellőztetés során eltávolítjuk a gyepfilcet, azt a tömör réteget, ami a fűszálak közé tapadt apró nyesedékből és elhalt növényi részekből alakul ki. Ez a réteg egy szezon során is annyira összetömörödik, hogy megakadályozza, hogy a víz, a levegő és a tápanyagok eljussanak a gyökérzónába. A művelet kézi vagy gépi eszközzel egyaránt elvégezhető. Kötöttebb talajokon különösen hasznos lehet a lyuggatásos módszer, amely javítja a talaj szerkezetét és vízelvezetését. A robotfűnyíróval karbantartott gyepeknél a szellőztetés még fontosabb, mivel az apró nyesedék folyamatosan a gyepben marad. A trágyázás előtt érdemes gyepszellőztetéssel előkészíteni a már lenyírt területet, ami után bár a gyep nem nyújt szép látványt néhány napig, de ettől nem kell megijedni, hamarosan szebb lesz a pázsit. Fontos, hogy a trágyázást a gyepszellőztetés, illetve fűnyírás után végezzük el. Fagyos talajon és erős napsütésben ne trágyázzunk!
A trágyázást követően ügyeljünk arra, hogy mindig egyenletesen és megfelelő mennyiségben öntözzük a talajt, de az első fűnyírást csak pár nappal a trágyázás után végezzük. A granulált gyepműtrágyák egyenletes eloszlatását teszik lehetővé a gyepműtrágya kiszóró készülékek. Kisebb, 50-100 m2 területre a kézi kiszórók, nagyobb területre ejtőtartályos, illetve repítőtárcsás változatok állnak rendelkezésre. A trágyák egyenletes és takarékos kijuttatását legkönnyebben műtrágyaszóró kocsival érhetjük el, de kis gyakorlás után a kézi szórás is bárki által egyenletesen végezhető. Ha a kézzel szórt műtrágya nagyon apró szemű, érdemes valamilyen, a műtrágya szemcseméretével és tömegével azonos, semleges anyaggal (homok, fűrészpor) összekevernünk a készítményt. Az egyenletes szóráskép érdekében a területre javasolt feles adaggal, egymásra merőleges irányokban, dupla fedésben juttassuk ki a gyeptrágyát.
Gyakori gyepproblémák és megelőzésük
Hópenész
A tél végén sok kertben jelennek meg szürkésbarna vagy szalmasárga foltok a gyepben. A fertőzött részeken a fűszálak összetapadnak, elszíneződnek, majd elhalnak. Első lépésként érdemes a fertőzött területet gereblyével fellazítani, hogy a levegő jobban átjárja a gyepet. Ezt követheti a gyepszellőztetés, amely tovább javítja a talaj levegőzését. A hópenész megelőzésében az őszi gyepápolásnak nagyon fontos szerepe van.
Moha
Az árnyékosabb, nedvesebb területeken tavasszal gyakran jelenik meg moha, különösen savanyú, gyenge minőségű talajokon. A moha és a gyep eltérő igényekkel rendelkezik. Ha a kertünkben moha üti fel a fejét, megszüntetéséhez az okokat kell először elhárítanunk. A moha kiirtásához nem elég, ha csak moha ellenes szereket használunk. A vasgálic vagy a speciális mohamentesítő gyeptrágyák gyors segítséget nyújthatnak. Ezek a készítmények a moha számára kedvezőtlen környezetet teremtenek, miközben a fű számára fontos tápanyagokat biztosítanak. Ilyen speciál trágya az EUROGREEN kínálatában a Ferroquick magas kálium tartalmú műtrágya 7 + 0 + 15 (+4+13) + 8% Fe. Az elhalt mohamaradványokat gereblyével el kell távolítani, a kopasz foltokat pedig felül kell vetni.
Fontos! Hosszú távon azonban a megelőzésre kell fókuszálni. Ennek érdekében használjunk például Amalgerol talaj kondicionálót. Alkalmazásával javíthatjuk a talaj szerkezetét, bővítjük a hasznos mikroorganizmusok számát. Ez elősegíti a növény gyors gyökérfejlődését, valamint meggyorsítja a növekedést.

Haladó szintű gyepápolás és speciális szempontok
A különféle gyeptrágyák között nem egyszerű eligazodni. Érdemes legalább néhány évente elvégeztetni egy teljes talajvizsgálatot, mely megmutatja a talaj épp aktuális tápanyag ellátottságát. Ennek elvégzéséről és kiértékeléséről készült már egy írás, érdemes elolvasni ezt az éves tápanyag utánpótlás megtervezése előtt. A műtrágya NPK jelölésének figyelembe vétele és helyes értelmezése alapvető, de az „ügy” ezzel még nincs letudva. Ha ezek az anyagok hiányoznak, vagy csak elenyésző mértékben vannak jelen, akkor a makroelemek is csak ennek arányában hasznosulnak.
Fontos megjegyezni, hogy a haladó szintű gyepápolásban nem elegendő csak szerves trágyát használni. Sajnos egy intenzív fenntartású gyep esetében elkerülhetetlen a műtrágya használata, melyet időnként szerves trágyával egészítünk ki, hogy ne csak a növényt tápláljuk, de a talajéletet is fenntartsuk. A talajélet az egyik kulcsa a helyes gyepápolásnak. Tulajdonképpen elmondható, hogy mind a szerves, mind pedig a műtrágyára szükség van az optimális gyepápolás kialakításához.
Az EUROGREEN-Tiszafa Kft. a német EUROGREEN GmbH. saját fejlesztésű termékeit forgalmazza. Minden EUROGREEN gyeptrágya, amely karbamidot tartalmaz, ureáz gátlóval van ellátva, amely jelentősen megnöveli a nitrogén felhasználhatóságát a növények számára. Az illékony ammónia gáz jelentős csökkenése kisebb környezetterhelést jelent a gyep trágyázásakor, így a kijuttatott nitrogén teljes mennyisége rendelkezésre áll. A Lupigreen 50 % szerves anyag tartalmú trágyák ezen kívül magnézium (Mg) és vas (Fe) tartalmuknak köszönhetően biztosítják a mély, zöld színt.
A gyeptrágyák alkalmazásával a növényt tápanyaggal látjuk el, bizonyos esetekben ezek különböző jótékony növényerősítő hormonokat is tartalmaznak (pl. PlantaCur® P56). Az említett trágyák (kivéve Basic NPK) mind PlantaCur® P56 növényerősítő hormonnal vannak ellátva. Ha azt gondoljuk, hogy a több, minden esetben jobb, tévedünk. Ez kifejezetten igaz robotfűnyírók alkalmazásakor. A gyakori vagy helytelen trágyázás nitrogén (N) túlsúlyt jelenthet, mely nagy mértékű levélnövekedést indukál. Itt fokozottan igaz, hogy a szerves trágyák használata előnyt jelent, mivel a sok apró fűnyesedék lebontásához aktív talajéletre van szükség.
Tipp: Igyekezzünk a folyamatos táplálásra, ne várjuk meg, amíg pázsitunk különféle hiánybetegségekkel reagál a tápanyag hiányra. Vegyük figyelembe a gyártók tanácsait, hallgassunk a sok éves tapasztalatukra. Az igazán nagy és neves gyártóknak (pl. ICL, DCM, COMPO, DYRA, VIANO stb.) úgy gondolom nem érdeke, hogy becsapjon minket és az adott helyzetre nem megfelelő gyeptrágyát ajánljon.
tags: #gyep #tapanyag #utanpotlas





