Szatmári Lóránd: A labdarúgó-karriertől a tetoválóművészetig
Szatmári Lóránd neve sokak számára ismerősen csenghet a magyar labdarúgás világából, azonban az utóbbi években élete éles fordulatot vett. A korábbi sikeres focista ma már tetoválóművészként alkot, és egy egészen másfajta kreativitásban találta meg önmagát. Ez a váltás egy hosszú út eredménye, melynek során a focipályán szerzett élmények és a sportágban átélt csalódások egyaránt formálták.
Az eltávolodás a labdarúgástól
Másfél éve fejezte be a focit Szatmári Lóránd, azóta teljesen eltávolodott a sportágtól, és egy ideje már tetoválóművészként dolgozik. Ez az éles váltás mélyebb okokra vezethető vissza.
„Az utolsó években sok keserűség és igazságtalanság ért a futballban, ezért nem akartam ebben a közegben maradni” - nyilatkozta Szatmári Lóránd. Tavaly nyáron vonult vissza, és bevallja, félévig szenvedett, de aztán el tudta engedni, és eljutott oda, hogy nem igazán érdekli a foci. „Ha a válogatott játszik, azt megnézem a tévében, de maximum ennyi a kötődésem a sportághoz.”
A tetoválóművész karrier kezdetei
A rajzolás és a festészet mindig is érdekelte Szatmári Lórándot. Négy éve elkezdett hobbiszinten tetoválni, és nagyon megtetszett neki. Ma már van egy saját szalonja Gödön, amely a család mellett teszi ki az életét.
Saját bevallása szerint fiatal korától több tetoválása is van. Hátán például Nagy-Magyarország térképe, egy turulmadár, részlet a Székely himnuszból, valamint egy fotó a fiával és egy szarvas látható. Mindig izgatta, hogy a kreativitását ilyen módon ki tudja élni; 5-6 évesen már imádott rajzolni.
Ez a szakma kézügyességet, türelmet, kreativitást és térlátást, na és persze elhivatottságot igényel. Sokan autodidakta módon tanulják ki a szakmát, ezzel ő is így volt. Fontosnak tartotta azonban, hogy elvégezzen egy kurzust is, hogy maximálisan képben legyen minden aprósággal: például a bőrtípusok sajátosságaival, a színekkel és a fertőtlenítéssel.
Klienseinek köre teljesen változó, egyre több hölgy is jár hozzá, de a férfiak még többségben vannak. Sok korábbi csapattársát is ő varrta, például Lakatos Csabi volt a vizsgavendége. Általában a focival vagy a családdal kapcsolatos rajzokat, idézeteket, dátumokat, esetleg a gyerekek nevét kérik tőle. Természetesen megpróbál mindenkinek segíteni, hogy a végeredmény a lehető legszebb legyen. Előtte akár napokig egyeztetnek, majd megalkotja a mintát, kinyomtatja és azt rajzolja át.
Hogyan tervezzünk tetoválást ✅3 profi tipp✅
Szatmári Lóránd labdarúgó pályafutása
Mielőtt a tetoválóművészet felé fordult volna, Szatmári Lóránd jelentős karriert futott be a labdarúgásban. Csapatkapitányként 2018 nyarán érkezett Angyalföldre, a Vasashoz. Rögtön az első szezonjában kimagasló teljesítményt nyújtott: kirobbanthatatlan volt a kezdőcsapatból, 37 bajnoki mérkőzésen 6 gólt és 10 asszisztot jegyzett. A 31 éves játékos egy idényben is fontos szereplője volt az együttesnek, 22 fellépésén 3 találatnál és 6 gólpassznál járt.
„Nagyon örülök, hogy a klub a jövőben is számít rám és a következő években is a Vasas-családhoz tartozhatok, részese lehetek a közösen kitűzött céloknak. Egy percig nem gondolkodtam a döntésen, az első pillanatban tudtam, hogy maradni szeretnék” - nyilatkozta a megállapodás aláírását követően. Hozzátette, hogy szeretett ott játszani, és már a kezdetektől nagyon jól érezte magát. Szerinte minden körülmény adott volt ahhoz, hogy nagy célokat érjenek el. Remek eredményeket értek el tavasszal, ami nagyban köszönhető volt a klubvezetés munkájának is, hiszen nagyszerűen sikerült a téli erősítés. Bízott benne, hogy hasonlóan jól tudják folytatni a bajnokságot újraindulás esetén is, mert egyértelműen az volt a céljuk, hogy minél hamarabb visszajuttassák a Vasast az őt megillető helyre, az NB I-be. Számára óriási megtiszteltetés volt, hogy csapatkapitány lehetett egy ilyen nagy múltú klubnál, mivel hatalmas felelősséggel járt ez a poszt.
Karrierjének töréspontjai és kihívásai
Szatmári Lóránd pályafutása során nem csupán sikereket élt át, hanem számos nehézséggel és csalódással is szembe kellett néznie.
„Nem vagyok az a panaszkodós fajta, de persze van hiányérzetem” - mondta. Amikor 19 évesen Olaszországban játszott, ahol bemutatkozhatott a Serie B-ben, sőt, gólt is szerzett az Avellino színeiben, akkor azt gondolta, hogy akár egy komoly nemzetközi karrier is várhat rá. Három évig játszott Olaszországban, de két évig ingyen, mivel az Avellino és a Salernitana is megszűnt a klubjai közül, így a tartozásokat soha nem tudta behajtani.
Itthon jól érezte magát, Pécsen például remekül ment a játék. Pintér Attila a válogatott bő keretébe is meghívta, amit kicsit sajnál, hogy nem sikerült a nemzeti csapatban debütálnia.
Két nagy törést is említett pályafutásából. Az egyik, amikor az MTK-ból elment kölcsönbe az NB II-es Mezőkövesdhez. Nem ez volt a terve, de László Csabával nem jött ki. „A mai napig nem tudom, mi volt a problémája velem, rengeteget kritizált, sokszor ok nélkül. Emlékszem egy meccsre a Vasas ellen, ahol rúgtam egy gólt, majd a meccs után azt mondta, hogy Kanta Józsi nagyon szép gólt szerzett.” Egy hetet kellett volna még kibírnia, mert utána elküldték az edzőt. „Ha akkor maradok, lehet, hogy a pályafutásom végéig az NB I-ben játszhattam volna.”
A másik töréspont akkor jött el, amikor a Vasasnál Kuttor Attila kirakatta a keretből és fél évig egyedül edzett. Annyit mondott indoklásként, hogyha kispályás csapatot kellene összeraknia, akkor őt választaná először. „Nyilván az edzőnek szíve joga azokkal a játékosokkal dolgozni, akikben ő leginkább bízik, de a módszer, ahogy félreraktak és ahogy később bántak velem, az fájt. Mindennap fél hétkor kellett megjelennem, nem mehettem be az öltözőbe, sokszor edzőt sem küldtek, tulajdonképpen szívattak.” Ez ment hónapokig, de szerencsére nem törte meg. Több klub is vitte volna, de konkurens csapatokhoz nem engedték, annak ellenére, hogy a Vasasnak nem kellett. Nem maradt más megoldás, feljelentette a klubot, és végül megegyeztek, ezután került Szegedre.
