A Gyeplabda: Története, Szabályai és Játékmenete

A gyeplabda egy olimpiai csapatjáték, melynek célja, hogy a játékosok egy speciális ütővel a labdát az ellenfél kapujába juttassák. Két 11 fős csapat, egy kapus és 10 mezőnyjátékos, játszik egymás ellen. A sportág a legrégibb ütős labdajátéknak tartott sportágak közé tartozik, történelme egészen a legrégebbi civilizációkig nyúlik vissza.

A Gyeplabda Történelme és Fejlődése

A gyeplabda eredete pontosan nem ismert, de az első forrás i. e. 4000-ből, Egyiptomból, a Nílus-völgyi sírfaragásokról származik. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kínában mintegy 4700 éve játszottak bizonyos botlabdajátékokat, és az indiánok ősi népi szórakozásai között is akadt ilyen jellegű játék.

A XII. századi Franciaországban űzött játékot „Crosse”-nak vagy „Hoquet”-nak (ez utóbbi jelentése: pásztorbot) nevezték. A játék célja az volt, hogy a labda a másik csapat számára kijelölt pontba (ez lehetett zászló, kör, esetleg lyuk) kerüljön. Ekkor még szabályos volt kézzel vezetni a labdát. Sajnos, ha a labdát a levegőben ütötték meg, a veszélyes kísérlet többször is halállal végződött.

A gyeplabda immár modernnek tartott változata a XIX. században, Angliában jelent meg. Londonban alakult meg az első bejegyzett egyesület, a Blackheat. A sportágat 1861 óta játsszák a mai formában, nyílt terepen, formára készített ütővel és labdával. Az első szabályokat a golfklubból alakult Blackheat Football and Hockey Club és a Teddington Hockey Club foglalta írásba 1875-ben. Fontos változás volt, hogy a kézzel történő játékot megszüntették, gömbölyű labdával kellett játszani, és az ütőt nem lehetett a váll fölé emelni. 1883-ban aztán a pályán lévő játékosok számát is rögzítették, és bevezették a ma is használt lövőkört, melyen belülről a gól elérhető.

A Nemzetközi Gyeplabda Szövetség (FIH) 1924-ben, a párizsi olimpia idején alakult meg. A nők 1980-ban, Moszkvában mutatkozhattak be a játékokon.

A Gyeplabda Magyarországon

Magyarországon az első gyeplabdázók a MAC (Magyar Athletikai Club) jéglabdázói (bandy) voltak, akik téli sportágukat nyáron ezzel a játékkal egészítették ki. Hazánkban 1908-ban rendezték a játék első bemutató mérkőzését, igaz, két bécsi együttes, a Wiener AC és a Konzuli Akadémia csapatai között. A sportágat az első világháború - megannyi mással együtt - elsöpörte.

Az újrakezdést követően, 1918-ban megalakult az első, kimondottan ezzel a sportággal foglalkozó egyesület, a Magyar Hockey Club, amely hamarosan a kontinens legismertebb klubjai közé tartozott. Otthona a régi lóversenytér volt, s a játéknak Pesten ez lett az igazi bölcsője. A játékosok száma ugrásszerűen megnőtt, és sorra alakultak a gyephoki csapatok, mint a BHC, a BBTE, a Láng Gépgyár, az FTC, az Amateur HC. A válogatott 1925-ben szerepelt először nemzetközi tornán, Svájcban. Az 1928-ban kiírt első magyar bajnokságot a Magyar Hockey Club nyerte. Hat esztendővel később két osztályban már 14 csapat játszott a hazai bajnokságban. A nemzeti együttes részt vett az 1936-os, berlini olimpián, ahol legyőzte Belgium és az Egyesült Államokat is, majd kikapott Japántól és Indiától, így kiesett.

A második világháború után ismét nehezen tudott talpra állni a sportág. A szakosztályok feloszlottak, csupán az Építők és a BVSC maradt fenn, nem csoda tehát, hogy 1956-ban már a bajnokságot sem rendezték meg. Az újjászervezés 1957-ben az önálló szövetség létrehozásával kezdődött, s új csapatok alakultak: a Volánbusz, a Postás, a Kőbányai Sörgyár, a Budai Pedagógus, a Ceglédi Vasutas és a Gödöllő.

A Gyeplabda Játékszabályai és Felszerelése

A szabadtéri gyeplabdát 11 játékos - 10 mezőnyjátékos és egy kapus - játssza. A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több gólt üt.

Játéktér és Felszerelés

A szabadtéri gyeplabda játéktere 91,4 méter hosszú, és 55 méter széles, ami középvonallal, és két negyedvonallal hosszában négy részre osztott. A kaputól egy 14,63 méter sugarú félkör található, ezen belül pedig a kaputól 6,475 méterre egy pont, a büntetőpont. A kaputól két oldalra 5-5 méterenként két-két, az alapvonalra merőleges vonal található.

A gyeplabda jellegzetes eszköze az ütő. Az ütő egy nyélből és egy, a bal oldalán lapos, hajlított fejből áll. Fontos, hogy ellentétben a jégkoronggal, nincsen külön jobbkezes és balkezes ütő. Az ütőnek át kell férnie egy 51 milliméter belső átmérőjű karikán.

A játékosok védőfelszereléseket viselnek. A kapus fejvédőt, kéz- és lábvédőt visel. A mezőnyjátékosok kézvédőt, fogvédőt és sípcsontvédőt viselhetnek.

Játékmenet és Alapvető Szabályok

• A labdához a mezőnyjátékosok kizárólag az ütővel, annak is a lapos felével érhetnek.
• A kapus a labdához bármely testrészével hozzáérhet, sőt azt rúghatja is, megfognia, vagy ráfeküdnie azonban nem szabad.
• A labdát teremben a kapura lövést leszámítva nem szabad megemelni. Műfüvön is csak akkor, ha az nem veszélyezteti a játékosok testi épségét.
• A játékos csak akkor szerelhet, ha abban a helyzetben van, hogy ezt a másik játékos testének érintése nélkül megteheti.

Szabálytalanságok és Büntetések

A szabályok megszegéséért csak akkor jár büntetés, ha a másik csapat a szabályszegéssel hátrányba került.

• Szabad ütés: A körön kívül elkövetett szabálytalanságok miatt kell ítélni.
• Büntető korner: Ezt kell ítélni a körön belüli, de nem gólt megakadályozó szabálytalanságért, illetve a saját 22-es vonalon belül elkövetett szándékos szabálytalanságért.

Büntető korner esetén a támadó csapat egyik játékosa az alapvonal egy pontjáról középre, a vonalon kívül elhelyezkedő játékoshoz adja be a labdát. A védekező csapat legfeljebb öt játékosa az alapvonal mögött helyezkedik el. A beadás pillanatában ők berohanva megpróbálják megakadályozni a középről érkező lövést.

Az alábbi táblázat összefoglalja a gyeplabda történetének néhány fontos szabályváltozását:

tags: #gyeplabda #jatekido #szabalyok

Népszerű bejegyzések:

• UEFA Európa Liga párosítás áttekintése
• Fradi kézilabda mérkőzések és infók
• Telekom Veszprém keretének változásai
• a foci, mint szabadidős tevékenység
• útmutató a tökéletes focicipőhöz